A főirat 42 oldal, latin nyelvű, eredeti. – Mellékletek: 194 oldalon, ezekből 14 db. rajzmellékletet, továbbá a B., E. és C. jelzetű mellékleteket a 6–16 regesztaoldalakon külön is ismertetjük.

Conscriptio, jövedelem kimutatással, és Aestimatio, urbariális adatokkal, amelyet a kamara készített a jelzett praedium tulajdonjogának rendezésekor.
Vadass:
Az Összeírás az 1. és 24. oldalakon közöl birtoktörténeti adatokat, jelezvén, hogyan került a Bohuss-család birtokából a Jankovich-család tulajdonába a jelzett praedium, de arra nem ad választ egyik helyen sem, mi tette szükségessé az 1808-as (UC 230 : 2) összeírás után ezt az 1816-os újabb összeírást és mi akadályozta meg ilyen hosszú ideig a Jankovich-család teljes jogú birtoklását. – 1808. és 1809-ben a Jankovichok Szent Tamás praediumukkal együtt bérbe adták Palmaffy Fülöpnek, de utána újra saját kezelésbe vették, erre utal a 221. oldal B) jelű melléklete (lásd részletesen 8. regesztaoldalon). – Az összeírás főirata (1–42. oldal) lényegileg azonos az előző UC 230 : 2. főiratával, eltérések vannak a becslések számadataiban a közben történt árváltozások arányában. Többletként jelentkeznek a közben épült gazdasági épületek becsértékei ezek felsorolását lásd a B) jelzésű melléklet regesztájában a 8. sz. regesztalapon. – Az ártáblázatok az 1816-os adatokat tüntetik fel és szerepel bennük a köles is. A termelékenységnél is jelzi, hogy 1 metr. köles után 15 metr. termés várható. – Az allódiális termények között is fel van tüntetve 1810. és 1815. között minden évben a köles. – Az 1806. összeírás csak jelezte a szőlőtelepítést, ez már kimutatást ad az ötholdas „vineola” terméseredményeiről, 1810. és 1815. között. 1813-ban termés helyett a jégverést jelzi az összeíró, a többi év adatai is nagyon eltérőek: 1810-ben 8 urna; 1811-ben 40 urna; 1812-ben 12 urna; 1813-ban jégverés miatt nincs termés; 1814-ben 4 urna; 1815-ben 4 urna. – Az összeíró hat évi átlagként 20 Ft 15 den. tiszta jövedelmet mutatott ki, az utólagos ellenőrzés ezt 8 Ft 22 Xr-ra szállította le. – Az 1806-os összeírásban szereplő fűzerdő itt a vesszőnyalábok értékesítése révén már hasznot hozó objektumként szerepel évi 18 Ft 6 Xr. tiszta haszonnal. – A „Lóherés kertet” csak közönséges kaszálóként tudják értékelni, az itten szokásos mérték szerint: 4 négyfogatos szekér szénamennyisége = egy orgia. – A „Krumplis kert” az uraság magánhasználatára szolgál. – A téglaégető termelési és jövedelmi adatai 1810. és 1815. közötti évekből. – Az 1806-os összeírás a birtok tiszta jövedelmét először 5680 Ft 13 Xr-ban állapította meg, ezt utólag a revízió átjavította 2693 Ft 56 Xr-ra. – Ez az 1816-os összeírás a tiszta jövedelmet először 4660 Ft 11 6/8 Xr-ban rögzítette, a revízió itt is módosította az összeget 3133 Ft 53 2/8 Xr-ra. – Mellékletek: Nagyobb eltérés az 1806. és az 1816-os összeírás között a mellékletek terén mutatkozik, a becsléshez szükséges ártáblázatokon és költségvetéseken túl 10 db. épületalaprajz és 4 db. épülettető rajz van mellékelve; nagyon szép kivitelű tusrajzok, olykor színezve, léptékkel és jelzésekkel ellátva, a rajzok segítségével és az iparosok becslései révén teljesen áttekinthető képet kapunk az egész allódium elhelyezkedéséről, használhatóságáról és értékéről. – Megállapíthatók az uradalmi alkalmazottak lakásviszonyai. – Az istállók, ólak, csűrök és magtárak méretei és beosztása. – Mindenütt megadja az épület axonometrikus „látrajzát” is. – A 10. rajzon látható körformájú pince rajza külön érdekesség. – A tetőszerkezetek rajzai pontos lépték megadásával készültek. – Az 1806-os összeírásban szereplő 6 db. háromhelységes egyformán épített zsellérház ekkor 1816-ban (5. rajz) már az uradalmi alkalmazottak, a bognár, az ács, a kovács és a kertész számára lakóházul szolgálnak, a hatodikban 3 béres és egy csordás lakik. Szerepel ezen a rajzon még egy nagyobb méretű lakóhelyiségből, konyhából és előszobából álló épület: „Wohnung für 9 Béres + 1 Kutscher”. – A B) jelzésű melléklet (221–222. oldalak) három csoportba osztja az uradalmi épületeket: I. Az előző birtokostól, a Bohus-családtól építettek száma, 2 db.; II. A zálogbirtoklás idején az idősebb és ifjabb Jankovich Miklós épített 5 épületet; III. A Bohus-család kihalása után az új adományozás ügyének folyása alatt épült 19 épület, ezek többsége az 1810-es években készült el. – Ez a jegyzék 1816. június 19-én készült, aláírója Jankovich Miklós (2 oldal, latin nyelvű, 1816. július 5-i dátummal hitelesített másolat.). – Az E) és G) jelzésű mellékletek már egy szegődéses béresekkel, sőt csak „nyári munkára fogadott Conventiós Neográdi Béresek”-kel gazdálkodó uradalomra vonatkozóan szolgáltatnak 1816-ból adatokat. Az E) melléklet (229. oldal) „Vadasi pusztán lévő lakosoknak adózásai és beneficiumai. – Vadason befogadott Napszámosok nyernek esztendőnként az Uraságtól. 1) Egy szobát és közös konyhát az Uraság épülettyében. 2) Tüzelésre és fűtésre szabad szalmát vagy kákát. 3) Szabadságot egy tehenet tartani, de lótartásról tiltatnak. 4) Szabadságot két boglya szénát takaríthatni, marhájok teleltetésére. 5) Mind őszi, mind tavaszi vetésre 1 hold földet, melynek az Uraság nekik magot, tudniillik kinek-kinek 1 1/2 Pesti mérő Búzát és 1 1/2 Pesti mérő árpát ingyen ad és a maga ökrei által azon földeket megvitelteti. 6) Mindeniknek fél hold kukoritza földet, melyet az Uraság nekiek felszántatott. 7) Tartozik az Uraság nekik annyi aratást, őszit és tavaszit adni, hogy eők itthon arathassanak rész feiben annyi ideig, mint a többi fogadandó aratók. – Tartoznak pedig ezen beneficiumokért az Uraságnak egyedül minden héten egy gyalog, vagyis egész esztendő alatt 52 gyalog napot ingyen szolgálni, egyéb napszámi munkát pedig a Nemes Vármegye limitatiója szerint megtenni. – Lakossok Nevei: 1) Bordáts Ferentz; 2) Raffay István; 3) Kana Ferentz” – 1816. június 18-án kelt Vadason, aláírója Száraz István számtartó (1 oldal magyar nyelvű, hiteles másolat). – A G) melléklet (233. oldal). – „Vadassi Conventios Tábla pro Anno 1816” 1. csoportban a „Szegődéses” alkalmazottak, számuk: 10; „Fiscalis Vincentz Jankovich” évi 150 forint honorárium. Számtartó Száraz István készpénzfizetése: 200 ft. Bor, fa, só, hús, vaj helyett 300 Ft készpénzmegváltás, továbbá természetben 20 pozsonyi mérő búza, 30 rozs, 20 árpa, 2 malac, 20 lépés kukoricaföld, 10 lépés kenderföld és 6 marhatartás. – Ugyanilyen részletesen felsorolják a kertész, kőmíves, ács, kovács, „bognárfaragó”, a két hajdú és az öreg béres készpénz- és természetbeni járandóságait. – Csizma helyett készpénzmegváltást kap a bognár, az egyik hajdú és az öregbéres. – Tavaszi és őszi vetést természetben csak ketten kapnak a kovács és az első hajdú. – A kertész kivételével nevük is szerepel a kőműves és az ács német nevű, a többi magyar. – 2. csoportban vannak felsorolva név szerint a „Köz Béresek”. Számuk 18, mind magyar nevűek: Járandóságaik egyformák: 12 Ft csizma helyett; 40 Ft „füzetés kész pénzbül”; 4 pozsonyi mérő búza; 16 pozsonyi mérő rozs; 50 libra (font) marhahús; 25 libra (font) só; 2 pozsonyi mérőnyi tavaszi vetés; 2 pozsonyi mérőnyi őszi vetés; 10 lépés kukorica; 3 lépés kender; 2 marhatartás. – 3. csoport: „Nyári munkára fogadott Conventiós Neográdi Béresek”. 6 magyar név, a névfelsorolásban itt fordulnak elő először a keresztnevek becéző formában: Balyi Jóska, Vass Matyi, járandóságaik egyformák: 12 Ft készpénz csizmamegváltásként; 20 Ft készpénzfizetés; 2 metréta búza, 10 metréta rozs; 25 font marhahús; 12 font só. – Ugyanebben a csoportban vannak felsorolva az uraság (nyári időre?) felfogadott conventiósai, szám szerint: 13. – 2 igáskocsis, 1 lovas és 1 gyalog csősz, 1 juhász, 2 juhászbojtár, 1 vincellér, 1 kertészlegény, 1 majoros gazda, 1 majoros bojtár, 1 csordás és 1 kanász. – Járandóságaik eltérnek a készpénzfizetésben: legmagasabb a majoros gazdáé: 150 Ft; legalacsonyabb a csőszé: 20 Ft; és a kanászé: 10 Ft. – Csizmaváltság csak a majoros legényeknél kisebb, a többié 12 ft, az övé 6 Ft. – Termény-járandóság a többségnél egyformán 4 mérő búza és 16 mérő rozs, a majoros gazdánál több, a legénynél kevesebb, a kanász pedig nem kap búzát csak 6 mérő rozst. – Ugyancsak ezek közé sorolja az összeíró az E) mellékleten felsorolt „Vadasi pusztán lévő lakosokat”, akik máshol „Vadasson béfogadott Napszámosoknak” nevez, itt „Lakos” előnévvel sorolja fel ugyanazt a hármat, 1 1/2 – 1 1/2 hold tavaszi és őszi vetés, 5 lépés kukoricaföld és 3 lépés kenderföld és 2 marha tartása a járandóságuk. – Az említett korábbi E-jelzetű mellékleten ezek a járandóságok részletesebben és bővebben szerepelnek, ugyanott a kötelezettségeik is fel vannak sorolva.. – (Valószínű, hogy a felsorolás fejléce „Nyári munkára felfogadott Conventiós Neográdi Béresek” csak a névsor első csoportjára vonatkozik, a másik kettőre már nem, mert azok nem idénymunkások, hanem az uradalom hosszabb időre felfogadott alkalmazottai. – Az összeírás utolsó oldalán az urasági alkalmazottak nyilatkozata olvasható, amely szerint az 1816-os Conventiós Táblán feltüntetett járandósággal egyetértenek. (3. oldal, latin nyelvű, egyszerű másolat.)
Jankovich birtok.
(Pest m.): Vadass