89 old., egy kötetbe kötve, latin nyelvű eredeti.

Conscriptio urbarialis adatokkal, és Aestimatio, amelyet a kamara az uradalom átvételekor készített.
Kapornak:
az apátsági uradalom fekvése és kiterjedése – szomszéd helységek és birtokosok – uradalmi kocsmaház – uradalmi vízimalom – „domus Judaica” – téglaégető – hamuzsírfőzők háza – présház pincével az uradalmi szőlőben – a felsorolt épületek leírása és becslése mesterségek szerint – a residentia épülete: az apátsági templom – az épületek leírása, építéstörténeti adatok, méretek, becsértékek, kertészlakás, növényház, tönkrement díszkert, kútház, plébánia épület, magtár, istállók, gazdasági alkalmazottak lakásai, szénatartó, urasági csűr és szérűskert, a régi üvegház romjai – a felsorolt épületek és a kőfal kerítés becslése – fazekas mester háza – Pap Mező elnvezésű tanyán juhászat 500 juh számára, juhászlakással, az összeírás idején üresen állt, mert a juhok kipusztultak „ob incidentem inibi annis singulis luem ovium” – a felsorolt épületek becsértéke mellett közli a szükséges javítási költségek összegét is – uradalmi allódium állatállományai: juhok, tehenek, sertések, méhek – a juhászat és tehenészet tej, vaj és sajthozamának készpénz értéke, gyapjúhozam az őszi és tavaszi nyírásból, az élőállatok eladási haszna, juhbőrök eladásából származó jövedelem – a sertésállomány megoszlása, hízlalás és továbbtenyésztés szerint – az uradalom jövedelme a sertéstenyészet és hízlalás után – a méhészet haszna – az uradalom kiadásai az állattenyésztéssel kapcsolatosan, állatgondozók és pásztorok conventiója készpénzben és természetben – takarmányozás készpénz értéke, széna, zab, kukorica, szalma – a méhészet nagyobbítására szükséges összeg – az összeíráskor talált állatállomány felsorolása és becslése – a lakosság névsora, iparosok, fiúgyermekek, a sessiók milyensége, a belső és külső tartozékok megoszlása: szántók, rétek, méretei – szőlő, méretei – irtásföldek méretei – állatállomány a lakosság tulajdonában – urasági és községi alkalmazottak – jobbágyok száma 61 – saját házukban lakó zsellérek 57 – más házában lakó zsellér 20 – a caput bonorumhoz hasonló kimutatások a többi birtokról, ezek összesítése a 64–65. old. – a lakosság számára szabad faizás – bortermésük eladásából fedezni tudják a készpénzben fizetendő kötelezettségeket, de egyéb mezőgazdasági terményeiket nehezen tudják értékesíteni – az alattvalóktól készpénzben vizetett adók összege 1795-ben – birtokrészek szerint és összesítve: az egész uradalomban sessiós joggyáház 119, zsellérház 169, a sessiók összege 44 1/8 (ez a 67. old.-on található összesítés, eltér az előző táblázatos kimutatásoktól az utólagos helyesbítések miatt) – a kapornaki alattvalók egy régi privilégium alapján kötött szerződés szerint adóznak – a többi birtokon az általános urbariális előírások szerint – az alattvalók földjei nincsenek felmérve, így az összeírási adatokat bevallás alapján gyűjtötték össze – az uradalom urbariális besorolása „secundae classis” – a termőföld közepes, várható terméseredmények: búzából és rozsból négyszerese, árpából és zabból ötszöröse az elvetett magnak – a termények fajsúlyának értéke – az irtásföldek megoszlása szántó és kaszáló területre – javaslat a szolgáltatást nem adó irtásföldek hasznosítására: ha vagy a sessiós földekhez vagy az uradalmi földekhez csatolnák ezeket, nagy hasznot hoznának az uradalomnak – kimutatás az uradalom helységeiben a lakosság birtokában lévő igás állatokról és csordában lévő szarvasmarhákról – összesített uradalmi jövedelmek a felsorolt birtokokról: „ex censu urbariali” – „ex culinaribus” a természetbeni vaj, kappan, csirke és tojás, továbbá a közös borjú-ajándék átszámítása készpénzre – a robotok készpénz értéke – a fonás készpénz értéke – a terménykilencedek és tizedek mértéke és értéke, búza, rozs, árpa és zab terményekből, adnak kilencedet és tizedet, kukoricából nem, mert azt vagy a belső telkeken vagy más szolgáltatástól mentes helyeken termelik (pl. irtásföldeken) – a caput bonorum, Kapornak lakói „secundum tenorem contractus” nem adnak kilencedet – a szőlő után hegyvámot és a bor tizedet „quae jure clericalis Dominii citra arendam in hoc Domino praestari solet” együtt szedi az uradalom, ez közepes évben 1050 urna bor, urnánként 1 Ft-ra becsülték a bor értékét – az allódiális szőlők várható terméshozama 324 urna, ezt a bort urnánként 1 Ft 30 xr-ra értékelték, megművelésre az összérték 1/3-t leszámítva az allódiális szőlők évi tiszta jövedelme 216 Ft – az allódiális szántók a szomszéd birtokokhoz hasonlóan kétnyomásosak, vetéskapacitásuk mindegyik nyomásban 410 pozsonyi mérő – termények szerinti vetés: búza 190, rozs 110, árpa és zab 50–50, tatárka 10 pozs. mérő – várható terméseredmények: búzából és rozsból négyszeres, zabból ötszörös, tatárkából hatszoros – várható kukoricatermés az allódiális földeken – várható szénatermés az uradalom 156 kaszásnyi rétjén 334 szekér sarjúszéna 156 szekér, egy szekér szénát 3 Ft-ra értékeltek – a birtokon külön legelőterületek vannak kijelölve, a caput bonorum, Kapornak területén az külön legelője van az uradalomnak és külön a lakosságnak – az urasági veteményeskert haszna, – az urasági szilváskert „sparsis sine ordine arboribus consitum” évi várható jövedelme – az urasági kender- és káposztaföldek haszna – az urasági malom utáni jövedelem – az urasági molnár járandóságai – uradalmi fűrészmalom a Zala folyón – a malom és kocsma árendája Vőczkönd helységben – a mészárszéket és jégvermet bérlő Judaus évi árendája – az uradalom területén lévő kocsmák árendája – az uradalom urbariális beosztása 2. osztályú – az uradalmi alkalmazottak készpénz és természetbeni járandóságai: rozs, zab, bor, széna, tűzifa – uradalmi alkalmazottak: provisor, kulcsár, kertész, bodnár, hajdúk, erdőőrök, juhászok, csordások, kondások – rendkívüli uradalmi kiadások: úriszékek tartására, épületek karbantartására – uradalmi kegyúri terhek
Kapornaki apátság birtokai. 1795. július 6-tól, Okolicsányi Imre püspök és apát halála után kamarai kezelésbe kerültek.
(Zala m.): Kapornak – Kis Kapornak – Padár – Kallos – Vöczkönd – Apátfa – Szent Márton