DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14604
| DL-DF | 14604 |
| Keltezés | 1453-01-30 |
| Keltezés helye | Posonii Pozsony Pozsony m |
| Kiadó | LÁSZLÓ 5 KIRÁLY |
| Régi jelzet | Q 311 / 1524 12 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Fennmaradási forma | Átírás 1454 |
| Nyelv | Latin |
| Irattípus | adománylevél |
| Névmutató | Hunyadi János szörényi bán (volt); Hunyadi János kormányzó; Hunyadi János erdélyi vajda; Hunyadi János temesi ispán; Zsigmond király; Albert király; Hunyadi másik János (János kormányzó testv) királyi vitéz; Izak török vajda; havasalföldi vajdák; moldvai vajdák; török császár; György rác despota; Mezythbeg török kapitány; országnagyok; nemesség; Csehország; Délvidék; Szlavónia; Servie Szerbia; Rascia Rácország; Nándorfehérvár; Zenderew Szendrő vára; Erdély; Havasalföld; Bulgária; Szófia Bulgária; Gergen Görgény vára Torda m; Dewa Déva vára Hunyad m; Swdya Suggya Temes m; Monostor Temes m; Bosar Bozsár Temes m; Swpan Zsupány Temes m |
| Tárgymutató | rablás - fogság - vár és tartozékai - hozzájárulás - birtok elfoglalása; Tisza folyó; szendrői vár - görgényi vár - dévai vár; budai Boldogságos Szűz egyház; törökdúlás - vlah; hűséges szolgálat - érdemek (részletezett) - pusztítás - törökdúlás - ellenségeskedés; törökdúlás - hadvezér - hadsereg - zsoldos (sereg) - csata - ütközet - hadjárat - zsákmány |
| Regeszta | László király bizonyítja, hogy figyelembe véve Hwnyad-i János kormányzónak és erdélyi vajdának, hűségét, kiváló erényeit, vitézi tetteit és más odaadó szolgálatait, aki cselekedeteivel mint az ország oszlopa és megőrzője mutatott példát a többieknek, ifjú éveit Zsigmond király uralma alatt élte le, amikor korát meghaladó értelmességet és komolyságot árult el és arra törekedett, hogy amit mások őseik segítségével és címeinél fogva nyernek el, azt a saját fáradozásával, vitézségével és munkájával érje el, dicsőségnek tartva világító fáklyaként járni elöl. Testét megedzette a fáradozások és bármilyen munka elviselésére és a katonai nehéz szolgálatokra, mindezekkel megalapozta jövendő hadi tetteinek az alapját és nemes lelkületével méltóvá tette magát a különböző állások elnyerésére: így már Zsigmond idejében felvették az udvari vitézek közé, majd bevették a tanácsadók közé is, akár a császári korona elnyeréséről volt szó, akár a csehországi romlott állapotok helyreállításáról, de minden más területen is, különösen hadi ügyekben a császár-királyt végig hűségesen szolgálta, miközben gyakran tette ki az életét veszélynek, amiért a császár-király első birtokadománnyal = ”prima hereditate” tüntette ki. Zsigmond halála után Albert király alatt folytatta hű és odaadó szolgálatait, különösen katonai téren, akár Albert ellenfeleiről volt szó Csehországban, akár a törököktől a Délvidéken, amikor okos tanácsadónak és a legügyesebb katonának bizonyult, úgyhogy Albert király az udvari katonát az országnagyok közé emelte, amikor kinevezte szörényi bánná; mint ilyen Hwnyad-i a támadó törökkel szembe testvérével, a hasonlóképpen Hwnyad-i Jánosnak nevezett udvari vitézzel, aki a vitézségben vetekedett a testvérével, mindig teljes sikerrel küzdött. Mikor pedig Albert király halála után, a mostani királyi csecsemő korában ”nobis apud alienam educationem etatem agentibus”, az ország belső villongások között vergődött, a külellenségek ellen pedig a királyi székben nem volt alkalmas védője, a török pedig már Magyarország területére tört, ott pusztított, rabolt és hurcolta fogságba korra és nemre való tekintet nélkül az embereket és betöréseivel már egészen a Tiszáig, másik oldalon pedig Szlavonia közepéig hatolt és már az egész ország elfoglalására gondolt, akkor Hwnyad-i János, aki közben erdélyi vajdává és temesi comes-szé lett, meg Nádorfehérvárnak és a délvidéki részeknek a kapitányává, mindezekért nagyszerű győzelmi sorozattal fizetett: először szerb földön in terra Servie, Nándorfehérvár mellett verte meg Izak török vajdát, aki akkor Zenderew várát tartotta megszállva egész Szerbiával együtt; midőn pedig kevés napra rá egy másik török sereg, amely már néhány győzelmet aratott a mieink felett, rabolva, és pusztítva betört Erdélybe, Hwnyad-i János mint kiváló hadvezér annak a területnek a hadinépével szembeszállt vele és bár véres ütközetben, de győzelmet aratott felette, amikor a török sereg vezére: Mezythbeg is a csatatéren lelte halálát fiával, a helyettes kapitánnyal együtt és az egész seregből is csak kevesen menekültek meg. Ennek a győzelemnek a következménye lett az, hogy a havasalföldi és a moldvai oláh vajdák, akik az előző magyar királyoktól elpártolva a töröknek hódoltak be, Hwnyad-i János tanácsától vezérelve, de félelemből is újra elismerték a magyar főséget. Az előbbi nevezetes győzelemhez csakhamar csatlakozott egy másik győzelem is, mert a török császár annak a vereségnek a megbosszulására egy körülbelül 80.000 főből álló sereget küldött a basa = sui principalis vicegerentis vezérlete alatt Erdély ellen. A basa először Havasalföldet pusztította el teljesen, majd ugyanezt akarta tenni Erdéllyel is, de Hwnyad-i János jóval kisebb sereggel - itt kellett látni az ő bátorságát és haditudományát ! - inkább akart támadó mint megtámadott lenni, rátámadt a nagy török seregre és örökemlékezetű győzelmet aratott fölötte. E harcokban a magyar nép régi harci dicsősége és hírneve vissza lett állítva; mindenütt csak Hwnyad-i nevét emlegették. Majd nagy zsoldos sereget szervezett, avval átkelt Szerbiába = regnum Servie seu Rascie és Bulgáriába, amelyeket teljesen a török császár tartott megszállva, és eljutott egészen a görög császárság határáig = ad oras Romanie. Elfoglalt sok várost és falut, köztük Szófia városát is, sok más várost és falut pedig, a hűtlenek fészkeit felégette és elpusztította; a törökkel szemben kisebb összecsapásokon kívül hat csatát nyert, nagy zsákmányt ejtett, sok török zászlót zsákmányolt, amelyket a Boldogságos Szűz budai egyházában helyzett el, mint győzelmeinek a hirdetőit. E hadjárat következtében a török császár Szerbiát annak sok várával együtt, amelyeket eddig mint az országunkba vezető kapuk kulcsait tartotta a kezében, visszaadta György rác despotának, oszágunk hűséges tagjának, aki azokat azóta is a kezében tartja. A bosnyák király is visszatért Magyarország hűségére. Hwnyadi-nak a neve nem csak az ország népe előtt, hanem a külföld előtt is általános tiszeletnek örvendett. - Majd a törvényes király távollétében egyhangúlag a király helyettesévé , Magyarország kormányzójává választották és mint ilyen teljes igazsággal és méltányossággal kormányozta az országot. A törökkel szemben is vállalt újabb csatát annak a földjén és bár itt vereséget szenvedett, de jó barátainak, hű vitézeinek és familiárisainak az elvesztése és a maga fogsága sem törte meg és fogságából kiszabadulva újúlt erővel látott neki az ország helyreállításához. Majd mikor elérkezett annak az ideje, igyekezett őt mint királyt őseinek a székébe visszahelyezni, Az országot hűen megőrizte, annak a határait a végeken még messzebb terjesztette, mint voltak Zsigmond és Albert királyok idejében és így adta át azt neki mint törvényes urának. Mindent egybevetve: ”regnum Hungarie vel sola, vel maxime suis industria, solicitudine et bellicis actibus servatum est.” - Elismerésül neki adja Erdélyben Torda megyében Gergen várát, és Hwnyad megyében Dewa várát, azok minden tartozékával, továbbá Temes megyében az ottani oláh kerületeket: Swdya-t, Monostor-t, Bosar-t és Swpan-t szintén az összes tartozékokkal. Mindezeket az országgyűlésre egybegyűlt országnagyok és nemesek, vagyis az egész ország képviselőinek a hozzájárulásával, helyeslésével, sőt azok kérésére és sürgetésére adta a király neki és utódjainak örök tulajdonul. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál