DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468) • 292797

DL-DF 292797
Keltezés 1281-00-00
Kiadó EGRI KÁPTALAN
Régi jelzet U 468 / XV 1 122
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
Fennmaradási forma Átírás 1524
Regeszta (Eger). Az egri káptalan bizonyságlevele, amely szerint az előtte személyesen megjelent Wgr nembéli Miklós fia Mykou ispán és Akus nembéli Erne bán fia István mester, Gumer és Borsod vármegyék főispánja a következőket mondották: a békesség kedvéért és némely megyebéli nemes férfiak közbenjárására elállnak azon per folytatásától, amely a Borsod megyei Wysnyo és Thykou nevű földek birtoklása, valamint a Mykou ispántól elvett dolgok miatt folyt közöttük, s amelynek során párviadalt is vívtak a király úr színe előtt. Jelentették továbbá, hogy a megírt ügyben a következő egyezségre léptek: Mykou ispán átengedi az említett Wisnyo és Thykou nevű földeket összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal együtt örök jogon és visszavonhatatlanul való birtoklásra István mesternek és örököseinek, ezenkívül átadja még neki azt a hasonlóképpen Wisnyo-nak nevezett földet is, amelyet atyja, Miklós pénzen vásárolt. – István mester pedig az említett Wisnyo nevű földért cserébe átengedi Mykou ispánnak ugyancsak örökös birtoklásra a Borsod megyében fekvő Boltha nevezetű pénzen vett földjét. Wisnyo föld határa az Wnna nevű folyónál kezdődik és délről észak felé haladva három kőhöz tart, amelyek egy hegy alatt vannak. Majd keresztülmegy egy kis völgyön, amely völgy végében két határjel van. Azután felhág egy hegy gerincére, ahol szintén van két határjel, majd még mindig észak felé tartva a hegy oldalában két másik határjelhez érkezik. A hegyről leereszkedve egy völgybe jut, amely völgynek a közepén két határjel van. Azután kelet felé tart, keresztül a völgyön és a völgy végében eljut egy bizonyos árokig, amelyet a vizek folytonos mosása hozott létre. Ezen az árkon átkelve visszatér az Wnna nevű folyóhoz és annak mentén, a folyással szemben halad az első határjel felé, amelynél befejeződik. A Boltha nevű földrész egy bizonyos Berch végében kezdődik, észak felől, ahol az egri káptalan Warkon és a háromkúti monostor Kirald nevű földjének határa egymással összekapcsolódik: itt két régi határjel van, amelyek egyike a káptalané, másika a monostoré. Ezután a határvonal a Berch oldalában, nyugat felől nagy távolságot megtéve, a káptalan földjének egy régi határjelét érintve eljut egy útig, majd áthalad egy völgyön és egy Berch-hez érkezik s ezen Berch tetején ahhoz a helyhez, ahol a káptalan földjének régi határjelei vannak. Innét Barleus ispán Satha nevezetű földjéhez megy és azon föld mentén eljut egy Berch-hez, amelyet Byk feu-nak neveznek: itt két, újonnan felhányt határjel van. A Berch-en keresztül kelet felé tart és leereszkedik róla, majd átmegy egy bizonyos úton és ismét felhág a Berch-re – itt két határjel található –; a Berch tetején pedig észak felé fordul és megérkezik a háromkúti monostor Medche nevű földjéhez, ahol két új határjel található. Ezektől északi irányba tartva ismét eljut a Kyrald nevű földhöz és régi határjeleket érintve megkerüli bizonyos völgyek főit, majd elfordul egy nagy völgy irányába és abban a völgyben keresztülmegy valamely úton s eljut egy réthez, amelyet Nadas reth-nek mondanak. A réten általmenve régi határjelek mentén eljut ahhoz a két régi határjelhez, amelyeknél elkezdődött s ott be is fejeződik. – A birtokcseréhez ura nevében beleegyezését adta a háromkúti monostor jobbágya, Dénes, ugyanazon hely apátjának a tisztje is, aki mint birtokszomszéd, személyesen volt jelen. A káptalan jelenlevő tisztségviselői: Lukács mester prépost, Antal éneklőkanonok, Pál olvasókanonok, Mykou őrkanonok, valamint János Wng-i, Simon Kemey-i esperesek. II. Lajos király utasítására (lásd 169. sz.) átírja az egri káptalan (lásd 170. sz.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei. Közreadja Tóth Péter. Miskolc, 1990. 15/5.

Tartalomgazda