Latin nyelvű másolati példány, részben mellékleteivel egybekötve, 211 pagina + bekötetlen mellékletek: 8 db.

„Conscriptio” úrbéres adatokkal, amelyet a kamara rendeletére írtak össze a jezsuita rend feloszlatása után a vallásalapra szállt majd eladott birtokról. Birtoktörténeti adatok, a birtok megszerzése, jogcíme, vételára, az örökösök két ága és a társbirtokosok felsorolása.
Homok:
Síkságon fekvő helység, szomszédos falvak, azok földesurai. – határjelek, azok állapota, régóta megtételük miatt jól ismertek – A birtokosok békességben élnek egymással, határvillongások csak Szárazberekkel vannak. – Épületeket a birtokos a vételkor nem kapott, amely épületei vannak, azokat az elmúlt 36 év alatt emeltette, saját költségén, ezek a következők: szárazmalom a falu közepén, fából épült, részben zsindellyel, részben náddal fedve, a hivatkozott becslés szerinti értéke. – Második csoportba sorolt épület a helység déli végén épült kúria, területe, melyen a következő épületek vannak: maga a kuriális ház, részben nyers, részben égetett téglából építve, öt szobából, konyhából, tornácból áll, értéke. – nyers téglából épített, szalmával fedett cselédház, értéke – a hasonló anyagból épített istálló, értéke – szekérállás, kukoricagóré, fakávával ellátott kút – szérű cséplőhellyel, benne négy hombár, értéke – disznóhízlaló, az egész épület kerítése, gyümölcsfák, (mindegyik épület nagyságát és értékét egyenként feltünteti) – másik kúria, kőből építve, házon kívül még egy fából épült alsóház rajta, értéke – déli oldalon lévő kúria nem részletezett épületeivel együtt értéke – csűr nyomtatóhellyel, fából építve, értéke – hajdúház, értéke – Valamennyi épület értékének összegzése, a kerítések értékének feltüntetése. – A faluban a Kováth portióhoz nincsenek majorsági állatok. – A portióhoz tartozó jobbágyok, házas zsellérek névsora, előbbiek telekinek nagysága, együttesen 4 1/8 telkük van. – házak száma, a zsellérek közül kettő kuriális telken, a harmadik jobbágyi telken lakik – valamennyiüket az urbárium szerint kezelik e szerint egy egész telekhez 26 hold szántó és 12 kaszsnyi rét tartozik, melyet sarjúra nem kaszálnak, egy hold 1100 négyszögöllel számítandó – a földterület síkságon fekszik, egy része cserjés, a földművelés mégis haszonnal folytatható, a föld jó minőségű, egy levetett mérő búzából hat, kétszeresből, rozsból, zabból hét, kukoricából öt mérőt terem, ezek súlyát is megadja – A vármegye által termékenysége miatt első osztályba sorolt helység. – A lakosok kereskedést nem űznek, csak földművelésből élnek. – Erdőjük a földesúritól elkülönítetten nincsen, itt van fajzásuk tűzi- és épületfára, az úrbéri faszállítás ellenében. – Irtásföldjeik nincsenek, sem más földek, melyek után földesúrnak szolgáltatással tartoznának. – Legelő részben az erdőben, részben azon kívül van, elégséges, annyira, hogy a református lelkésznek is engednek legeltetést négy ökörre, egy tehénre, 3 disznójára. – A lakosok a 35 év alatt többször panaszkodtak elégtelensége miatt. – A lakosok valamennyien református vallású magyarok, közepes körülmények között élnek, beneficiumaikat és maleficiumaikat később írja le. – A földesúrnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett úrbéri census, összege házanként és együttesen. – telkenként adandó vaj, két kappan, két csirke, 12 tojás, borjúváltság kulináriák fejében, telkenkénti és együttes értéke – robot szabályozása, napok száma jobbágyoknál, zselléreknél, pénzértéke – jobbágyok telkenként egy öl fát tartoznak szállítani, számítása, értéke – hosszúfuvar kiállítása, napok száma, pénzértéke – Fonással nem tartoznak, pálinkafőző-üstjeik nincsenek. – Kilencedet nem természetben adnak, hanem helyette telkenként 4 ft.-ot fizetnek, együttes összege. – Tölgyfaerdők, nagyságuk holdakban, mivel a társbirtokosoknak szabad használatuk van, csaknem teljesen kipusztítva, most a közös legelő itt van, a portióra eső jövedelem kiszámítása. – Megjegyzi, hogy Szatmárra részben a robot elégtelensége, részben az utak árvízzel való elöntése miatt ritkán lehetséges. – Disznóhízlalás jövedelme, ebből a portióra eső hányad. – Szőlők nincsenek a helységben. – Allódiális szántók három nyomásban, helyük, felsorolásuk egyenként, befogadóképességük, egyik nyomást mindig parlagon hagyják. – Földesúr saját költségén művelteti meg, vagy censusért kiadja a lakosoknak, jövedelmét felére értékeli, tehát az egésznek harmadába vetni szoktak negyedrészébe 10 köböl búzát, másik negyedébe rozsot, harmadikba zabot, negyedik negyedébe kukoricát, hozamuk a csatolt melléklet szerint közepes évben 60, 70, 70 illetve 50 mérő, levonva belőle a nyomtatórészt, pénzértékük a piaci árat alapul véve. – A végösszegből levonandó a szántásra, trágyázásra, aratásra, szállításra történő kiadások. – A census ellenében kiadott allódiális szántók jövedelme. – őszi és tavaszi szalma mennyisége, pénzértéke – Földesúri rétek névvel, egyenkénti szénahozamuk, pénzértékük, végösszegéből levonva negyede kaszálásra, gyűjtésre, hordásra és más szükségesekre, sarjúra nem szokták kaszálni. – Elkülönített földesúri legelő nincsen, maradványföldek nincsenek. – Az említett kúriái mellett kertek is vannak, kenderföldek, melyek jövedelmét (számadások hiányában) holdanként számítják. – kertek nagysága egyenként (1 1/4, 1/4 és egy) számított jövedelme együttesen – Almakertek, mûvelt szilvások nincsenek, sem káposztásföldek. – Halastó folyó nem létében nincsen. – A fent írt szárazmalom hozama a molnár vallomása alapján, a három utolsó évben, ennek harmada a molnáré, földesúrra eső rész pénzértékének kiszámítása, a végösszegből harmadrész még levonandó a malom karbantartására. – Mivel földesúrnak itt mészárszéke, vámja, vásártartása, kocsmája, serfőzője, saját pálinkafőzője nincsen, jövedelmük sem lehet. – Jövedelmet csökkentő tényezők nem abban rejlenek, hogy a lakosoknak életük fenntartása nehezebb lenne, sem a földek minőségére nincsen panaszuk, mely közepes termékenységű, hanem maleficiumuk abban van, hogy az évek leforgása miatt a legelő szűkké válását kezdik érezni, melynek bőségét az 1774-i úrbéri szabályozás még kiemelte. – A föld alacsony területen fekszik, vízáradásoknak gyakorta kitéve, mely miatt a rétek zsombékos szénát teremnek. – Megjegyzi, hogy az összeírás alkalmával a vármegye a helységet harmadosztályba visszaminősítette. – Kegyúri terhek nincsenek, „in expensas regias” 10 %-ot von le a jövedelme végösszegéből, további tíz %-ot pedig az épületek karbantartási költségeire számít.
Berencze:
Társbirtokosok felsorolása, a helység határai, szomszédos falvak, azok földesurai. – A határok részben fákkal, részben földhányásokkal jelölve, a Szamos folyó körülfolyja. – birtoktörténeti adatok, határvillongások vannak Aranyosmeggyessel – Földesúri épületek: a falun kívül lévő kocsma, attól északra negyedórányi távolságra, a királyi őt mentén, nyers téglából épült, zsindellyel fedett, területe. – A ház bejáratnál a konyhától balra nagyobb szoba, ez a csapszék, innen átjáró a kamrába, abból a szilárd anyagból, az épület háta mögött föld felett épített pincébe, kapacitása. – A ház bejáratánál jobb kéz felé két kisebb vendégszoba. – Az épület mögött fából épített, szalmával fedett szekérszín, a bíró és esküdtek szerint értékük. – Nemesi kúria, kiterjedése az összes rajta lévő épületekkel együtt, nagysága miatt a szomszédos, ugyancsak a családhoz tartozó kúriától nincs kerítéssel elválasztva. – A következő épületek állnak rajta: maga a nyers téglából épített, náddal fedett ház, három szoba, konyha van benne – cselédház, éléskamra, istálló hat állatra való férőhellyel, szekérállással egy fedél alatt, mely részben nád, részben szalma – szemben vele magtár, faanyagból építve, zsindellyel fedett, hozzávetőleges kapacitása, gémeskút, a kúriával szemben kis fakamra – e mellett deszkából ácsolt disznóól hat állatra – a magtártól jobbra három kukoricagóré, egyik zsindellyel, ketteje szalmával fedett – csűr nyomtatóhellyel, az épületektől kerítéssel elválasztva – másik cselédház, nyers téglából építve, szalmával fedett, roskadozó állapotban van – gabonaszárító a délre néző kertben, szemben a kúriával, fából épült – másik nemesi kúria, a következő épületekkel: maga a nyers téglából épített, szalmával fedett ház, egy szobából, kamrából, éléskamrából áll – hasonló anyagból épített cselédház, ugyanolyan berendezésű – istálló körülbelül hat állatra való férőhellyel fából ácsolt szekérállás, szalmával fedett kukoricagóré – egyetlen darab fából kivájt bödönkút, gabonaszárító – a kúria épületei (a górékat kivéve) nagyon rossz állapotban vannak, értékük egyenként és összegezve – Mindkét kúria mellett kert, elsőnél szilvás, kerítettek, a kerítések értéke. – A portióban allódiális állattartás nincsen. – Jobbágyok saját vallomásuk szerint 6 5/8 telket laknak, házaik száma 30, van még kívülük 27 házas és 4 házatlan zsellér is, valamennyiüket az urbárium szerint kezelik. – Névsorukat nem közli, csak hivatkozik az urbárium másolatában lévő listára. – Egy egész telekhez 28 hold szántó, tíz kaszásnyi rét tartozik. – Az egész földterület síkságon fekszik, melyet a Szamos folyik körül, eredményesen gazdálkodnak a lakosok rajta, hacsak a Szamos árvize tönkre nem teszi iparkodásukat. – A föld kövér, a csatolt melléklet szerint konkolyt is bőven terem. – egy köböl búza közepes évben tíz mérőt terem, zab ugyanannyit, kukorica öt mérőt – ha azonban az árvíz megakadályozza, a két első semmit sem terem, kukoricából alig valamit – Az úrbéri szabályozás alkalmával a vármegye II. osztályú helységbe sorolta fentiekre tekintettel. – A lakosok egyébként semmi termékkel nem kereskednek, csak földművelésből tartják fenn magukat. – Külön erdejük nincsen, tűzifára való fajzásuk a szomszédos Aranyosmedgyesiekkel közös. – Jelenleg irtásföldjeik nincsenek, azok, amelyeket az urbárium bevezetésekor felvettek, az eltelt 36 év alatt saját appertinentiákba mentek át, melyek után kilencedet természetben adnak. – Az urbárium szerint a postfunduális földek után holdanként 15 krajcárt adnak. – Vannak cserjések is, melyek irtásra nem alkalmasak. – Községi föld nincsen, csak legelő, melyet az árvíz annyire megfogyasztott, hogy állattartásra elégtelen. – Aranyosmedgyesen legeltetnek robot fejében, a vajszolgáltatás alól ezért mentesek. – Van még négy kaszásnyi rét és makkos erdő beneficiumuk közösen a szomszédos legelőn, melyért semmit nem szolgáltatnak. – A lakosok oláhok, nagyon nyomorúságos körülmények között élnek, szolgáltatásaikat nehezen teljesítik, nem egyszer hátralékban maradnak. – Szolgáltatásaik azonosak az előbbivel, kivéve, hogy legelő hiányában kulináriákba vajat nem adnak. – fonással len és kenderkilenced helyett tartoznak, mennyisége, pénzértéke – pálinkafőző-üstök taxájának jövedelme 9 évi átlag alapján – nem telki állományú földek jövedelmének számbavétele, csekélysége miatt nem értékeli külön – kilenced adására kötelezett terület nagysága holdakban, harmadát parlagon hagyva, a fennmaradó két nyomásba vetni szokott kukorica, búza, zab aránya (3/6, 2/6, 1/6) holdakban is kifejezve – hozamuk közepes évben, átlagjövedelmének kiszámítása, búzát földesúrral együtt ritkán vetnek, az árvízveszély miatt, jó szerencsére bízzák – Saját erdeje nincs helyben földesúrnak, sem szőleje. – Allódiális szántók három nyomásban, névvel, befogadóképességük tagonkét mérőkben – hozamuk (azonos mint a jobbágyi földek), pénzértékük – őszi és tavaszi szalma mennyisége, pénzértéke – Földesúri rétek névvel, minden évben kaszálhatók, mások minden két évben kaszálhatók csak, szénahozamuk, sarjúra nem szokták kaszálni. – A kúriák melletti szilvás és almáskertek fáinak száma, jövedelmük. – Van még a Szamoson túl két idetartozó szilvás is, jövedelmük. – Komlóföld, kenderföld, káposztáskert, halastó nincsen. – Földesúrnak saját malma nincsen, a lakosoknak vannak a Szamoson hajómalmaik, melyek után földesúrnak jogának elismerése fejében árendát fizetnek, négy malom van, jövedelmük. – A fent írt kocsma jövedelme, számadások híján a kocsmáros vallomása alapján, kimért bor és pálinka mennyisége, haszna. – A lakosoknak mivel földművelésen kívül más tevékenységet nem folytatnak, nagy segítséget jelent hogy a szomszédos promontóriumokon pénzért dolgoznak. – A már említett maleficiumaik mellett panaszolják a Szamos áradásait, mely olyan erős, hogy belső telküket is elönti, emiatt gyakran elköltöznek, vagy abbahagyják a földművelést, rétként használják. – Kegyúri terhek nincsenek a helységben.
Saár:
Az egész helység a Kováts családé, síkságok fekszik, szomszédos helységek, ezektől részben fák, részben földhányások választják el területét. – Határvillongások nincsenek, a Kováts család háborítatlanul bírja. – A következő földesúri épületek vannak a helységben: vízimalom a Homokkal határos részen, négyköves, az épület nyers téglából épült, értéke a bírói becslés alapján. – mellette a fából épített, szalmával fedett molnárház, egy szobából, konyhából áll, értéke – A kuriális telken romépület, hasznavehetetlen, tatarozni sem lehet, értéke. – Majorsági állattartás nincs a faluban. – Jobbágyok névvel, telkük nagysága, holdakban is megadja, rétjük nagysága kaszásokban. – Hárman a jobbágyok közül kuriális telken laknak, három házas zsellér is van köztük, ezeknek csak rétjük van. – telkek, szántók, rétek, házak összegzése – Mind a jobbágyokat, mind a zselléreket az urbárium szerint kezelik. – Az egész telek konstitutivuma ugyanaz mint Berenczén. – A földterület síkságon fekszik, cserjés, földművelésre csak közepesen alkalmas, egy köböl búza hat, rozs és zab hét-hét, kukorica öt mértő terem. – A vármegye által III. osztályba sorolt helység. – A lakosság földművelésből él csupán, nem kereskednek. – Saját erdejük nincsen, a közös erdőben van, fajzásuk tűzi és épületfára faszállítás ellenében. – Irtásföldjei nincsenek, amelyeket az urbárium bevezetésekor ilyennek vallottak, átmentek telki állományba, amelyek után kilencedet adnak. – A közös legelő elegendő volt az úrbéri szabályozás alkalmával, ezért vajszolgáltatással is tartoznak. – Van három kaszásnyi rétjük, mely után semmivel sem tartoznak. – A lakosok részben rutének, részben magyarok, ezek református vallásúak, előbbiek görögkeletiek, nyomorult állapotban vannak, szolgáltatásaikat csak nehezen tudják teljesíteni, szolgáltatásaik azonosak fentivel. – Kilencedjövedelem búzából, rozsból, kukoricából, pénzértékük a nyomtatórész levonása után, egyenként és összegezve. – Kiskilenced, bárány- és méhkilenced, borkilenced nincsen, a lakosok nem tartanak illetve termelnek. – Két földesúri erdő, helyük, nagyságuk holdakban, tölgyes mindkettő, elhanyagolt állapotban vannak, mivel vágásokra nincsenek felosztva, számadások hiányában pontos jövedelmét nem tudni, kitermelt fa mennyisége, pénzértéke. – Nem kifizetődő a Szatmárra eladásra való szállítása, előbb kifejtett okok miatt. – Minden ötödik évben terem makk, hízlalható disznók hozzávetőleges száma, jövedelme. – A földesúr által irtatott cserjéseket allódiális földekként használják, ezek felsorolása névvel, befogadóképességük feltüntetésével. – Mivel azonban földesúr a roboterő elégtelensége miatt házilag megműveltetni nem tudja, census ellenében kiadja a lakosoknak, jövedelme. – őszi és tavaszi szalma mennyisége, pénzértéke – Allódiális rétek névvel, szénahozamuk egyenként és együttesen, pénzértéke levonva belőle a kaszálásra, gyűjtésre és hordásra számítandó költségeket. – A fent írt malom csak tavaszi és őszi vízbőség idején forog, a birtokos család építette saját költségén, mivel alig négy hónapig működik évente, és a terület árvizek pusztításának ki van téve, a vármegye nem minősítette állandónak, ezért jövedelmét sem lehet számbavenni. – Maleficiumaik közt panaszolják az árvizeket, mely miatt szénájuk is zsombékos lesz, az utak hasznavehetetlenségét, főleg tavasz idején. – Kegyúri jogot nem gyakorol földesúr
Szárazberek:
A birtokbavételkor a portio mindössze egyetlen pusztatelekből állt, az erdőbeni makkoltatásért a jezsuita rendháznak egy csirkét adtak a lakosok vallomása szerint. – Jelenleg Dávid Moyses zsidó árendálja, egy zsellérházból áll a portio, és a hozzátartozó két nyomásra felosztott szántókból, befogadóképességük, összege. – Mellékletekben az épületek becslése helységenként. – urbárium módosítása, szintén helységenként – Az elöljáróság tanúsítványa a földek termékenységéről, hozamáról. – beneficiumok és maleficiumok helységenkénti részletezése – A szatmári piaci árak táblázatban az 1801–1809 évek között: búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból, kukoricából. – becslés kivonatának másolata – irtásföldek összeírása, befogadóképességükkel együtt – piaci árak kimutatása az 1793–1798 évek közötti időből, másolatban jelentések, felterjesztések
Kováts János és István birtokai.
(Szatmár m.): Saár – Homok – Berzencze – Szárazberek