(Eredeti, 61 oldal magyar, latin és német nyelvű sok melléklettel ellátott több részből álló összeírás bekötve, az UC 241 : 3 (a) 18 oldalát leszámítva.

[Conscriptio urbárIális adatokkal et Aestimatio.], amelyet vármegyei és kamarai kiküldöttek a helyszínen készítettek.
Balsa:
Birtoktörténeti adatok – a szomszéd helységek és birtokosok – határviták a társtulajdonosokkal – az uradalmi épületek becslése, kocsma, mészárszék, vadászház – száraz-malom – az uradalom szántó- és legelőterülete – az alattvalók erdőhasználata – a talaj minősége (mint az UC 241 : 3 (a)-ban) – sessiók, zsellérszállások a sessiók méretei – tizedet adnak – leginkább rozsot termelnek, nyári gabonaneműekből csak keveset – kukorica és burgonya termesztésük jelentős – jó értékesítési lehetőségek Nyíregyházán és Tokajban – az állandó sessiókra osztás javította a termelést, „nach den. schon geschehenen unveränderlichen Zutheilungen” jól trágyázva nagyobb szorgalommal művelik a földeket – a legelőterület kevés, az erdők nagyon kihasználtak – a lakosság elég jómódú, saját szükségletén túl eladásra is tud termelni – földesúri jövedelem készpénzben 94 jobbágy- és 60 zsellérház után természetbeni szolgáltatások 36 feles, 74 negyedes, összesen 36 és 2/4 egészsessió után – konyhaajándékok: zsír, kappan, tyúk, tojás, közösen borjú-ajándék – a felsorolt természetbeniek készpénzértéke – a jobbágy-robotok készpénzértéke, tűzifaszállítások, hosszúfuvarok – fonalat nem adnak, de a korábban erre a célra kapott kender- és lenföldeket továbbhasználják – a tizedek helyett olykor szerződésben rögzített terménymennyiséget adnak rozsból és zabból – kimutatás a bárány és méh tizedekről 1822. és 1830. között. – téli szalmakészlet – a földesúri rétek szénahozama 1822. és 1830. között, ezek készpénzértéke – a földesúri legelők után beszedett árendák összege 1882. és 1830. között – a földesúri erdők haszna 1822. és 1830. között – a fakitermelés rendje: 1823-tól kezdődően egy 30 éves kitermelési tervezet szerint – az uradalom által nem használt allódiális földek hasznosítása, termény-árendák – a gyékénytermelés évi átlaga – dohányt az alattvalók saját kertjeikben és az ugarföldeken termelnek – a földesúri száraz malom haszna 1822. és 1830. között – mészárszék és halászat együttes árendája – a kocsma árendája – a helybeli görög-katolikus és református lelkészek és tanítók javadalmazása – az összeírt uradalmi épületek becslése iparágak szerint – az alattvalók névsora, fiúgyermekek, sessiók, házhelyek, szántók, rétek, állatállomány: ló, igás ökör, tehén, juh, méh – ugyanilyen kimutatás a sajátházas zsellérekről – szabad sessiók.
Mellékletek: az erdők és az erdei legelők hasznosításától, fakitermelésről javaslatok, becslések, kimutatások az évi nádtermés becslése, ártáblázat az 1790. és 1798. közötti terményárakról. – Az összeírás a terméseredményeknél közli, hogy az itteni termésből egy pozsonyi mérő rozs súlya 80 Pfund – egy pozsonyi mérő árpa súlya 50 Pfund – egy pozsonyi mérő zab súlya 40 Pfund. – Az Urb. Reg. szerint a helység 2 classis besorolású.
Korábban Rákóczi-birtok, később a konfiskálás után a tokaji kamarai uradalom tartozéka. (A korábbi tulajdonosok közül Rákóczi György van megemlítve.)
(Szabolcs m.): Balsa