Vissza a listához
Előző 5/6 15681 • 1438-02-14 • Á…

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 15681

DL-DF 15681
Keltezés 1434-02-15
Kiadó GYÖRGY ESZTERGOMI ÉRSEK
Régi jelzet Q 311 / 580 39
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Átírás 1438
Regeszta Bude. duodecimo die termini prenotati. tertio die f. purificationis B. Marie Virg. György esztergomi érsek, mint a nádort helyettesítő bíró és Palocz-i Mathyws országbíró, Zsigmond királynak magyarországi helyettesei, bizonyítják, hogy midőn Borbála királyné Kanisa-i István fia László, Sopron megyei comes ellen azon a címen, hogy Sarwar és Kysmarthon városokban lakó jobbágyai és népei áruik után nem fizetik meg a királynénak járó harmincadot, pert indított és meghagyta, hogy László febr. 4-én mutassa be az érsek és az országbíró és az ott egybegyűlt többi prelátus és báró előtt az esetleges mentességre vonatkozó összes okleveleit, a jelzett napon megjelentek a nádori törvényszék előtt Borbála királyné képviseletében tisztelendő Vencezkaus helyettes kancellár és Corbavia comese: Iwanko. a királyné udvarmestere, akik arra való hivatkozással, hogy Zsigmond császár és király a fehérvári káptalan előtt privilegialis oklevélben visszavonta az összes kiváltságokat, amelyeket bárkinek adott a harmincad fizetésére vonatkozólag, kivánták Kanisa-i László törvényes procuratora: Gewsfalwa-i Gews Tamás jelenlétében, hogy László mutassa be a királynétól elrendelt összes okleveleit, melyek a mentességre vonatkoznak. Erre Tamás megbízója nevében kijelentette, hogy birtokában vannak az oklevelek, melyek jobbágyainak és népeinek a mentességét igazolják és ezek közül kettőt azonnal be is mutatott a nádori törvényszék előtt: 1) Zsigmond királynak 1406. jan. 12-én kelt, kettős függő pecsétje alatt kiállított oklevelét, amely magában foglalta magának a királynak Budán 1390. febr. 26-án kelt kiváltságlevelét és 2) magának Borbála királynénak 1421. júl. 22-én Pozsonyban kelt kiváltságlevelét Sarwar lakói számára. E két illetőleg három oklevélnek a bemutatása után úgy a vicecancellár és a királyné udvarmestere, valamint László procuratora: Tamás is ítéletet kért. A bíróság úgy érvelt, hogy jóllehet a királyné hivatkozván Zsigmond királynak visszavonó rendeletére, az összes harmincad-kiváltságokra vonatkozólag és ennek folyományaként pert indított Kanisa-i László ellen és kezdte kényszeríteni annak Kysmarthonban és Sarwar városában lakó népeit és jobbágyait a Sopron városban szedetni szokott harmincad megfizetésére saját árúik után is, mégis mivel Zsigmond király felmentette Kysmarthon város összes polgárait és hospeseit a harmincad fizetése alól, amikor csak árúikkal Sopron városán keresztül az ország déli részei felé vonulnak, vagy onnan visszatérőben mennek keresztül a városon, Sarwar város népeit és jobbágyait pedig már Károly király és Mária királynő részesítették ebben a kedvezményben, amiről meggyőződvén Borbála királyné, a mentességet maga is megadta nekik és utasítást adott a soproni harmincadosoknak, hogy a nevezett polgárokat nem szabad sem Sárvárott, sem Sopronban a harmincad megfizetésére kényszeríteni, mert annak a fizetésétől régtől fogva mentesek, így Zsigmond király azt a kiváltságot, amelyet ő adott visszavonó rendelete előtt Kysmarthon és Sarwar városok lakóinak és amelyet Károly király és Mária királynő adtak már régebben Sarwar város lakóinak, amelyet maga Borbála királyné erősített meg, nem vonhatta vissza a fehérvári káptalan előtt tett rendeletében, azért Kanisa-i Lászlót fel kell menteni Borbála királyné keresete alól, a Kysmarthonban és Sarwar városában lakó népeik pedig nem kényszeríthetők a Sopronban való harmincadfizetésre. A bíróság így is mondta ki az ítéletet és meghagyta, hogy Kanisa-i László Kysmarthon-i és Sarwar-i népei, midőn árúikkal Sopron városán mennek keresztül, akár menet, akár jövet, nem tartoznak harmincadot fizetni és erre senki sem kényszerítheti őket a király visszavonó rendelete ellenére sem. Erről Kanisa-i Lászlónak függő-pecsétes oklevelet adtak. (Teljes szöveg.) Átírta: 1438. febr. 14. Albert király., 1464. ápr. 26. Mátyás király. - Regeszta forrása: OL regeszta

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál