DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14605
| DL-DF | 14605 |
| Keltezés | 1453-01-30 |
| Keltezés helye | Posonii Pozsony Pozsony m |
| Kiadó | LÁSZLÓ 5 KIRÁLY |
| Régi jelzet | Q 311 / 1524 13 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Fennmaradási forma | Átírás 1456 |
| Nyelv | Latin |
| Irattípus | kinevező - adománylevél |
| Névmutató | Hunyadi János erdélyi vajda; Hunyadi János kormányzó; Hunyadi János temesi ispán; Hunyadi János szörényi bán; Hunyadi János besztercei örökös ispán; Hunyadi János ff magán; Zsigmond király; Albert király; Hunyadi másik János (János kormányzó testv) királyi vitéz; Izak török vajda; havasalföldi vajdák; moldvai vajdák; török császár; György rác despota; Mezythbeg török kapitány; országnagyok; nemesség; Beszterce város Beszterce kerület; Csehország; Délvidék; Szlavónia; Servia Szerbia; Rascia Rácország; Nándorfehérvár; Zenderew Szendrő vára; Erdély; Havasalföld; Bulgária; Szófia Bulgária |
| Tárgymutató | rablás - fogság - birtok elfoglalása - joghatóság - eskü - oklevél kiadása - kegyuraság - bírói kiváltság; Tisza folyó; szendrői vár; vám; jövedelem; budai Boldogságos Szűz egyház - kegyuraság; törökdúlás - vlah; hűséges szolgálat-pusztítás-törökdúlás-érdemek (részletezett)-ellenségeskedés-pozsonyi országgyűlés; törökdúlás - hadvezér - hadsereg - zsoldos (sereg) - csata - ütközet - hadjárat - zsákmány |
| Regeszta | László király bizonyítja, hogy figylembe véve Hwnyad-i Jámos kormányzónak és erdélyi vajdának hűségét, kiváló erényeit, vitézi tetteit és más odaadó szolgálatait, aki cselekedeteivel mint az ország oszlopa és megörzője mutatott példát a többieknek; ifjú éveit Zsigmond király uralma alatt élte le, amikor korát meghaladó értelmiséget és komolyságot árult el és arra törekedett, hogy amit mások őseik segítségével és címeinél fogva nyernek el, azt saját fáradozásával, vitézségével és munkájával érje el, dicsőségnek tartva világító fáklyaként járni elöl; testét megedzette és fáradozások és bármilyen munka elviselésére és a katonai nehéz szolgálatokra; mindezekkel megalapozta jövendő hadi tetteinek az alapját és nemes lelkületével méltóvá tette magát a különböző állások elnyerésére így már Zsigmond idejében felvették az udvari vitézek közé, madj bevették a tanácsadók közé is, akár a császári korona elnyeréséről volt szó, akár a csehországi romlott állapotok helyreállításáról, de minden más területen is, különösen hadi ügyekben a császár-királyt végig hűségesen szolgálta, miközben gyakran tette ki életét veszélynek, amiért a császár-király első birtokadománnyal = prima hereditate” tüntette ki; Zsigmond halála után Albert király alatt folytatta hű és odaadó szolgálatait, különösen katonai téren, akár Albert ellenfeleiről volt szó Csehországban, akár a törökről a Délvidéken, amikor okos tanácsadónak és a legügyesebb katonának bizonyult, úgyhogy Albert király az udvari katonát az országnagyok közé emelte, amikor kinevezte szörényi bánná; mint ilyen Hwnyad-i a támadó törökkel szemben testvérével, a hasonlóképpen Hwnyad-i Jánosnak nevezett udvari vitézzel, aki a vitézségben vetekedett testvérével, mindig teljes sikerrel küzdött; mikor pedig Albert király halála után, a mostani király csecsemőkorában, ”nobis apud alienam educationem etatem agentibus”, az ország belső villongások között vergődött, a külellenségek ellen pedig a királyi székben nem volt alkalmas védője, viszont a török már Magyarország területére tört, ott pusztított, rabolt és hurcolta fogságba korra és nemre való tekintet nélkül az embereket, és betöréseivel már egészen a Tiszáig, a másik oldalon pedig Szlavónia közepéig hatolt és már az egész ország elfoglalására gondolt, akkor Hwnyad-i János, aki közben erdélyi vajdává és temesi comes-szé lett, meg Nándorfehérvárnak és a délvidéki részeknek a kapitányává, mindezekért nagyszerű győzelmi sorozattal fizetett: először szerb földön = in terra Servie, Nándorfehérvár mellett verte meg Izak török vajdát, aki akkor Zenderew várát tartotta megszállva egész Szerbiával együtt; midőn pedig kevés napra rá egy másik török sereg, amely már néhány győzelmet aratott a mieink felett, rabolva és pusztítva betört Erdélybe, Hwnyad-i János mint kiváló hadvezér annak a területnek a hadi népével szembeszállt vele és bár véres ütközetben, de győzelmet aratott felette, amikor a török sereg vezére, Mezythbeg is a csatatéren lelte halálát fiával: a helyettes kapitánnyal együtt és az egész seregből is csak kevesen menekültek meg; ennek a győzelemnek a következménye lett az, hogy a havasalföldi és a moldvai oláh vajdák, akik az előző myagyar királyoktól elpártolva a töröknek hódoltak be, Hwnyad-i János tanácsától vezérelve, de félelemből is újra elismerték a magyar főséget; az előbbi nevezetes győzelemhez csakhamar csatlakozott egy másik győzelem is, mert a török császár annak a vereségnek a megbosszulására egy kb. 80,000 főbő álló sereget küldött a basa = sui principalis vicegerentis vezérlete alatt Erdély ellen; a basa először Erdélyt akarta elpusztítani, amint Havasalföldet már teljesen tönkretette, de Hwnyad-i János jóval kisebb sereggel - itt kellett látni az ő bátorságát és haditudományát ! - inkább akart támadó mint megtámadott lenni, rátámadt a nagy török seregre és örökemlékezetű győzelmet aratott felette; a harcokban a magyar nép régi harci dicsősége és hírneve vissza lett állítva, mindenütt csak Hywnyad-i János nevét emlegették. Majd nagy zsoldos sereget szervezett, avval átkelt Szerbiába = in regnum Servie seu Rascie és Bulgáriába, amelyeket teljesen a török császár tartott megszállva és eljutott egészen a görög császárság határáig = ad oras Romanie; elfoglalt sok várost és falut, köztük Szofia városát is, sok más várost és falut pedig a hűtleneknek e fészkeit felégette és elpusztította; a törökkel szemben kisebb összecsapásokon kívül hat csatát nyert, nagy zsákmányt ejtett, sok török zászlót zsákmányolt, melyket a Boldogságos Szűz budai egyházában helyzett el, mint győzelmeinek a hirdetőit; e hadjárat következtében a török császár Szerbiát annak sok városával együtt, mint amelyeket eddig az országunkba vezető kapuk kulcsait tartotta a kezében, vissza adta György rác despotának, országunk hűséges tagjának, aki azokat azóta is a kezében tartja; a bosnyák király is visszatért Magyarország hűségére; Hwnyadinak a neve nemcsak az ország népe előtt, hanem a külföld előtt is általános tiszteletnek örvendett. - Majd a törvényes király távollétében egyhangúlag a király helyettesévé, Magyarország kormányzójává választották, és mint ilyen teljes igazsággal és méltányossággal kormányozta az országot. A törökkel szemben is vállalt újabb csatát annak a földjén és bár itt vereséget szenvedett, de jó barátainak, hű vitézeinek és familiárisainak az elvesztése és a maga fogsága nem törte meg és fogságából kiszabadulva újúlt erővel látott neki az ország helyreállításához. Majd mikor elérkezett annak az ideje, igyekezett őt mint királyt őseinek a székébe visszahelyezni. Az országot hűen megőrizte, annak határait a végeken még messzebb kiterjesztette, mint voltak, Zsigmond és Albert idejében és így adta át azt neki, mint törvényes urának. Mindent egybevetve: ”regnum Hungarie vel sola, vel maxime suis industria, sollicitudine et bellicis actibus servatum est” - Mindezek elismeréséül a pozsonyi országgyűlésre egybebegyűlt országnagyok és nemesek egyhangú kérésére és helyeslése mellett fel akarván cserélni az ideiglenes kormányzói méltóságot egy állandó méltósággal Hwnyad-i Jánost és fiait meg utódaikat az erdélyi Beszterce város, Beszterce kerülete és ezek tartozékai fölé, örökös, szabad főispánokká teszi, a kerületet pedig megyei rangra emeli, és amint előbb Bécsben a királyi trónuson, teljes királyi öltözetben, több herceg és őrgróf és egész tanácsának a jelenlétében, az összes külsőségek megtartása mellett ünnepélyesen kinevezte, úgy most az ország határain belül a kinevezést megismétli és Beszterce megyét kiveszi az erdélyi vajdák és minden más joghatóság alól, egyedül a királyi személyes jelenlét, a nádor és az országbíró illetékességét hagyva meg. elrendeli továbbá, hogy János comes és fiai meg utódaik a megyei kitüntetés jeléül pecsétjeiknél veres színű viaszt használhatnak és élvezhetik mindazokat a jogokat, amelyeket más szabad és örökös főispánok élveznek. Ugyanakkor kiveszi belőle az esküt, Beszterce területét pedig illetőleg most már a megyét Beszterce városával és más városokkal, falvakkal, pusztákkal, vámokkal és egyéb jövedelmükkel és az egyházak kegyuraságával saját királyi elhatározásából és az országnagyok hozzájárulásával Hwnyadi János comesnek és fiainak, meg utódaiknak adományozza örök tulajdonul, amiről titkos pecsétje alatt ad ki nekik oklevelet. - Közli az eskümintát is. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál