| Regeszta
| (Remethe, fasc. 2. nr. 12.) Paloch-i Máté országbíró ítéletlevelében elmondja, hogy András, a promonthorium Zagrabiense-i pálosok vicariusa Zsigmond király előtt panaszt emelt, hogy Drenoua-i Praudicz Miklós diák, ”prothonotarius sedis Zagrabiensis” felesége: Margit és fiai: György és Márk nevében Zágráb megye hatósága előtt Banfelde birtok miatt pert kezdett, abban ”tanquam prothonotarius dicte sedis ac iudex et actor huiusmodi cause existens” a szerzetesek ellen szóló ítéletet eszközölt ki, amelynek értelmében nemcsak Banfelde-t, hanem a kolostor más földjét és birtokát is elfoglalta. Zsigmond király erre 1423. január 5-én kelt és Cillei Herrmann szlavón bánhoz, az al-bánhoz, zágrábmegyei comeseikhez és alispánjaihoz, valamint a zágrábi szolgabírákhoz intézett rendeletével a pert Szt. György oktávájára a királyi kúriába ”prelatorum et baronum suorum examini et discussioni” küldette fel, mivel senki sem lehet egyszerre vádló és bíró egy személyben. Az uralkodó megbízásából Nana-i Kompolth István országbíró vette az ügyet vizsgálat alá, aki előtt Kilián szerzetes, Miklós nevében pedig Adamonch-i Miklós fia Ladomer jelenve meg, Kilián felmutatta a zágrábi káptalan 1322. június 2-i oklevelét és a DL. 34.350-t. A két oklevél felmutatása után Kilián kijelenti, ”quod prescripta possessio Pristanchyna vocata per prefatam dominam Margaretham ducissam ipsis fratribus collata dudum prelibati condam Renoldi sine heredum solacio decessi, qui scilicet Renoldus cum dictis fratribus heremitis dictas metas suas renovasset, prefuisset, ipsamque possessionem Pristanchyna appelatam ex una parte prescripte mete per dictum Renoldum renovate et in dictis litteris pretacti capituli Zagrabiensis conscripte, ab alia autem parte predicte alie mete in prelibatis litteris antefatorum Stephani et Johannis Banorum asserte et contente evidentur ambirent et circumdarent, preallegata siquidem porcio possessionaria Banfelde contenciosa ... in medio metarum supradictarum adiaceret” s ítéletet kér. Miklós ügyvédje ekkor felmutatja a DL. 34.671-et. - Kompolth István országbíró bírótársaival folytatott hosszú tanácskozás után, ámbár Cillei Frigyes 1423-ban Miklós javára döntötte el a pert, ”tamen quia antefatus Nicolaus literatus ex serie preexhibitarum literarum suarum nullum fundamentum alicuius iuris nullumque titulum proprietatis, per que iura nobilium radicari solent, habere, sed tanquam requisitor et possessor malefidei sine fondamento hereditatis in facto dicte terre Banfelde vocate solum in metarum limitacione et statucione ac compositiva resignacione premissis processisse, prescripti eciam fratres heremite tam diuturno intervallo inveterati temporis predicti patroni ipsorum ac domine Margarethe ducisse donationes ac metarum limitacionem et statucionem possessionariam, originem iuris dicti Nicolai literati precedendo in dominio iuris ipsorum et ecclesie eorum antedicte possessionarii realiter et pacifice perstitisse, dictaque terra Banfelde litigiosa in medio iuris dictorum fratrum heremitarum possessionarii predictorum adiacere et per hoc dicti fratres heremite iura patronorum ecclesiis condonata non alienare, sed alienata requirere, facultatem et iurisdiccionem habentes (!) in temporalibus habentes, in facto dicte terre Banfelde cum predicto Nicolao literato prescriptam composicionem facere nequivisse, sicque et excausis preallegatis predictus banus non advertens efficaciora iura parcium clariorisque iuris fundamentum precipue propter carenciam dicte statucionis causam predictam concluisse, in preexhibitis tamen litteris composicionalibus per ipsum Nicolaum literatum nulla donacio facta extitisse, que scilicet donacio per legitimam statucionem in iuribus possessionariis perhempnari deberet, sed tamquam pristini iuris predictis heremitis assignata proprietas fuisse et ex eo idem banus in emanacione literarum suarum sentencionalium iuri errasse ex premissis manifeste repertum fuisset”, Cillei ítéletét ”corrumpens et annullans”, Banfelde-t a szerzeteseknek visszaítéli, Miklósra örök hallgatást parancsol s a csázmai káptalannal a pálosokat beiktattatja a birtokba, a Miklós által felállított határjeleket elronttatva. Amikor Szt. Mihály oktáváján az ország bíró előtt Kilián felmutatta a csázmai káptalannak az iktatásról szóló oklevelét, Prandycz Miklós ismét azt állította, hogy Banfelde a határleírás szerint kívül esik a pálosok birtokain, viszont Kilián szerzetes azt bizonyította, hogy a birtok az ő területükön van. Az országbíró a birtok megvizsgálására a csázmai káptalant utasította, amelynek1425 április 18-i jelentését Szt. György oktáváján az új országbíró. Pálóczi Máté előtt Kilián fel is mutatta. A káptalan ezen jelentése alapján az országbíró a pálosokat végleg megerősíti a nekik ítélt Banfelde birtokában. Hártyán, rózsaszín-fehér sodrott fonálról függő pecsét töredékével. Szt. György oktávájának 50. napja. Buda. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 5 (1927) 150
|
Közgyűjteményi portál