Vissza a listához
Előző 1072/14473 25741 • 1209-00-00 • M… 25290 • 1480-05-20 • M… Következő 1074/14473

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Gyűjteményekből (P és R szekcióból és állagtalan fondok) • Ismeretlen provenienciájú iratok (Q 317) • 36559

DL-DF 36559
Keltezés 1480-06-03
Kiadó MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Régi jelzet Q 317
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Gyűjteményekből (P és R szekcióból és állagtalan fondok) • Ismeretlen provenienciájú iratok (Q 317)
Fennmaradási forma Másolat
Nyelv Latin
Regeszta Mátyás király bizonyítja hogy midőn szövet fehérítés miatt (ratione dealbationis telarum) Bártfa és Eperjes városok elöljáróit és polgárai között hosszabb időn át egyenetlenság állt fenn, a bártfaiak többször tettek előtte panaszt, hogy az eperjesiek a királyoktól nyert régi szabadságaik és szabadalmaik ellenére és többszöri hivatalos tilalmazásuk ellenére, nem törődvén az erről szóló királyi vagy mástól származó oklevelekkel, még az előző királyoktól hozott ítélettel sem, jóllehet az már régtől fogva érvénybe lépett, posztófehérítő műhelyeket állítottak fel és ily felszerelést szereztek be és azóta fehérítik a szöveteket, ami Bártfa jólétének a rovására esik. Kérik a királyt, parancsoljon e tekintetben az eperjesieknek teljes hallgatást. Ő békét óhajtván az egyes városok között, de egyúttal azok szabadságát is fenn akarván tartani, Szent György napjára maga elé idézi a 2 város vezetőit. E napon a bártfaiak részéről megjelentek előte Georgius Stentzi iudex, alter Georgius Magyar et Michael Lang notarius, mint a város esküdt polgárai, míg Eperjes város részéről Stephanus Zewch a város esküdt polgára más polgárokkal együtt, de amikor a király ítéletet akart mondani, Eperjes város procuratora azt válaszolta, hogy még nem készült el az adandó válasszal, mert az idézés nem volt egészen világos. A király új terminusul máj.12.napját jelölte meg, de más sürgős elfoglaltsága miatt akkor nem tudott a kérdéssel foglalkozni, azért az ügy tárgyalását május hónap utolsó előtti napjára, vagyis Szentháromság vasárnap 3.vasárnapjára tette. Ekkor több tanácsosával meghallgatván mindkét fél érvelését és átvizsgálván a kiváltságaikról szóló okleveleket és V.László királynak 1456-ban kelt ítéletlevelét modo simili in causa dealbationis telarum és más okleveleket és ezek alapján megállapították, hogy a fehérítés joga tisztán csak a bártfaiakat illeti, az eperjesieknek pedig eddig sem volt, most sincs joguk fehérítésre, mert Lajos király nem adott külön fehérítési engedélyt, hanem csak azt engedte meg, midőn elrendelte Eperjes városának falakkal, előművekkel - és más erődítményekkel való megerősítését, hogy mindazon jogokkal élhet, amelyekkel Buda városa él. Ha ebben a fehérítés joga is bennfoglaltatott volna, akkor e kiváltsággal érvelhettek volna V.László király ítéletével szemben, de ezt nem tették, amint nem is tehették. Megerősítette tehát a bártfaiak minden kiváltságát és ítéletében kimondotta, hogy az eperjesieket semmiféle fehérítési jog nem illeti meg és azért örök hallgatást parancsolt rájuk. De nehogy ez ítélettel szemben is próbálkozzanak, újabb fehérítéssel, akárhányszor ily kísérletet tesznek a bártfaiak rovására, mindannyiszor a város 4000 arany Ft-ban marasztaltassék el, amely összegből 2/3 rész a fiscust illeti, 1/3 rész pedig Bártfa városát. – Regeszta forrása:

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál