HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 233. - No. 009.

Date 1842. május 26.
Description

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott eredeti, latin nyelvű példány, mellékleteivel együtt bőrbordázatú papírkötésben, 463 pagina. 99. p.-án a possessio határának térképe.

Text

(Összeírás) „Conscriptio”, amelyet a kamara rendeletére készített Johannes Bucsánszky a Torontál vármegye officialisai hitelesítő záradékkel látták el.
Szanád:
Birtoktörténeti adatok, a birtoknak az első szerzőre az adományozott Áldásy Ignácra való szállása, öröklése, tulajdonarány 4/5–1/5 rész. – A helység területét 1807-ben újra szabályozták, 1836-ban újra felmérték, az első alkalommal egy részét 12 szerződéses dohánykertész népesítette be – Áldásy halála után 1837-ben az egyenesági örökösök között egyenlő részben felosztották, jóllehet az adományozott csak férfiági leszármazottakra kapta a birtokot, végrendeletének codicillusa szerint a leányág is egyenlően örököl, ezek név szerinti felsorolása, – egyéb fennálló jogosultak, jogok, zálog nincsenek. – A helység határai, kiterjedése, szomszédos falvak, megjegyzi, hogy az öt társbirtokos területe a mellékletben lévő térképen színek szerint elkülönül. – Határjárás lefolytatása a szomszédos helységek küldötteinek jelenlétében – határhányások száma, nagysága, egymástól való távolsága. – A földterület fekvése a mellékletek között, az egész együttes nagysága 8011 hold. – Az adományozott, az idősebb Áldásy Ignác alatt semmiféle majorsági gazdálkodást nem folytattak, földesúri földeket census ellenében kiadták – halála után három örökös közösen egy tisztet (frumentarius) fogadva gazdálkodott, egyikük más tiszt alatt, – a fiúörökös pedig egy ispánnal gazdálkodik. – A helység harmadosztályba sorolt, földjei háromféle minőségűek, az első csoportbelieket az árvíz gyakran elönti, középütt a második csoportbeliek, a harmadikon a víz állandóan áll, alig használhatóak – az Aranyhegy nevő praediumban lévő földek tőzegesek (bituminosa), mélyebb szántást kívánnak, a bérlők rossz vetéssel, szántással tönkretették – a földek inkább tavaszi, mint őszi termelésre valók. – A jobbágyokat a mellékletekben írja össze, egésztelekre átszámítva 113 4/8 telek van, mely 149 jobbágy között oszlik meg, van továbbá 81 házas zsellér is. – A lakosok nagyobb részt görögkeleti vallású, szerb (illír) nyelvűek, nem kevés oláhhal, részben római katolikus vallású németek, magyarokkal, utóbbiak az első adományozott alatt telepítettek. – A lélekszám 1879, kikből 509 katolikus, van még 7 zsidó is. – A helység hajdan első osztályba volt sorolva, jelenleg harmadosztályú, az adózás arányosát a felsőbb hatóság megítélésére kell bízni. – Egy negyedtelekhez, nyolcadtelekhez tartozó appertinenciák felsorolása, féltelek appertinenciái, – az 1837-es felmérés alkalmával a jobbágyok vallomása szerint a nyolcadtelek állományát hét holdról nyolcra módosították. – A zselléreknek (közülük 51-nek) egy holdnyi belsősége van,a többi később jött az uradalomba, belsőségük egy hold alatt van, egy holdat 1600 számít. – A lakosok megélhetésüket gabonaszállítással segítik, jószággal is kereskednek – Az Aranyhegy és Áldásmegye területén lévő földesúri földeket évről-évre censusért ki szokták nekik adni, a jobb évek reményében veszik bérbe – restanciájuk felgyülemlett, évről-évre halmozódik, utódaikra hagyják, a rossz évek következtében még jobban kumulálódik. – A lakosok vallomása szerint a földek hozama, leszámítva a nyomtatórészt és vetőmagot, egy hold 6 mérő búzát, 7 mérő árpát, 11 mérő zabot, 16 mérő csöves kukoricát terem, – vagy egy mérő búza 4 árpa 3 2/4, zab 5 3/4 , kukorica 32 mérőt ad, ezek súlyát is megadja– kétszerest és rozst nem szoktak a jobbágyok vetni – a termékek árának felsorolása, hozzáadva a széna, szalma, nád, bor, pálinka és tűzifa árát, sarjút nem szoktak kaszálni. – A tűzifa alatt puhafát ért, megjegyzi, hogy keményfájuk nincsen. – A termékek szállítását a körülfolyó Tisza gyakran akadályozza. – A konstitutív rétek nagyobb része melyek jobb minőségűek, szántás alá kerülnek, és mintegy negyedik nyomásként gabonával és kukoricával vetik, többen dohányt is termesztenek, a többi rét salétromos talajú, csak kevés zsombékos szénát ad, – mivel állataiknak nem elegendő a széna, a szomszédban bérelnek réteket. – A nem elegendő és silány földek helyett földesúr a lakosoknak bonifikációs földeket jelölt ki, az alábbi, mérnök által végzett, felmérés szerint, a lakosok nem elégedettek velük. – A tartott állatok, melyben a plébános, iskolamester, jegyző állatai is beleszámítandók, száma a következő: 477 ló, 1654 juh és 391 disznó, a tisztek és szolgák állatai a földesúri legelőn legelnek. – A földesúri szőlők az 1837-es felosztás alkalmával Áldásy-részre estek, egy holdnyi szőlőn kívül, melyet 15 urna bor ellenében a plébánosnak engedtek át, a felméréskor a mentes telkek között szerepel. – A jobbágyi szőlő, ha nem telki állományúak, hanem promontoriálisak tizedkötelesek – többnyire vörösbor terem, közepes alatti minőségű – földesúr tizedet borban szedeti, a törkölyt pálinkának főzik ki. – A jobbágyok borukat saját maguk fogyasztják el, nem kereskednek vele. – Az úrbéri bormérést Szent Mihálytól Györgyig a helység maga gyakorolja. – Földesúri erdők, az Áldásy birtoklás alatt kezdték ültetni, fűzfákból és nyárfákból áll – a Pána nevű részen lévő sűrűbb, a Felső Réten lévő rész ritkább, a nádas is növeli a földesúri jövedelmeket. – Vásárok, vámok, révek nincsenek, halászat a Tisza és Maros kiáradásaikor a morotvákban hasznot hajtóbb, mint magában a folyókban. – Egy földesúri szárazmalom, Aranyhegy praediumban, egykerekű, Bezerédy rész – a faluban magában hat paraszti szárazmalom, a Tiszán pedig további négy vízimalom, szintén paraszti. – Valamennyi épület az első adományozott alatt épült, a Hegedűs-féle társbirtokos rezidencia kivételével, amelyet, az udvarán lévő faistállóval együtt a tulajdonos emeltetett. – Az épületeket a megoszlás alkalmával az öt társbirtokos között felosztották, a kocsmák kivételévek, mely mint regálé osztatlan jövedelmű és terhű. – A Tiszának a Pana nevű részen lévő töltése még nincs befejezve, az adományozás után kezdődött építése vármegyei közerővel, inkább körülsáncolás, mint töltés – más töltések, árkok építése a jelenlegi birtokosok alatt kezdődött, még nem elegendőek, hogy az egész síkságot megoltalmazzák az árvíztől, Aranyhegy praedium fekvése üstalakú, melyben az esővizek, havak, a környező patakok vize, a vetésekre nagy veszedelmet hoz. – Maleficiumaik közé tartozik az árvizeken kívül a földek salétromos volta, a Tisza partjainak leszakadással való állandó fenyegetése, alámosódása – az Aranyhegy praediumban lévő allódiális földeknek több mint két órányi távolságra való fekvése. – A társbirtokosok területe, azaz a négy Palimberger és az Áldásy rész el van különítve egymástól, határjelekkel elválasztva, ezek részletezése. – Épületek becslése hitet tett mesteremberek által: a nagyobb földesúri kocsma, mészárszékkel, az utcára és kert felé néző fala szilárd anyagból, az udvar felől vert földből épült falakkal, kétszárnyú kapuja két oszlopon, ambitusa téglával kirakott, – a nagyobb szoba a csapszék, leírása, szemben vele a vendégszoba, kemencéje semmit sem ért, két másik szoba, egymásba nyílnak, – szemben vele az ambitusról jobbra konyha, éléskamra, még egy szoba, kettős árnyékszék, az épület náddal fedett – ugyanazon az udvaron a mészárszék, szilárd anyagból építve, náddal fedett, vágóhíd, kis kamra hús és faggyú tárolására – a főépület alatt boltozatos pince, kapacitása, két lejárattal, másik, kisebb pince – az udvaron istálló, szilárd anyagból, nádtetővel, mintegy tíz állatra való férőhellyel, – mellette másik istálló, húsz állatra való férőhellyel, padlása szénatárolására, kocsiszín – kút vödörrel, lánccal, valamennyi épület közepes állapotban van, falai meszelésre szorulnak, a mészárszék felé néző fal beomlással fenyeget, értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges mesteremberek becslése alapján. – Kisebb földesúri kocsma, részben égetett, részben nyerstégla falakkal, nádtetővel, kétszárnyú kapuval, ajtóval, pincéje 16 falépcsős, kapacitása, konyha, csapszék, kocsmáros szobája, kamra tartozik hozzá – gerendákból, vert földből épített, nádtetős istállója 16 állatra való férőhellyel, valamennyi közepes állapotban van, értéke a mesteremberek becslése szerint – az Aranyhegy praediumban lévő földesúri kocsma, a mező felé néző rész, szilárd, a többi rész agyagból építve, nádtetővel, csapszékből, konyhából, kocsmáros lakószobájából áll, agyagkemencével, vasrácsos ablakokkal, kis pincéjébe két lépcsőn kell lemenni, kézi kamrácska, két, deszkával elkülönített vendégszoba, nádtetővel, földből építve – istállója 32 állatra való férőhellyel, szárnyék 8 szekérre, padlása szénatároló – az udvar közepén közös szekérállás, padlásán tárolhat széna mennyisége – az épületek tűrhető állapotban vannak, a falak meszelésre szorulnak, értéke – az Áldásmegyén lévő földesúri kocsma, alapja és alsó része szilárd, feljebb vegyes anyagból építve, zsindelytetővel, fallal kerítve, két kétszárnyú kapuval, konyhából, vendégszobából, kocsmáros szobájából, ivóból áll, pincéjének kapacitása, – nádfödeles istállója vegyes anyagból épült kocsmáros hat állatára, valamint a betérők 40 állatára való férőhellyel, másik istálló mintegy 30 állatra, ez is vegyes anyagból épült, nádtetővel, közös szekérállás, fából, nádból épített juhhodály 800–1000 állatra – valamennyi épület közepes állapotban van, értéke. – A faluban kereskedés, Hegedűs birtok, 'L'-alakú épület, konyhából, szobából, boltból áll, közös tető alatt nyitott kocsiállás, istálló hat állatra való hellyel – ugyanezen az udvaron másik épület, szilárd anyagból, nádtetővel, vasrácsos ablakokkal, áruraktárként szolgál, alatta pince, kapacitása – ezek az épületek nem szorulnak tatarozásra, értéke. – Földesúri szárazmalom Aranyhegyen, egykerekű, minden szükséges felszereléssel ellátva, részben szilárd, részben nyerstéglából építve, nádtetővel, kamra, molnár szobája, konyhából áll, jó állapotban van, értéke. – Gazdálkodás folytatásához szolgáló épületek a Pólimberger Lajos-féle rezidencia, kastélyformára építve, homlokzata keletre és északra néz, hátul kert, bejárata az utca felől az északi oldalon kétszárnyú faoszlopos kapu, – udvara több mint egy holdnyi nagyságú, kerítése részben oszlop, részben fal – a főépület szilárd anyagból épült, kétszintű épület, leírása, földszintjén a konyhán, kamrán kívül hat szoba, elhelyezésük, nagy pince az épület nyugati szárnya alatt, kapacitása, a kertre néző valamennyi ablak zsaluval ellátott, az emeletre 28 lépcső visz, előcsarnokából öt ajtó nyílik, ketteje szobákba, melléképületek, a kertben lévő pálinkafőző, javításra szorul, istálló van átalakítva erre a célra, – mellette négyszögletes alakú szárnyék, zsindellyel fedett, padlásának kapacitása, a szárnyék kádak, hordók és hasonló szükségesnek tartására szolgál, – lóistálló 8 lóra való férőhellyel, másik lóistálló hat férőhellyel, szerszámkamra, vele szembeni kamra, börtönként szolgál – kút az udvaron, lánccal, vödörrel kőfallal, – iroda, deszkapadlós, kettősszárnyú szekrénnyel, téglakemencével, vasrácsos ablakok, – mosókonyha, az irodához tapasztva, boltozatos pince, kapacitása, – vert földből épített szoba, szekérszín, 4–5 szekérre, kettős, kétszárnyú ajtóval, alatta jégverem, – a főépület mögött az említett kert, fallal kerített, három holdnyi nagyságú, barackfák részére úgynevezett trillgevel (lugas, faiskola), a kert közepén kút, szerszámkamra, kis négyszögletes épület a kertben lévő erdőcske közepén, javításra szorul, különféle szerszámok tárolására használják, az egész értéke – Hegedűs-féle rezidencia, hosszan elnyúló 'U' alakú épület, nagyobbrészt újonnan építve, zsindelytetővel, lent földből, feljebb szilárd anyagból építve, leírása, három szobából, cselédszobából áll – istálló 4 lóra való férőhellyel, kút, pince, magtár tartozik még hozzá, az egész értéke – Szluha-részhez tartozó nagy magtár, csűr, kukoricagóré és más hasonló épületek, a magtár négyszintű, kapacitása, szilárd anyagból épült, cseréptetővel, leírása – csűr, nyomtatásra szolgál, tetővel, szilárd anyagból épült, jól meszelt oszlopokon, teteje nád, négy nagy ajtaja van – pandúrház, konyhájából jobbra-balra egy-egy szobával, az egész épület szilárd anyagból épült– béresház, vert földből, nádtetővel, szoba-konyhából áll – tehénistálló 24 állatra való férőhellyel, két ajtóval, egyik kettősszárnyú, a falak meszeletlenek – kotorkának hívott kukoricagóré, kapacitása – valamennyi épület jó állapotban van, értéke. – Bezerédy-féle szérű, három oldalról fallal kerített, negyedik oldalról körülárkolt, két kapuval, rajta házacska, részben szilárd anyagból, részben vert földből építve, nádtetővel, konyhából, tőle két oldalt egy-egy szoba, az egész értéke – a varga által lakott ház, vert földből, nádtetővel, konyhájából nyíló két szoba, hátul istálló, mely jelenleg műhelyként szolgál, a kertben nincsenek gyümölcsfák, az épület javításra szorul, értéke – tímárműhely házzal, leírása, tartozik a portiohoz, értéke – a Hegedűs-féle portio tisztilakása, részben égetett téglából, részben vert földből építve, faoszlopokon álló ambitus, innét bejárat a konyhába, ettől balra a tiszt szobája, jobbra a cselédszoba, szemben a házzal istálló 3 állatra való férőhellyel, ugyanezen tető alatt nagyobb istálló 8 állatra, – kis éléskamra, a kertbe vezető ki ajtó – az épületek közepes állapotban vannak, értéke – famagazin vagy allódium, jó anyagból, újonnan épített, cseréptetős majorház, nagy istállóval, 30 szarvasmarhára való férőhellyel – nagy, nyitott, oszlopokon álló hat szekérre való szín – disznóól húsz állatra való férőhellyel, nádtetős jégverem, az egész értéke. – Az úgynevezett kisebb szőlőskert, részben fallal, részben árokkal kerítve, földből épített kertészházzal, két szobából, konyhából áll, a ház mellett kis istálló, két állatra való férőhellyel – a kertben magában két kút, egyik kő, másik fakávával, láncokkal, vödrökkel – kis kertilak – az egész értéke – tisztilakásul szolgáló ház Aranyhegyen, Bezerédy portio, szilárd anyagból épült, zsindelytetővel, a konyhából jobbra-balra nyílik egy-egy szobája, egy beépített szekrénnyel, pincéjének kapacitása – szemben az épülettel cselédlakás, és tisztiházhoz szükséges minden felszerelés, ez is szilárd anyagból épült, nádtetővel, alápincézett, – a ház mögött kert, az egész értéke – ököristálló az előbbi házhoz hozzáépítve, 64 állatra való férőhellyel, szárnyék, téli takarmány tárolására, értéke – két szoba-konyhából álló béresház, nem csekély tatarozásra szorul, értéke – másik béresház, szintén két szobája van, istálló tíz állatra, nyitott szekérállás öt szekérre – közte és a malom között téglából épített kukoricagóré, az egész értéke – magtár, szilárd anyagból épült, cseréptetővel, méretei, kapacitása, értéke – szükségistálló a Hegedűs portióhoz, oszlopfalakkal, nádtetővel, 14–16 állatra való férőhellyel – ácsmunka szerinti értéke – hidak felsorolása, helyük, anyaguk, állapotuk, értékük – öt kút a mezőn, helyük, tulajdonosuk, értékük – luxus céljára szolgáló, vagy romos épületek nincsenek, az összes gazdasági épületek értéke. – Kegyúri épületek a katolikus plébániaház, téglából épült, cseréptetővel, a konyhából balra a plébános két szobája, jobbra a cselédszoba, pincéjének kapacitása, kertje fallal kerített, benne kerekes kút, istállója öt állatra való férőhellyel, kocsiszínjében két járműre való hely, az egész értéke – iskolaépület a mester lakásával, szilárd anyagból épült, ambitusáról bejárat a konyhába, innét jobbra a tanító szobája, balra a tanterem, éléskamrája van, istállója vert földből, nádtetővel, az udvaron kút, az egész értéke – a templom szilárd anyagból épült, patrociniuma, leírása, a szentély alatt kis kripta, az egész értéke – kápolna Aranyhegyen, Szent Antal tiszteletére, leírása, jó állapotban van, értéke – iskola és tanítólakás ugyanitt, szilár anyagból építve, nádtetővel, javításra szorul, az egész értéke – Árkok, töltések számbavétele, nagyságuk, igénybe vett terület. – Az első adományozott földesúr idejében a szántók, rétek osztatlanok voltak, mintegy 170 szarvasmarhát, üszőt, borjút tartottak, kis ménessel, az adományozott halála után az öt örökösre szállva, az időtől állattartásról beszélni nem lehet, jövedelme megszűnt – ami van, az csak berbécsek hízlalásából áll, évente ősszel a társbirtokosok birtokáról feljebb hajtják, a juhokat szénával, szalmával, gyökerekkel, nem kevés zabbal tartják, megnyírják, majd eladják, a gyapjú értékesítése, évi átlagban mintegy ezer juhot tartanak, költségek mérlegelése. – Igás ökör 76 darab van, megoszlásuk a tulajdonosok között, béresek felsorolása, a kimustráltakat itt is felhízlalják, eladják, árában újakat vesznek, – ez évben hét volt hízóba fogva, egy béres felügyelete alatt – két földesúri ló is van, egy kocsissal – disznók csak a Hegedűs portióban vannak, azok is csak házi szükségletre vannak hízóban – méhtartás nincsen. – Úrbéri jövedelmek a konstitutívumból: a fent említett 3833 holdnyi földterület részletezése, szántók, rétek, legelők, mentes telkek, szőlők felsorolása – a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett census együttes összege a négy portióra – robotnapok száma teleknagyság szerint, pénzértékükkel együtt, megváltandó robotnapok pénzértéke – házatlan zsellérek kimutatása az utolsó 9 év alatt, átlaguk megadása, robotmegváltásuk jövedelme – a robot nem elegendő, ebből is kiviláglik, hogy földesuraknak igás állatokat kell tartaniok, árkok, töltések karbantartására, favágásra és szállításra pénzért igénybe vett emberekkel dolgoztatniok. – Nem telki állományú földekként csak a dézsmaköteles szőlőket tekintik. – Pálinkafőző-üstök számának megoszlása a földesurak között, censusuk jövedelme. – A 9 év alatt itt lakott mesteremberek felsorolása, censusuk jövedelme, a jelenleg úrbéri törvények szerint azonban nem tartoznak földesúrnak adót fizetni, egy kovács, varga, szűcs, kerékgyártó, három ács, egy tímár és egy bocskorkészítő van jelenleg, akik földesúri házakban laknak, mely után árendát fizetnek, ezt a jövedelmet az árendáknál veszi számba. – A Hegedűs-portióra eső bolt jövedelmének részletezése, jelenleg zárva van, a szomszédos vendéglős bérli, két új, zsidók által bérelt bolt, jövedelmük. – Tizedet kévékben adnak a három nyomású földek után, számadások hiányában egykori mennyiségét nem tudni, utóbbi 9 év alatti jövedelme búzából, árpából, zabból, egy évre eső hányad, pénzértéke – bortized jövedelme. – Földesúri földek jövedelme, négy társbirtokosnak összesen 2489 holdnyi földje van, az első adományozott alatt nem művelték házilag, pénzért, censusért, harmadáért adták ki, jelenleg mint a jobbágyok vallomásából is kitűnik, legnagyobb részét holdankénti összegért bérbe adják, jövedelmének részletezése. – Két földesúri rét, nevük, szénahozamuk az utolsó négy évben, pénzértéke. – Földesúri legelők a hasznavehetetlen területeken, nagyságuk holdakban, jövedelmük. – Valamennyi itt található erdőt az adományozott telepíttette, fűzfákból, nyárfákból áll, jövedelmük a nagyszentmiklósi erdőmester becslése alapján, – az erdő nagysága erdőrészenként holdakban, megoszlása. – Nádas névvel, helye, a Tisza-part állandó kiöntéseknek van kitéve, nagysága holdakban, részben fákkal beültetve, részben nádat terem, a bizonytalan időkben kaszálták is és legelőnek szolgált, nagy árvizek idején halászták, ezek jövedelmét a megfelelő rovatoknál vette számba, (erdő, rét, halászat) itt csak a nádból befolyó jövedelmet tünteti fel, kitermelt nádkévék az utolsó kilenc év alatt, jobbakra és silányabbakra osztva, pénzértékük, legeltetés jövedelme. – Földesúri szőlője a négy társbirtokosnak nincsen, a felosztás alkalmával a szőlőket az ifjú Áldásy kapta. – Földesúri kertek felsorolása, a Bezerédy-féle külső szérűskert, helye, nagysága, töltéssel körülvéve, évi jövedelme, a rajta lévő házacskát a csősz lakja, nem fizet érte semmit – gyümölcsöskert szőlővel, fallal és árokkal kerítve a Hegedűs-részhez, helye, 13 holdnyi nagyságú, részben gyümölcsfákkal, részben erdei fákkal, részben szőlővesszőkkel beültetve, a fák között és a be nem ültetett helyeken kerti vetemények, lóhere (trifolium), a kert végén nyomtatóhely, a gyümölcsfák értéke a törökkanizsai kertész becslése alapján – szőlő hozama, nagyobb része elhanyagolt és ezért silányabb, nem hajt annyi hasznot, mint amennyi területet elfoglal, jövedelme – A Hegedűs-féle konyhakert a rezidencia mellett, kis gyümölcsfákkal, jövedelme az előbbi kertész becslése szerint – a Polimberger rezidencia melletti kert, erdőcskével, 3 holdnyi nagyságú, nagyobb része konyhakert, jövedelme a fenti kertész becslése alapján – az úgynevezett Varga-háznál lévő kert, 18 gyümölcsfával, melyek jövedelmét földesúr magának tartotta fenn szerződés szerint – Aranyhegyen lévő kert, azelőtt nagy része szőlővel és gyümölcsfákkal volt beültetve, most megszűnt művelése, puszta állapotban van, jövedelme nem számítható, szántónak használják, a fák alatt kukoricával vetik, a többit felszántják, takarmánnyal, tökkel ültetik, jövedelme. – Földesúri házhelyek és censusuk számbevételek (felsorolásukat lásd a házak leírásánál!). – Regáliák jövedelme: a két kocsma, magában a helyiségben, a mészárszékkel együtt ugyanannak a bérlőnek van bérbe adva, árendájának alakulása, egy évre eső hányada – az Aranyhegyen lévő kocsma árendájának összege – az Áldásmegyén lévő kocsma árendája a hozzátartozó két holdnyi legelővel együtt – a földesúri szárazmalom jövedelmének kiszámítása, kezdetben részes volt a molnár, jelenleg 50 mérő tiszta búzát ad bér fejében, egy évre eső hányada – a hat paraszti vízimalom censusának egy évre eső hányada – jelenleg négy vízimalom van a Tiszán, télen a jég megrongálta, az ötödiket, még a jövedelmi átlagszámításhoz vett évek kezdete előtt eladták, a többi négy árendájának egy évre eső hányada, mindegyik után 24 ft-t fizetnek évente – halászat állandóan bérbe van adva, jövedelme kettős: a Tisza halászata és a kiöntések halászata a réteken, előbbi ismét továbboszlik, a csónakkal rendelkező lakosok, és a nagyobb hálóval rendelkező halászok mestere által fizetett összeg, ezek alakulása, a csónakok egykori és jelenlegi száma, jövedelme – a halászok kezdetben három mázsa halat adtak bér fejében, leszállították kettőre, pénzértéke – a rétek halászatáért mindig pénzt fizettek, alakulása. – Téglaégetés, a helységben mindig csak téglát égettek, cserepet soha, égetett tégla mennyiségének jövedelmének alakulása. – A serfőző és pálinkafőző jövedelmére a directivák szerint 10 %-ot számít a kocsmák jövedelméből. – Vámok, vásárok, révek nincsenek a helységben, regálék jövedelmének összegzése. – Jövedelmeket csökkentő tényezőket az általános részben már számbavett. –Az első adományozott földesúr a teljesen görögkeleti vallású németeket és magyarokat telepített, részükre templomot, plébániát, iskolát építtetett, később kápolnát Aranyhegyen, iskolával, alapítványokat létesítve a plébános és iskolamester eltartására, a tőke nagysága, ez 6 % kamatra ki van helyezve, felosztása, misealapítványok jövedelme, azonkívül a földesúri pénztár terhére évi száz forintot rendelt a plébános számára, földesúr halála után is fizették az adminisztrátornak, illetve plébánosnak – természetben adott juttatásokbúza helyett 4 holdnyi szántó, melyet a helység szánt és művel meg, átlagjövedelem, – öt szekér széna, pénzértéke, egy öl keményfa és két ölnyi puhafa – bor mennyisége, mely helyett jelenleg a plébános egy holdnyi szőlőt kapott, saját költségén művelteti meg, tüzelésre elegendő zsombékot vagy szalmát, pénzértéke, a konyhakert jövedelme – a szanádi és aranyhegyi tanító jövedelmeinek felsorolása, a kegyúri kiadások összegzése. – Mellékletben a már hivatkozott térkép, az öt társbirtokos földterületének különböző színekkel való feltüntetésével, valamint a konstitutívum földjei – határjárás az elöljáróság tagjainak részvételével, valamint a kiküldöttek, köztük a vármegyei mérnök – mérnöki kimutatás a helység közös és egyes birtokairól, azok minőségének feltüntetése – összeírás a folyó évre teljesített jobbágyi és zselléri szolgáltatásokról, házszám szerinti sorrendben, teleknagyság, „füstpénz” (census) természetben teljesített és megváltott robot feltüntetése házanként, megjegyezve, hogy az öt társbirtokos közül melyikhez tartozik, a végén összegzés – bizonyítvány a helység harmadosztályba történt sorolásáról – az elöljáróság tanúsítványa a termésekről (búza, árpa, zab, kukorica), azok súlyáról, helybeli áráról, Szegedre való szállításáról – a vármegye szolgabírája és esküdtjének tanúsítványa a helységnek Szegedtől való távolságáról – mesteremberek egyenkénti becslése a fent felsorolt földesúri épületekről, a végén áttekintés táblázatban, a 28 épület kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges mesteremberek szerinti áttekintése – számadási kivonatok az 1833–1841 évek között a tizedgabonáról, búza, árpa, zab keresztek és kévék, a belőlük kicsépelt mag, végén összegzés – a szegedi piaci árak alakulásának kimutatása az 1792–1798-as évek között, a felmerült költségek kimutatása – bortized 9 évi jövedelmének kimutatása, a beadott szőlő mennyisége és a belőle nyert bor – haszonbérbe adott földek bérének igazolása az elöljáróság által – ugyancsak az elöljáróság kimutatása a Tisza és Maros kiöntéseiről, záporok, hóolvadás okozta károkról az 1833 évtől kezdve – allódiális földek hozamának kimutatása 1837-től kezdve, ezek jövedelmének deductiója – becslési kivonatok – földesúri kertekben lévő fák (körte, alma, barack, cseresznye, ringló, szilva, őszibarack, dió, meggy, naspolya, füge, mandula) egyenkénti összeírása, számuk összegzése – téglaárak kimutatása a szegedi árak alapján, az 1833–1841 évek között égetett tégla, vályog, cseréptégla, görbecserép árának alakulása – másolatban a csanádi püspök és az adományozott földesúr megállapodása a plébánia és templom alapításáról, építéséről, jövedelméről, alapítványokról – a végén index.
Áldásy-Palimberger birtok.
(Torontál m.): Szanád

Search result navigation
Content provider