DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 15891
DL-DF | 15891 |
Keltezés | 1463-11-11 |
Kiadó | EGRI KÁPTALAN |
Régi jelzet | Q 311 / 329 51 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
Fennmaradási forma | Eredeti |
Pecsét | Hátlapon |
Nyelv | Latin |
Irattípus | eltiltó |
Névmutató | néhai Rozgonyi György l Ilona magán; Szentgyörgyi és Bazini Imre gróf özv Ilona magán; Szentgyörgyi és Bazini Simon (Ilona f) magán; Szentgyörgyi és Bazini Imre ll magán; Rozgonyi Ilona rokonai magán; Hédervári László egri püspök ügyvéd (Rozgonyi Ilonáé); Hédervári László egri püspök; néhai Szentgyörgyi és Bazini Imre gróf magán; Rozgonyi Sebestyén (Ilona testv) magán; Bazini György gróf magán; Bazini János (György gróf f) magán; Bazini György fel Margit magán; Bazini György gróf ff magán; Bazini Zsigmond (György gróf f) magán; Vitus szenci várnagy; Bazini László gróf (Imre testv) ügyvéd (Ilonáé); Zempcz Szenc város Pozsony m; Zempcz Szenc várkastélya Pozsony m; Szentgyörgy város Pozsony m; Szentgyörgy vára Pozsony m; Sempthe Sempte vára Pozsony m; Cheklez Cseklész Pozsony m |
Tárgymutató | birtok védelem alá helyezése - vár(kastély) és tartozékai - vár(kastély) átadása - birtok (várkastély) elfoglalása - birtok (várkastély) használata - szavatosság - leltár - rokoni szeretet - kényszer; szentgyíörgyi vár - semptei vár - szenci várkastély - élelem (részletezett); ló - élelem (részletezett); szenci vám; hordó - mérő - urna; aranyforint - költség - jövedelem - szolgálat - adó - dénár-font; szenci egyház; bor - gabona - élelem (részletezett); hadfelszerelés |
Regeszta | Az egri káptalan bizonyítja, hogy személyesen megjelent előtte Hedrewara-i László egri püspök és Ilona úrnőnek, a néhai Rozgon-i György leányának, Bozyn-i és de Sancto Georgio-i Groff Imre özvegyének, Symeon nevű fiának és leányainak meg nővéreinek és többi rokonának a nevében tiltakozás formájában jelentette: Jóllehet Ilona urának: Imrének a halála után saját magát és gyermekeit, meg az atyjától nyert és utódainak is szóló birtokait: a Zempcz város egyháza mellé emelt várkastélyt, magát Zempcz városát és Cheklez birtokot tartozékaikkal együtt testvérének, a boldogult Rozgon-i Sebestyénnek, aki akkor Sempthe várában tartózkodott, többszöri figyelmeztetésére Sebestyén védelme alá akarta (magát) helyezni és Sebestyén ezt a védelmet testvéri szeretetből és Ilona özvegységére való tekintettel szívesen is vállalta volna az Ilonától megállapított határidőig, de midőn Bozyn-i Groff György és a fia János azt meghallották, akkor különféle közbenjárások útján, különösen György felesége: Margit közbenjárása útján arra vették rá Ilonát, hogy előbbi szándékától elállva elment Szentgyörgy várába, ahol Bozyn-i Groff Györggyel és fiaival oly megállapodásra jutott, hogy ha a nevezett várkastélyt és annak a jövedelmeit, meg a többi birtokaihoz az ő védelmük alá helyezi, mindenkivel szemben meg fogják őt azokban védeni és amikor akarja, ismét visszaadják azokat neki és gyermekeinek. Azért javait ”tamquam ad manus fideles” rájuk bízta és kérte őket, hogy a kastélyt lerombolva annak tartozékai jövedelméből és a vámból tegyenek eleget az általuk a kastélyban alkalmazott várnagynak és a javakat adott időben adják majd vissza; de mikor negyedfél év után azokat visszakérte, nem akartak emlékezni ígéreteikre, majd midőn ez ügyben szept.14-én Szentgyörgy városában megbeszélést tartottak, ahol Ilona személyesen jelent meg a maga fogott bíráival, másrészről pedig Groff György és a fia: Zsigmond jelentek meg a saját fogott bíráikkal, akkor Zsigmond Vitus nevű várnagya útján egy leltárt mutattatott be a várkastély fenntartására fordított költségekről, amely leltár szeint a várkastély jövedelmein felül 656 arany forintot, 49 hordó és 21 urna bort, 63 mérő búzát adtak ki, nem is számítva a szalonnát, vajat, sajtot és zöldségeket és öt lovat el is vesztettek. Azonkívül Zsigmond azt is mondotta, hogy zálogképpen Ilonának 500 aranyat bocsátott rendelkezésére, de mert a valóságban egyetlen aranyat sem adott át, ”sed quingentas libras denariorum nigrorum et cupreorum de vili moneta”, amint azokat a püspöknek a káptalanban be is mutatták, a kastélyt pedig nem is Ilona, hanem a saját nevükben tartották fenn és annak a várnagyát: Vitust is ők alkalmazták újannan és bár Ilona szerint a kiadás nem lehetett oly nagy, mint a leltár mutatta, hisz azelőtt ura a várkastályt tisztán annak jövedelmeiből tartotta fenn és bár ő semmi mással nem tartozik, mint az említett 500 dénárfonttal, mégis hajlandó volt a kívánt 500 aranyat megfizetni és a várnagy járandóságát, 300 aranyat is megadni, csak adják vissza neki és örököseinek a nevezett várkastélyt és a többi javakat, de Zsigmond ezzel sem elégedett meg, hanem kijelentette, hogy ha a várkastélyt le is romboltatja, annak a tartozékait mindaddig a kezében fogja tartani, míg a leltárban foglalt összes költségeket meg nem kapja. Ezen követeléseken felül az ottani jobbágyokra rendkívüli adókat vetett ki és az embereket állandó szolgálatokra kényszerítette. Tette mindezt különösen azért, mert Ilona közben volt urának a testvérét: Groff Lászlót kérte fel védnökül. - Ezen bejelentés után a püspök az elöl elsoroltak nevében tiltotta Groff Györgyöt, Jánost és Zsigmondot, továbbá Vitus várnagyot és másokat a várkastály és a benne maradt hadfelszerelés elfoglalásától és megtartásától, a birtokok és vámok használatától és az azokba való bármilyen beavatkozástól. - Hátlapján pecsét töredékeivel. - Regeszta forrása: OL regeszta. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.