Vissza a listához
Előző 97/283 268254 • 1413-04-08 • … 268229 • 1469-12-12 • … Következő 99/283

DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Somogy Megyei Levéltár • Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (U 680) • 268229

DL-DF 268229
Keltezés 1469-12-12
Kiadó MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Régi jelzet U 680 / 52
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Somogy Megyei Levéltár • Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (U 680)
U 680 / BOSNYÁK CS
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Somogy Megyei Levéltár • Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (U 680)
Fennmaradási forma Átírás 1470
Regeszta (68. die oct. Michaelis), Buda. I. Mátyás magyar és cseh király előadja, hogy a Baronya megyei Ozd birtok és Belthelek predium fele iktatásának történt ellenmondás miatt Naghwath-i Kelemen mester (honorabilis), valamint testvérei: Gáspár és Albert 1466-ban György napjának nyolcadára (máj. 1.) a királyi személyes jelenlét elé idéztették Kysazzonfalwa-i István fiát: Jánost, valamint Kysazzonfalwa-i István néhai fia: Imre fiait: Lászlót és Jánost, majd a per Jakab napjának nyolcadára (aug. 1.) halasztódott. Ekkor a felperesek nevében Bolhafalwa-i Bolha Gergely (a pécsi káptalan ügyvédvalló levelével) kérdezte az ellenmondás okát. Az alperesek nevében Herend-i Kynyrsithew Benedek (a Pechwarad-i konvent levelével) azt válaszolta, hogy érvényes okleveleik vannak, amiket későbbi időpontban hajlandók bemutatni, amire Mihály napjának nyolcadát (1466. okt. 6.) jelölte ki a bíróság. Ekkor az alperesek nevében Werthighe-i (Werthyghe-i) András, a felperesek nevében pedig Naghwath-i György (mindketten a pécsi káptalan levelével) jelent meg, s minthogy az alperes a bizonyítékait nem tudta bemutatni, bírság mellett újabb halasztást kért, mire a pert három márka bírság kirovása mellett György napjának nyolcadára (1467. máj. 1.), majd vízkereszt ünnepének nyolcadára (1468. jan. 13.) halasztották. Ekkor az alperesek ügyvédje sem bizonyítékokat bemutatni, sem a bírságot megfizetni nem tudván, újabb halasztást kért, ami további három márka kirovásával György napjának nyolcadára (máj. 1.) meg is történt. További halasztásokkal a per a jelen Mihály-nap nyolcadára (1469. okt. 6.) került, s a feleket legutóbbi ügyvédeik képviselték. A felperesek ügyvédje annak bizonyítására, hogy Ozd-i János fia: néhai Péter birtoka V. László király adománya alapján megbízóit illeti, bemutatta Palocz-i Mathyws országbíró 1430. július 5-én kelt zárt oklevelét (lásd Borsa SMM 14. [1983] 37/69 sz. oklevelet) és Mátyás királynak saját parancsára 1469. szeptember 16-án kiállított privilégiumát (lásd Borsa SMM 14. [1983] 50/105 sz. oklevelet), amellyel megerősítette V. László királynak Bécsben 1455. november 19-én kelt adománylevelét (lásd Borsa SMM 14. [1983] 47/95 sz. oklevelet). Ezzel az oklevéllel szemben azonban észrevétel merült fel, hogy ti. a király koronázásakor kiadott decretum szerint V. László oklevelét egy éven belül kellett volna bemutatni, s ez a megerősítés határidőn túl történt. (Az oklevél e résznél erősen rongált, így részletek nem maradtak fenn.) Az alperesek ügyvédje bemutatta Zsigmond király 1429. szeptember 11-én kelt privilégiumát (lásd Borsa SMM 14. [1983] 36/67 sz. oklevelet), amely átírta és megerősítette a királynak 1410. október 11-én kelt pátensét és a Pechwarad-i konvent 1411. január 13-i jelentését (lásd Borsa SMM 14. [1983] 27/50 és 28/51 sz. okleveleket). A bemutatott okleveleket a személyes jelenlét bírósága annak rendje szerint megvizsgálta és azokat nem fogadta el érvényesnek. V. László 1455-i adománylevelét azért, mert Mátyás király koronázásakor a főpapokkal, bárókkal és nemesekkel egyetértésben kiadott decretum szerint V. László és általa koronázása előtt kiadott valamennyi oklevelet egy éven belül meg kellett erősíttetni, mert különben azok érvényüket vesztik, s a felperes az oklevelet csak ez évben erősíttette meg. Zsigmond 1429-i okleveléről viszont megállapították, hogy pecsételése nem a szokásos helyen valamelyik autentikus pecséttel történt, hanem sokkal lejjebb ”solummodo in fine serici in quodam panniculo quibusdam ceris fractis particulis et parvis appense et roborate” volt. A király tehát a főpapokkal, bárókkal, nemesekkel és esküdt ülnökökkel úgy döntött, hogy a birtok egyik felet sem, hanem a királyt illeti. Ezt követően Naghwath-i Kelemen mester a maga, valamint testvérei: György mester, Gáspár és Albert nevében bemutatta a királynak Győrben 1469. december 7-én kelt adománylevelét (lásd Borsa SMM 14. [1983] 51/106 sz. oklevelet). Minthogy az alperesek ügyvédjének nem volt ellenvetése és újabb bizonyítékokat nem tudott bemutatni, mindkét fél ítéletet kért. A bíróság ezek után Ozd birtokot és Belthelek prediumot a legutóbbi királyi adomány alapján a felpereseknek ítélte. - Átírta I. Mátyás király 1470. június 17-i privilégiumában. - Somogy megyei Levéltár Mohács előtti oklevelei 52. sz. (Bosnyák lt.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 14 (1983) 51-52/107.

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál