HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 233. - No. 002.

Date 1835. október 3.
Description

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott eredeti, német nyelvű példány, mellékleteivel egybekötve, 37+131 pagina.

Text

(Összeírás úrbéres adatokkal) „Beschreibung”, amelyet a helység küszöbönálló adományozása alkalmából készített a kamara rendeletére Franz Hornig számtiszt.
Kapriora:
A kötet elején index, tartalomjegyzék. – a helységet a temesi bánsággal együtt 1716-ban szabadították fel a császári csapatok a török iga alól, a bekebelezésekor a kamara kapta meg, másnak nem lehet itt társbirtoka. – Félórányira a Maros partjától fekszik, kiterjedése, határai, szomszédos helységek, határhányások helye, száma, nagysága. – Jövedelmet hajtó uradalmi épületek nincsenek a helységben – második csoportba sorolt, azaz uradalmi lakóházak a következők: az ispánház, nyerstéglából épült, alapzata paraszti munka, téglával kirakott tornáca, négy lakószobája, egyik közülük iroda, kis cselédszobája, konyhája, éléskamrája van, padlózata, mennyezete, teteje zsindelyes, az épület beosztása, szobák, konyha elhelyezése – szilárd anyagból kőműves munkával épített pince, két kis istálló, egyik két lóra, másik két tehénre való férőhellyel, előbbi mellett kocsiszín, udvarán gémeskút, kövekkel kirakva, árnyékszék az udvar és kert sövénykerítéses – az egész épület és tartozékai elég rossz, tatarozásra szoruló állapotban vannak – a terület a beépített résszel együtt mintegy holdnyi nagyságú, az egész értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges mesteremberek becslése alapján – a kerületi erdészház a helységen kívül, a Pozsegára vivő út mentén fekszik, szilárd anyagból épített, 3 szobája, konyhája, kamrája van, – távolabb a háztól boltozatos pince, cselédszoba, vaskályhával fűtik, árnyékszék, lóistálló két állatra kőből, tehénistállója és a kocsiszín paraszti munkával készültek sövényből, udvara, kertje kerített, az egész értéke a mesteremberek becslése nyomán – erdőőrház, közel az erdészházhoz, szilárd anyagból épült, szobából, kamrából, konyhából áll, udvaráról nyílik a templom bejárata, kis, paraszti munkával nádból épített istálló, konyhakertje és udvara kerített, az egész értéke – a második erdőőrház, helye, szilárd anyagból épített, két szobája, konyhája, kamrája van, leírása, értéke – Uradalmi major nincsen sem tehenészet, juhászat, méhészet. – A népesség 21 negyedtelkes, 102 nyolcadtelkes jobbágyból, valamint 64 házas zsellérből áll, összesen 187 házból – a negyedtelek 11, a nyolcad pedig 7 holdból áll, holdanként 1600 négyszögöllel számítva a konstitutívum részletezése. – Nem telki állományú földek után az urbárium szerint holdanként 30 krajcárért fizetnek, nagysága. – Hét holdnyi szőlő, az uradalomnak a tizeden kívül más jövedelme nincs belőle, konstitutívum összegzése. – Uradalmi földek, a fenti házak melletti belsőségek, kocsma telek, mészárszék telke, uradalmi maradványföldek, rétek, mocsarak, nádasok, gyümölcsösök névvel, nagyságuk, hasznavehetetlen földek, mentes telkek nagysága. – A konstitutívum mérnökileg ki van mérve, a közös legelőn kívül három nyomásra, rétre felosztva, a földek részben hegyoldalon, részben termékeny völgyekben feküsznek a Maros partján, a nyomás beosztást a lakosok nem mindig tartják pontosan meg, mert a hegyoldalakon lévő földek nemcsak rossz minőségűek, hanem zömmel fával és bozótokkal benőttek, vetésre nem használhatják, tehát a síkságon lévő földeket minden évben, szünet nélkül művelik. – Ezekre való tekintettel is a helységet harmadosztályba sorolták. – A lakosok kétszerest, zabot, nagyrészt kukoricát vetnek, egy mérő kétszeres közepes évben öt, zab ha, kukorica húszat ad, ezek súlyát is megadja. – A lakosok földművelésből, elsősorban saját szükségletükre termelnek, kevés állattartásból, faeladásából, részben pedig pálinkafőzésből élnek, melyet eladnak, tutajaikkal egész Aradig, Lugosig, sőt Szegedig járnak. – Termékeiket részben Kápolnáson, részben Lugoson értékesítik, ezek távolsága. – A lélekszám 818. – Uradalmi erdő, nagysága 2776 hold, a lakosoknak saját erdejük nincsen. – A legelő helye, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, borjak, juhok, kecskék, disznók száma. – Az említett szőlő után a lakosoknak félévi szabad bormérése van. – Hátralékban sem pénzben, sem természetbeniekben nincsenek a lakosok, tartozásaikat pontosan fizetik az uradalomnak, ezek a következők: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett úrbéri census – kisebb adományokra fizetendő összeg teleknagyság szerint – természetben teljesítendő és pénzen megváltandó robotnapok száma, pénzértéke – a nem telki állományú földek után holdanként fizetett 30 Xr. összege – pálinkafőző-üstök taxájának összege üstönként 2 ft-jával. – Gabonatized jövedelme kétszeresből, zabból, kukoricából, szalmából, egy évre eső hányada, ezek pénzértéke, összegzése – lent és kendert saját szükségletükre termelnek kertjeikben, ezért nem dézsmakötelesek – bortized mennyisége, pénzértéke egyenként és összegezve – báránytized hozama, méhtized hozama, pénzértéke. – Erdő jövedelme fakitermelésből, makkoltatásból, fatörzsek irtásából, vadászatból, erdei rétek legeltetéséből, ezek összegzése. – Halászat árendájának jövedelme. – Uradalmi malmok nincsenek, a lakosoknak van 9 állandó és 19 nem állandó kanalasmalma, utánuk fizetett census összege. – Húsmérés árendája jövedelmének egy évre eső hányada. – Vámok, vásárok, révek nincsenek. – Mesteremberek adójának összege, kereskedők nincsenek. – Italmérés árendájának összege, melynek 10 %-át serfőzésre és pálinkafőzésre számítja. – A hegyeken fekvő földek cserjével benőtt állapotot sorolja a helység maleficiumai közé. – Mivel a lakosok görögkeleti vallásúak, a pópák mentes telkén kívül más kegyúri kiadásai nincsenek az uradalomnak. – Mellékletekben határjárás – a becslést végző mesteremberek esküformulája, a hivatkozott uradalmi épületek becslése– becslési kivonatok a paraszti munkával végzett alkotásokról, a helybeli elöljáróság által végezve – jobbágyok, zsellérek névsora, telkük nagysága, úrbéri szolgáltatásaik – jövedelmi kimutatások, jövedelmi átlagszámítások.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Kapriora

Search result navigation
Content provider