HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 179. - No. 025.

Date 1806
Description

Másolati példány, 1823-ban kelt hitelesítő záradékkal, hozzákötött mellékletekkel, 36 folio.

Text

Conscriptio, amelyet a szerzetesrendek feloszlatása után a Vallásalapra szállt Majkról készítettek, ahonnan gr. Eszterházy Károlyra csereképpen szállott.
Majk:
Birtoktörténeti adatok, a praediumot gr. Eszterházy József ajánlotta fel a kamalduliak számára 1733-ban felállítandó remetehelyül, alapítványként, 1734-ben a Helytartótanács megerősítette, 1738-ban a királyi jóváhagyást elnyerte, a rend 1782-ben történt feloszlatása után a Vallásalapra szállt. – Részben síkságon, részben dombokon fekszik, lejtőkön, nagyobbrészt erdők övezik, szántókkal, rétekkel körülvéve, kellemes, kies fekvése van. Az 1804-ben végzett mérnöki felmérés szerinti nagysága holdakban, 1200 négyszögöllel számítva. Társbirtokosok nincsenek. – Határai, szomszédos falvak, melyek valamennyien Eszterházy Miklós csákvári, vagy Eszterházy Ferenc tatai uradalmaihoz tartoznak. A határjelek – a Majk és Kecskéd határát jelölő kivételével – valamennyi jó állapotban van. Határvillongások nincsenek; ellentétek támadhatnak azonban abból az okból, hogy a bérlő jelentése szerint, aki már a kamalduliak idejében is itt volt, a vadászati jogot mindkét uradalom magának követeli a praedium határában, s a vadászatot ez ideig mindkét fél szabadon is gyakorolja, ezek eldöntése bírói állásfoglalást igényelne. – Az uradalmi épületeket 3 csoportba sorolja: jövedelmet hajtó (vendégfogadó, 3 malom, zsellérházak, a cellák, pálinkafőző), gazdasági (majorház, jelenleg juhakol) és kedvtelésre szolgáló épületek (kolostor a kerti épületekkel, az exsecrált templom, és az egyházi rendelkezés alatt álló kápolna), ezek részletezése egyenként. – Uradalmi vendégfogadó, 6 szobából (melyekből 1 közös és két külön vendégszoba), 3 kamrából, nagy és kis konyhából, két részre osztott pincéből, kapacitása – áll; van istállója három, lovaknak és teheneknek; hat oszlopon álló szekérszíne és két árnyékszék; minden szilárd anyagból épült, részben zsindellyel, részben szalmával és náddal fedett; van még egy disznóólja is, ez is szilárd anyagból épült, cseréppel fedett; az egész épület értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos és üveges mesteremberek becslése alapján. – A felső malom a kápolna mellett van, két kerekű, szilárd anyagból épült, cseréppel fedett, zsilipje van, mellette a molnár lakása, egy szoba-konyhás, kamrája van, szilárd anyagból épült, náddal fedett, istállót a molnár saját költségén építtetett, szilárd anyagból; ennek kivételével az egész épület értéke; töltését most csinálták, ezt külön értékeli. – A középső malom is két kerekű, szobával a molnárlegény számára, a malom mellett molnárház, előbbi malmon kívül kis pincéje is van, kapacitása, szilárd anyagból épült, cseréppel fedett, istálló, szekérszín is tartozik hozzá, sövényből készült, náddal, szalmával fedett, értéke. – A kecskédi határ mellett fekvő alsó malom, két kerekű, szobával a molnárlegény számára, szilárd anyagból épült, cseréppel fedett; mellette molnárház, szobából, konyhából, kamrából áll, szintén szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, mellette vályogistálló szalmával és náddal fedett, ezt a molnár saját költségén emeltette, az előbbi értéke. – Zsellérházak helye, szobából, konyhából, kamrából, istállóból áll, vályogból épült, részben náddal, részben szalmával fedett, értéke. Még másik négy zsellérház, az elsőhöz teljesen hasonlóak, értékük; egy zsellérházat, Hemel Péterét, mely sajátja, nem értékel, csak írja, hogy hasonló az elsőhöz. – A szerzetesek 17 házacskája (cellula), mindegyik teljesen megegyezik, mindegyik szobából, kamrából, kápolnából – mely most kamra – áll, tüzifatároló hely, árnyékszék tartozik hozzá, megjegyzi, hogy mindegyik teljesen egyforma, azért csak egyet értékel, ezt szorozza be a házacskák számával; ezek közül 11-ben zsellérek laknak census ellenében; valamennyi házacska szilárd anyagból épült, cseréppel fedett, fallal kerített. – Uradalmi pálinkafőző, azelőtt halászház volt, szilárd anyagból épült, részben náddal, részben szalmával fedett, egyetlen helységből áll, értéke. Majorház, mely jelenleg juhakol, a bérlőnek mintegy 400 juha van benne, 4 szobából, 2 konyhából, 2 kamrából, pincéből áll, kapacitása, akol; az udvaron másik ház, átalakítva két szoba konyhává, szekérszín, részben náddal, részben szalmával fedett, az egész szilárd anyagból épült, nagyobb része kerített, kisebb része fallal körülvéve, néhol már beomlott, értéke. – Klastrom, emeletes, földszintjén 9 szoba, 2 konyha, 2 kamra, árnyékszék, 2 lépcső, egyik pincelejárat, másik feljáró az emeletre, itt 5 szoba, 2 ebédlőhelység, egyik nagyobb, 2 kis konyha, 2 kamra, tüzifatároló, udvaron kút, 30 öl mély, négyszögletes kövekből épült, belülről vörös márvánnyal kirakva; a klastromon belül mosókonyha, mely régebben serfőző, egyben pálinkafőző volt; 8 lóra való istálló, szekérszín 4 szekérre; az emeleten 8 szoba, konyha, árnyékszék van, ezek mennyezete deszkából van, egy szobáé stukatúros; az egész épület jó állapotban van, ereszei vannak. A klastrom kerítésén kívül különálló épület, zöldségtárolónak használják, zöldséget, gyümölcsöt, kerti termékeket tartanak benne, egy kis, úgynevezett barlang (Grotta) áll, szilárd anyagból épült, náddal, szalmával fedett; a klastromot mindenhol kerítés övezi, fal, élő és holt sövénykerítésből; az egész értéke. – Az exsacrált templom jelenleg széna és szalmatároló, két oratórium, torony, sekrestye, káptalanteremből áll, szilárd anyagból cseréppel fedett, a kolostorral együtt ezt is csak anyag szempontjából értékelték. Kápolna, a jelenlegi bérlő állíttatta, harangot is szerzett bele, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, értéke. A kápolna a kecskédi plébániához van affiliálva, a plébánoson kívül az átutazó papok is gyakran mondanak itt misét; a templomban a kamalduliak feloszlatása óta nem végeztek istentiszteletet. – Az összes épületek értékének összegzése. A juhászat jövedelmét pontosan tudni nem lehet, a bérlő szerint az 1790–98. évek között átlag 200 juh volt, melyekből leszámítva a kiadásokat, mintegy 240 forintot jövedelmezett. – A bérlő eskü alatt tett vallomása alapján az itt vetni szokott növényekből, rozs, árpa, zab, kukorica, széna, sarjú, szalma, valamint nád, bor, pálinka, ágfa és gallyfa jövedelem volt, ezek értéke; megerősíti ezt a zsömlei jobbágyok vallomása, akiknek a bérlő felesbe szokott földet kiadni. Egy mérő rozs 3, árpa 4 mérőt terem; 1 hold földön elvetett 1/4 mérő kukorica 4-et hoz. Az erdőbecslés szerint a tüzifa és gallyfa jövedelme. – Zsellérek névvel, ház melletti kert befogadóképessége, egyik saját házában lakik, egynél házatlan zsellér is lakik, a megjegyzés szerint azonban ez dupla ház; censusuk egyenként, ahol két zsellér lakik, dupla censust fizetnének, ezt azonban egy Ft-tal mérsékelték. – Ház melletti kertjeiken kívül 1790 óta irtásuk is van; fajzásuk az erdőben földön fekvő száraz gallyakra, ha saját tüzelésükre szedik; semmi más beneficiumuk nincs; az irtásokat is kertnek használják, mivel ezek a tó mellett feküsznek, káposztát és hagymát (cyclamina) ültetnek bele, pontos nagyságukat nem tudni; 1800 óta a bérlőnek 60 Ft árendát fizetnek utána. A promontórium a helység keleti oldalánál fekszik, oroszlániak használják, borkilencedet tiszta mustban adják, átlagjövedelmének értéke pénzben. – A hivatkozott erdőbecslés szerint az erdő 4 részre oszlik, nevük, helyük, mindegyik fekvése, tölgyfákból, kevés fehér tölgyből (?albis quercubus), és nyárfákból állnak, a növendékfák részben benőtték a kivágott törzseket; 20 éves vágási tervet lehetne készíteni, 40 vágásra felosztva az erdőt; mint jelentik, az erdő jó állapotban van, a szarvasok valamennyire lelegelték; az 1804-i felmérés szerinti nagysága holdakban; évente kitermelt fa mennyisége tüzifából és gallyfából, értéke pénzben, melyből leszámítja a vágás és szállítás költségeit; makkoltatás, még inkább gubacsszedés jövedelme az 1790–98. évek között, évi átlagban. – Allódiális szántók 3 nyomásban, 5 tagban vannak, a szerződés szerint az uradalom soha nem ad saját vetőmagot, az árendátor azonban saját magjával vettette, hozama is övé lett, földek nagysága a felmérés szerint holdakban, helyük, befogadóképességük; az első nyomást minden évben őszivel és kukoricával vetették a zsömleiek felesben, az őszi vetőmag felét az árendátor adta, felét a szömleiek, a termés fele lett az övé, mindkettőből, azonkívül a zsömleiek ingyen szállították be, egy mérő rozs kettőt termett, kukoricából 1/8 mérő négyet hozott; bérlő jövedelmének értéke pénzben. – Földesúri rétek egy tagban, mocsaras helyen vannak, nagyságuk holdakban a mérnöki felmérés szerint, zsömleiek használják felesben, széna és sarjú értéke pénzben. Földesúri legelő, nagysága holdakban, legeltethető juhok és marhák száma (beleértve az erdei legeltetést is), a tanúktól nem lehet megtudni, mennyi taxát számíthatni egy állatra; számadások szerinti jövedelem átlag. – Telkek és kertek nagysága, a kertek közül csak kettő jövedelmező, helyük, a régi klastrom mellett kis rétecske, nagysága holdakban, sarjúra nem kaszálható; a két kertbe kevés kukoricát vetnek, zöldséget ültetnek, jövedelmük pénzben. – Tó, azaz halastó 3 van, helyük, nagyságuk holdakban, minden harmadik évben halászhatók, pontosan nem tudni, hány mázsa halat fognak egy-egy alkalommal, sem a halászokra valamint a telepítésekre tett kiadásokat nem számítja; számadások szerinti átlag jövedelem; az 1790. évi conscriptio szerint csaknem háromszor ennyit jövedelmezett, ennek okát könnyen megmagyarázhatni, egyrészt a hódok tesznek nagy kárt, időről időre elszaporodván a kipusztított nádas miatt, másrészt a csuka ikrákat a kacsák megeszik. Nádasból évente mintegy 1500 kévét vághatni, értéke. – A 3 malom jövedelme 9 évi átlag alapján. Van ezeken kívül egy egykerekű malom, a molnár sajátja, eddig még nem fizetett földesúr jogának elismerése fejében. Az uradalmi vendégfogadó 1790-től kezdve házi kezelésben volt, évente kimért ital mennyisége ó és idei borból, pálinkából, átlagjövedelme, takarmányeladásból. A pálinkafőzőnek nem volt jövedelme, mert nem főztek, 2 üst kivételével az egész felszerelés tönkrement, nem értékelhető. A klastrom cellái censusért ki vannak adva a zselléreknek, összege. – Évi jövedelem végösszege, levonva belőle 10 % adminisztrációs költséget: 3137 Ft 4 Xr. – A kecskédi plébános az itt való misézésért semmit nem kap az uradalomtól, a lakosok ellenben a szokásos stólát fizetik; a kápolna őrzője a cellában való ingyen lakást és fajzást kap az uradalomtól, más semmi jövedelme nincs. – Maleficiumok: a szántók zsombékosak, azonkívül a szomszédos uradalmakból átjáró vadak pusztítják a vetést; mivel a rétek mocsaras helyen feküsznek, szénájuk, sarjújuk rossz minőségű; ugyanígy a legelő is; a malmok a néha sok, néha kevés víz miatt csökkent jövedelmet hoznak. Végén recapitulatio, tételenként ismétli az egyes jövedelmeket.
Majki kamalduli rend birtokai.
(Komárom m.): Majk (praedium)

Search result navigation
Content provider