Vissza a listához
Előző 26377/47090 13587 • 1440-10-21 • E… 13589 • 1440-11-07 • E… Következő 26379/47090

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13588

DL-DF 13588
Keltezés 1440-10-28
Keltezés helye Bude Buda Pilis m
Kiadó ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY
Régi jelzet Q 311 / 198 19
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Alul 02
Nyelv Latin
Irattípus adománylevél
Névmutató Rozgonyi Simon egri püspök; Rozgonyi Simon magyarországi főkancellár; Rozgonyi István (Simon testvére) pozsonyi comes; Rozgonyi György (Simon testvére) pozsonyi comes; Erzsébet királyné; országnagyok; főpapok; főurak; nemesség; királyi követek; Cillei Ulrik cseh kapitány; Cillei Ulrik német kapitány; Szepesi László budai polgár; Wolfgang budai polgár; György rác despota; Hédervári Lőrinc nádor; Lengyelország; Buda Pilis m; Szepesség; Győr vár Győr m; Pozsony vár Pozsony m; commissio
Tárgymutató felkérés a magyar trónra - király fogadása - hűtlenség - háramlás koronára - király kísérete; Olaszok utcája; győri vár - pozsonyi vár - élelem - kőház - ház - utca - magyarországi várak - szükség; élelem; piac; élelem; németek - csehek - török; érdemek (felsorolt) - királyválasztás - koronázás - hűtlenség - szövetkezés - pusztítás; vár ostroma - fogoly - alattvalók javainak pusztítása - hadi vállalkozások
Regeszta Ulászló király visszaemlékezve Rozgon-i Symon egri püspöknek, Magyarország főkancellárjának sok-sok érdemére, melyek közt különösen említésre méltók, hogy midőn Erzsébet királynénak tekintélyes követei és az országnagyok meg a nemesek egyetemességének a képviselői teljhatalmú meghatalmazással felkeresték őt Lengyelországban, hogy vállalja a magyar trónt és ő semmiféle cselszövésre nem számítva, az ország érdekében valónak találta, hogy bejöjjön az országba, hogy megválasztassa magát az ország királyának, de közben Erzsébet királyné megváltoztatta szándékát és mindenféle akadályt gördített az országba érkező király elé, hogy terve ne sikerüljön, sőt evégből szövetkezett ”cum nonnullis perversis Theutonicis et Bohemis”, de a püspök mindezekkel nem törődve nagyszámú kíséretével a király elé ment egészen a Szepességig, magával vívén több más országnagyot is és a királyt egészen Budáig kísérte, amely példa hatása alatt számos főpap, főúr és nemes csatlakozott a királyhoz, akik azután a választást jóváhagyták. Innen a püspök a király kérésére elment több más vezető emberrel Győr várának a megvívására, ahova sok német és cseh zárkózott be, pusztítva onnan az egész környéket; ott elfogták a németek és a csehek kapitányát: Cillei Ulriket és mint foglyot a királyhoz szállították. A koronázás is elsősorban a püspök fáradozásának volt az eredménye, amely után a püspök továbbra is a király szolgálatában maradt, a kezdeti nehézségeken át tanácsaival támogatva az idegenből jött királyt. Támogatta őt e szerepben és a hadi vállalkozásokban testvére: Rozgon-i István pozsonyi comes, akinek a felesége és gyermekei az Erzsébet németjeitől ostromlott pozsonyi várban az élelem hiánya miatt már a végső szükségben voltak, midőn a comes embereivel áttörte az ostromgyűrűt és elegendő embert és élelmet vitt a szorongatottak segítségére. Mindezek némi viszonzásául a király egy nagy kőházat adományoz a püspöknek Budán az Olaszok utcájában = in vico Italicorum, a keleti oldalon, amely házat északról, a szombati piac felől = a parte fori sabbati Scepus-i László háza illetőleg háztelke határolja, délről pedig Wolfgang budai polgárnak a háza, mely nagy ház György rác despotáé volt, de annak hűtlensége folytán, aki kitért a királynak Magyarországba való érkezése elől és később hívásra sem jött el a királyhoz, két fia pedig az országot pusztító törökök szolgálatában áll és maga György despota is a királyné pártjára állt és a Magyarországon lévő váraiból pusztítja a királyhoz hű alattvalók javait,ami miatt összes javai, így a nevezett budai háza is a koronára szálltak s így a király azt annak minden tartozékával Rozgon-i Simon püspöknek és általa Rozgon-i Istvánnak és Györgynek, pozsonyi comeseknek és e kettő utódainak adományozta örök tulajdonul. A szöveg alatt rányomott pecsét nyomai és mellette a nádornak papírfelzetes pecsétje: Quia autem prefatus dominus Symon episcopus summi cancellariatus nostri fungitur honore, sigillumque nostrum secretum....erga eum existit, ideo ad tollendam suspicionem..penes ipsum sigillum nostrum etiam sigillum...Laurentii de Hedrehwar dicti regni nostri Hungarie palatini presentibus apponi fecimus et apprimi. A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis.

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál