DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Paulinorum (Q 312) • 34671
DL-DF | 34671 |
Keltezés | 1423-08-20 |
Kiadó | CILLEI FRIGYES HORVÁT BÁN |
Régi jelzet | Q 312 / REMETE 2 7 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Paulinorum (Q 312) |
Fennmaradási forma | Eredeti |
Pecsét | Függő |
Regeszta | (Remethe, fasc. 2. nr. 7.) ”Fridricus Cilie, Zagorieque comes, regni Sclavonie banus” előtt Keresztelő Szt. János oktáváján ”Nicolaus literatus filius Pauli dicti Praudich de Banfelde” panaszt emelt a promontorium Zagrabiense-i pálosok vicariusa András priorja Demeter és a pálosok, továbbá Pál fia János és ennek fia István ellen, hogy ezek, bár ő éveken keresztül zavartalanul birtokolta Banfeldet, húsvétkor birtokát elfoglalták, házát jobbágyaikkal feltörették s abból minden holmiját, borát elvitték; egyszersmind panaszának alaposságát a zágrábi káptalan és Zágráb megye inquisicionalis levelének felmutatásával is igazolta. A bevádlottak elismerték, hogy minden így történt, igazolásukra azonban azt hozták fel, hogy Miklós ”predialis ipsorum fratrum heremitarum existendo a pluribus annis iam preteritis dacia de eadem possessione ipsis fratribus heremitis dare et persolvere non curasset” s amit tettek, azt mind saját birtokukon tették meg. Miklós erre kijelentette, hogy a birtok őt illeti meg, ő a szerzeteseknek nem is tartozhat és birtokjogai igazolására felmutatta Garai Miklós 1397 szept. 14-i és 1401 márc. 18-i, a zágrábi káptalan 1398 okt. 17-i és 1399 szept. 9-i okleveleit. A pálosok viszont felmutatják Lindwa-i István és János szlavón bánok 1382 jan. 5-i és Zsigmond király 1412 okt. 27-i okleveleit. Több oklevelet, főleg pedig statucióról szólót nem tudnak felmutatni csak azt hozzák még fel érvül, hogy az összes, Banfelde-t környező birtokok az övék. Minthogy pedig a Lendvaiak oklevelében nincs szó Banfelde-ről, az 1412-i oklevél alapján pedig a szerzetesek nem gondoskodtak arról, hogy be is iktattassák magukat, ezért a bán ”lege regni ab antiquo approbata requirente nobiliumque predictorum maturo consilio prehabito” a vádlottakat elmarasztalja ”in facto potencie”, Jánost és Istvánt összes birtokaik elvesztésére ítéli (2/3 részben a bán, 1/3 részben a felperes javára), Miklósnak Banfelde-t odaítéli és őt megbízottjával, Drenoua-i István fia Bálinttal és a zágrábi káptalan emberével, ”Michael de Vico Latinorum prebendarius chori”-val beiktattatta július 19-én, ”iuraque fratrum heremitarum de predicto claustro ipsorum ab ista parte Zaue existencia in duabus partibus nostris iudiciariis et in tercia parte dicte partis adverse manibus occupari et assignari femicus, tamdiu per nos et ipsam partem adversam tenenda, quousque a nobis et ipsa parte secundum estimacionem redimentur”. - Az oklevelet a bán saját nagyobb pecsétjével és ”unacum apposicionibus sigillorum iudicum nobilium predicti comitatus pro maiori cautela et tutela” erősíti meg. Hártyán, zöld selyemről függő pecsétje hiányzik. (Sz. Jakab oktávája 20. napja.) 1423-08-25 Zágráb. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 5 (1927) 144-145 |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.