DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14593
| DL-DF | 14593 |
| Keltezés | 1452-06-13 |
| Keltezés helye | Bude Buda Pilis m |
| Kiadó | PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ |
| Régi jelzet | Q 311 / 482 26 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Fennmaradási forma | Átírás 1453 |
| Nyelv | Latin |
| Irattípus | ítéletlevél |
| Megjegyzés | Lásd még: DL 14594 |
| Névmutató | István (Hosszúaszói Botos Péter fia) dömösi prépost; Hosszúaszói Botos Péter (Péter fia) magán; Váradi Tamás deák ügyvéd; Váradi Tamás deák; Hosszúaszói Botos Péter magán; váradi káptalan; Zsigmond király; Bátori István országbíró; Mezőgyáni Pál deák (Balázs fia) királyi ember; néhai Kereki Benedek magán; Kun (dictus) Barnabás félegyházi bíró (Kereki Benedeké); Zsákai Bálint deák királyi ember (kúriából kiküldve); Gyulai Miklós váradi kanonok; Rozgonyi György ispán; Rozgonyi György országbíró; Kereki Jakab magán; Borsi Miklós királyi ember; Domokos pap váradi oltárigazgató; Domokos pap váradi káptalani küldött; Kereki László (Benedek fia) magán; Kereki Erzsébet (László nővére) magán; Szalóki János ügyvéd; Feleghhaz Félegyház Bihar m; Várad vár Bihar m; függő pecsét |
| Tárgymutató | törvénynap - idéző levél - királyi jog - iktatás - ellentmondás - idézés - megjelenés elmulasztása - bírság - adományozás - oklevél bemutatása - törvényszék; váradi vár; márka; váradi Krisztus Teste oltár - váradi Boldogságos Szűz egyház |
| Regeszta | Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, hogy midőn vízkereszt nyolcadának 36-ik napján - febr. 17. - ítélőtársaival együtt törvénynapot tartott, eléje járult Warad-i /:de Waradino:/ Tamás literatus és Hozywazo-i Bothos Péter fiainak: István Demes-i prépostnak és testvérének: Péternek a nevében hat oklevelet mutatott be előtte: hármat a váradi káptalantól mint statuáló és egyuttal idéző okleveleket, amelyek közül az egyiket Zsigmond király meghagyásából Bathor-i István comes országbírónak küldött meg a káptalan, a másodikat magának Bathor-i István comes országbírónak és a harmadikat Palocz-i László comes országbírónak a meghagyására küldte meg válaszképen és az előbbiek folyományaként három ítéletlevelet: egyet Bathor-i István comestől, kettőt pedig Palocz-i László comestől, azonkkívül néhány halasztó oklevél másolatát, melyek együttesen azt tartalmazták, hogy midőn a nevezett Hozywazo-i Bothos Péternek a fiai: István prépost és a testvére: Péter magukhoz vévén Mezewgyan-i Balás fiát: Pál literatust mint királyi embert és a váradi káptalan emberét: a váradi várnak a Bold. Szűzről elnevezett kisebb egyházának a kanonokját, 1438 jan. 5-én kiszálltak a Feleghhaz nevű birtokhoz és ott is a birtok negyedrészéhez, a boldogult Kereky-i Benedeknek a birtokrészéhez, meg a benne lévő királyi joghoz és a szomszédok meghívása mellett be akarták magukat abba vezettetni az őket megillető jogon, akkor Kereky-i Benedeknek Feleghhazan lévő bírája és jobbágya ura nevében ellenmondott a statutionak, amiért a királyi ember u. a. és u. o. Kereky-i Benedeket István préposttal és testvérével szemben Szent György nyolcadára - máj. 1. - a király elé idézte. a prépostnak és testvérének a megbizottja: Warad-i Tamás azonban hiába várt a törvényszéken Kereky-i Benedek megjelenésére, nem jött, nem is küldött megbizottat, amiért birságban marasztalta el az országbíró és egyuttal elrendelte a statutio megismétlését. - Midőn Hozywazo-i Bothos Péternek a fiai: István prépost és Péter másod ízben is magukhoz vették a Bathor-i István comes álteal a királyi curiából kiküldött Zaka-i Bálint literatus királyi embert és a váradi káptalannak az emberét: Gywla-i Miklós mester kanonokot és ezek társaságában 1438 jul. 14-én kiszálltak a Feleghhez birtokban lévő negyedrészhez, amely akkor is még Kereky-i Benedeknek a kezén volt és szomszédok meghívása mellett be akarták magukat abba vezettetni az őket megillető jogon, akkor Kwn ”dictus” Barnabás, Bendeknek a bírája ura nevében ujra ellenmondott a statutionak, amiért a királyi ember u. o. és u. a. Kereky-i Benedeket István préposttal és Péterrel szemben Szent Mihály nyolcadára a király elé idézte. Az ügy tárgyalása erről a nyolcadról először Bathor-i István comes országbírónak a halasztó oklevele alapján 1439 vízkereszt nyolcadára - jan. 13. - maradt, onnan pedig a Benedekre rótt 3 márka bírsággal 1439 Szent György nyolcadára - máj. 1. -, majd további halasztások révén, miközben Bathor-i István országbíró meghalt és Rozgon-i György comes nyerte el az országbírói méltóságot és miután azt tőle ismét elvették és Palocz-i László comesre ruházták, 1446 Szent Jakab nyolcadán - aug. 1. - ujra kellett volna az ügyet tárgyalni, de Kereky-i Jakab akkor sem jelent meg az országbíró előtt, aki a harmadszori statuálást is elrendelte. De midőn az említett István prépost és testvére: Bothos Péter harmadszor is, magukhoz véve Bors-i Miklós királyi embert és Domonkos papot, a váradi egyházban a Krisztus Teste oltárának az igazgatóját mint káptalani embert 1446 okt. 21-én kiszálltak Feleghhaz birtok negyedrészéhez, amelynek a birtokában ekkor is Kereky-i Benedek volt és a szomszédok meghivása maellet be akarták magukat vezettetni annak a tulajdonába az őket megillető jogon, Kereky-i Benedeknek a fia: László a saját és Erzsébet nevű nővére nevében ellenmondott a statutionak, amiért a királyi ember u. o. és u. a. Lászlót és Erzsébet urnőt istván préposttal és testvérével: Péterrel szemben vizkereszt nyolcadára - jan. 13. - az országbíró elé idézte. Több halasztás révén az ügy eljutott a mostani vizkereszt nyolcadáig, de István prépostnak és testvérének a törvényes megbizottja: Zalok-i János a törvényszéken hiába várt a szokásos időn át Kereky-i Benedek fiának: Lászlónak és László nővérének: Erzsébetnek a megjelenésére, nem jelentkeztek. Ugyanakkor a procurator: Zalok-i János bizonyítani akarván, hogy a Feleghhaz birtokban lévő negyedrész, a boldogult Kereky-i Benedeknek a része, Zsigmond királynak az adományozása folytán a nevezett István prépostot és testvérét Bothos Pétert illeti, bemutatta Zsigmond királynak 1437 nov. 1-én kelt, tartalmilag közölt oklevelét, majd az ügyben döntést kért. - Mivel István prépost és a testvére: Péter három ízben is magukhoz véve a királyi és a váradi káptalani embert a szomszédok jelenlétében be akarták magukat vezettetni a boldogult Kereky-i Benedeknek feleghhaza-i birtokrészébe, a birtoknak a negyedrészébe és ezen statutiok alkalmából senki más nem mondott ellen, mint első és második alkalommal Kereky-i Benedek, harmadik alkalommal pedig annak a gyermekei; László és Erzsébet és az ellenmondók háromszoros idézésre sem jelentek meg először Bathor-i István országbiró, majd az ő színe előtt, hanem kivonták magukat a törvény alól és mivel az ország jogszokása szerint ”quicumque regnicolarum in pactoralicuius iuris possessionarii per quempiam numero trinario recaptivati contradictionem fecerint” és megidézve ennek a megindokolására nem jelennek meg, az ilyeneket meg szokás fosztani azon birtokjoguktól, mig a jogát kereső annak a tulajdonába vezetendő be, azért felkérte a váradi káptalant emberének a kiküldésére, hogy annak a jelenlétében a királyi ember szálljon ki Feleghhaz birtokhoz és egybehiván a szomszédokat vezesse be a nevezett Ilozywazo-i Bothos ”dictus” Péter fiait: István prépostot és Pétert a boldogult Kereky-i Benedeknek, következéskép gyermekeinek: Lászlónak és Erzsébetnek a birtokrészébe, senkinek az ellenmondását sem véve figyelembe. Erről a káptalan Szent György nyolcadára - máj. 1. - tegyen jelentést. A jelzett nyolcadon István prépost személyesen jelent meg az országbíró előtt és bemutatta a váradi káptalannak a statutioról szóló oklevelét. Mivel ebből meggyőződött, hogy a királyi és káptalani ember pontosan végrehajtották a Feleghhaz birtokban lévő negyedrész statutiojára vonatkozó ítéletlevelét, azért azt a negyedrészt örök tulajdonul a nevezett István prépostnak és testvérének: Péternek és Péter utódainak ítélte oda. Erről függő pecsétje alatt privilegialis oklevelet adott nekik. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál