DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 16376
| DL-DF | 16376 |
| Keltezés | 1483-03-03 |
| Kiadó | MÁTYÁS 1 KIRÁLY |
| Régi jelzet | Q 311 / 797 1 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Fennmaradási forma | Eredeti |
| Pecsét | Alul |
| Nyelv | Latin |
| Regeszta | Mátyás király ítéletlevele. A prelatusokkal, bárókkal, nemesekkel, íteletmesterekkel és eskütt ülnökökkel Vízkereszt nyolcadán (jan. 13) tartott törvényszéken Lewa-i Cheh Péter fia László fia János nevében, kire atyja: László halála folytán szállott a per, Pelen-i Pál nádori ügyvédvalló levéllel megjelenve Gerse-i Pethew fia László fia Miklós és Pethew fia János ellenében, kiket Haan-i János képviselt a vasvári káptalan, illetve a kapornaki konvent ügyvédvalló levelével, bemutatta az ő 1466. évi szept. 29-i átiratában a fehérvári 1466 júl. 11-i oklevelét és előadta, hogy János alperes nem akarja magát tovább Miklós és János felperesekkel pereltetni és bírságoltatni, hanem kész feleletet adni, kérte, hogy a felperesek által ellene indított eljárást folytassák le a personális presentia előtt, mire Miklós és János felperesek nevében Han-i János azt válaszolta, hogy mivel az alperes atyja: László kötelezettsége szerint ezen Jánost nem állította a vasvári káptalan elé, sem pedig ezen János az atyja által vállalt kötelezettséget nem teljesítette, hanem mikor nősülendő korba került, nem Jusztinát, hanem tetszése szerint egy másik hajadont vett el , azért az atyja által vállalt bíróság és büntetés alá esik, ezzel Pelen-i Pál az alperes János nevében azt vetette ellen, hogy sem az alperes János atyja László, sem pedig maga János azért, mert Cheh Péter fia ezen László Jánost kötelezettsége szerint nem állította a vasvári káptalan elé és nem váltotta be kötelezettségét, a kötelezettségben kimondott bírság alá nem esett, mivel János akkor, amikor atyjának őt a káptalan elé kellett volna állítani, szerencsétlen körülmények folytán idegenek fogságában volt, és kiskorúságában több mint 12 éven át hazulról elhurcolva Németországban kemény fogságban szenvedett és maga László sem akart tiltakozás vagy panasz végett a káptalanhoz menni, mert azokban a napokban Nemethwywar várnak az ország és saját ellenségei által tartott ostromzára következtében be volt zárva a várba és nemcsak hogy a káptalanhoz nem tudott elmenni, hanem még csak saját szükségletéről és váltságáról sem intézkedhetett, továbbá mivel egyetlen szülőnek sincs joga ahhoz, különösen ha gyermeke kiskorú, mint akkor a felperesnek állítása szerint János is volt, hogy egy jövendőbeli házasságra kötelezzék és ha ezek után János alperes az atyja által elfogadott kötelezettséget áthágva nem a felperesek nővérét: Jusztinát, hanem más valakit vett el, nem lehet az atyja által kötött egyezségre rákényszeríteni és az egyezségben foglalt bírsággal sujtani, mert szilárd alap nélkül emelt dolgok erőtlenek és pusztulás vár rájuk, vagy ha pedig bárki János alperest bármilyen címen az atyja által vállalt kötelezettségében és az ebből folyó bírságban elmarasztalja, az ilyen bírói ítéletet az ország joga és jogszokása nem engedi meg, mert János atyja László az összes várait, mezővárosait, falvait és birtokait, melyeket nem maga szerzett, hanem reá és magára Jánosra is elődeiktől szállottak, nem valami szükségtől kényszerítve, hanem esztelenségben tékozló módon, megfontolatlanul és szükségtelenül elpazarolta és tönkre tette, úgyhogy az ő kezében egyetlen jobbágytelek sem maradt és ha ezekből a birtokokból az utolsó darab jelenleg mégis János kezén vann, az Jánosra nem származás révén szállott, rá atyjától, hanem azokat János Orzag Mihály nádor jótéteménye folytán bírja, akinek azokat atyja elzálogosította és attól és másoktól, kiknél zálogban voltak, saját pénzén váltotta vissza olyanként, mintha azokat maga szerezte volna és így sem per, sem atyjának kötelezettsége az ország jogszokása szerint nem szállhatott reá, ezek után pedig, minthogy a felperesek ügyvédje az előadottakra semmi ellenvetést nem tudott tenni, azzal az indoklással, hogy jóllehet 1452-ben Lewa-i Cheh Péter fia László, az alperes János atyja a felperesek atyáival: Lászlóval és Pethew-vel megegyezett a vasvári káptalan előtt abban, hogy Pethew leányát Jusztinát összeházasítják fiával: Jánossal, de a szerződés hetedik esztendejében vállalt kötelezettsége szerint nem állította fiát: Jánost a vasvári káptalan elé, hogy a fenti szövetséget megerősítse és az ügyvédje is elismerte, hogy úgy László, mint fia János a kikötött Bírság alá esett, de mivel János alperes ügyvédje azt állította, hogy János a hetedik eszetndőben, vagyis amikor atyjának őt az egyezség értelmében a káptalan elé kellett volna állítani, az országon kívül idegen fogságban volt, atyja: László pedig Nemethwywar osrtomzára következtében be volt zárva a várba, a fentieket nem tudta végrehajtani és meg volt cselekvő képességétől fosztva, továbbá, az alperes János atyjának: Lászlónak nem volt joga ahhoz, hogy összes birtokait, melyek reá és fiára őseitől szállottak, haszontalanul és minden kényszerítő szükség nélkül elherdálja és elvesztegesse. a birtokoknak az alperes János kezén lévő részét pedig maga az alperes, minthogyha újonnan szerezte volna, a maga tekintélyes összegű pénzén és a nádor jótéteménye folytán szerezte meg és mindenről amit az alperes János ügyvédje előadott neki is tudomása van és azt a prelatusok és a maga Orzag Mihály nádor, más bárók, ítélőmesterek, a bíróságban vele együtt lévő askütt ülnökök és nemesek a kérésére megerősítették, azért az egyházjogi határozatoknak és a szent atyék idevonatkozó döntvényeinek értelmében egyetlen atya sem kötelezheti gyermekét, főleg ha azok még kiskorúak és olyan korban vannak, hogy a jót a rossztól nem tudják megkülönböztetni, hozzájárulásuk nélkül egy jövendő házasságra, mintahogy azt a jogtudósok és mindkét jog doktorai, akiket csak ennek az egyetlen ügynek tárgyalására meghívott a bírói székbe, szintén megerősítették, nem lehet semmivel szerződésre és egyezségre kötelezni, tehát a felperes Miklós és János által néhai László, az alperes atyja ellen indított per a kötelezettségekben foglalt kikötésekkel és Bírságokkal az ország jogszokása szerint nem szállhat Jánosra, hanem a bírság és kötelezettség az összes kikötésekkel együtt megszűnik, mindezek alól Jánost felmenti és a felperesek által János atyja: László ellen indított pert, mely az ország jogszokása szerint László halála folytán Jánosra nem szállhatott át, továbbá az összes kötelezettségeket és bírságokat megszünteti és Jánost felmenti a kereset alól. - Eredeti, hártyán - A szöveg alatt pecsét nyoma - Regeszta forrása: OL regeszta |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál