DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13820

DL-DF 13820
Keltezés 1444-11-26
Kiadó KAPORNAKI KONVENT
Régi jelzet Q 311 / 10 27
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Q 311 / 606 5
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Függő
Nyelv Latin
Irattípus magánadomány
Névmutató Bakónaki Török ”dictus” László familiáris (Kanizsai Imréé); Bakónaki Török ”dictus” László kanizsai várnagy; Bakónaki Török ”dictus” László fel Lúcia magán; Bakónaki Török ”dictus” János (László fia) magán; Bakónaki Török ”dictus” Margit (László lánya) magán; Kanizsai Imre (János fia) magán; Kanizsai Miklós (László fia) magán; Kanizsai László (László fia) magán; cillei comes; Marcali család; Rozgonyi Rénold magán; Rozgonyi Oszvald magán; Rozgonyi János magán; Kanysa Kanizsa vár Zala m; Poth Pat Komárom m; Werazlo Verestő ? Komárom m
Tárgymutató szavatosság - sebesítés - vár és tartozékai - kötelezettségvállalás - fogság; kanizsai vár; aranyforint; szolgálat - zavaros idők; ostrom - fegyver - puskapor
Regeszta A kapornaki konvent bizonyítja, hogy megjelent előtte Kanysa-i János fia: Imre és magára vállalva osztályos testvéreinek, Kanysa-i László fiainak: Miklósnak és Lászlónak a terhét bejelentette, hogy figyelembe véve familiárisának és Kanysa-i várnagyának: Bakonok-i Twruk ”dictus” Lászlónak a hűséges szolgálatait, amelyeket vele és említett testvéreivel szemben tanúsított általában minden téren, de különösen Kanysa várának a megőrzésében az elmúlt zavaros időkben; először akkor, midőn Cilia comese és a Marczaly urak tartották megszállás alatt Kanysa várát, második alkalommal pedig, midőn a bevallást tevő Kanysa-i Imre Rozgon-i Renoldus, Osvaldus és János fogságában volt, és Rozgon-i Renoldus meg Osvald nagy sereggel ée erővel vették ostrom alá Kanysa várát, amely ostrom alkalmából Twruk László a vár védelmében súlyos és halálos sebeket kapott, de a várat mindamellett megvédelmezte az elfoglalástól. Kanysa-i Imre nem akarván mindezeket jutalmazatlanul hagyni két komárommegyei birtokukat: Poth-et és Werazlo-t azok minden tartozékával neki adományozta részben az előbb felsorolt hűséges szolgálatok elismeréséül, részben azért a 2.000 arany forintért, amelyeket a várnagy a sajátjából fizetett ki havi járulék címén a vár embereinek és védelmezőinek és amelyekért különféle fegyvereket és puskaport szerzett be. A két birtokot Twruk Lászlónak és általa feleségének: Luciának, fiának: Jánosnak meg leányának: Margitnak adat örök tulajdonul, megígérve, hogy meg fogja őket azok birtokában védeni. Ha ezt nem tudná megtenni, vegy nevezett osztályos testvérei, akiket a két adományozott birtok felerészben megillet, Twruk Lászlót vagy utódait azoknak a birtokában háborgatnák vagy azok használatát nem engedélyeznék, akkor Kanysa-i Imre egyedül a saját személyében köteles neki a két birtok felének megfelelő más birtokot adni Kanysa vár tartozékaiból, amire Kanysa-i Imre önként kötelezte magát. - Függő pecsét. - 3 példány: 2 hártya, függő pecséttel, 1 patens formájú papír, hátára nyomott pecséttel.

Tartalomgazda