DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13846

DL-DF 13846
Keltezés 1445-05-05
Keltezés helye Pesth Pest Pest m
Kiadó Dénes esztergomi érsek
Hédervári Lőrinc nádor
Rozgonyi György országbíró
Újlaki Miklós erdélyi vajda
Hunyadi János erdélyi vajda
Régi jelzet Q 311 / 793 3
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Átírás 1445
Nyelv Latin
Irattípus egyezség
Névmutató Pálóci Simon (királyi) lovászmester; Perényi János (Imre f) (királyi) tárnokmester; Pálóci László (Imre f) (királyi) ajtónállómester; Perényi István (János f) magán; Perényi Ilona (János l) magán; Sági János (Balázs f) magán; Szécsényi László familiáris (Pálóci Simoné); Serkei György (Loránd f) familiáris (Pálóci Simoné); Gecsei Ethreh familiáris (Pálóci Simoné); Szentmihályi György familiáris (Pálóci Simoné); Agárdi László (Antal f) familiáris (Pálóci Simoné); familiárisok (Perényi Jánosé); országgyűlés; Chorbakew Csorbakő vára Borsod m; Dedes Dédes vára Borsod m; Aynachkew Ajnácskő vára Gömör m; Sayozenthpeter Sajószentpéter Borsod m; Petherwasara Pétervására Heves m; Kwesd Kövesd Heves m; Pathak Patak Zemplén m
Tárgymutató fogság - túsz - javak pusztítása - jogtalanság - kezesség - vár és tartozékai - felmentés kötelezettség alól - károkozás - kárpótlás - eskü - becsületszó - örök hűtlenség - jogszokás - decretum; csorbakői vár - dédesi vár - ajnácskői vár - erődítmény; pataki kolostor; zavargás - ellenségeskedés - országgyűlés - békekötés; erődítmény - hadfelszerelés
Regeszta Az országnagyok /:Dénes esztergomi bíboros-érsek, Hedrehwar-i Lőrinc nádor, Rozgon-i György országbíró, Wylak-i Miklós és Hwnyad-i János erdélyi vajdák és a többiek:/ bizonyítják, hogy midőn Albert király halála után az országban különféle zavargások támadtak és ők azokat kölcsönösen még táplálták is, különösen pedig Palocz-i Simon királyi lovászmester és Peren-i Imre fia János, királyi tárnokmester mint igazi ellenségek állottak egymással szemben és szinte állandó harcot folytattak egymás ellen úgy, hogy Palocz-i Simon Peren-i Imre fiát: Jánost el is fogta több familiárisával együtt és hosszabb időn át fogva is tartotta, mígnem Palocz-i Imre fia: Palocz-i László királyi ajtónállómester a fogságban lévő Peren-i János kérésére közbenjárt Simonnál Peren-i János és familiárisai kiszabadítása érdekében, ami bizonyos feltételek mellett meg is történt, de ugyanakkor Peren-i Jánosnak maga helyett túszul kellett adnia fiát: Istvánt és leányát: Ilonát, azonkívül Saagh-i Balás fiát: Jánost és Chorbakew várát át kellett engednie Simon részére, sőt Palocz-i László a saját várát: Dedest és az Aynachkew várában meg a Sayozenthpeter, Petherwasara és Kwesd városokban és a hozzájuk tartozó falvakban bírt birtokrészeit is átadta Palocz-i Simonnak Peren-i János kiszabadítása érdekében. Peren-i János azonban kiszabadítása után bosszút forralt fogságáért és más méltánytalanságokért Palocz-i Simon ellen és következetesen kezdte pusztítani Palocz-i Simon birtokait és javait, amelyek közül egyeseket, mint pl. Pathak városát és az ottani klastromból csinált erődítményt még most is elfoglalva tartja, s így az ellenségeskedés köztük egészen a mostani országgyűlésig tartott. Mivel az országgyűlés éppen az általános béke helyreállítása céljából jött össze, azért egyesek sokat fáradtak a két ellenfél megbékítésén. Végre mindketten: Palocz-i Simon és Peren-i János is megjelentek az országgyűlés előtt és bejelentették, hogy békére lépnek oly módon, hogy Peren-i János a nevezett Palocz-i Simont, azonkívül Zechen-i Lászlót, Zerke-i Loránd fiát: Györgyöt, Geche-i Etrecht, Zenthmyhal-i Györgyöt, Agard-i Antal fiát: Lászlót és Simonnak összes familiárisait minden, ellene és emberei ellen elkövetett erőszakos tényért, magát a fogságot is beleszámítva, nyugtatta. Éppúgy nyugtatta Palocz-i Simon Peren-i Jánost és összes embereit minden, ellene és övéi ellen elkövetett jogtalanság felett. Azonkívül Palocz-i Simon megígérte, hogy a még mindig kezesekül nála lévő Peren-i János fiát: Istvánt és leányát: Ilonát. azonkívül Saagh-i Balás fiát: Jánost Szentháromság vasárnap nyolcadáig -máj. 30.- kibocsátja a kezességből és ugyanarra az időre Chorbakew várát is visszaadja összes tartozékaival együtt Peren-i János kezeihez és ugyancsak Szentháromság vasárnap nyolcadáig Palocz-i Lászlónak is visszaadja Dedes várát, az Aynachkew várában és Sayozenthpeter és Peterwasara városokban és a hozzájuk tartozó falvakban Palocz-i Lászlót illető birtokrészekkel együtt. A kezeseket kiszabadulásukkor felmenti minden kötelezettségük alól. Ugyanarra az időre Peren-i János is visszaadja Palocz-i Simonnak Pathak városát a benne emelt erődítménnyel és minden benne lévő hadifelszereléssel együtt, amint ezt az új decretum generale értelmében is meg kellene tenniök. Ha pedig az egyik vagy a másik fél familiárisai támasztanának az elszenvedett veszteségekért bármilyen igényt, vagy azoknak a hozzátartozói, akik a harcban életüket vesztették, mindegyik fél a saját embereit a sajátjából köteles kárpótolni és az ellenfelet ezek miatt nyugtatni. Mindezek megtartására mindketten megesküdtek és becsületszavukat adták. Az országnagyok ezenkívül annak a szem előtt tartásával, hogy a két fél harcában nemcsak a saját birtokaik pusztultak, hanem mások is, különösen a szomszédok mily sokat szenvedtek, hogy ez meg ne ismétlődjék, elhatározták, hohy ha bármelyik fél vagy azok utódjai az ellenségeskedést felújítanák, vagy a pontozatokat nem akarnák teljes egészükben végrehajtani, akkor az ilyen fél az örök hűtlenség bűnébe esik és összes várai, városai és más javai a másik félre szállnak. Ha embereik támasztanának egymás ellen civódást, ellenségeskedést, vagy okoznának egymásnak kárt, az ilyen dolgot a felek az új decretum generale vagy akár a régi jogszokás szerinti módon intézzék el. Aki az ilyen ügyből kifolyólag új háborúskodásokat kezd, szintén az örök hűtlenség bűnébe essék és az esetleges háborúskodásban az országnagyok minden vérségi kapcsolat háttérbe szorításával a megállapodáshoz hű fél mellé fognak állni.

Tartalomgazda