Latin nyelvű, pecsétekkel, aláírásokkal hitelesített, bekötött példány, magyar és német nyelvű mellékletekkel. 121 eredeti számozású pagina. A mellékletek a főiratba bekötve.

Conscriptio úrbéres adatokkal, amelyet a sárospataki kamarai uradalom két helységéről készítettek.
Óvencsellő:
Határai, szomszédos helységek. Ezekkel határvillongások nincsenek, szerfelett kívánatos lenne azonban a határhányások megújítása. – Társbirtokosok nincsenek a helységben, csak a kamara birtokolja. – Régen még két szállás tartozott hozzá: Nagy Aszó és Rózsás. Idők folyamán földesúri allódiumok lettek, végül 1785-ben a helységbe olvadtak be. – A községtől jobbra, közvetlen mellette Óvencsellő, balról a Tisza körülfolyja. – Két görög-katolikus kápolna, egyik már romos, a másikat a lakosság költségén szilárd anyagból most építik, közel a befejezéshez. – Református templom, lelkész és mester is van, az uradalom másfél telket engedett át nekik, mely szolgáltatások alól mentes. – A görög-katolikus plébános is két Ft. segélyen kívül megélhetése könnyítésére egy egész telket kap. – A kántor fél telket, melyek szintén mentesek a szolgáltatások alól. – A két lelkészlakot a község saját erejéből építette. – Uradalmi épületek a következők: uradalmi serfőző, szilárd anyagból építve, zsindellyel fedett, mindkét oldalon gabonatároló, jelenleg a serfőző nem használható, mert teteje több helyütt meghibásodott. A kéményben annyira lerakódott a korom, hogy tűztől kell tartani. Több edény és szerszám is tönkremenetele miatt akadályozza a serfőzést. – Pálinkafőző szemben a serfőzővel, sokkal jobb állapotban van annál, négy üstje szolgál főzésre, melyek közül 3 földesúri, negyedik a zsidó bérlőé. – Mellette jó anyagból épült istálló. – A serfőzőn túl az árendátor lakásául szolgáló ház, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, két szobája van, melyeket a konyha választ el. Pincéje kőből építve. – Mindhárom épületet a hozzáértő mesteremberek hivatalos küldött jelenlétében, előzetesen esküt téve, felbecsülték, értéke kőműves, ács, lakatos, asztalos és üveges munka alapján (hivatkozik a csatolt becslésekre, a mellékletek között csatolva). – A serfőző mellett két kút, melyek ide és a pálinkafőzőhöz tartoznak, értékük a helybeli elöljáróság véleménye alapján. – A falu közepén földesúri kocsma, sárral kevert vesszőkből építve, zsindellyel fedve, mely helyenként már rossz, kétségtelenül javításra szorul. Értéke a mesteremberek becslése alapján, kerítéssel és kis istállóval együtt. – Földesúri mészárszék, házzal együtt, fából építve, kívülről bemeszelve, zsindellyel fedett, mely részben már elkorhadt. – Két szobából, konyhából, kamrából és húsmérő helyiségből áll, értéke. – Két száraz malom, egy-egy kőre, együttes értékük, mellette molnárház vesszőfonással épült, náddal fedett, az esküdtek becslése szerinti értéke. – A helységen kívül Rózsás diverticulumban az út mellett újonnan emelt vendégfogadó, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett. Öt szobából, konyhából, szekérszínből áll, értéke. – Ispánház, az ispán lakja, három szoba, konyhából áll, értéke cselédházzal és istállóval együtt. – Éveken keresztül magtárnak használták, melynek következtében már romos. – Az udvaron újonnan épített ól, jégverem és kút, hozzátartozó kerttel együtt, értéke az elöljáróság véleménye alapján. – Vesszőből font juhhodály, náddal fedett, a bérlő használja, értéke az elöljáróság becslése alapján. – Mellette juhászház, hasonló anyagból épült, értéke. – Téglaégető kemence, az uradalom szükségére épült, értéke. – Jobbágyok és egésztelkek száma, megoszlásuk. Házas és házatlan zsellérek száma. 103 jobbágy, 11 zsellér, 7 subinquilinus. Valamennyit az urbárium szerint kezelik, kivéve a bírót, kisbírót, jegyzőt, a két lelkészt és tanítót, ezek mentesek. A lakosok zömmel görög-katolikus és református vallásúak, legkevesebb a római katolikus, akiket az újvencsellői plébános gondoz, valamennyien magyarok. – Szorgalmasak és ha nem éri őket valami csapás, élvezik iparkodásuk gyümölcseit. – Földműveléssel, állattartással kevéssé foglalkoznak, dohányt kezdtek termeszteni, kedvezőbb években jobban sikerült volna, most azonban alig győzik a köz- és földesúri terheket, hátralékaik napról-napra nőnek. – Az uradalomnak Rózsás diverticulumban allódiális földekként meghagyott szántóit és kaszálóit a lakosok használják census ellenében, megélhetésük könnyítésére. – A jobbágyi földek helye, három nyomásra vannak felosztva, a szomszédos helységek földjei sokkal termékenyebbek. – A vármegye első osztályú földekhez sorolta, egy egész telekhez 28 hold szántó és 10 kaszásnyi 800 négyszögöllel számított rét tartozik, melyek csak egyszer kaszálhatók. – Legelő, déli irányban közvetlenül a falu mellett, rossz minősége miatt nem elegendő állatok tartására. – Saját erdejük nincsen a lakosoknak, de az uradalom erdejében egy szekér úrbéri fa ellenében szabad fajzásuk van. – Szőleik nincsenek. – A lakosok kötelezettségeiket pénzen váltották meg, néhány rossz év után azonban nem tudtak eleget tenni, nincs is remény, hogy tisztázzák magukat tartozásaikból, ezért természetben teljesítik szolgáltatásaikat: jobbágyi és zsellérházak száma, censusuk összege: egész telkenként 51 Xr. kulináriával tartoznak, összege. Fonás fejében, kialakult régi szokás szerint telkenként 1 Ft 48 Xr-t fizetnek, együttes összege. – Robot szabályozása jobbágyoknál, házas és házatlan zselléreknél, napok száma, pénzértéke.– Úrbéri faszállítást meg szokták váltani, ölenként 1 Ft-on. – Mivel az 1783., 1784. évekből sem tiszt, sem számadás nincsen, nem tudni, a kilencedet hogyan szolgáltatták, 1785-től kezdve természetben teljesítik, amit 1787-ben is gyakoroltak, hogy előtte mi volt, hiába próbált tudakozódni az összeíró. – 1786-ban megváltották a kilencedet, telkenként négy forintért, 1791-től szintén, 1796-ban természetben teljesítették, jövedelme búzából, rozsból, árpából, zabból, kukoricából, kölesből, lencséből mérőkben. Szalma mennyisége. – A püspöki tizedet Szabolcs megye árendálja. – Pálinkafőző üstökből nincsen jövedelem. – Két földesúri erdő, névvel, nagyságuk holdakban, évente kivágott fa mennyisége, jövedelme. – Makkoltatás évről-évre változó, hol több, hol kevesebb, nem tudni jövedelmét, ezért átlagban veszi az 1791–1796. évek számadása alapján. – Allódiális szántói az uradalomnak a benépesedés óta nincsenek már, visszamaradtak valamelyes földek, melyeket az uradalom sohasem használt, censusért kiadja mindkét falu lakosainak, a földek helye, nagysága, jövedelmük a rétekkel együtt. – Két puszta telek, két lakos használja (névvel) használatukért fizetett összeg. – Két földesúri fundus mintegy két hold, az ispán használja káposzta- és dohányföldnek. – Negyven holdnyi föld, mely után a zsidó bérlő az 1795-ben kötött szerződés szerint csak 17 krajcárt fizet holdanként, együttes összege. – A Tiszán túl zsombékos hely, az uradalom taxáért adja ki minden évben a vencsellőieknek, hozama 1795-től, átlagot véve alapul, jövedelme. – A serfőző, pálinkafőző, kocsma, vendégfogadó, két szárazmalom, juhhodály, szabad halászat, a két fundus eddig mindig bérbe voltak adva, összege a számadások alapján átlagban. – Óvencsellőtől alig választja el távolság, annyira szorosan összekapcsolt, hogy a két helység lakosai nemcsak szántókat, réteket bírnak közösen, hanem legelőt is közösen tartanak. – Fajzásuk közös az uradalmi erdőből, ezért mindaz, amit fentebb az óvencsellői határokról, szomszédos helységekről, földek fekvéséről, minőségéről írt, ide is vonatkozik. – A helység 1785-ben kezdett benépesedni, német telepesekkel. Őfelsége szorgalmazására, tíz évi mentességgel, az allódiális szántókat és réteket kapták konstitutivumként. – A falu mindjárt az óvencsellői házak után kezdődik, egyetlen hosszú utcát alkotva. Közepén templomépítésre kijelölt hely látszik. – Jelenleg a plébánia adminisztrátora parasztházból alkalmasan átalakított imaházban végzi az istentiszteletet, javadalmazását a kamarától kapja. A plébános is parasztházban lakik. – A falu bejáratánál szilárd anyagból épített földesúri kocsmán kívül más uradalmi épület nincsen a helységben. – Ez jó állapotban van, konyhán kívül három szobából áll, pincéje van, értéke esküt tett mesteremberek becslése alapján. – Összesen 54 jobbágy lakik a helységben, közülük 52 féltelken, kettő pedig negyed telken lakik. – A bíró, iskolamester fél-fél, és a plébános egész telke mentesek minden úrbéri szolgáltatás alól. – A lakosok valamennyien németek, római katolikus vallásúak. Szorgalmasak, nem számítva a természeti csapásokat kötelezettségeiknek és tartozásaiknak az uradalom felé mindig pontosan eleget tesznek. – Szántóik zömmel Rózsás diverticulumban vannak, egy tag az Eb Homoka nevű dűlőben, előbbiek három nyomásra vannak felosztva. – Búza vetésére nem annyira alkalmasak, annál jobbak azonban rozstermesztésre, kellő trágyázás után olyan jó termést remélhetnek, hogy el sem tudnák helyezni, hacsak kunyhókat nem építenének. – Rétek részben Rószásban, részben túl a Tiszán, előbbieket felszántották és szántókként használják, csak a Tiszán túl lévőket tartották meg réteknek. – A földek minősége nem valami kíváló, a vármegye által mégis első osztályba sorolt helység. Egy egész telekhez 28 hold szántó és tíz kaszásnyi rét tartozik. – Legelő közös az óvencsellőiekkel, ezek juhaikat mégis másutt legeltetik, nehogy a legelő használhatatlan legyen más állatok számára. – Fajzási joguk úrbéri fa ellenében szintén közös az uradalmi erdőben. – Úrbéri szolgáltatások: jobbágyok, házas zsellérek, házak száma, census összege, leszámítva a plébános, bíró és kápolnának használt házakat. – Kulináriákat telkenként 51 krajcáron megváltják, együttes összege. – Az itteni szokás és régóta megerősített gyakorlat szerint fonást telkenként megváltják, összege egyenként és együttesen. – Robot szabályozása, napok száma, pénzértéke. – Hosszúfuvar helyett egésztelkenként négy napi kézi robotot teljesítenek. – Házas zsellérek robotja, házatlan zsellérek számát nem tudni pontosan visszamenőleg, mivel csak két éve, a mentesség lejártakor írták össze, jelenlegi számuk 4, tizenkét napi robottal tartoznak, értéke. – A telkenként egy ölnyi úrbéri fát egy-egy forinton megváltják, együttes összege. – Vadászatra a két helység jobbágyai nem kötelesek, hasonlóképpen a házas zsellérek sem fajzásra, ezeket nem értékeli. – Összegzi az úrbéri jövedelmeket, megjegyzi, hogy a jövedelem semmiképpen sem reális, mert a szolgáltatások egy részét pénzen váltják meg. – Kilencedet a többi úrbéri szolgáltatással együtt megváltják, telkenként négy forinton, együttes összege. – Az egyházi tizedet a vármegye kapta meg árendába. – Szőleik, szilvásaik nincsenek, káposztaföldjeik túl a Tiszán fundusokból kihasítva, idegenek kezdték el művelni. – Dohányföld a falu és Balsa között, közösen művelik Óvencsellővel. – Kocsma mindig bérbe van adva, ennek összege 1785-től, átlagát véve alapul adja meg jövedelmét a számadások alapján. – A lakosok helyzete jó, minden terhüktől tisztázták magukat. – Annál rosszabb azonban az óvencsellőiek sorsa, akik részben saját hibájukból, részben a földek és természeti csapások miatt annyira hátralékban vannak tartozásaikkal, hogy sohasem remélhető tőlük ezek megfizetése. – A két helység jövedelmeinek együttes végösszege: 3224 ft. 47 Xr. – Mellékletekben a már említett becsléseken felül az egyes épületekről az elöljáróság által felvett leltárak, szerződések. Óvencsellő bizonyságlevele magyarul a falu pecsétjének lenyomatával.
Kamarai birtok.
(Szabolcs m.): Óvencsellő