DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Dancs család (Q 59) • 57071

DL-DF 57071
Keltezés 1300-09-09
Kiadó ISTVÁN ALORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet Q 59
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Dancs család (Q 59)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Záró
Regeszta Buda. István alországbíró előtt Tóbiás fiának: Máté ispánnak s ennek fiainak: Jánosnak és Benedeknek ugyancsak Tóbiás fia: Pál ellen az utóbbinak bizonyos szolgák, szolganők és birtokok elidegenítési ügye miatt Szent Mihály ünnepén (szept. 29.) az alországbíró előtt indítandó perében a felek között (felkért bírák útján) egyezség jött létre. E szerint Pál a szolgákat, a szolganőket és birtokokat, melyeket Máténak és fiainak tudta és engedélye nélkül el akart idegeníteni, megtartja, a már elidegenítetteket pedig visszaszerezni akként, hogy Pál halála esetén mindezek a javak Mátéra és fiaira szállnak. A felek a köztük a szolgákra és birtokokra vonatkozólag atyjuk: Tóbiás által eszközölt osztályt változatlanul fenntartják. Elk nevű szolganőnek – akit leányával együtt Tóbiás ispán Symark fia: Péter nejének adott – hat gyermekére nézve pedig akként egyeztek meg, hogy közülük négy majdan Máté ispáné (s fiaié), meg Pálé lesz; Elknek két lányát pedig: Zimbothkát és Kolust nőtestvérük, Symark fiának: Péternek felesége kapja szabad rendelkezési joggal, a négy másik szolgát viszont életfogytig bírhatja. Szept. 24-én pedig a felek által e végett felkért Márk és Anthol ispán Tóbiás ispánnak egykori felosztott birtokain megjelennek, s az osztályt a felek között megfelelően megjavítják. Kiadva: Hazai Okm. VII. 295. (Az oklevél ma már nincs a Kállay-levéltárban.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 48. sz.
(7. die quind. regis Stephani) Buda. István comes alországbíró bizonyságlevele arról, hogy Tóbiás fia: Mathey/Mathe comes, s fiai: János, Márton és Benedek között egy részről, s Tóbiás fia: Pál, Máté testvére között más részről Pál szolgáinak, szolgálóinak és birtokainak elidegenítése miatt Mihály-napon előtte indított perben engedélyével derék férfiak döntésével megegyezés jött létre. Ennek értelmében szolgáiból, szolgálóiból és birtokaiból testvére: Mátyás (!) comes és fiai tudomása és hozzájárulása nélkül semmit sem idegenít el, a már elidegenítetteket visszaszerzi; ha Pál meghal, javai öröklési jogon a másik félre szállnak. Megállapodtak (voluerunt) továbbá, hogy a még atyjuk: Tóbiás által szolgáikban, szolgálóikban és birtokaikban közöttük tett osztályt érvényben tartják. Önként vállalták továbbá, hogy Elk nevű szolgálójuk két lányát: Zumboth-ot és Kotus-t átengedik Tóbiás comes leányának, azaz leánytestvérüknek, aki Symark fia: Péter felesége. Elk-et ugyanis atyjuk hat gyermekével átadta leányának, aki idézés nélkül jelent meg, és bejelentette, hogy Mathe és Pál négy embert birtokolt (quatuor capita hominum ... possidebunt). Nővérük az átadott két szolgálót elajándékozhatja, hagyományozhatja, felszabadíthatja és eladhatja (donandi, legandi, manumittendi et vendendi liberam semper habeat facultatem), míg a további négy szolgálót és szolgát élete végéig birtokolhatja. Végül Kisasszony-nap harmadik napjának tizenötödén (szept. 24.) Mark és Senthol comes a felek akaratából és kívánságára a közöttük már korábban létrejött osztályt a helyszínen elrendezi (temperabunt), és azt a szükség szerint helyesbíti. Kissé rongált hártyán, zárópecsét nyomával. (6.) Hazai okmt. VII. 295. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 10. sz.

Tartalomgazda