Vissza a listához
Előző 1872/1899 283247 • 1330-02-14 • … 201202 • 1338-05-19 • … Következő 1874/1899

DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár • Veszprémi Székeskáptalan Magánlevéltára, Oklevelek (U 402) • 201472

DL-DF 201472
Keltezés 1483-03-05
Kiadó BÁTORI ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet U 402 / N ET K BERÉN 48 A
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár • Veszprémi Székeskáptalan Magánlevéltára, Oklevelek (U 402)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Hátlapon
Megjegyzés CSONKA
Regeszta (52. die oct. epiph.) Buda. Bathor-i István országbíró ítéletlevelében tartalmilag átírja I. Mátyás 1480. december 30-án (lásd SMM 20 [1989] a 29. sz.) és a somogyi konvent 1481. április 17. után néhány nappal kelt oklevelét (lásd SMM 20 [1989] a 30. sz.), majd előadja, hogy a király a pert áttette az országbíró elé, s a per halasztásokkal a mostani vízkereszt ünnepének nyolcadára halasztódott. Ekkor Marczaly-i László ügyvédje: Mere-i János a somogyi konvent levelével megjelenve kérte Miklós vajda és Thamasy Vajdafi Henrik eskütételt elrendelő ítéletlevelének és azt követő összes eljárásnak (ceterosque processus earundem universos exinde secutos) bemutatását. Mire a káptalan ügyvédje: Meggyes-i Márk (a káptalan levelével) bemutatta a pátens ítéletlevelet és a fehérvári káptalan zárt alakban kibocsátott jelentését (vö. a 9. és 26. sz). Ezután Mere-i János ügyvéd kifejtette, hogy a közgyűlést a király parancsára tartották, de Ulászlót, a lengyel király fiát, csak egyes bárók választották királlyá Albert király kiskorú fia László király ellenében, aki természetes uruk volt, s Ulászló nem is volt az ország régi szokásai szerint megkoronázva. A keletkezett belháborúban Vajdafi Imre és János hű maradt Albert királyhoz és fiához, s Ulászló királyt sem az igazságszeretete, hanem az Imre és János elleni gyűlölete vezette, hogy ilyen gyűléssel, nem pedig rendes bírókkal és az ország régi szokásai szerint járjon el ellenük. Ulászló Imrét elfogatta és bilincsben tartotta; egyébként is a prelátusok, bárók és valamennyi nemes konvenciója által hozott decretum az egymásnak okozott károkat megszüntette, Ulászló királynak ilyen ügyben kiadott okleveleit érvénytelenítette (cassate et revocate). A káptalan ügyvédje elfogadta, hogy a királyok és fejedelmek közti háborúban az egymásnak okozott károk ügyét rendezték, de a káptalan egyik félhez sem tartozott, senkinek kárt nem okozott, s a Vajdafiak parancsára nekik ártatlanoknak (nullis suis demeritis exigentibus) sok kárt okoztak, ezért Marczaly-i László a káptalannak elégtétellel tartozik. Mindkét ügyvéd ítéletet kért. Az országbíró a prelátusokkal bárókkal, esküdt ülnökökkel, az ítélőmesterekkel és nemesekkel a bemutatott két oklevelet a kárpótlás érdekében nem tartotta elegendőnek, s ezeket hatálytalanította majd úgy ítélt, hogyha a káptalan más bizonyítékok alapján kíván a károkért elégtételt kapni, azt más bírósági eljárással (per altos iuridicos processus) keresse. Foltos, hiányos papíron, hátlapján pecsét nyoma. Veszprémi káptalan magánlt. 880. sz. (N. et K. Berén 48/A) Azonos szövegű, a felek között folyó másik perben (lásd SMM 20 [1989] a 10. sz. és a 25. sz.) kiadott oklevél. Papíron, hátlapon töredezett pecséttel. Vas megyei Levéltár 1129. sz.(Vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi lt. fasc. 54. n. 54. - DL 262586.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 20 (1989) 32. sz.

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál