| Text |
[Urbárium előkészítése kérdések alapján] – A felsorolt helységekről a következő kérdésekre gyűjtöttek össze válaszokat: van-e urbárium-szerződésük; – ha nincs, milyen rend szerint teljesítik szolgáltatásaikat: tizedek, kilencedek, robotok, konyhaszolgáltatás, fahordás, tutajkészítés; – sessiók, szántóföldek, rétek, várható terméseredmények; – örökös jobbágyok-e vagy szabad költözködésűek, nincs urbáriumuk, sem szerződésük. – Közösen fizetik három év óta a telekadót készpénzzel, régebben a sóaknáknál ledolgozták, sőt még készpénzt is kaptak, ha többet dolgoztak, mint a rájuk eső census. – Aratáskor, kaszáláskor egy vagy két hétig egyvégből az uraságnak dolgoznak, egyébként nyári időben minden második hét az uraságé, téli időben minden harmadik. – Őrséget kell adniok a helyi kamarai kassza őrzéséhez, továbbá hozzá kell járulniok a többi kamara-birtokkal együtt az itt összegyűjtött tutajok őrzéséhez. – Tavaszi vetéseik: zab, tengeri, kukorica, makkoltatási lehetőség, vízimalmok, halászati lehetőség. – A határ mezőgazdasági művelésre szűk, de a sóaknáknál van munkalehetőség. – Többnyire és 1/8-os telkeik vannak. – A szántók két forgóban. – Egy 1/4-es mindkét forgóban összesen 12 pozsonyi mérvethet. – A kaszálók nagysága nem a telkek szerint van kimérve, hanem korábbi foglalás szerint, egy 1/4-es telekhez 4 szekér szénát adó rét tartozna, de ha mindenki igényelné, nem jutna ennyi mindenkinek. – Trágyázás nélkül a rétek sarjú szénát nem adnak. – Termény dézsma nincs. Sertések után tizedet adnak, tíz alatt készpénz megváltás.. – „Ollyas jövevény selléreken kivül mind örökös jobbágyok.”
Szurdok:
A szolgáltatásokat a mindenkori kamarai officiálisok szokták megszabni, az igás gyalog robotokat is. Tizedet adnak sertések, juhok és méhek után, készpénz taxát is adnak és zsákot. – A szolgáltatások jelenlegi rendjét Stephanus Kruspér kamarai adminisztrátor vezette be. – Terményeik zab és kukorica, jó idő esetén a búza is beérik, de nem olyan bőségben terem, hogy elég legyen a lakosság ellátására. – A földek annyira szét vannak darabolva, hogy sessióknak nem igen lehet nevezni ezeket a darabokat, közös sessió mértéket sem lehet megállapítani „qui tertialitatem sessionis possidet, vix plus terrae arabilis ipsi obveniat, quam quod quatour diebus uno aratro subarari potest.” – A rétek elosztása sem egységes. – Sarjú szénát nem kaszálnak. – Tavasztól Szent Mihályig minden második hét a földesúré, télen minden harmadik. – Termény kilenced nincs, de az állat-dézsmát újabban bevezette a kamarai adminisztráció, ilyen tizedszedési rend az egész vármegyében csak Teleki László birtokán van. – A készpénz cenzus egy-egy ház számára évi 25 Ft. – Nincs deserta. – Név szerint felsorolja az örökös és a szabad költözködésű jobbágyokat.
Rozália:
Egy quartalitashoz egy forgóban 6–8 mérőt befogadó szántóföld tartozik (a forgók számát az összeírás nem jelzi, valószínűleg két forgó van). – Sarjúszénát csak azok tudnak kaszálni, akik juhaikkal trágyáztatják rétjeiket. – Egy kivételével mind örökös jobbágy.
Lonka:
A közösen fizetett telekadón kívül urbáriális zabot is kell adniok. – Őszi vetések nem érnek be, tavasziak is csak jó időjárás esetén.
Tribusa:
Eladásra „szályakat” (tutajokat) készítenek.
Bocskó Rahó:
Szolgáltatásként kötelesek tutajokat készíteni az uradalom számára. – Szántóik csak „egy mezőre” vannak felosztva. – Az igás robottal rendelkező gazdák évente egyszer egy hétig a rónaszéki sóbánya állatai számára szénát hordanak. – Robot-hetekre hétfőn reggel szoktak elindulni és vasárnapra érnek haza.
Akna Rahó:
Tutajokat szolgáltatásra is és eladásra is készítenek. – Juhok és kecskék után nincs dézsma, csak a sertések után, kevés a makkoltatási lehetőség, ha a tél hosszú nem is elég a saját sertéseik számára se régen a „jobb gazdák” egy aratót és egy kaszást adtak egy-egy hétre az uradalom számára, kevésbé tehetősek ketten állítottak ki ugyanennyit. – Régen télen nem kellett robotot adniok. – Újabban „sűrűbben” kezdik őket robotra hajtani nyáron minden harmadik héten, olykor minden másodikon, télen pedig mind 5. hét az uradalomé.. – „Alig van köztük, akinek két pozsonyi mérő zab alá való föld való földje lenne, mivel nálok a vetésnek majd semmi haszna sincsen…”. – „…az úr dolgára mindenkor innen hazulról vasárnap indultak Szigetre és onnan szombaton estvére bocsáttattak haza és haza vasárnap érkeztek”.
Kőrösmező:
A pestis előtti időben Ternyei kamarai adminisztrátortól volt valami írásos szerződésük, amelyben a taxa és a robot rend szabályozva volt, de ezt az írást a pestis idején elégették. – A nyári robotrend itt is minden második hét, de télen hol a negyedik, hol az ötödik hét a földesúré. – A tél elhúzódása esetén nem tudják táplálni állataikat, ezért vagy lentebb fekvő helységekbe vagy Lengyelbe hajtják át. – A telek és a rét nincs mértékkel kiszabva, ki mennyit foglalt le annak idején magának, így van akinek csak 3 szekér szénája terem, de van akinek 24 szekér. – Sertés és még tized van szokásban
Kaszópojána:
Hétfőn reggel indultak rendszerint Szigetre robotra, szombaton este engedték el őket „vasárnap jókor itthon voltanak”.
Körtvélyes:
Budai Ferenc földesúr idején sessiós földeket allódiális használatba vettek „kit pénzért, kit cserében el vött, némely részit ingyen is magának foglalt”.
Farkasrév:
Kruspér István kamarai adminisztrátor által kiadott libellus szerint adják a szolgáltatásokat. 1754. előtt egy pokrócot, egy harisnyanadrágnak való posztót és 1 Ft 12 Xr. Készpénz censust adtak. – A rév kezeléséért a szomszéd Bárt falu minden gazdájától egy-egy véka zabot kapnak révdíj megváltásként. – A juhok után is kell tizedet adniok.
Kráthfalva:
Régen akárhány juha is volt valakinek, nem kellett többet fizetnie „6 Máriásoknál”, most tizedet kell adniok a juhok után is. – Régen esztendőnként egy-egy zsákkal is adóztak.
Máramaros megyei kamarai birtokok.
(Máramaros m.): Ruszkova – Bocskó – Lonka – Szurdok – Rozália – Tribusa – Fejérpatak – Bocskó Rahó – Akna Rahó – Borkút – Kőrösmező – Kaszópojána – Roszucska – Kabala Pojána – Felső Rhona – Körtvélyes – Farkasrév – Sugotag – Hernyies – Kratfalva
|
Cultural Heritage Portal