DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14393
| DL-DF | 14393 |
| Keltezés | 1450-09-16 |
| Keltezés helye | Bude Buda Pilis m |
| Kiadó | PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ |
| Régi jelzet | Q 311 / 321 25 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Q 311 / 331 19 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) | |
| Fennmaradási forma | Átírás 1450 |
| Nyelv | Latin |
| Irattípus | perhalasztó |
| Névmutató | Szécsi Miklós (Miklós fia) kiskorú; Monyorókeréki Elderboh Pertholdus magán; Óvadi Mátyás ügyvéd; Nádaljai Veres Miklós ügyvéd; vasvári káptalan; Vereskői Suskó (Bolfardus lánya) magán; Bazini Gróf György magán; Bazini Gróf Zsigmond magán; Bazini Gróf János magán; Vereskői Pál (Bolfardus fia) magán; budai káptalan; Doborgazi János ügyvéd; Szécsi Miklós (Suskó későbbi férje) magán; Szécsi Miklós fel Suskó magán; Margit magán; győri káptalan; Podafalvi Kálmán magán; Mod-i Marczel László magán; Buda Pilis m; Wereskew Vöröskő vár Pozsony m; Owar Óvár vár Moson m; Sarfnyk Sárfenék vár Moson m; Győr Győr m |
| Tárgymutató | vár és tartozékai - birtok lefoglalása - oklevél bemutatása - hatalombaj - fogott bíráskodás - szavatosság - hatalmaskodás - ítélet- megjelenés elmulasztása - fejvesztés - javak elvesztése-törvényszék; falu; vöröskői vár - óvári vár - sárfenéki vár; ló; márka - ezüst; zavargás - zavaros idők; fegyver |
| Regeszta | Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, hogy halasztó oklevele alapján az elmúlt vízkereszt nyolcadán megjelentek törvényszéke előtt a még kiskorú Zeech-Miklósnak, Zeech-i Miklós fiának a nevében Owad-i Mátyás literatus ü.v. levél nélkül és Monyarokerek-i Elderboh Pertholdus nevében Nadalya-i Weres Miklós a vasvári káptalan ü.v. levelével, akinek a megbízói mindketten Suscotól, a boldogult Wereskew-i Bolfardus leányától születtek, és Bozyn-i Groff György meg a két fia: Zsigmond és János ellen ilyen bejelentést tettek: Midőn Bolfardus fia: Pál, a nevezett Susco édestestvére meghalt és a zavaros időkben eltemették, annak a javai: Wereskew vára, továbbá Owar és Sarfnyk várak és a hozzájuk tartozó városok, falvak és birtokok törvény szerint az exponensekre szálltak. Mikor azonban Bolfard özvegye másodszor is férjhez ment, még pedig Bozyn-i Groff ”dictus” Györgyhöz, akkor urával együtt a fentnevezett várakat és azok tarozékait a maguk számára foglalták le és az exponenseket teljesen kizárták azokból és Groff György meg a két fia: Zsigmond és János most is a kezükben tartják azokat. Ezt a budai káptalan vizsgálati oklevéllel igazolták. E bejelentésre Bozyn-i Groff György és két fia nevében Dobragaz-i János az országbíró ü.v. levelével azt válaszolta, hogy megbízói a két várat és tartozékait nem foglalták el, hanem György a felesége után lépett azok birtokába, aki már a béke-időben azok tulajdonában volt, míg az actorok, miután anyjuk férjhez ment, sem a béke idején, sem a zavargások idején nem voltak a várak birtokában, azért követelésüket nem ráfogással, hanem törvényes eljárással kell alátámasztaniok, mert egyébként nem is kötelesek nekik választ adni. Evvel szemben az actorok képviselői kijelentették, hogy Zeech-i Miklós, az actor Miklósnak az apja, miután Suscot még a béke-időben feleségül vette, a várak birtokjogával együtt vitte őt a házába, majd Susco halála után az actorok nővére: Margit lépett az anyai javak örökébe már a zavargások idején, annak a halála után pedig az actorok örökölték a javakat. Ennek a bizonyítására nem az alperesek ajánlotta communis inquisitioval, hanem párbaj megvívásával vállalkoznak. Miután ezt az alperesek megbízottai is elfogadták, az országbíró úgy döntött, hogy a párbaj megvívásához Zeech-i Miklós és Elderboh Pertholdus annak az igazolására, hogy a zavargások idején Margit az anyai javak birtokában volt és azok birtokában is halt meg, ”pugilem congressum”, míg Bozyn-i Groff György és két fia: Zsigmond és János az ellenkezőjének az igazolására ”pugilem ingressum” kötelesek kiállítani, akik majd jún. 9-én Budán a bajvívás megszokott helyén, katonai fegyverekkel felszerelve, felállított sátrakkal, az esthajnali harangaszó előtt kötelesek lóra szállva a bajvívásra készen állani, mert ha mindezt nem teljesítik, a vesztett párbaj büntetésében maradnak el. - Jún. 9-én az actorok: Monyarokerek-i Elderboh ”dictus” Partholdus és Zeech-i Miklós fia: Miklós személyesen jelentek meg az országbíró előtt, és ugyancsak személyesen jelentek meg Bozyn-i Groff György és az egyik fia: Zsigmond, aki magára vállalta testvérének: Jánosnak a terhét is, és bejelentették, hogy jóllehet nekik Wereskew-i Bolfardus fiának: Pálnak az öröksége: Wereskew, Owar és Sarfnyk várak és tartozékaik miatt a fenti napon és helyen párbajt kellett volna vívniok, jó emberek közbenjárására a párbaj megvívását elhalasztották szept. 15-ére, hogy addig a közösen választott 8 fogott bíró döntsön közöttük, még pedig aug. 1-én, Győrött, a győri káptalan testimoniumának a jelenlétében. Ha az egyik fél fogott bírái nem akarnának a döntésben részt venni, elegendő a másik fél fogott bíráinak a döntése, ha pedig a fogott bírák nem tudnának megegyezni, döntő bírául egy kilencediket választanak, akinek a döntését mindkét fél köteles elfogadni. A döntést el nem fogadó fél 100 márka tiszta ezüstöt köteles fizetni a másik fél számára a párbaj megkezdése előtt, mert ez esetben a párbajt is meg kell vívniok a kitűzött napon. Ha a 100 márkát az illető fél nem teszi le, a párbaj elvesztésének s büntetésében marad el. - Szept. 15-én Monyarokerek-i Elderboh Pertholdus és Zeech-i Miklós fia: Miklós személyesen jelentek meg előtte és Groff Györgynek, Zsigmondnak és Jánosnak a törvényes megbízottai: Bodafalwa-i Kálmán, Mod-i Marczel László és Dobragaz-i János literatus jelenlétében bemutatták előtte a győri káptalannak a fogott bírák kijelöléséről szóló oklevelét, amelyet szóról-szóra közöl. Ennek a bemutatása után Elderboh Pertholdus és Zeech-i Miklós úgy érveltek, hogy Groff György, Zsigmond és János a megegyezés megakadályozása miatt kötelesek részükre a 100 márka ezüstöt kifizetni és csak ha ez megtörtént, hajlandók bajvívójukat kiállítani. Az alperesek procuratorai tagadták az elmarasztalás jogosságát, mert a fogott bírák semmiféle döntést nem hoztak. Az országbíró az ügy eldöntését az országnagyok hatáskörébe utalta és a tárgyalásnak ezt a részét vízkereszt nyolcadára halasztotta. - A párbaj lebonyolításához mindkét fél kérte a vívás helyének a kijelölését, amihez az országbíró kiküldte az emberét, de amikor az actorok bajvívója katonai fegyverzetben, lován ülve várta az ellenfelet, az nem jelentkezett. Ezért Groff Györgyöt, Zsigmondot és Jánost a párbaj elvesztésében és a hatalmaskodás tényében kellett bűnösnek kimondani és így fejvesztésre és javaiknak az elvesztésére ítélni, de az országbíró ezt az ítéletet sem hirdette ki, hanem ezt is az országnagyok érdekkörébe utalta és a további tárgyalást Vízkereszt nyolcadára halasztotta annál is inkább, mert a kormányzó a Szent Jakab nyolcad-i összes pereket írásbeli meghagyásban vízkereszt nyolcadára halasztatta el. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál