HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 224. - No. 025 / f.
| Date |
1799–1800 |
||||||||||||||||||||||||||
| Description | 963 old. (Tom. VII. jelzettel) latin nyelvű, helyenként magyar és német betoldásokkal eredeti. |
||||||||||||||||||||||||||
| Text |
„Conscriptio” urbáriális adatokkal, amelyet a kamara készített gróf Batthyány József prímás érsek 1799. október 23-án történt halála után. Külön mellékletei nincsenek, mert a mellékleteket az összeírók belefoglalták az összeírás szövegébe, ezekre a mellékletekre a regesztalapokon a lelőhely megadásával hivatkozunk. Az egész összeírás tartalom és forma szerint követi az 1787. évi kamarai utasításokat és mintákat (lásd OL E 136 Instructiones fasc. 2. num. 109–112)
a felsősipekiek kivételével a lakosok mind magyarok és római katolikusok, a felsősipekeik részben evangélikusok (lélekszám szerint 70 római katolikus, 90 evangélikus) és szlávok – a hugyagiak dinnyével és savanyúvízzel (acidulis) egészen Pestig és Budáig kereskednek, a többi falvak borral és dohánnyal (quaestu tabacae foliatae) kereskednek és fuvaroznak – az uradalom több birtokán allódiális gazdálkodás folyik, – allódiális juhtenyésztés van Vadkerten és Dejtáron – az allódiális gazdálkodás készpénz jövedelme az egyes birtokokon – az allódiális rétek szénahozama és ennek készpénz értéke – az allódiális szőlő csak Vadkert város határában van – kimutatás az uradalom területén fekvő erdőbirtokokról és azok évi jövedelméről – uradalmi jövedelem a mészárszékek és kocsmák után – Vadkert város vásártartási jogáról szóló királyi kiváltságlevél (VII. 21–27 egyszerű másolat) – részletes kimutatások az uradalom egyes birtokain begyűjtött terménytizedek és kilencedek készpénz értékéről – „summa totus Proventus Decimalis et Nonalis 15.639 Ft 13 3/6 xr. – kimutatás az uradalom halászati jövedelméről – kimutatás az uradalom területén működő malmok hasznáról – ártáblázat az uradalom területén előforduló termékek piaci áráról: a szokásos gabonaneműeken kívül szerepelnek a listán: „spelta” (tönköly), köles „excribatura” (ocsú, kaparék), kukorica, lencse, mák (egy mérő ára 5 Ft 30 xr) cyclaminum vulgo Grund Birn” (= „krumpli”, burgonya, csicsóka) – kender (manipulus mértékben) – káposzta (100 fejenként) – tök (100 fejenként) – dohány „tabacae foliatae centenarius a 6 fl” – széna, sarjú (öl mértékben) – lednek „vicia” (öl mértékben) – fehér és vörös bor – tűzifa értékesítési lehetőségek a bányavárosokban és Balassagyarmaton Drégell (VII. 40–170): fekvése, határai, szomszédai – egyházi szervezete, filiái – a lakosság névjegyzések: 51 jobbágy, 85 zsellér saját házában, 7 zsellér más házában, 10 extraneus birtokos, 12 nemes, 8 exempt – az összlakosság fiúgyermekeinek száma 226 – sessiók száma, mértéke, tartozékai – állatállomány „Drégeli Helységnek Urbarialis Táblája, melly az bé hozott Urbariom előtt valo készpénzbéli füzetésben és robotban eképpen hagyattatik” – örökös jobbágyok névsora (51 név) – sessiók mértéke – belső és külső telek vetéskapacitása, holdmennyisége, rétség mértéke – igás- vagy gyalogrobotok száma – kilenced kenderből és lenből természetben – a természetbeni szolgáltatásokat készpénzzel váltják meg „árenda” címen – hasonló úrbéri táblázat a saját házukban lakó zsellérektől (37 név) ezek is fizetnek készpénz megváltást a gyalogroboton kívül – más házában lakó zsellérek (3 név) viszont csak évi 3 nap gyalogrobottal szolgálnak, más kötelezettségük nincs – megjegyzés az úrbéri táblázat végén: „Itten az Erség béli Dezsma szokásban vagyon” (Erség beli = ? érsekújvárbéli) vagy ahogy az érsekség más birtokain szokásos. – Az 1771-es urbárium latin szövege egyszerű másolatban (VII. 108–121) – a kilencedszolgáltatás természetben „ab immemorali” szokásban volt, tehát a jövőben is megmarad (a többi prímási birtokon nem mindenütt volt szokásban az úrbéri rendezés előtt) – a sessiók rendezéséhez szükséges lenne a birtok mérnöki felmérése – az egyházi tizedeket készpénzzel váltják meg – a robotszolgálatás korábbi módján és rendjén, az új urbárium nem változat, a régi szokás szerint a félhelyesek vagy évi 24 nap igásrobotot, vagy helyette évi 48 nap gyalogrobotot adtak, a saját házukban lakó zsellérek évi gyalogrobotja 8 nap, a más házában lakóé 3 nap – a drégeli birtokon lakó praedialis nemes Csokás-család egy sessióra vonatkozó kiváltságlevele 1715-ből: „… Mivel pedig Csokás Istvány nevü mostani Dregelli Ispányunk azon falunak meg szállásában szorgalmatoskodik megszállitván azon falunkat Jobbágyokkal, Eő néki firul fira való szabadságot adunk azon Dregelli nevü falunkba, hogy semmi némü szolgálattal, jobbágysággal, se dézsmával ne tartozék azon Egy ház után való földektül szőlőktül, mellyet fog birni …” – ennek a szabadságlevélnek újabb megerősítése 1726-ból a hozzáfűzött „Punctomok” száma 9, „Mellyekhez magokat tartoznak alkalmaztatni Drégelen lakozó és már tiz házban elszaporodott Csókások …” – II. pontból: „… az Ersekség földgyin eddig birt joszágbul valamint akár mitsoda szin alatt eladni vagy venni az Uraság hire s engedelme nélkül ne merjenek, sőt több házat is ezen tiznél épiteni szabad nem lészen” – V. pontból: csak a közös falusi legelőt használhatják állataik számára. – VI. pontból: minden később szerzett föld után úgy adják a dézsmát, mint a többi lakosok „kivévén az régi adatot házhely után levőkből, melyek mint eddig, úgy szabadon ezután is maradnak” – a bor- és gabonadézsmák készpénz megváltására az uradalmi tisztekkel kell megegyezniök – VII. pontból: robotoktól mentesek, de nemes emberekhez illő szolgálatokat igényelhet tőlük az uradalom – VIII. pontból: „Minden Marhátul esztendősön felül … egy-egy Máriást az Uraságnak Cassájában fognak az pascumért fizetni” – Az 1786-os egyszerű másolaton a Csokás-család részéről tíz aláírás szerepel: az első négy név után álló és az írástudatlanságot jelző + az utolsó hat (fiatalabb) családtag neve után már hiányzik – terméshányadok: búza, rozs négyszeres, zab ötszörös – a lakosok szőlőműveléssel és dohánytermesztéssel is foglalkoznak, terményeiket a selmeci és a váci vásárokon értékesítik – Urbarialis Censusuk 51 jobbágy és 85 zsellérház után fizetnek – 20 1/4 sessió van a lakosok birtokában, – az úrbéri rendezés is meghagyja a természetbeni szolgáltatások készpénz megváltását és a robotok már ismertetett régi rendjét – kimutatás a természetben adott terménykilencedről 1790 és 1798 közötti években: „de frugibus majoribus” = búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, „de frugibus minoribus” = kukorica, kendermag, lencse, mák „cyclaminum (burgonya, csicsóka), kendr, káposzta, tök, dohány – a felsorolt termények paici árai (azonos az általános bevezetőben közölt ártáblázattal) – bárány- és méhkilencedek készpénz értéke – kimutatás az 1790 és 1798 közötti évek borkilencedjeiről, vörös bor ritkábban szerepel – az esztergomi káptalannak járó egyházi tizedeket a lakosok évi 21 Ft készpénzzel megváltják – az uradalom erdőbirtokainak német nyelvű leírása, kitermelés, tiszta haszon – kimutatások az uradalom allódiális szántóföldjeinek terményeiről 1790 és 1798 közötti években: búza, rozs, árpa és zab – az uradalmi téglaégető termelése 1790 és 1798 között – az uradalmi kocsmák és mészárszékek jövedelme Hidvégh (VII. 243–288): a lakosok névjegyzékében az egyik zsellérnél „urbarialis Polgár” megjegyzés olvasható – az uradalom haszna makkoltatásból 1790 és 1798 közötti években – az uradalmi kaszálók széna és sarjúhozama és „juxta fassionem officialium Loci, post singulum falcastrum unum currum assumendo … 8 vero Cursus ad unam orgiam computando … de Cordo obveriuent anno mediocri 2 Currus 1/4 orgiae aequvalentes …” (VII. 279, tehát 8 szekér szénát számítanak egy orgiara) Honth (VII. 300–473): itt is szerepel a névjegyzékben az „Urbarialis polgár” minősítés – (VII. 473. oldalon a Hont megyei bizottság aláírásai és pecsétjei) Vadkert (VII. 475–592): uradalmi juhászat, 1002 juh, a juhászat évi számadása – a lakosság névjegyzékében külön listán 33 taxalista, ezek tulajdonában is vannak szántóföldek, rétek és szőlők, ezekhez vannak besorolva a községi és uradalmi alkalmazottak, sőt a praediális egyházi nemesek is – az extraneusok listáján a más helységekben lakó szőlőtulajdonosok szerepelnek, – az összesítés szerint 171 jobbágy, 154 zsellér, 33 taxalista, 68 extraneus, 10 exempt lakos van ebben a városba az összeírás idején (VII. 508) – az úrbéri rendezés előtti névjegyzéken 142 sessiós jobbágy, 39 saját házában lakó zsellér és 20 más házában lakó zsellér, neve, családi és vagyoni helyzete, szolgáltatásai szerepelnek (VII. 540–556) – az úrbéri rendezés előtti tanúkihallgatás kérdései és feleletei (VII. 556–558) Dejtár (VII. 646–661): itt a tizedeket adják természetben és a kilencedet váltják meg készpénzzel, „Urbáriális Tábla” megjegyzése a dézsmánál„A Tizedet maga Termeseibül szalmájában kilenczed nélkül mivel annak megváltása a Censusba bé foglaltatik” – kimutatás az 1790 és 1797 közötti években természetben befolyt tizedekről „ex frugibus majoribus” és „ex frugibus minoribus”, amelyek itt kukorica, lencse, mák, dohány, lednek terményeket jelentenek – állat- és bortizedek Patak (VII. 761): itt is a tizedeket adják természetben és a kilencedet váltják meg a censusban Hugyag: lásd még a hugyagiak kereskedésére vonatkozó megjegyzést az uradalom általános jellemzéséről készült regesztalapokon Az Összeírás végén (VII. 944–47) leltár a drégelyi magtár, pince, számtartóház, pálinkafőző és serfőző felszereléséről – VII. 949–63. oldalakon elszámolások az uradalom terheiről és kiadásairól, – az alkalmazottak készpénz és természetbeni járandóságairól és végül kimutatás az egész drégelyi uradalom bevételeiről és tiszta hasznáról – az utolsó oldalon a Nógrád megyei bizottság aláírásai és pecsétei Esztergomi érsekség uradalmai. Drégelyi uradalom és tartozékai. (Hont m.): Drégel – Palank – Hidvégh – Honth – Szette – Felső Sipek (Nógrád m.): Vadkert – Dejtár – Patak és tartozéka – Kalade – Hugyag – Nagy Zellő – Fülek Püspöky Drégely egyházi filiájaként: Vetze (VII. 50) Dejtár tartozéka Kalada |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal