Eredeti, dátum, aláírások, viaszpecsétek német nyelvű 16 pag. (Melléklet) lásd a 29. reg. old.-on.

Urbarialis Conscriptio – Készítette „Beschreibung” címmel egy közös kamarai és vármegyei bizottság
A királyi kamarai adminisztráció 1800. szeptember 3-án kelt, 7197. sz. rendeletére a többi, ugyancsak eladásra vagy elzálogosításra kerülő kamarai jószághoz hasonlóan következik Szakul oppidum tényleges állapotának és valódi jövedelmezőségének megfelelő összeírása, alábbiak szerint:
Szakul oppidum:
Ez az oppidum is a Temes folyó termékeny síkságán fekszik. – Határainak, szomszédainak égtájak szerinti felsorolását l. Gavasdia helységnél részletezve (UC 197 : 1 jelű irat). Mint az előzőek, ez a jószág is régebben erdélyi fejedelmi birtok volt. – Adókategóriája 2. osztály, s adózás szempontjából a kamarai lugosi adóhivatalhoz tartozik. Lakosai nemzetisége, vallása, papjai és temploma megegyezik a Gavasdiánál felsoroltakkal. Iskolájukat részben jó anyagokból, részben vályogból itt is az aerarium építette, a hozzámért földterület itt is 4 holdas. Határjeleik, határdombjaik, birtokjogi helyzet a jogbizosító záradékkal l. Gavasdia. A helységnek sem passzív terhei, sem folyamatban lévő peres ügyei nincsenek. – Gazdasági helyzet, a bevételek növeléséről, ill. háziiparról: mint Gavasdián, a kamara itt sem folytat semmi ilyet, így sem haszon, sem kár nincs belőle. Erdők: Silbaschel (Szilváshely), Sgribestie (Zgribest, Zgribesdia) és Mutnik helységek által határolt terjedése holdban megadva, ebből a területből azonban le kell számítani a határokra-, ország- és földutakra, pocsolyákra és vízmosásokra eső részeket, így tehát a tényleges erdőterületet fenti földek levonása után kapjuk meg. Az erdőterület többnyire tölgyfákból (Sockeichen) áll, némi egyéb faféleséggel keverten, amelyeket azonban még „in der Blüthe des Wachsthumes” igen gyakran összetaposnak a legelésző marhák, s amelynek növekedését a bennük sokszor döhöngő tűzvészek jelentősen akadályozzák. Ha azonban már egy facsemetének sikerül a 2/3 hüvelyk nagyságot elérnie, abból már hasznosítható fa fog felnőni, ezen tehát csak az idő fog segíteni. Annak ellenére, hogy az előzőekben leírtak miatt ebből az erdőterületből az erdei legelők használatáért fizetett censuson és az esetleges szénatermésen kívül egyéb haszon nem származik, mindazonáltal „dieser Waldboden seiner innerlichen Werth hat”. Mindezeket előrebocsátva, a további szükséges erdőművelés (Cultivation) tekintetében átengedtetik a k. k. számvevőségnek ezt az erdőterületet a Krassó megyére vonatkozó szabályzat (Cynosur) alapján az egyéb többletföldekkel azonosnak tekinteni. – Makkoltatás (tölgy- és bükk): az előzőekben részletezett erdőállapotok következtében innen a kamara semmiféle jövedelmet nem húz. Gubacs- és cser (kéreg)-ből sincs semmiféle jövedelem. Erdei rétek: előzőekben, az erdőterületnél, azzal együtt szerepelnek. Szőlőművelést itt senki sem folytat. Bormérés- és mészárszék-jog: mindkettő árendában l. Gavasdia. Évi- és hetivásárok itt soha nem is voltak. Vám- és rév sincs itt. – Halászat és halastavak: adatai mindenben megegyeznek a Zsena helységnél (UC 197 : 3) megadottakkal. – Folyóvizekről: a Temes folyón kívül, mely magán a helységen és a telki állományú földeken keresztül folyik, egyéb folyóvíz az oppidum határán nem található. Mindenfajta malmok: sem a kamarának, sem az oppidum lakosainak nincs itt semmiféle malma. Egy malomhoz azonban 4 hold földet mértek ki, melyet az első telekmegosztás óta census fejében élnek, s amelyért „sub titulo praecarii” évente 40 krajcárt tartoznak fizetni holdanként. Kőbányák és egyéb kőféleségek az oppidum területén nem találhatók. – Milyen termények találhatók itt: Szakul oppidum lakosai búzát és zabot, nagyobbrészt azonban inkább kukoricát termesztenek, fő kereseti forrásunk azonban az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés. Gyümölcs azonban nem minden évben terem. Jövedelmeiket növeli még az is, hogy fuvarozni is szoktak, mely nemcsak adójuk kifizetéséhez segíti őket, hanem egyéb szükségleteik kielégítéséhez is szolgál. – A helység milyen kiváltságoknak örvend: Csak egy évnegyedre szóló borkimérési szabadságuk van, egyéb semmi. – Jövedelemcsökkentő körülmények: A helybeliek eladásra szánt gabonájukat Karánsebesre vagy Lugosra kénytelenek szállítani helyi piac hiányában. Az útban és a piacon eltöltött időért gabonafajtánként és mérőnként megfelelő összeget számítanak be részükre. Fentiek részletes leírását l. UC 197 : 3 jelű irat azonos pontjánál. – Különböző épületek: Az oppidumban találtatott egy jó anyagokból épített kincstári vendégfogadó, benne vendégszoba, szobák átutazók számára, kocsmaszoba, konyha és kamra, végül az épület alatt egy boltozatos borospince, a benne tárolható boroshordók számával. Van még két árnyékszék is az épülethez. – Az épület mellett, az udvarban, két tető alatt istállók, egyenként 6 ló elszállásolására, továbbá két szekérszín, mindegyik 3–3 kocsi befogadására. Ezek is jó anyagból vannak megépítve. Ezek az épületek a jelen összeíráshoz csatolt „A” jelű előirányzat és becslés (UC 197 : 6/7 az irat hiányzik!) szerint együttesen kerültek szakszerű értékelésre. – Népesedési viszonyok: egész-, fél-, negyed- és nyolcadtelkek, zsellértelkek tételenként összesítve, utána a jelenleg lakott-, ill. pusztatelkek ugyanígy megadva. A hivatalos felmérésnél telkenként kiosztott szántóföldek és rétek mennyisége megegyezik a Zsena helységnél megadott adatokkal. (UC 197 : 3) – Ugyanott l. a különböző telekfajtához kimért tartozékföldek (szántó, rét, legelő, háztelek) részletesen megadott méreteit is (ill. Gavasdia helységnél, UC 197 : 1). – Egy-egy házas zsellér mindössze háztelkét bírja, s nem részesül a közös, telki állományú legelőterületből sem. Az összeíró most felsorolja az oppidum közösségének kezén lévő szántóföldeket, réteket, legelőket és házhelyeket, holdban, tételenként és összesen, majd az úgynevezett „Industrial” vagy telken kívüli földdarabokat, melyet a lakosok örök jogon bírnak és utána megyei adót fizetnek (részletesen l. Gawasdia, UC 197 : 3), továbbá az uradalomnak is meghatározott összeget tartoznak ezért fizetni. Ezen földterület nagysága, előzőekkel összesített terület, mindösszesen, holdban. – A szántóföldek fekvése, termékenysége Gavasdiáéval megegyezik, a különböző gabonafajtákból (búza, zab, kukorica) a hozam azonos a Zsena helységnél megadottal (hozam mérőben), valamint összes gabonamennyiség fentiekből, mérőben. – Földesúri, allódiális földterületek: A megosztási felvétel és az azt követő telekszámlálás alapján itt találtatott allódiális földterületek:
1. „Extra Huttung” (külső- vagy többlet-legelőterület), földrajzi helyzetének megjelölésével, nagyobb részében elbozótosodott terület, nagysága holdban megadva.
2. Bizonyos „Pluss”-terület a helységben, mely a helység regulatiojánál elkülönítésre kerül majd; jelenleg azonban nagyobbrészben a szakuli lakosok házai és kertjeivel együtt találhatók; nem különösebben jó minőségű földekből állnak, területük összesen, holdban.
3. A Karánsebesre vivő út felől, a helység és a szántóföldek, valamint a legelő között közepes minőségű földterület, holdban.
4. A temetőnél az uradalom részére lekaszált széna tárolására fenntartott terület – pajta számára – holdban.
5. A telki állományú legelőterületen, tehénlegelő számára kimért földdarab, kihasítatlanul, nagysága holdakban. Ezen allódiális földterületekre vonatkozó, a becslésnél 9 évi jövedelmezőségüket is figyelembeveendő kamarai utasítást l. Gavasdiánál.
6. Az itt lévő vízimalomhoz 4 holdas földterület tartozik, mely után bizonyos Jon Muntajn „sub titulo praecarii” holdanként meghatározott összeget tartozik fizetni. Földterület holdban, kivetve.
7. A telki állományú földek és legelők között is találtatott itt még bizonyos plusz-terület, mely még ugyancsak nincs kihasítva és a határban több darabban található. Ezeket a föld-darabokat azok a lakosok szokták használni, akiknek saját földjeik ezekhez a legközelebb fekszenek, s így az uradalomnak ezekből az ezeken termelt gabona dézsmáján kívül egyéb haszna nincs. Ilyen földterületek a szántóföldeken és a legelőterületen, végül összesen, holdban.
8. A Temes folyóban több kisebb szigetecske van, melyek egyike vagy másikáról szárazabb években füvet lehet kaszálni. Ilyen füves terület összesen, holdban megadva.
9. A kihasított mocsaras és homokos területek megtalálhatók a telki állományú szántóföldeken és réteken, amelyek után a száraz-, ill. az esős években lehet valami hasznot várni, azaz nád- vagy fűtermésből. Ilyen mocsaras, ill. homokos területek összesen, holdban.
10. A különösen kármentesítés céljára készített térképen feltüntetett bizonyos területek, melyeket a helybeliek mint kárpótlást kaptak a Temes folyó partján fekvő és a folyó által leszaggatott földjeikért, s a melyek után az uradalom a szokásos dézsmán kívül más hasznot nem várhat. Ilyen kárpótlás céljára szolgáló területek, holdban.
11. A itt található postaházhoz kimérve 1 holdas házhely, két darabban a Temesen innen és túl fekvő tartozékokkal, nagyságuk holdban megadva.
Ez a területnagyság (68 hold) megfelel két egésztelek nagyságának, mely telkek közül egyik, mint a postahivatalhoz tartozó, dézsmamentes, a másik telek ellenben dézsmaköteles. Ezek a telkek együttesen allódiális földeknek számítanak, „aus der Ursache in keine gleiche Categoria stehen…” Egyébként a postatulajdonosok az udvari kancellária hivatkozott decrétuma és a helyi igazgatás által kibosátott rendelkezés szerint, (melynek keltét és dátumát az összeíró feltünteti) mindkét telek után az „ortsclassenmässigen” földadót tartoznak fizetni. Ennek folytán a földesúr nem kérhet nagyobb censust, mint holdanként 20 krajcárt. Az egész földterület után fizetendő census összesen is megadva. – Mindezeket együtt tehát allódiális földterület összesen feltüntetve. – Az előzőekben részletezett allódiális földeken kívül még vannak itt bizonyos szabad földek is, éspedig: a két helybeli pap részére (házhelyek, szántóföldek, rétek és legelők) – részletezésüket l. Gavasdiánál – a templomhoz, iskolához és a temetőhöz (l. Gavasdia) – ezen szabad földterületek összesen, holdban, melyeket egy földesúr sem kebelezhet be saját birtokába, hanem minden időkre megmarad eredeti rendeltetésének. – Továbbá vannak itt a különböző utakra, határokra és romokra eső területek a helység területén, a közös és a külső legelőkön, az egyéb tartozékföldeken, végül maga a Temes által elfoglalt területet – fent részletezett földterületek összesen, holdban, – fentartásukra utasítást l. Gavasdia. Ugyanitt vannak még terméketlen, elhomokosodott földdarabok és vízmosások (a helységben, a közös legelőn és a telki földeken) – ezek nagysága összesen, holdban, – valamennyi jellemzője, hogy semmiféle hasznot nem hajtanak. – A legelőterületek elegendő voltáról vagy elégtelenségéről: A lakosság rendelkezésére álló összes legelőterület 180 hold, mely azonban a meglévő állatállományhoz, melyből ők megélhetésüket leginkább szerzik, túlságosan kevés. Ha tehát legelőterületüket nem sikerül megnövelniük, akkor állatállományuk nagyobb részét nem tudják tovább tartani, akkor pedig ezután nyomorúságsoan kellene élniük, mivel kukoricán kívül egyéb terményük nem nagyon jövedelmező. A gyümölcsfáik is gyakran rosszul fizetnek, holott máskor ezzel is tudják jövedelmeiket szaporítani. Mindezekután nyilvánvaló, hogy nem maradhatnak meg, ha legelőterületük megnagyobbításához a földesúr nem járul hozzá, annál is inkább, mivel ez a legelőbővítés a földesúr számára semmilyen hátránnyal nem járna, ha az előzőekben részletesen leírt allódiális földterületekből a 2. pont alatt megadott plusz-területekből, a 7. pontban szereplő-, a telki legelő- és szántóföldek között lévő többletföldekből, végül a Temes folyó szigetein lévő földekből és a mocsaras területekből (l. 8. és 9. pont) örökjogon megyei bizonyságlevéllel a legelőbővítés céljára a lakosok számára átengedne, mivel ugyanakkor még mindig hatalmas földterületek maradnának a földesúrnak saját gazdálkodása számára az extra-legelőből, a szénapajta számára fenntartott területből, a malomfundusból, többletföldekből és az erdőterületből, összesen 2405 hold. – Adózás: melyet az oppidum közössége a második adózási kategóriának megfelelően teljesíteni tartozik: Az urbáriális adójövedelmek, készpénzben és természetben: A jelen conscriptiohoz csatolt (belefűzve) „B” jelű urbáriális adójövedelem-kimutatás szerint (UC 197: 5 – 1. sz. melléklet -) az 1800. évre előírt robotnapok teleknagyságonként tételesen, végül mindösszesen megadva, egyenként 10 krajcárral számítva, az ezáltal jelentkező jövedelem összesen feltüntetve. – „Kisebb adók” ugyancsak teleknagyságonként – a zselléreket kivéve – forintérték összesen. – „Telekadó”: mint az előzőeknél, itt is teleknagyságonként a lakott telkek feltüntetve, melyek mindegyike után a lakosok 1–1 forintot tartoznak fizetni. Telekadó összesen. – Gyümölcsös- és konyhakertek adója: ezeket a kerteket az itteni lakosok az első telekmegosztás óta örök jogon bírják, s utánuk mind a megyének, mind az uradalomnak különböző, meghatározott összegű adót tartoznak fizetni. A már hivatkozott urbáriális adókimutatás szerint fenti kertek együttes területe holdban, az uradalom részére fizetendő adó összegével. – Rakia (pálinka) főzők taxája: a főzőnként fizetett taxa összegét, valamint az 1799. évi kamarai számvevőség erre vonatkozó adatait l. szó szerint Gavasdia helységnél. – Adójövedelem ebben az évben ebből nincsen. – Gabonadézsma (Tized): a gabonadézsmát kicsépelve tartoznak az uradalomnak beszolgáltatni, a visszamaradt szalmát a legközelebbi uradalmi magtárba terítés nélkül beszállítani. Következik a kamarai számvevőség 1799. évi kimutatás szerint gabonadézsma-jövedelem búzából, zabból és kukoricából, fajtánként részletezve, mérőben. – Bordézsma: itt a lakosok termésükből kilencedet adnának a földesúrnak, azonban itt szőlőművelés nincs, így a kamarai számvevőség sem tud évi átlagot megadni. – Kender- és lentizedet nem természetben adnak, hanem megváltást tartoznak a tized alá eső mennyiségért fizetni, melynek ezévi becsült összegét a számvevőség által 1799-re kimutatott jövedelem alapján tünteti fel itt az összeíró. – Dohánytizedet természetben adnak, azonban itt dohányt nem termesztenek. – Báránydézsma (tized): minden tizedik bárányuk után dézsmát, vagy kevesebbért megváltást tartoznak adni (részletesen l. Gavasdia). A 9 évi jövedelem alapján meghatározott egyévi átlagjövedelem a számvevőségnél kimutatva, valamint az 1799. évi dézsmajövedelem feltüntetve. – Méhtized: az adózás azonos a báránydézsmánál feltüntetett rendszerrel, az 1799. évi dézsmajövedelem itt is megadva. – Malom-censusa: mivel itt malom nincs, így malomjövedelmet sem lehet kimutatni. – Kocsma árendája: a kamara a kocsmáltatás jogát árendába adta, mely jövedelem a kamarai számvevőség által beszedve; az 1799. évi árendaösszeg általuk megadva. – Mészárszék árendája: az előzőhöz hasonlóan árendában van ez a jog is, melynek összege 1799. évre megadva. – Halászati (jog) árenda: a Temes folyóra vonatkozó halászati jogot a kamara szintén árendába bocsátotta, ennek évi összege (1799-re) megadva. – Erdei rétek (legelők) árendája: ezek 1799-ben nem voltak árendába adva, így mint jövedelem nem kerülhetnek kimutatásra. – „Realitaeten Steuer”: a fennálló rendelkezések értelmében a földnélküli zsellérek házaik után á 20 krajcárt, a szolgabíró tulajdonában lévő 4 szobás, konyhával és kamrával ellátott ház után pedig 2 forintot tartoznak fizetni; mivel azonban ez az adózás még 1799-ben még ezekre a házakra nem vonatkozott, mint jövedelmet, nem lehet még feltüntetni. – Kereskedelmi adó: meghatározását l. Gavasdiánál az újonnan kereskedni kívánók szerződési lehetőségeivel együtt. Jelenleg azonban innen ilyen adójövedelem nem folyt be. – Ipari-adó: azonos meghatározása a kereskedelmi adónál megadottakkal, mely adót itt két új-bánáti kovács (névvel) fizeti, adójuk összesen forintban megadva. – Többlet (tartalék) földek és egyéb területek árendája: ezeket az itt lévő többletföldeket a kamara árendábaadással hasznosítja, melyből 1799-ben is megfelelő jövedelemre tett szert. Rév-árenda itt nincs. – Kiadások: rezsi-költségek: l. Gavasdia – Kegyúri jog: a két itt lakó, nem egyesült görögvallású pap részére a kamara a két szabad paptelken kívül egyéb juttatást nem ad. – A helybeli iskolamester javadalmazása: az itteni iskolamester a kamarától semmiféle javadalmazásban nem részesül, hanem a helység közössége évi fizetést, valamint természetben kukoricát és tüzifát juttat részére.
Dátum, aláírások, pecsétek. Megerősítés a megye kiküldöttei részéről, aláírás, pecsétek.
Sakul (Szakul) oppidumról (Krassó m.), amely a kamara kezén van. A jószág a lugosi kamarai járadékhivatalhoz tartozik.