DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13605
| DL-DF | 13605 |
| Keltezés | 1441-01-17 |
| Keltezés helye | Buda Pilis m |
| Kiadó | ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY |
| Régi jelzet | Q 311 / 570 3 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Fennmaradási forma | Eredeti |
| Pecsét | Alul 02 |
| Nyelv | Latin |
| Irattípus | adománylevél |
| Névmutató | Rozgonyi Simon egri püspök; Rozgonyi Simon magyarországi főkancellár; Rozgonyi István (Simon testv) pozsonyi ispán; Rozgonyi János (id.István f) magán; Rozgonyi György (Simon testv) pozsonyi ispán; Erzsébet királyné; országnagyok; követek; főpapok; főurak; nemesség; Cillei Ulrik győri várkapitány; Zsigmond király; Albert király; Tamási Vajdafi Henrik magán; nádor; Szepesség; Buda Pilis m; Győr vára Győr m; Pozsony vára Pozsony m; Debregezth Döbrököz vára Tolna m; Debregezth Döbrököz Tolna m; Eghazasdebregezth Egyházasdöbrököz Tolna m; Tayta Tajta Tolna m; Zarwasd Szarvasd Tolna m; Zaak Szák Tolna m; Byrolth Birolt Tolna m; Bolya Boja Tolna m; Kysfalwd Kisfalud Tolna m; Kozmad Kozmád Tolna m; commissio |
| Tárgymutató | hűtlenség - koronára háramlás - zálogosítás - vár és tartozékai; egri vár - győri vár - pozsonyi vár - döbröközi vár - élelem; élelem; vám - rév; élelem; németek - csehek; koronázás - érdemek (részletezett) - királyválasztás; várostrom - fogoly - hadsereg - harci érdemek (részletezett) - hadinép - familiárisok csapatai |
| Regeszta | Ulászló király figyelemmel azokra a nagy érdemekre, melyeket Rozgon-i Simon egri püspök, Magyarország főkancellárja szerzett azon időtől fogva, hogy Ulászlót Erzsébet királyné, az országnagyok és a nemesek tekintélyes és teljhatalommal felruházott követei meghívták a magyar trónra és ő semmi ravaszságra nem számítva a választás véglegesítése céljából elindult Magyarországba, de közben Erzsébet királyné megváltoztatta szándékát és szövetkezve az istentelen németekkel és csehekkel, a király elé mindenféle akadályokat gördített, hogy a választást meghiusítsa,de a püspök mitsem törődve a nehézségekkel, mikor a király elért a Szepességbe, ő familiárisainak a nagyszámú csapatával és magával hozva néhány főurat is a király elé ment és a királyt püspöki székhelyére: Egerbe kisérte.Majd a királyt az egri várban biztonságba helyezvén, maga a testvéreivel és hadi népével Budára ment, hogy előkészítse a király útját és biztosítsa a budai várat, amelynél félni kellett, hogy Erzsébet királynénak a közelben levő, nagyrészt németekből álló serege meg fogja támadni.Ezt meghiusítva és a várat és a várost teljesen bebiztosítva, a királyt Egerből Budára kisérte, ahova Rozgon-i Simon példájára és rábeszélésére napról napra több főpap, főúr és nemes érkezett, akik az előbbi választást megerősítették, mire olyanok is visszatértek a király hűségére, akik előbb a királynéhoz csatlakoztak. Majd a királytól küldetve Győr várának megostromlására indult a püspök testvéreivel és más hű emberekkel együtt, ahova Erzsébet királyné emberei: a németek és a csehek nem csekély hadereje zárkózott be Cillei Ulrik parancsnoksága alatt.Itt Cillei Ulrikot elfogták és mint foglyot a királyhoz küldték.A püspök a koronázás után is a király oldala mellett maradt mint tanácsadó, éppúgy mint testvére: Rozgon-i István comes, mignem az utóbbi a királyné hadinépétől ostromlott pozsonyi vár felmentésére indult a maga szervezte seregével, hisz az ostromlott várban rekedt a felesége gyermekeivel együtt, akik a védőkkel együtt már a végső szükségben voltak az élelmiszer hiánya miatt. Be is jutott a várba és azt ellátta élelemmel és vitéz hadinéppel. Vállalkozásaiban támasza volt Rozgon-i István comes fia: János is, aki a király érdekében vívott összecsapásokban több familiárisát is elvesztette.Mindezekért a püspököt és testvéreit valamiképp jutalmazni akarván nekik adja a tolnamegyei Debregezth nevű várat és a Debregezth, Eghazasdebregezth, Tayta, Zarwasd, Zaak, Byrolth, Bolya és Kysfalwd nevű birtokokat és a Kozmad birtokban levő birtokrészt,mint a nevezett vár tartozékait, amelyeket először Zsigmond király az idősebb Rozgon-i István comesnek, János apjának zálogosított el bizonyos összegért, majd Albert király Thamasy vajda fiának: Henriknek adományozta örök tulajdonul avval a feltétellel, hogy a várat és tartozékait az előbb említett zálogösszegért kiváltja az idősebb Rozgon-i István comestől, de azután hűtlensége folytán, hogy a király ellenségei közé állt és vele szemben hadat viselt, a fenti javak ismét a királyra szálltak, aki azokat a vámokkal és a révekkel és minden más tartozékukkal Symon püspöknek és általa István és György pozsonyi comeseknek és az idősebb Rozgon-i +István comes fiának: Jánosnak és a három utóbbi leszármazottainak adta királyi elhatározásból és az országnagyok tanácsából. - A szöveg alatt a királynak veres színű és a nádornak zöld színű pecsétje; az utóbbi a gyanú elkerülése végett, mivel a megadományozott a titkos pecsét őre. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál