289 old. (Tom. V. jelzettel) latin nyelvű, helyenként magyar és német betoldásokkal, eredeti.

„Conscriptio” urbáriális adatokkal, amelyet a kamara készített gróf Batthyány József prímás érsek 1799. október 23-án történt halála után. Külön mellékletei nincsenek, mert a mellékleteket az összeírók belefoglalták az összeírás szövegébe, ezekre a mellékletekre a regesztalapokon a lelőhely megadásával hivatkozunk. Az egész összeírás tartalom és forma szerint követi az 1787. évi kamarai utasításokat és mintákat (lásd OL E 136 Instructiones fasc. 2. num. 109–112)
Verebélyi uradalom általános jellemzése (V. 3–16): a praedialis nemesek név és birtok szerinti felsorolása – az uradalom határai, szomszéd helységek és birtokosok – allódiális gazdálkodás két birtokon van, Verebélyen és Nagykéren „non magno cum emolumento” – allódiális decimális és nonális szőlőbirtokok az uradalom területén – allódiális állattartás nincs – kocsmák, vásártartások, halászóhelyek, malmok az uradalom területén – az uradalom terményei: búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, köles, kukorica, széna, tűzifa, bor – a felsorolt termények piaci árai – értékesítési lehetőségek Nyitra, Vágujhely, Pozsony és Szentbenedek városok piacán
Verebély (V. 19–669):
„caput bonorum” – a város fekvése, határszomszéd helységek és birtokosok – a város az úgynevezett Barkóczy-féle urbárium szerint adózik, az új úrbérrendezést még nem vezették be – egyházi épületek – uradalmi épületek – a lakosok névsora – 88 jobbágy, 30 zsellér – fiúgyermekek – vagyoni állapot: sessiók nagysága és tartozékai – szőlők – a jobbágysessiók együttesen 52 egész sessió – házak száma 88 jobbágyház, 27 zsellérház, 115 ház – szolgáltatásaikat készpénzzel váltják meg „juxta Urbarium Barkoczyanum” – robotot szokásjog alapján „juxta usum ab immemoriali in Dominio urgentem” szükség szerinti mértékben adnak – a terméseredmény búzából, kétszeresből és rozsból négyszeres, árpából és zabból hatszoros – irtások után nem adnak dézsmát – az alattvalók tulajdonában lévő állatállomány: 243 ló, 26 tehén, 116 ökör, 85 juh – kilencedet nem adnak, a tizedeket természetben adják, ezek készpénz értéke kilencéves átlag alapján – a szőlők után is csak tizedet szed az uradalom, hegyvám sincs szokásban – az uradalmi földeket három nyomásban robotmunkával művelik – a vámhely tarifatáblázata – hatszor van vásár, a vásárnapok felsorolása, – az érsekség régi engedélye alapján a vásárjövedelmet egyenlő arányban osztja meg egymásközt a város és birtokigazgatás, az „officiolatus” – az uradalmi kocsmák jövedelme
Tild:
jobbágysessiókon ülő nemesek „in persona nobilis” jelzéssel a névjegyzékben (V. 81). – (V. 158 old. a Bars megyei bizottság aláírásai és pecsétjei)
Nagy Czétény:
irtásföldek nagyobb mértékben, mint az uradalom más birtokain, itt az irtásföldek terményei után tizedet adnak – kimutatás a verebélyi uradalom bevételeiről és kiadásairól kilenc évi átlag alapján (V. 281–86, az utolsó lapon az összeírást végző Nyitra megyei bizottság aláírásai és pecsétjei) – az összeírás utolsó tétele az uradalmi leltár a Czétényben talált gazdasági felszerelésekről, szerszámokról, mérő és szüretelő edényekről, továbbá a verebélyi téglaégető és a kézimalom felszereléséről (V. 287–89).
Esztergomi érsekség uradalmai. Verebélyi uradalom tartozékai.
(Bars m.): Verebély oppidum, caput bonorum – Tild –Aha – Lédecz, felerészben Nyitra megyében
(Nyitra m.): Nagy Czetény – Nagy Kér – Pográny fele
Praedialis nemesi kúriák és portiók „ex collatione Archiepicopali” a következő helyeken a már felsoroltakon kívül: Venecze – Mungad – Széplak – Gyárfás – Kőrös – Kis Czétény – Kis Kér – Pann – Dicske – Zsitva-Gyarmat – Néver
Lédecz helység egyházi filiáiként szerepelnek (V. 125): Kosztolány – Ghymes – Néver
Nagy Czétény filiáiként: Fölső Szőlős – Alsó Szőlős