HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 181. - No. 014.

Date 1811. szeptember 20.
Description

Két, eredeti és másolati példányban lévő összeírás, a másolat is hitelesített. Mellékletekkel egybekötve 96–96 folio. Latin, aláírásokkal és pecsétek lenyomataival.

Text

"Conscriptio" úrbéres adatokkal, amelyet a Magotsy család férfiágon történt kihalása után a királyi fiscusra szállt birtokról a kamara rendeletére. Birtoktörténeti adatok, őfelsége garamszegi Géczy Istvánnak és feleségének adományozta a birtokot.
Rátót:
Pest megyében fekszik, Pesttől 4, Váctól másfél mérföldnyire; síkságon terül el. Szomszédos helységek, azok birtokosai. A falu területe határjelekkel mindenütt el van látva, határvillongások nincsnek, az 1801-i határjárás alkalmával ahol szükséges volt, a jeleket kijavították. – Jövedelmet hozó épületek a helységben: kocsma mészárszékkel, nyers téglából épült, szalmával fedett, két szobából áll, egyik a kocsmáros lakása, másik a közös ivószoba, konyhája, kamrája van, istállója 8 állatra, az épület hátsó része tűrhető, eleje azonban az esőzések rongálása miatt romos állapotban van, pincéjébe a bejárat kívülről van, hozzávetőleges kapacitása, az épület értéke a meghiteltetett mesteremberek becslése alapján, kőműves, ács. lakatos, üveges munka értéke; másik kocsma a falun kívül a váci út mentén, nyers téglából épült, szalmával fedett, tégla kéménnyel, két szobából, konyhából, kamrából áll, jó állapotban van; szemben vele egy már-már összedőlt épület falai, melynek szalmateteje alatt a pince van; nyitott kút, kővel kirakva, az egész értéke. – A Kisrákos patak mentén két malom, egyik felülcsapó, 2 kerekű, fából épült, zsindellyel fedett, a kerekek és a szerkezet javításra szorulna, értéke a kőből épült töltéssel együtt; a molnárház egy szobából, kamrából, konyhából áll, nyers téglából épült, szalmával fedett, rossz állapotban van, értéke; a ház mellett vert földből épített istálló, kőhíd, értéke. Másik malom, épülete hasonló az előbbihez, 3 kerekű, javításra szorul, romos állapotban lévő molnárház, értéke. – Második csoportba sorolt épületek: a falu déli végén a katolikus templom mellett álló kúria, alapja kő, feljebb nyers téglából épült, régiségük miatt már tönkrement zsindellyel fedve, 'L' alakban épült a ház, leírása, értéke; kisebb épület, kis szobából, konyhából, kamrából áll, anyaga, értéke; az udvaron pékkemence (culina pistoria), értéke; két lóistálló, 6 illetve 8 állatra, köztük kocsiszín 3 kocsira, takarmánytároló kamra, értéke; cselédház, helye, leírása, közepes állapotban van, értéke; nyers téglából épült baromfiól, szalmával fedett, 4 rekeszre oszlik, rossz állapotban van, értéke; mellette 4 oszlopon nyugvó szalmatetős szekérállás, már romos, értéke; tetős szekérállás, már romos, értéke; festett deszkakávás kőkút, értéke, mészoltó árok kőműves általi becslése. – A rezidencia mellett konyhakert, kevés gyümölcsfával, egy holdnyi lehet, kőkerítése van, értéke; a kert végén, a kerítésen kívül kis ház, ezelőtt a szakács, jelenleg a hajdú lakik benne, nyers téglából épült, szalmával fedett, egy szobából, konyhából, kamrából áll, jó állapotban van, értéke; vele egy sorban van a provizorház, béresháza, szérüskert veszik körül, 3 lakószobája van, ablakain vasrács, 2 kamra, 2 konyha van még, egyikben nincsen tűzhely, pincével, közepes állapotban van, értéke; istállója 8 állatra hozzátapasztott kocsiszínnel 2 kocsira, jó állapotban van, értéke; az úgynevezett Várkonyi-féle ház, részben az előbbi istállóval, részben a földesúri kerttel körülvéve, puszta, leírása, értéke; béresház istállókkal, leírásuk, két szobából és közte közös konyhából áll, romos állapotban van, értéke; a provizorház udvarát körülvevő kerítés értéke. – Itt van a két holdnyi nyomtatóhely is, árokkal kerített, benne kereszt formára épített csűrrel, értéke; a faluban lévő kocsma mellett juhászház, már romos, teteje hiányzik, kis pincéje van tejtárolásra, juhakol, aljától két lábnyira kőből, feljebb nyers téglából építve, szalmával fedett, 800 juhra való férőhely, értéke; magtár, leírása, kapacitása, értéke; mellette béresház, két szobából áll, középen konyhával, értéke; csordásház, leírása, pincéje tejtárolásra, égetett téglából épült, teteje paraszti módra, értéke; tehénistálló, közepes állapotban van, értéke. – A falu körül a földesúri szőlőben a következő épületek vannak: két szoba-konyhából álló pitvaros ház, alatta boltozatos kő pince, kapacitása, az egész értéke; prés és présház, utóbbi a szerszámok, eszközök tárolására szolgál, alatta pince, leírása, értékük. – A helységben 27 jobbágy, ugyanannyi ház található, 14 egész telken gazdálkodnak; kívülük van még 33 házas zsellér és két házatlan, valamennyiüket az urbárium szerint kezelik. A lakosok tót eredetűek, magyarul is jól beszélnek, római katolikus vallásúak, az úrbéri szabályozás alkalmával 2. osztályba sorolták a helységet. E szerint egy egész telekhez a belső telken kívül 26 hold szántó és 8 holdnyi rét tartozik, a meghalt földesúr 1802-ben mérnökileg újra felmérette a falut, ekkor a 3 nyomásra osztott szántók nagyságát 37 holdban, a rétet pedig 9 holdban állapították meg, tekintet nélkül a földek minőségére, 1300 négyszögölben határozva meg egy hold nagyságát. – A földek nagyrészt síkságon feküsznek, csak északi részen fut mintegy neki a szőlőhegynek, itt van az erdő is; a jobbágyok vallomása alapján az egyik nyomásban 1 mérő rozs alig másfelet ad, leszámítva a vetőmagot, a másik két nyomás valamivel termékenyebb, búzavetésre nem alkalmas, egy mérő rozs két és felet, árpa kettőt, zab négyet terem, egy hold föld mindhárom nyomásban 7 mérő kukoricát ad, közepes évben. A termés alig elegendő saját szükségletükre, egyedül kukoricát, krumplit és bort tudnak Vácra szállítani amit eladnak, ezenkívül még a juhtartásból van valamelyes pénzjövedelmük, melyből saját megélhetésük mellett még a közterheket és földesúr felé való kötelezettségeiknek is eleget kell tenniök. – Fajzásra alkalmas erdejük sem saját, sem uradalmi nincsen, a szükséges fát pénzért veszik meg, viszont úrbéri fa vágásával és behordásával nem tartoznak. Irtások sem régebbiek, sem újabbak nincsenek. A közös legelő az 1802-es szabályozás szerint, a legeltethető állatok számát a föld nagysága alapján arányosan megszabva, elegendő; a legelő zsombékos, de elég nagy, úgyhogy mind a kihajtott, mind az istállóbeli állatoknak elegendő takarmányt ad. – Promontóriuma kettő van a helységnek, egyik Kios diverticulumban, másik, a kisebb és újabb ültetésű bottyáni területen, idegeneknek is vannak itt szőleik, mind ezek, mind a helybeliek hetedet adnak földesúrnak; a lakosoknak saját szükségletükön felül valami marad eladásra is. A jobbágyok sorsa tehát, mint az eddigiekből kitűnik, a földesúri terhekkel együtt elviselhető. – A földesúr jövedelmei a következők: jobbágyok és házas zsellérek száma, censusuk egyenként és összegezve; kulináriákra vaj, tojás és szárnyasok megváltása fejében egész telkenként 48 krajcárt fizetnek, együttes összege; robot szabályozása, jobbágyok és zsellérek igás és gyalog robotnapjainak száma, értéke pénzben, hosszúfuvar értéke; faszállítással, mint már szó volt, nem tartoznak, mivel nagyobb allodium nincsen, a robotot földesúr nem tudja teljes egészében értékesíteni, sok veszendőbe megy belőle; fonást természetben teljesítenek, minden telek után 6 fontot, értéke pénzben; pálinkafőző üstökből nincsen jövedelem, mert a lakosok pálinkát vagy szilvóriumot nem főznek. – A kilencedet minden terményből adnak, ennek jövedelmét az összeíró a váci káptalant illető tized számadásaiból, részben a lakosok vallomásából állapította meg, befolyt mennyiség rozsból, zabból, árpából, évi átlagának kiszámítása, levonva a nyomtató részt, ezek értéke, figyelembe véve a váci piaci árakat; őszi és tavaszi szalma mennyisége, kukoricakilenced mennyisége; báránykilenced jövedelme az 1802 és 1810 évek között, értéke; a kilenced pénzértékének összegzése. – A promontóriumon termett szőlőkből hetedet adnak földesúrnak, mennyisége promontóriumonként, értéke. Allódiális jövedelmek: a hegy hajlatában lévő, mintegy 72 holdnyi földesúri erdő, 1200 négyszögöllel számítva, tölgyfákból áll, 7 éve ültetett csemetékből, legeltetéstől óvják, az erdő talaja sziklás, vágásokra nincs felosztva, jobbágyok szerint előbbi földesúr szinte teljes egészében kivágatta a fákat, kipusztítva az erdőt, ezért a helyszínen megejtett helyszíni szemle alapján 1 holdra mindössze 120 csomó (lignorum fasciculus) található; kivágható fák, értéke, makkoltatásból nincs jövedelem. – A földesúri szőlő a lakosokétól el van különítve, aljában szilvás, a mérnöki felmérés szerint nagysága 17 hold, 1200 négyszögöllel számítva, eddig főleg robotban műveltették, a vesszők megfogyatkoztak; jobbágyok vallomása szerint nem nagyon termékeny, minden holdon 4 kapás után 7 urna bort ad közepes évben, értéke, minősége alapján árára való tekintettel. Az összeíró megjegyzései az erdő és szőlő telepítéséről, kialakulásáról az előző földesúr alatt. – Kuriális vagy allódiális szántók az 1802-i felmérés során kihasítva egy tagban, 3 nyomásra felosztva földesúr számára, nagyságuk, befogadóképességük; egy nyomás mindig pihen, egyikben 10 mérő búzát, többi részébe rozsot vetnek, tavasziból 100 mérő árpát, 200 mérő zabot vetnek a harmadik nyomásba, a többit kukorica és hüvelyesek részére tartják, hozamuk a jobbágyok vallomása alapján (megegyezik a telki állományú földek hozamával). Ezen a táblán kívül van még egy darab földesúri föld réttel együtt, a sződi út mellett, nagysága holdakban, befogadóképessége, a tiszt és alkalmazottak számára veteményeskertként kijelölve. – Kenderföld, helye, a jobbágyok használják fonás fejében; a szántóföldek jövedelmének összegzése, levonva a Vácra való szállítás költségeit, a kilencedgabonával együtt ott adják el. A falun kívüli kocsma melletti 1 hold föld, a kocsmáros árendális beneficiumához tartozik; a község által bírt 13 hold, a helybeli templom 12 holdja és a sződi plébános 6 holdja mentesek a szolgáltatások alól. – Földesúri rét, helye, nagysága holdakban, kétszer kaszálható, szénahozama a jobbágyok vallomása alapján, jövedelme, sarjú mennyisége, értéke, levonva a kaszálás, gyűjtés, hordás költségeit. Másik, Források nevű rét, helye, nagysága holdakban, alacsony fekvése miatt szénája zsombékos, rossz minőségű, egyik évben kaszálják, másikban legelőnek használják, amikor kaszálják, a zselléreknek adják ki 3 napi munkáért, a teljesített napok értéke; az uradalmi malom mellett lévő rét nagysága holdakban, az árendások (molnárok, mészáros, aki egyben kocsmáros is) és zsellérek használják censusért. Községi rét az uradalmi rét mellett, nagysága holdakban, harangozó és a pásztorok használják. – A jobbágyi legelőtől elkülönített földesúri legelő nincsen, nagyobb állat legeltetéséért 5, kisebbért 2 Ft díjat fizetnek, jövedelme; a kocsma melletti legelő az árendához tartozik. Remanentiális földek Técs diverticulumban, zsellérek közt van felosztva egyenlő arányban, censust fizetnek utána és 12 napi kézirobotot teljesítenek, azonkívül hetedet adnak minden terményből, jövedelme. – Konyhakert, kevés gyümölcsfával, egy holdnyi, negyede veteményekkel van beültetve, jövedelme, ezen kívül van még egy másik kertecske is a templom mellett, alig 1/8 holdnyi, árokkal kerített, jövedelme. A szentmiklósi határ mellett az útnál káposztás, az 1802-i felmérés alkalmával a közös pázsitosból hasították ki, fél hold kivételével, mely földesúrnak van fenntartva, jobbágyok és zsellérek között osztották ki heted ellenében, jövedelme. – Regálék jövedelme: mészárszék bérlője 3 mázsa faggyút ad földesúrnak, értéke; a két kocsma árendájának jövedelme. Két földesúri malom jövedelme gabonában, értéke, molnárok disznóhízlalással (egyik négy, másik kettővel) tartoznak, ezért kukoricát és malomport kapnak, egyik molnár még 30 napi munkával is tartozik, mindezek értéke. – Jövedelmek végösszege 9529 Ft 23 Xr. Ezt csökkentő tényezők: a földek zsombékos volta, emiatt kevés gabonát terem; fajzás hiánya, mind épület, mind tüzifánál; gyakori jégesők, melyek a szőlőt pusztítják. Kegyúri jogot jelenlegi földesúr nem gyakorol, ezért terhei sincsenek.
Félfalu:
Nógrád megyében fekszik, részint völgyben, részint hegyoldalon, az előbb tárgyalt Rátóttól másfél órai távolságra. Részben társbirtokosokhoz tartozik, a Mágocsi családról fiscusra szállt portio 1 1/2 telek; társbirtokosok felsorolása és telkeik száma. Az 1808-i felmérés óta ezek pontosan szét vannak választva, azóta semmi ellentét nem merül fel társbirtokosok között. – A portióhoz semmiféle földesúri épület nem tartozik, a falu végén van az 1 holdnyi kuriális telek, amennyire látszik, soha sem volt itt földesúri épület, sem allódium; allódiális gazdálkodást sem folytat földesúr. – A portióhoz 3 jobbágy tartozik, mindegyiknek fél telke van, továbbá négy zsellér, nem az 1770-ben bevezetett urbárium alapján kezelik őket, a portio kicsisége miatt robotjuk nincs pontosan meghatározva, a szükséghez képest veszik igénybe, termékeikből ötödöt és hetedet adnak. A lakosok valamennyien magyarok, katolikus vallásúak. A felmérés szerint egy egész telekhez 30 hold szántó, 5 hold rét tartozik, 1300 négyszögöllel számítva. – A község területének nagyobb része hegyes, földje agyagos és salétromos, ha nem trágyázzák, nem terem, a trágyát a lezúduló víz elmossa; kisebb része völgyben fekszik, síkságon, ez termékenyebb, rétként, kender- és kukoricaföldnek használják. A domboldalakon, hegyoldalakon lévő földek 3 nyomásra vannak felosztva, őszinek csak rozsot vetnek, melyből 1 mérő közepes termés esetén másfelet terem, tavaszinak zabot, mely három mérőt ad, valamint kukoricát, melyből 4 icce másfél mérőt ad. A lakosok megélhetésüket főleg nyomtatással, fuvarozással és szőlőműveléssel keresik meg. – Erdők különválasztva nincsenek, a földesúri erdőben mind tüzi mind épületfát vághatnak, melynek fejében úrbéri favágással és szállítással tartoznak. Saját legelője sem a községnek, még kevésbé a portióhoz tartozó jobbágyoknak nincs. Irtások, cserjések nincsenek. Elég jó promontórium, termését nyereséggel szállítják el. – Szolgáltatásaik a következők: házcensus jobbágyoktól, zsellérektől, összege együttesen; victuáliákra telkenként vajat, 2 kappant, 2 csirkét, 12 tojást adnak, összesen 48 Xr. értékben, együttes összege. Robot szabályozása, napok száma, két napra kiállítandó hosszú fuvar négy telkenként, vágandó és szállítandó úrbéri fa, ezek értéke; minden telek után 6 font kender fonással tartoznak, értéke; mivel pálinkát nem főznek, ebből jövedelem nincsen. – Kilenced, illetve ötöd jövedelme; tizedet az esztergomi érsekségtől bérelik, kiszámítása, jobbágyok vallomása alapján, mennyisége, leszámítva a nyomtatórészt és a Losoncra való szállítás költségeit, szalma jövedelme, mindezek értéke, bárányokból jövedelem, értéke. Szőleik után hetedet adnak, szőlők névvel, nagyságuk négyszögölben, összegzésük holdakban, 4 kapás után 1 hold 1 urna bort ad, mennyisége, értéke. – Földesúri erdő a község szélén, nagysága holdakban, öreg tölgyfákból áll, 100 éves, sőt még régebbiek, némileg már kiirtva, telepítésekkel együtt 40 vágásra van felosztva, évente kitermelhető fa mennyisége, melyből leszámítva a jobbágyok fajzásra épület és tüzifára kivágott mennyiségét, másfél ill. 5 öllel, ennek levonása után nem marad eladni való fa. – Allódiális szántók 3 nyomásban, nevük, helyük, nagyságuk holdakban, hozamuk, harmadát megművelésre fordítva, a földek harmadát ugarolva, értéke pénzben. Allódiális rétek két helyen, névvel, nagyságuk holdakban, szénahozamuk, értéke, leszámítva a kaszálás, hordás költségeit. 3/4 holdnyi káposztás, jobbágyok és zsellérek használják, nem fizetnek utána, kenderföldek után fonással tartoznak. – Jövedelmet csökkentő tényezők: a földek hegyoldalban való fekvése, árvizeknek kitettsége, terméketlensége és a rétek árvíz általi pusztítása. Jövedelmek végösszege: 170 Ft 12 Xr. – Mellékletekben Rátót határjárása, német nyelvű becslés a rátóti földesúri épületek mesteremberek általi becsléséről; jobbágyok és zsellérek névsora, jobbágyok kihallgatása az összeírás alkalmából a fent leírtakról, nevük feltüntetésével; 1802-től befolyt dézsmák jobbágyok névsorával, csak a pénzértéket adja meg, után a báránydézsmát részletezi 1802-től 1810-ig, juhtartó jobbágyok nevével együtt; kivonat a gabonaárak (búza, rozs, árpa, zab, kukorica) alakulásáról az 1793–98 évek között; helybeli előljáróság tanúsítja a kukorica, köleskása és malompor árát 1811-ben a 13–14 évvel azelőtti időből; idegenek által itt legeltetett marhák specificatiója, bérösszeggel együtt; mészáros, kocsmárosok árendábavételéről tanúsítvány.
A Mágócsi család egykori, ma a királyi fiscusé.
(Pest, Nógrád m.): Ráthot – Félfalu

Search result navigation
Content provider