DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13423

DL-DF 13423
Keltezés 1439-07-07
Keltezés helye Wyssegrad Visegrád Pilis m
Kiadó ALBERT KIRÁLY
Régi jelzet Q 311 / 379 32
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Átírás 1451
Nyelv Latin
Irattípus adománylevél
Névmutató Rozgonyi István (Simon fia) pozsonyi ispán; Rozgonyi Simon (Simon fia) püspök; Rozgonyi György (Simon fia) pozsonyi ispán; Rozgonyi Sebestyén (István fia) magán; familiárisok (Rozgonyi Istváné); Saffranecz lengyel hadvezér; Erzsébet királyné; országnagyok; Zsigmond király; Prága; Szilézia; Szepesség; Kesmark Késmárk Szepes m; Podolyn Podolin Szepes m; Cheklez Cseklész vár és város Pozsony m; Zempcz Szempc város Pozsony m; Beke Béke Pozsony m; Challokeuz Csallóköz; Wereswaar Vörösvár Nyitra m
Tárgymutató zálogösszeg - vár és tartozékai - magszakadás; predium; cseklészi vár (Pozsony m); zálogösszeg; Szent Márton egyház; lengyelek; koronázás - szolgálatok (felsorolt); Szepesség védelme - hadiszállás - győztes csaták - megszállás
Regeszta Albert király bizonyítja, hogy figyelemmel Rozgon-i Symon fiának: Rozgon-i Istvánnak, pozsonyi comesnek az érdemeire, mint aki az ország védelmében is oly kiváló társának bizonyult, mert amellett, hogy a koronázástól kezdve állandóan a király rendelkezésére állott nagyszámú familiarisaival, amikor a királynak a cseh korona elnyerése végett Prágába kellett mennie és onnan más fontos ügyek elintézése végett Sziléziába, oda már nem követte a királyt, hanem gyors elhatározással összegyűjtvén familiarisait a Szepesség védelmére sietett, ahol Kesmarkon ütötte fel hadiszállását és a Podolynt megszállva tartó, a nép nyelvén Saffranecznek nevezett lengyel vezérrel kisebb csetepatékon kívül három csatában is megmérkőzött és mindíg győzelmesen került ki belőlük, úgy hogy a lengyelek Rozgon-i István ottléte alatt többet nem mertek támadni és így az a vidék mentesült az ellenséges becsapásoktól, azért jutalmul Cheklez várát, Cheklez és Zempcz városokat és egy prediumot, amelyben Szent Márton tiszteletére épült egyház áll, mind Pozsony megyében és a szintén pozsonymegyei Beke birtokot a Challokeuzben és Wereswaar birtokot Nyitramegyében, mint Cheklez vár tartozékait, amelyek eddig Zsigmond királynak bizonyos elzálogosító oklevele alapján a három Rozgon-i testvérnek: István comesnek, Simon veszprémi püspöknek és Györgynek, hasonlóképen pozsonyi comesnek a kezén voltak, most a régi határok mellett, azok minden tartozékával, örök tulajdonul adta Erzsébet királyné és az országnagyok hozzájárulásával Symon püspöknek, István és György comeseknek és István fiának: Sebestyénnek és a három utóbbi férfi-ági leszármazottainak. Ha a férfi-ág bármikor kihalna,a magyar királyok a női-ágtól csak a Zsigmond király idejében megállapított zálogösszeg ellenében követelhetik azokat vissza.

Tartalomgazda