DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Somogy Megyei Levéltár • Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (U 680) • 268249
| DL-DF | 268249 |
| Keltezés | 1417-11-14 |
| Kiadó | GARAI MIKLÓS NÁDOR |
| Régi jelzet | U 680 / 72 DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Somogy Megyei Levéltár • Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (U 680) |
| U 680 / ZICHY CS. DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Somogy Megyei Levéltár • Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (U 680) | |
| Fennmaradási forma | Eredeti |
| Pecsét | Függő |
| Regeszta | (40. die oct. Mychaelis) Buda. Gara-i Miklós nádor és a kunok bírája a Clusmonastra-i egyház konventjéhez. 1413-ban Jakab napjának nyolcadán (aug. 1.) Rozgon-i Simon országbíró előtt az országbíró és a somogyi (Simigiensis) konvent oklevelében leírt ügyben Gordowa-i László fia: Imre nevében Keer-i György (nádori ügyvédvalló levéllel) Zych-i Paska fia: Jakab fia: Elek fia: Zsigmond ellenében előadta, hogy Zych, Thaton, Kethye, Gyalogh, Kwp, Zala, Zevleus, Lostee, Jara, Tywantheleke, Megyer birtokok és tartozékaik, továbbá néhány más birtok és birtokrész a férfi és a női ágat egyaránt illetik, s a rájuk vonatkozó minden oklevél Zych-i Zsigmondnál van, s ezek másolatát (par) igényli, mert megbízója az említett Paska fia: Jakab leányának a fia. Erre Zsigmond ügyvédje: Balázs deák (a somogyi konvent levelével) azt válaszolta, hogy megbízójának vannak oklevelei, de ezeket nem most, hanem későbbi időpontban kész bemutatni, az országbíró ezért úgy döntött, hogy Zsigmond a fentiekre vonatkozó minden oklevelét köteles Mihály nyolcadán (okt. 6.) előtte bemutatni. Ekkor Imre jelenlétében Zsigmond az országbíró előtt kijelentette, hogy ügyvédje nem az ő utasítására vállalta az oklevelek bemutatását, ezek ugyanis nem nála, hanem Torwe-i Ugrin fia: István fiainál: Lászlónál, Ugrinnál és Jánosnál vannak, akiktől ezt csak bírói úton tudná visszaszerezni, így ügyvédjének állítását a szokott bírság mellett visszavonta. Az országbíró hat márka bírság kiszabása mellet kötelezte Zsigmondot, hogy az okleveleket bírói vagy más úton szerezze meg és pünkösd ünnepének nyolcadán (1414. jún. 3.) mutassa be. A per az országbíró, majd a nádor halasztó levelei révén György napjának nyolcadára (1415. vagy 1416. máj. 1.) került, amikor Zsigmond bírsága nyolc márka volt, de Zsigmond ekkor nem jelent meg, s a bírságot sem fizette meg, ezért ennek kétszeresében marasztalták el. A nádor a felperes ügyvédjének kérésére felkérte a somogyi konventet, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt nádori emberek egyike idézze meg Zsigmondot keresztelő János születése napjának nyolcadára (júl. 1.), hogy az okleveleket mutassa be, s fizessen a nádornak 2, ellenfelének pedig 17 márkát. A megjelölt nyolcadon a felperes ügyvédje bemutatta a konvent jelentését arról, hogy Kwp-i István nádori és Péter clericus konventi emberek Szentháromság napján Zsigmondot Kwp-i birtokrészén megidézték, de ismét nem jelent meg, ezért a nádor a meg nem jelenésért a szokott, a bírság meg nem fizetéséért pedig annak kétszeresében marasztalta el külön oklevéllel, majd elrendelte, hogy saját embere és a konvent küldötte három megyei vásáron idézzék meg Zsigmondot Kisasszony napjának nyolcadára (szept. 15.) az oklevelek bemutatására, továbbá 6 márka bírságnak a nádor, 35 márkának pedig az ellenfél részére történő megfizetése végett. Zsigmond időközben meghalt s a bizonyítékbemutatás folyamatosan (de termino in terminum movendo) Mihály napjának nyolcadára (1417. okt. 6.) halasztódott. Ekkor megjelent a felperes, továbbá Zsigmond anyja: Katalin magával hozva Zsigmond 13 évesnek becsült fiát: Benedeket, s az általa bemutatott oklevelekből kiderült, hogy Pasca fia: Jakab néhány (nonnule) birtoka a leányágat is illeti, ezekből tehát részek kiadását, a többi után pedig pénzbeli megváltást akart a nádor elrendelni, de a felek békés megegyezésre kértek lehetőséget, amit a nádor megadott. A Peren-i Péter országbíró és Zeech-i Miklós vasi ispán (magnifici) és nemes emberek közvetítésével létrejött megegyezés értelmében Fanch bán fiának: Lászlónak fiai: Imre, Bertalan és László - Bertalan gyermekeinek: Istvánnak, Erzsébetnek és Zsófiának ügyét is magukra vállalva -, valamint Katalin asszony az említett Benedek és ennek 6 éves öccse: Balázs nevében is, továbbá István nevű kisfiának ügyét is magára vállalva bevallást tettek. Ennek értelmében Katalin asszony átadta Fanch bán fia: László fiainak és örököseinek örök jogon a Chanad megyei Jara, két Ewsced és két Vallas birtokok - amelyek Pasca fiaié voltak -, továbbá a Themes megyei Tywanteleke, Megyer, Vyfalu más néven Beneche birtokok - amelyek Bench Jánosé voltak -, azonkívül az erdélyi részeken Fehér (Albensi) és Kolos megyékben levő két Jara, a Jara más néven Belwar vár és Aklos meg tartozékaikat jelentő magyar és oláh (Volachalibus) falvak - amelyek Pasca fiaié voltak - felét minden tartozékukkal és ezzel László bán(!) fiai meg voltak elégedve. Bertalan, Imre és László viszont a maguk és a többi említett nevében a Zala megyei Zayk és Werchegh, a Somogy megyei Zych, Kethye, Zala, Zeules, Gyalod és Kwp, valamint a Veszprém megyei Losthe birtokokon levő minden jogukat átengedték Zsigmond fiainak azzal, hogy ezt nem vonhatják vissza, amíg a fiág létezik, kihalás esetén viszont a túlélő jogai felélednek. Dombo, Zenthmarton és Tulosd, továbbá ama birtokok nagy része, amelyeket László fiai megkaptak, idegen kézen vannak, de László bán fiai azokat visszaszerzik emberséggel, munkával, költséggel vagy segítséggel, fele részük őket illetik, másik fele pedig Zsigmond fiait. László bán fiai azokat a birtokokat, a maguk felét és Zsigmond fiaiét is elcserélhetik vagy eladhatják, s így újakat szerezhetnek, melyeknek fele Zsigmond fiait illeti. Katalin asszony és Zsigmond fiai tartoznak bármikor másolatot adni azokról a náluk levő oklevelekről, ha az elidegenített birtokok visszaszerzéséhez azokra szükség volna. Ha ezt nem tennék és emiatt jogokat veszítenének el, úgy a Zsigmond fiainak átengedett birtokokból azonos értéket foglalhatnak el. Hogy mikor és milyen oklevelekre van szükségük, azt a királyi vagy nádori ember és a fehérvári (Albensis) káptalan embere útján közlik Zsigmond fiaival. Ha Dombozenthmarton és Tulosd birtokokat sikerül visszaszerezni, azokat azonnal ketté osztják egymás között. Mindezt mindkét fél önként és szabadon akarta. Minthogy László fiai kérték az erdélyi birtokok fele részébe való iktatásukat, a nádor felkérte a kolozsmonostori konventet, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Zenthgywrgh-i Bálint vagy Zeulche-i István, a királyi kúriából kiküldött nádori ember iktassa be László bán fiait a két Jara, Jara vár másképp Belwar, tartozékaik, a magyar és oláh falvak felének birtokába, melyeknek másik felét Elek fia: Zsigmond és fiai békésen birtokolják; ha lehet, más kezén levő birtokba is iktassák be őket, s az esetleges ellenmondókat György napjának nyolcadára (1418. máj. 1.) idézzék az erdélyi vajda elé s jelentést is neki tegyenek. - Hártyán, záró pecsét nyoma. - Somogy megyei Levéltár Mohács előtti oklevelei 72. sz. (Zichy lt.) - Zichy VI. 474. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 14 (1983) 31-32-33/60. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál