DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 15423
DL-DF | 15423 |
Keltezés | 1459-12-16 |
Keltezés helye | Bude Buda Pilis m |
Kiadó | MÁTYÁS 1 KIRÁLY |
Régi jelzet | Q 311 / 16 46 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
Fennmaradási forma | Eredeti |
Pecsét | Alul |
Nyelv | Latin |
Irattípus | felmentvény |
Névmutató | bírói funkcionáriusok; Rozgonyi János tárnokmester; László király; Szilágyi Mihály besztercei ispán; Hunyadi László magán; Erzsébet király anyja; szegedi polgárok; Szeged város; Erdély; Pest Pest m; Lippa város Arad m; commissio |
Tárgymutató | oklevél bemutatása - fogság - elégtétel - kárpótlás - nyugtatás - jogorvoslat - javak lefoglalása - hatalmaskodás - javak elvétele (állatok) - amnesztia - idézés - zaklatás - felmentés; Maros folyó; ökör; só - sószállítás |
Regeszta | Mátyás király bizonyítja, hogy Rozgon-i János királyi tárnokmester előtte ily bejelentést tett: László király, Mátyás elődje, neki fizetése címén öt tömény - thumenos sót adatott Erdéyben és ő a sót, bízva Zylagy Mihály besztercei gróf levelében, amelyet János eredetiben mutatott be a király előtt, Erdélyből a Maros folyón szállittatta le Magyarországba, de amikor emberei a sóval Lippa városába értek, akkor Erzsébet, a király anyja és maga Zylagy Mihály besztercei comes, haragban és viszályban lévén akkor László királlyal Hwnyad-i László halála és Mátyás fogsága miatt, elvették Rozgon-i János embereitől az öt tömény sót és abból semmit sem adtak vissza neki, mire ő anyagi elégtételt akarván venni az elvett sóért, az Erzsébet és Zylagy Mihály pártján álló és az ő hatalmuk alá tartozó szegedi polgároktól bizonyos számú ökröt vett el. Ezért viszont a szegedi polgárok őt most bíróság elé akarják vinni és anyagi veszteségeikért az ő emberein akarnak kárpótlást venni. Jogorvoslatért a királyhoz fordult és kérte, hogy a király nyugtassa őt az ökrök elvétele miatt. Mátyás király meghallgatván János kérelmét, jóllehet a Pesten hozott decretum generale általános bocsánatot rendelt el a László király idejében és Mátyás király addigi uralma idején elkövetett miinden ilynemü cselekedetre, amely rendeletre illetőleg bocsánatra ő is hivatkozhatik, mégis hogy annál bizotonságosabban érezhesse magát és hogy embereinek, amikor in acquisitione victuum suorum bejárják az országot, ne kelljen félniök javaik zár alá vételétől, egyrészt a pesti decretum alapján, másrészt mivel akkor Zeged városa anyjának és nagybátyjának a hatalma alatt állott, akik az elvett só árából kárpótólhatták a várost és annak a polgárait az elvett ökrökért, azért Rozgon-i Jánost az ökrök és más dolgok elvétele miatt teljesen felmentettnek jelenti ki és megtiltja, illetőleg utasítást ad az összes prelátusoknak, báróknak, ispánoknak, várnagyoknak, nemeseknek és ezek officialisainak és a városok és falvak biráinak, hogy a fentiek miatt ne merjék őt perbe idézni, vagy embereit azok javaiban zaklatni. Eredeti, papir. A szöveg alatt pecsét nyomaival. - A szöveg élén jobb felől: Commissio propria domini regis. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.