Text |
"Conscriptio", amelyet az örökösök nélkül meghalt Andrássy Zsigmond fiscusra szállt javairól vettek fel az Andrássy Zsigmond és Andrássy István arányának megoszlása tárgyában. – A birtok Sarkad városból és Keresztúron két telekből áll, Pojánd, Meddjes, Bérsok, Ohi, Csáki Sziget diverticulumokból, valamennyi Bihar vármegyében fekszik. Keresztúr Sarkadtól egy órányira, Nagyváradtól tíz órai távolságra fekszik. Sarkad: A város fiscusra szálló része, a leányági jog fenntartásával. Társbirtokosok a Lelösi, Marky, Csuta, Csatka és Beliczai családok. A város síkságon fekszik, szomszédos helységek felsorolása, földesuraikkal együtt, határai. Határvillongások nincsenek, Keresztúrnak Méhkerék és Prépost praediumokkal vannak ellentétei. – Jövedelmet hajtó épületek a következők: a városháza mellett "Nagy Csapszék" nevű kocsma, sövényből épült, földtapasztásos, náddal fedett épület, pincéje tölgyfagerendákból, kapacitása, az egész értéke a hivatkozott becslés szerint; mellette vályogtéglából a község költségén épített nádtetős mészárszék, jó állapotban, alapterülete, értéke. – Másik, "Körösháti Csapszék" nevű kocsma, vályogtéglából épült, náddal fedett, pincéje tölgygerendákból, nagysága, kapacitása, az egész értéke. – Harmadik, sövényből épített, agyagtapasztásos kocsma nádtetővel, konyhájából jobbra egy, balra nyíló két szobából áll, kéménye szilárd anyagból épült, pincéje tölgygerendákból, kapacitása; szomszédságában istálló 12 lóra való férőhellyel, szekérszín 3 kocsira, valamennyi épület jó állapotban van, az istálló és szín sövénykerítéses, kútja tölgyfából épült, az egész értéke. – A városon kívül a Fekete Körös partján kocsma, névvel, nyers téglából építve, nádtetővel, pincéje is nyerstégla, kapacitása, értéke; a Gyepres folyón két köves malom, tölgydeszkából építve, közepes állapotban van, nagysága, értéke. – Állattartása, allódiuma nincsen földesúrnak, legelő nincs a községitől elkülönítve; méhtartásra úgy-ahogy alkalmasnak vélik a vidéket, de földesúr ennek érdekében semmit sem tett; ménes nincsen a legelő csekélysége miatt, melyet az árvíz elönt. – Egész telkek száma, 319 jobbágy, 60 házas és 29 házatlan zsellér lakja, kötelezettségeiket szerződés szerint teljesítik, összege, az uradalom kára. Egy telek nagysága a bíró és esküdtek vallomása szerint 26 hold szántó, 1100 négyszögöllel számítva holdanként és 12 kaszásnyi rét. – A lakosok református vallású magyarok valamennyien, beneficiumaik és maleficiumaik a hadikassza által rájuk osztott összeg, földjük a kerti szőlővel együtt síkságon fekszik, árvíz idején semmi gazdálkodást nem folytathatnak; a föld jó, kis salétromos darabot kivéve termékeny, egy mérő búza hármat, árpa és zab négy mérőt terem, ezek súlyát is megadja; a vármegye által első osztályba sorolt helység. – A lakosok leginkább sertés és szarvasmarha eladásával foglalkoznak. Saját, a földesúritól elkülönített erdejük nincsen, itt csak száraz fára van fajzási joguk. Irtásaik az úrbéri szabályozás bevezetése óta készítettek, a konstitutivumhoz hozzászámítandók. – Legelője a városnak nemcsak hogy elegendő, még fölös bőségben is van, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, juhok száma, provizor, kerülők, református lelkipásztor itt legeltethető állatainak száma. – Kerti szőlők, a lakosoknak félévi szabad bormérésen kívül más hasznuk nincs belőle. – A lakosok jó körülmények között élnek, áruikat könnyen tudják szállítani, sertésekkel és marhákkal kereskednek, tartozásaikkal nincsenek hátralékben. Úrbéri kötelezettségeiket, censust, kulináriákat, robotot, fonást, kilencedet a szerződésben meghatározott összegen váltják meg, együttes összege. Hegyjogból és tizedből nincsen jövedelem. – Földesúri erdők nagysága holdakban, nevük, vágásokra vannak felosztva, kitermelhető kemény és puhafa mennyisége, jövedelme a makkoltatáséval együtt a kerülők véleményezése szerint. Promontórium, földesúri szőlő nincsen a városban. Allódiális szántók, ha említi is a szerződés, nincsenek, sem rétek, konyhakertek, gyümölcsösök, komló- vagy kenderföldek. – Halászat a Gyepes folyón, a nádas használatát is beleértve 3 évre bérbe van adva, összege. Ugyanitt van a földesúri malom, jövedelme tartozékaival együtt. A fent említett mészárszék jövedelme a bérösszegbe beleszámítva. Vám, révjövedelmek nincsenek, vásárjövedelmek sem. Kocsmák jövedelme a bérösszegbe már bele van számítva. A város és a keresztúri két telek együttes évi jövedelmének összege. – Jövedelmet csökkentő tényezők közül nem a gazdálkodás gyakorlása, vagy a termékek szállításában vagy a földek terméketlenségében van a maleficium, hanem a gyakori árvizekben, melyek nagy károkat okoznak; könnyítésül szolgál a szomszédos Gyula és Nagyvárad városok közelsége, ahol disznaikat, marháikat értékesíteni szokták. A város közvetlen külső telkekkel nem rendelkezik, diverticulumai vannak, ahol a lakosok telkei ki vannak hasítva. Keresztúr: Síkságon fekszik a helység, a két telek is itt van, szomszédos helységek, azok földesurai. Belső telek nincsen, a hivatkozott két telek jobbágyait úrbéri szerződés szerint kezelik három évi időtartalmra, mint Sarkad összeírásánál részletezve volt. – Az egész birtokra kiadások: provizor, erdőkerülők fizetése, úriszékek tartásának költsége; épületek javítási és karbantartási költsége. Megjegyzi, hogy a birtok a két család között pontosan nem volt felosztva, azért a jövedelmet két egyenlő részre osztottnak veszik. Mellékletekben a hivatkozott becslések mesteremberek (molnár, faragómester, ács, téglamester, nádkötő) és esküdtek által kiállítva egyenként, hatósági záradékkal hitelesített másolatban; a hivatkozott kötött contractus kivonata másolatban, az összeg részletezésével; erdőbecslés a jövedelmek feltüntetésével, német nyelven. Aestimatio az előbbi összeírás alapján kidolgozva, az ott írt tételek értékükkel együtt, jövedelmek végösszegével, értékével; jelentések, az összeírás és mellékletek másodpéldányai. Királyi fiscus, egykori Andrássy birtok. (Bihar m.): Sarkad (oppidum) – Keresztúr (portio)
|