| Regeszta
| sexto die diei termini prenotati. A kolozsmonostori konvent válasziratának az eleje és a meghagyó alvajdai levél nagyobb része is hiányzik, és a meglevő rész az alvajdák leveléből így kezdődik: ... specialiter declarato, hogy ha az említett Dénes, György, Tamás és Imre közül hárman elfogadják a fogott bírák döntését, egy pedig nem, akkor az a három mentesül bármilyen bírságtól és az egész 50 dénármárkányi bírságot a negyediknek egyedül kell vállalnia. Erre a felek önként kötelezték magukat. Datum in Torda, in octavis festi epiphaniarum Domini anno Eiusdem 1437. A konvent az alvajdák felkérésére kiküldte mindkét fél részére Ferenc rendi testvért, egyházuk custosát, aki visszatérve jelentette, hogy a felek t. i. egyrészről egregius Stephanus, filius quondan Ladislai filii Dionisii filii bani a saját és édestestvére (frater carnalis): László nevében, másrészről az alvajdák levelében megnevezett Dionisius de Farnas, Thomas ac Emericus, filii Gregorii filii Elie, a nevezett György pedig időközben elhalálozván, annak András nevű fia in puerili etate constitutus, akire apja halála után szállt át ez a per, miután meghívták a szomszédokat és határbirtokosokat, meg a megye nemeseit, ezek jelenlétében kiszálltak a három Fyld birtok határaihoz, amely birtok a nevezett Dénesé, Tamásé, Imréé és a kiskorú Andrásé, majd kiszálltak a Fyld birtokhoz és Hunyad várához tartozó erdőkhöz, ahol a nevezett bán fia István a saját és testvére: László nevében a következőket jelölte meg fogott bíráikul: nobiles viros Gregorium de Sombor, Ladislaum filium Thome de Zutor, Petrum de Gergfalwa et Stephanum Tompa de Zenthmihalytelke, a nevezett Dénes, Tamás, Imre és András pedig venerabilem et religiosum virum dominum Antonium abbatem, dominum et relatum nostrum, item nobiles vires Benedictum de Suk, Ladislaum filium Gyerö de Zamosfalwa et Stephanum de Buda jelölték meg fogott bírájukul. E fogott bírák más jószándékú emberekkel együtt a három Fyld birtokot Hunyad városától és annak tartozékaitól addig is, míg a király el nem rendeli azok végleges elhatárolását, hogy addig is használhassák azokat, így választották el egymástól: Et prime incepissent super locum sessionis possessionis Fyld Superioris in loce, ubi quidam rivulus Bodapataka in alterum rivulum Fyldpataka vocatum cadaret. Inde ad partem meridionalem ad quendam montem satis altum Bodabércze dictum, non precize ad cacumen, se prope ascendendo, quandam magnam arborem ilicis, cuius sublimitas extricata fuerat, quatuor signis crucis consignassent, de qua arbore, in latere ipsius montis inter meridionalem et orientalem plagas, ad meatum aque Kemejanusvizepataka descendendo, ubi idem meatus aque per fluxum alterius meatus similiter aque pluvialis duplicaretur, de quo loco per aciem seu dorsum cuiusdam montis ad eandem: inter meridionalem et orientalem plagas ascendendo, ad cacumen montis, ubi in acie seu dorso ipsius montis quidam monticulus satis altus, in quo grandes lapides existerent, qui monticulus in quadam via sub monte Zarzegevarhely sita secundus a parte orientali haberetur. Inde semper in vertice seu dorso eiusdem montis, ad partem orientalem per maximum spatium eundo ad quendam pontem Draguapatakahida vocatum pervenissent. Inde ad eandem orientalem plagam directe per quoddam pratum ad rivulum Cucumodpataka vocatum attigiessent, ubi inter ipsos rivulos Draguapataka et Cucumódpataka quoddam pratum Stephani Bajzy dicti in Koresd commorantis, a sinistra parte in angulo remansisset, quod pratum per eundem Stephanum pacifice possedendum reliquissent. Et ispum fluvium Cucumodpataka pertranseundo directe ad eandem orientalem plagam, in vertice montis ascendendo pervenissent usque ad cacumen eiusdem montis et declive quasi ad sinistram partem eundo pervenissent ad verticem montos Ravazlikbércze vocati, in quo semper ad eandem orientalem plagam eundo descendissent ad quosdam lapides in fine ipsius montis, prope quandam viam de Kethesd ad Also Fyld ducentem existentes, de quo quasi ad partem meridionalem rivulum Kethesd pataka pertrenseundo ad fontem Cygankutha nominatum, penes rivulum Farkaspataka situm pervenissent, ubi predictarum possessionum Fyld vocatarum, necnon oppidi Hunyad et pertinentiarum eiusdem, partium prenominatarum distinctiones terminassent. A határvonalak megvonása után azok a szántók, erdők és kaszálók, amelyek a határvonaltól északra esnek, Fyld birtokhoz csatoltattak, mint Dénes, Tamás, Imre és András részei, amelyek pedig a vonaltól délre esnek, Hunyad várához és tartozékaihoz csatoltattak, mint a bán fia László fiainak: Istvánnak és Lászlónak a tulajdonai. A határjeleken kívül eső sűrű erdőket és tölgyeseket közös használatra hagyták úgy, hogy mind Hunyad város lakói, mind pedig a három Fyld birtok lakói egyformán használhatják őket. Megállapították, azonkívül, hgoy bőséges makktermés idején, hogy a feleknek minél több hasznuk legyen, ezek használatát illetőleg idegenekkel is szerződésre léphetnek, amikor az ily jövedelem kétharmad része a bán fiait: Istvánt és Lászlót illeti, az egyharmad pedig Dénest, Tamást, Imrét és Andrást. Datum sexto die diei termini prenotati, anno Domini 1437. (1437. január 13. után) Másolat. – Regeszta forrása: OL regeszta
|
Közgyűjteményi portál