HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 001.

Date 1801. április 14.
Description

Főirat: eredeti, dátum, megerősítés, pecsétek, aláírások, német nyelvű, 21 pag. [Melléklet:] lásd a 32. reg. lapon; eredeti, dátum, aláírások, papírpecsét; német nyelvű, 2 pag.

Text

[Urbarialis Conscriptio] "Beschreibung" címmel a kamara és Krassó megye közös bizottsága készítette. A Krassó megyei Gavasdia helységről készült összeírás, mely helység a lugosi kamarai járadékhivatalhoz tartozik.
A Kamarai Adminisztráció 1801. március 11-én kelt 2723. sz. utasítása értelmében valamennyi kincstári jószág tényleges állapotáról és jövedelmezőségéről felmérést kell készíteni, ezeket a jószágokat ugyanis a kamara bérbe, ill. zálogba kívánja adni.
Gavasdia:
A helység fekvése megfelelőnek mondható – a Temes folyó síkságán terül el és a Karánsebesre vivő postaút megy keresztül rajta. A szomszédos helységek égtájak szerint megnevezve. Gavasdia a lugosi kamarai adóhivatalhoz tartozik – azelőtt az erdélyi fejedelmek jószága volt, s földesúri adó szempontjából a második adóosztályba soroltatott és kezeltetik. – A helység lakosai vlachok, nem egyesült görög vallásúak. Két papjuk és egy templomuk van, továbbá egy, az aerarium által épített iskolaház, melyben az ifjúság oktatására egy tanítót tartanak. – A helység határait mindenütt széles szegély (perem) veszi körül (jelzi), határdombokkal, így tehát a határral kapcsolatosan semmiféle tévedés nem lehetséges. Ezt a helységet, ugyanúgy, mint az egész Temesi Bánságot, egyedül csak a császári és királyi fegyverekkel hódították vissza a törököktől, így tehát senki másnak, csakis a fiscusnak van reá joga (und hat Niemand anderer als der Kais.-Königl. fiscus ein Recht darauf). Az összeíró megjegyzi még, hogy a területet sem passzív adósságok, sem peres ügyek (jogviták) nem terhelik. – Würtschafts Gegenstände, azaz a gazdálkodás javítása a bevételek növelésével, illetve háziiparral (haüssliche Würtstatten): A kamara "deren hat keine geführt", s ezért sem haszonról, sem veszteségről (kárról) jelentést tenni nem tudnak. – Erdők itt nincsenek. Szőlőművelés a helybeli lakosok szőlőművelést itt nem folytatnak. Bormérés- és mészárszék-jog – a kamara ezeket a jogokat itt folyamatosan bérbeadta, saját bor- és húskimérést nem folytat, végül egyik joghoz sincs semmiféle járulékos földterület sem kimérve. – Évi- és hetivásárok – itt nincsenek. Vám és rév – ugyancsak nincs itt. Halászat és (halas-nádas) tavak – nincsenek. Folyóvizekről – Gavasdia helység határában folyik a Temes folyó, melybe bizonyos Temeschinc nevű patak torkollik, s amely a "B" szántó (ez és a továbbiakban megadott betűjelölések feltehetően egy egyidejűleg felterjesztett térkép-felmérésre vonatkoznak) és a külső közlegelő (Extra Hüttung, mely jelenthett telki állományon kívüli legelőterületet is) mentén folyik, ugyanúgy, mint a másik, Valia Sudrrasch nevű patak. Utóbbi a helységet igen sok kanyarulattal szeli át. Ugyanitt található még a Stinka nevű folyócska is, mely a már említett külső legelőn és az "A" szántóföldön folyik keresztül, itt is, ugyanúgy, mint a "B" tagban, igen sok kiöntést okozva. Utóbbi patak további menete során Lugoschel (L. Nagy: Lugoshely, Krassó m.) felé találkozik a Temes folyó egyik ágával, mely fenti területeken kívül még a "C" szántóföldön is keresztülhalad. Az itt keletkezett kiöntések levezetése a lugosheli és maguri határok között történik. – Mindenfajta malmok – A kamarának nevezett helységben nincsenek malmai, azonban a környékbeli lakosok közül többen is bírnak itt malmokat: a Temes folyón egy lugoshelyi lakosnak (névvel) van egy háromkerekű malma, mely egész éven át működik. Egy másik, ugyancsak név szerint feltüntetett helybeli lakosnak kétkerekű malma van. Egy további, ugyancsak gavasdiai lakos (névvel) kétkerekű malma után kerekenként tartozik fizetni. A folyóvizek leírásának feltüntetett Sudirasch (Sudrrasch) nevű patakon létesített, nem állandóan járó vízimalom után is egy gavasdiai lakos adózik. A malmok után összesen fizetett adóösszeg 50 forint. – Kőbányák és egyéb kőféleségek (mészkő, tufa és talapzatkő) – itt nincsenek. – Előállított termények – A helybeli lakosok határukban búzát és zabot termelnek, elsősorban azonban kukoricát. Fő kereseti forrásuk leginkáb az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés. Ha az évi gyümölcshozam jó, akkor ez igen hasznos kiegészítést képez számukra – a termés egy részét gyümölcsként adják el, míg másik részéből pálinkát (rakiát) főznek. Nemkevésbé hasznothajtó számukra, hogy árut fuvaroznak Pestre és Vácra, s ezekkel a kereskedelmi utakkal nemcsak adójukat tudják megkeresni, hanem különböző házi szükségleteiket is kielégíthetik. – Különböző jövedelemcsökkentő körülmények: 1. Hogy az itteni lakosok megtermelt gabonájukat eladhassák, Lugosra vagy Karánsebesre kell terményeiket elszállítaniuk. Lugos fél-, Karánsebes másfél (posta) állomásnyi távolságra van tőlük. Egy-egy állomás 2 mérföldes távolságot jelent. Egy-egy szekérfuvarra 8 mérő búzát vagy 10 mérő kukoricát lehet számítani, s a lugosi piacig 1, Karánsebesig 2 napot számítanak, mint eladással eltöltött időt. Méltányosnak látszik tehát, ha erre az időre első esetben 1, második esetben 2 (fuvar) robotbárcát adnak. Minden egyes robotbárcára 1 forintot kell számítani rakományonként, mely az eladott gabona árából levonásra kerül, alábbiak szerint: 1 mérő búza és kukorica Lugosig 2 1/2 krajcár, 1 mérő zab Lugosig 2 krajcár, 1 mérő búza Karánsebesig 5 krajcár, 1 mérő zab Karánsebesig 4 krajcárral kerül beszámításra. – 2. A helység szántóföldjeit és rétjeit gyakran elárasztja a Temes és más, a szóbanlévő területen keresztülfolyó patakok vize, s ha nem húzódnak hamarosan vissza, komoly károkat okoznak; ha azonban az árvizek gyorsan levonulnak, akkor még hasznot is hajthatnak (halászat, az iszap talajjavító hatása). – Különböző épületek, úgymint: hasznot hajtók (kiadhatók) és gazdaságiak: Az aerarium által épített iskolaházon kívül, mely gyermekeik oktatására a helység közösségének átadatott, s melyet a közösség tartozik fenntartani, a helységben egyéb ilyesfajta épület nincs. – Népesedési viszonyok: a helységben található fél jobbágytelek összesen, negyedtelkek összesen, nyolcadtelkek összesen, zsellértelkek összesen, melyek közül mindössze 2 zsellérhely áll üresen. A mérnöki felmérések a már meglévő telekviszonyok alapján történtek, mely szerint a telki állományhoz tartozó legelő mellett három mezőre osztott szántóföldet és egy rétet, mint örökös tartozékokat osztottak és adtak át részükre. Egy holdat 1600 négyszögöllel kell számítani. – Fentiek alapján egy az alábbi területekből áll: szántóföld 24 hold, rét 6 hold, legelő 3 hold, házhely 1 hold, összesítve 34 hold. Féltelkeseknél: szántóföld 12 hold, rét 4 hold, legelő 2 hold, házhely 1 hold, összesítve 19 hold. Negyedtelkes mindenből félannyit bír, mint az egésztelkes, házhelye azonban ugyancsak 1 holdas, összesítve: 11 hold. Nyolcadtelkes mindenből félannyit bír, mint a negyedtelkes, házhelye azonban előzőekével azonos nagyságú, összesítve: 7 hold. Egy-egy házas zsellérnek nincs egyebe, mint az egyholdas házhelye, "und keinen Antheil an den. gemeinschaftlichen Constitutiv Huttung". – A fenti osztás-rend következtében a falu közössége kezén lévő földterület összesen, szántóföldből, rétből, legelőből és háztelekből, holdban megadva. Ezen földmennyiségen kívül telken kívüli (Industrialien oder Extra-Sessional Gründe) földterületek is vannak a lakosok birtokában, örökjogon, melyek után a megyének "titulo contributionis" egyenként 10, az uradalomban pedig 30 krajcárt tartoznak fizetni. A telken kívüli földterület összesen is feltüntetve. – A szántóföldek és rétek sík területen fekszenek. A szántóterület közepes termékenységűek, s a termés ezideig – a beszolgáltatott dézsma és adó alapján – nem különösebben magas hozamot mutat, azaz minden elvetett mérő után: búzafélékből 5 mérővel, zabból 6 mérővel, kukoricából 23 mérővel terem. Összes hozam ugyancsak fenti gabonafajtánként megadva. – A földesúri, allódiális földekről: a bejárással ellenőrzött megosztási (urbáriális) felvétel, valamint az ennek alapján készített kimutatás szerint az alábbi allódiális földterületek vannak a helységben: 1. Név szerint felsorolt, szomszédos helységek határán fekszik az úgynevezett "Extra Huttung", nagyobb részben bozótos területe, melyen a helybeli lakosok saját birtokában lévő kertjei (Industrial Garten) található. A terület nagysága összesen, holdban. – 2. Tartalékföld, osztáson kívül, mely az ollósági határnál, valamint az előzőekben leírt külön-legelő és a már ugyancsak említett "A" jelű szántóföld közelében fekszik; területe összesen ugyancsak holdban megadva. Ezt a földterületet is cserjés borítja. – 3. További "pluss" földterület, melyen a lakosok házhelyei és kertjei fekszenek, melyek "bis zur einstigen Regulirung erst abgesänderet werden kann" (=abgesondert). Összes terület, holdban. – 4. Van itt egy szénapajta (tároló) a netalán megtermett szénamennyiség tárolására, mely azonban a kamara által soha nem vétetett használatba, így a "Constitutiv Huttung" területéhez elkülönítés nélkül tartozik. Területnagyság. – Legmagasabb döntés alapján valamennyi Krassó vármegyei allódiális földek, melyek a közeljövőben eladásra (zálogbaadásra) kerülnek, nemcsak minőségük szerint, hanem az ezektől a földektől beszedett árendajövedelem 9 éves (keresztmetszete) átlaga alapján kerülnek megbecsülésre. Erre a célra a királyi kamarai számvevőség átengedte 9 éves átlagkimutatását számadásaiból, kivonatolás céljára. – 4/2. Az előző megosztásnál az akkor meglévő vízimalomhoz (5) egyenként 4 hold földterületet mértek, s ezekért egykori birtokosaik holdanként meghatározott összeget tartoztak fizetni. Most azonban az ellenőrző bejárás alkalmával ennél a területnél lényegesen nagyobb földmennyiséget találtak (malmonként részletezve az egy-egy malomhoz tartozó földdarab), s így nem lehet helyeselni, hogy ezért a többletföldért eddig semmiféle adót nem fizettek. Tehát a malmokhoz tartozó földterület összesen, holdban. – 5. A telki állományú földterületek szétosztásánál fennmaradt többletföldek: szántóterület, rétek, holdban; ezek azonban az egyes portiókhoz hozzá vannak mérve, a kamara ezek után a rajtuk termett gabonahozamra kivetett dézsmán kívül egyéb jövedelmet nem várhat. – Az összes allódiális földek nagysága holdban. – Az előzőekben felsorolt allódiális földterületeken kívül vannak itt még úgynevezett szabadföldek, éspedig: a két helybeli pap részére: házhelyek (holdban), szántóföldek (holdban), rétek (holdban), legelők (holdban), földterület összesen. A templomhoz 1 hold, az iskolához 4 hold, a temetőhöz 3 hold, földterület összesen; tehánt szabadföldek (telkek) nagysága összesen, holdban. – Ezek a földterületek a következő birtokjogi helyzetben vannak: "der Grundherr niemallen an sich ziehen kan(!) und jeder Zeit bey ihrer Bestimmung zu verbleiben haben". – Következőkben az összeíró felsorolja a különböző utakra, határokra és határjelekre jutó földterületeket, ugyancsak holdban, valamint a helység határának különböző részeit (közlegelő, "Extra Huttung", tartalékföldek) elkülönítő részeket, majd ezeket összesítve megjegyzi, hogy ezek "eben auch nicht beiirret werden dürfen", hanem mindenki számára jól láthatóan kell tartani őket. Továbbá találhatók még Gavasdia határában terméketlen és elhomokosodott földdarabok és vízmosások (a határban való megoszlásuk részletesen feltüntetve, holdban) – az ilyen, fenti állapotú területek semmi hasznot nem hajtanak. Összes területük, holdban. – A legelőterületek elegendő voltáról vagy elégtelenségéről: A falu közösségének kezén lévő nagyobb és kisebbfajta baromállomány összesen megadva, melyek eltartására a kiosztott telek-portiókhoz tartozó legelőterület mindössze 156 hold nagyságú és így nem elegendő, tehát ha a jövendőbeli földesúr a tartalékföldeket saját gazdaságához akarja megtartani ahelyett, hogy árendába bocsátaná őket, Gavasdia közösségének tagjai állataikkal igen rossz helyzetbe kerülnének. Ezen a helyzeten úgy lehetne segíteni, ha a legelőterületet megnagyobbítanák, anélkül, hogy ezzel a földesúrral méltánytalanság történne, ugyanis az allódiális földeknél elmondottak szerint igen nagy többlet-földterület található itt, amelyek örökjogon megyei bizonyságlevéllel odaadhatók és átengedhetők, míg ugyanakkor a földesúr részére még mindig megmaradnának a hivatkozott pont alatt 1., 2., 4. és 4/2 alatt felsorolt allódiális földterületek. (Terület összesen, holdban.) – Az adózásról: Gavasdia helység közössége a második adózási osztályba soroltatott. Urbáriális adójövedelmek, természetben és készpénzben: Gavasdia helység conscriptiójához mellkelt "A" jelű irat (l. UC 197 : 1 (b)) szerint, mely az urbáriális adójövedelmek kimutatása. – 1799-ben a helység az alábbi szolgáltatásokat teljesítette: féltelkesek összesen egyenkénti és összes robotnapjuk, negyedtelkesek összesen egyenkénti és összes robotnapjuk, nyolcadtelkesek összesen egyenkénti és összes robotnapjuk, zsellérek összesen egyenkénti és összes robotnapjuk, robotnapok összesen, melyek értéke á 10 krajcár, összesen is megadva. – A kisebb adókról: a fél-, negyed- és nyolcadtelkesek egyenként és összesen fenti címen (kleinen Abgaben) fizetett adója, összesítve is (l. előző). A telekadókról: a fél-, negyed- és nyolcadtelkesek, valamint a zsellérek csoportonként összesített létszáma megadva, akik fejenként telekadójuk fejében 1–1 forintot tartoznak fizetni. Telekadó összesen. – Gyümölcsös- és konyhakertjeik után, melyeket az előző telekmegosztásnál juttattak részükre, a vármegyének "titulo contributionis" 10 krajcárt, az uradalomnak pedig 30 krajcár adót kell fizetniük. – Megjegyzés: a már hivatkozott urbáriális adójövedelem-kimutatás szerint az ellenőrző bejárás és felvétel alkalmával pár holddal nagyobb területet találtak ezekre a kertekre, így tehát valamivel magasabb adót is kell fizetniük. – Pálinka (rakia) főzők taxája: évente minden főző után 2 forintot tartoznak majd fizetni, azonban csak a tűzálló főzőktől. Így tehát erre vonatkozólag csakis a kamarai főszámvevőség tudna összeget mondani, mint évi átlagot, azonban az 1799-es évben semmit sem tudtak kimutatni. – Gabonadézsma: a helybeli lakosok gabonatizedüket földesuruknak kicsépelve tartoznak beszolgáltatni, ezzel szemben kötelesek a cséplésből megmaradt szalmát (a tizedből) az uradalmi magtárba ingyen beszállítani. Ennek mennyisége a kamarai számvevőség 1799. évre vonatkozó kimutatása alapján (l. UC 197 : 2 (e)) búzafélékből, zabból és kukoricából egyenként, mérőben feltüntetve. – Bordézsma: a kamara minden akó után a kilencedet veszi ki a jobbágyoktól. Mivel azonban a helybeliek szőlőművelést nem folytatnak, a kamarai számvevőség nem tud erről évi átlagot kimutatni. – Kender- és lentized: ezt a terménydézsmát a lakosok nem természetben szokták beszolgáltatni, éspedig minden tized alá eső kötegért 1/2 krajcár megváltást kötelesek fizetni. Az idei dézsmajövedelem tehát, ugyancsak az 1799. évi bevétel alapján (l. kamarai számvevőség adatai), 2, 19 forintot fog kitenni. Dohánytized: ebből a terményből a dézsmát a jobbágyoknak természetben kell beszolgáltatniuk, azonban Gavasdia lakosai dohányt nem termesztenek, így dézsmát sem adnak. – Báránydézsma: minden tizedik után tartoznak egyet adni, ahol pedig ezt a mennyiséget nem érik el, minden egyes állatuk után 1 1/2 krajcár megváltást tartoznak fizetni. A számvevőség kimutatása szerint ebből az 1799. évben a kamara mindössze 15 krajcárt szedett be. – Méhtized: a báránydézsmához hasonlóan történik it is az adózás, azzal az eltéréssel, hogy a tíz darabot el nem érőkért (kas) egyenként 4 krajcár megváltást kell fizetni. Ez a dézsma az 1799. évben 52 krajcárt tett ki összesen. – Malom-bérek: az összeíró részletesen felsorolja az itt állandóan üzemben (forgásban) lévő vízimalmokat (l. előzőekben, a "mindenfajta malmok" cím alatt), kerekeik számával, s az utánuk fizetett taxa összegével, a várható taxa-jövedelem végösszegével. – Kocsma-árenda: mint ahogy ezt már a "bormérés- és mészárszék-jog" c. pontban az összeíró elmondotta, a kocsmát a kamara árendába adta, melynek jövedelem-hányadosát a kamarai számvevőség az 1799-ben befolyt tényleges összeg alapján adta meg. Mészárszék-árenda: mint a kocsma-jog, ez is árendában van, összegét l. előzőnél. – Halászat-árendája: előzőekkel azonosan, ezt is árendába bocsátotta a kamara, melynek összege a Temes folyóra 1799-ben 10 forint volt. – Erdei rétek, legelők árendája: itt ilyenek nincsenek. Mocsár-hasznosítás árendája: ezen a címen Gavasdia lakosai az 1799. évben 6 forintot fizettek. – "Realitaeten Steuer": a földdel el nem látott zsellérek a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint házaik után tartoznak adózni, mivel azonban az itt lakó zsellérek 1799-ben ennek az adófizetésnek "nicht untergeordnet waren", a kamarának ebből nem volt semmi haszna. – Kereskedelmi-adó: az urbárium bevezetésénél már működő kereskedők számára az urbárium taxa fizetését határozta el, ha pedig ezek közé újabbak szándékoznak belépni, ezekkel a földesúr a taxára vonatkozóan a lehető legmegfelelőbb szerződést kötheti meg; jelenleg azonban egyetlen kereskedő sincs itt, így tehát ilyenfajta jövedelem 1799-ben nem is volt. – Ipari-adó: fentiek ezekre vonatkozóan is érvényesek – jelenleg egy újbánáti kovács lakik Gavasdián (névvel), aki ezen a címen 2 forintos adót tartozik fizetni. – Föld- és többletföld (tartalékföld) árenda: a tartalékföldeket a kamara haszonbérben hasznosítja – ennek összege az 1799. évre vonatkozóan megadva. Rév-árenda: itt nincs ilyen. – Kiadások: Rezsi-költségek: ezeket a kamarai számvevőség tudja csak kimutatni. Kegyúri jog: a Gavasdián lakó két, nem egyesült görög vallású papnak szabad pap-telkükön kívül a kamarától semmi egyéb ellátásban vagy adományban nincs része. – Segítség (támogatás) a kamarától az iskolamester részére: az itteni tanító a kamarától semmit sem kap, ezzel szemben a helység közössége fizet neki készpénzben évente 20 forintot. – Nevezett kap még természetben búzát és kukoricát (mérőben), továbbá fát kívánság szerint ugyancsak fizetésképpen. – Dátum, aláírás, az összeíró pecsétje. Megerősítés a megye részéről. Aláírások, pecsétek.
[Melléklet:]Készítette: a helység a lugosi kamarai járadékhivatalhoz tartozik. – [Kimutatás] "Ausweiss" a Krassó megyei Gavasdia helység urbáriális adójövedelmeiről. – Táblázatos kimutatás, rovatai: tételszám a meghatározásokhoz; meghatározás: az 1799. évi urbáriális adóelőírások szerinti járandóság (1); az ellenőrző bejárás és felvétel szerint többletként jelentkezett "Industrialien" összegszerűen (2); osztály(adó-) megjelölése; telekadó – telekszám: egésztelkesek összesen, féltelkesek összesen, nyolcadtelkesek összesen, zsellérek összesen; telekadó – pénzösszegben; robotmegváltás – napokban, a telkes jobbágyok által készpénzben megváltandó robotnapok összesen; robot – természetben, a lakosok által természetben leszolgálandó robotnapok összesen; robotnapok – összesen; robotnapok – értéke (á 10 krajcár), összesített érték; a kisebb adók megváltása, összesített érték; a saját birtokukban lévő, a lakosok által megmunkált, részükre jövedelmező területek után ("an Industrialien) befolyó jövedelmek; gyümölcsös- és konyhakertek területnagysága holdban; a lakosok által folyamatosan fizetett adó (á 30 krajcár) összesen; a fenti jövedelmek összesen.
A többletként felmért területek nagysága holdban, a gyümölcsös- és konyhakerteknél kimutatva, fentiek forint-kihatása összesen, többletjövedelem összesen. Rovatonkénti összesítés. Dátum, aláírások, pecsét.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Gavoschdia (Gavasdia)

Content provider