Eredeti, pecsétekkel és aláírásokkal ellátott összeírása és becslése a túloldali helységeknek, túlnyomórészt német nyelven és latinul, több mellékletével együtt bőrbe kötve; 637 eredeti szám. pagina.

Beschreibung, amelyet a mutini kincstári uradalom egyes helységeinek József nádor főhercegnek történt adományozása alkalmából írtak össze. Összeíró nincs jelezve.
Általános topográfiai leírás: mind az öt helység az Arad megyei síkságon fekszik, egykori közigazgatási beosztásuk (Zerénd vármegye megszünésével előállt új beosztás). Szomszédos helységek, határaik, azok birtokosai. Birtoktörténeti adatok. – A területnek folyóvize kettő van: a Fehérkőrös, mely Kisjenő és Erdőhegy között folyik; és a Zerindi legelők közt folyó Feketekőrös, mindkettő gyakran kilép medréből, de mivel lassú folyásúak, nem okoznak nagy károkat, ez is megtérül azáltal, hogy sok malmot hajtanak folyásukkal. Állóvize több van, jelentősebbek felsorolása, ezek helyét is megadja. Kisebb patakok, erek névvel, helyük. – Az öt helységnek nagyobb városoktól (Arad, Kassa, Nagyvárad, Debrecen) való távolsága posta-megállókban. Egyetlen birtokoshoz tartozik mindegyik község, társbirtokosok nincsenek, sem hozzájuk tartozó birtokrész. – Gazdasági épületek, melyek az értéket befolyásolják, helységenkénti felsorolása értékükkel együtt; ezeket jövedelmet biztosító épületekre és szükséges épületekre osztja fel. Előbbibe tartoznak a kisjenői, erdőhegyi, siklósi, ottlakai, nagyzerindi vendégfogadók, mészárszékek; a kisjenői piackocsma, sör és pálinkafőző; az erdőhegyi és nagyzerindi vámház illetve vámos-lakás. Második csoportba a kisjenői tiszttartóház, kukoricagórék, ügyészház, kasznárház, szérü, pince tartoznak, továbbá Erdőhegyen főerdészház, faraktár. – Siklón ispánház, Nagyzerinden tiszttartóház, kasznárház, bognárház, ispánház, szérü, kukoricagórék; mindezek értékét is megadja, majd helységenként összeadva is közli az összértéket a két csoport szerint; állapotuk szerinti csoportosítást is ad: kitűnő állapotban, és majdnem kifogástalan állapotban lévő beosztásba sorolva az épületeket. – A telkek száma helységenként összegezve, majd együttesen, melyekből azonban a különböző vallásfelekezetek lelkészeinek telkei, jegyzői telkek, iskolaépületek, valamint a mindenkori bírók telkei leszámítandók, ezek levonásával a maradvány. – Robot munkanapok összegzése helységenként. Irtásföldek Kisjenőn vannak, ahol az uradalom egy erdőrészt kiirtatott, lakosoknak is van irtásuk, de ezt cserjés benőtte; Zerinden használható irtások vannak. Fonás alól mentesek a lakosok valamennyi helységben, mert dézsmát adnak. Gabonából, méhekből, bárányokból kilencedet és tizedet adnak minden helységben; ezen kívül a kisebb kilenced alá eső dolgokból csak kilencedet szolgáltatnak. – Erdők felsorolása helységenként, Kisjenőn három tagban vannak, helyük, nagyságuk holdakban; Nagyzerinden növendékerdők is; a másik 3 helység erdei nem jelentősek. – Szőlők nincsenek, az öt helység túl mélyen fekszik ahhoz, hogy szőlőt lehetne telepíteni. Allódiális szántók egyik községben sincsenek. Uradalmi rétek Kisjenőn és Nagyzerinden, szénahozamuk. Az uradalomnak elkülönített legelői nincsenek, az egyes helységek legelői nagyságának az urbárium alapján általa használható része. Az uradalmi, nem telki állományú földek nagysága holdakban Kisjenőn és Siklón, ezideig nem művelték saját gazdálkodásban, hanem haszonbérbe adták; Ottlakán puszta telkek földjeinek nagysága holdakban, a telkek száma, ezeket Medgyes ugyancsak kamarai praediumhoz csatolták. – Az uradalomnak az öt helységben sem dísz- sem konyhakertjei nincsenek, a kisjenői területhez tartozó Hada nevű szigeten van egy gyümölcsöse, mivel azonban gyakran túl nedves a talaj, nem éppen gazdag a gyümölcstermése; más távolabb, de nem a legjobb helyen fekvő komlóskertek is nedves talajúak. Mocsaras és szikes földekből elég sok van, nádat vághatni és salétromot söpörhetni a sziken, ezen kívül az uradalomnak más jövedelme nincsen belőlük. – Erdőhegyen a Fehér- és Nagyzerinden a Feketekőrösön vannak csak halászóhelyek, csak jelentéktelen összeget fizetnek érte haszonbért. Az uradalomnak volt hajdan Kisjenőn saját vízimalma, azon kívül nem bírt soha malmot; a lakosoknak ellenben minden helységben több malmuk van; ezen kívül vannak száraz malmaik is; (számszerinti felsorolás falvanként). A földesúr jogának elismerése fejében jelentéktelen összeget fizetnek értük; Nagyzerinden a községé a malom. – Uradalmi mészárszékek – Erdőhegy kivételével, melyet Kisjenőről látnak el hússal – mindenütt vannak; minden helységben bérbe vannak adva. Hídvámok Kisjenő és Erdőhegy között, valamint Nagyzerinden, jövedelmük egyenként és összegezve. – 1795-től Siklón nagy vásárokat tartottak, sokat fáradoztak azon, hogy Kisjenőre, mint az uradalom főhelyére áthelyezhessék, az ezt elrendelő kamarai végzés megérkezte után sem sikerült azonban keresztülvinni az eladók és vásárlók következetes távolmaradása miatt, ezért Siklón betiltották a további vásártartásokat, de Kisjenőre mégsem jöttek; jövedelmek ezért nincsenek belőle. – Minden helységnek van vendégfogadója egy vagy két vendégszobával, kivéve Siklót, melynek kocsmájában vendégszoba nincsen, istállója, szekérszine csak átutazó de meg nem szálló fuvarosok ellátására alkalmas; ezen kívül van még Kisjenőn uradalmi kocsma is, a többi falvakban pedig parasztházaknál méretnek bort. – Kisjenőn van uradalmi serfőző, melynek termelésével az egész kisjenői és nagyzeréndi kerületet sörrel ellátják, jelenleg azonban az épület kívülről tatarozásra szorul, belülről pedig olyan rossz állapotban van, hogy nem is főznek sört benne. A tőle nem messze fekvő uradalmi pálinkafőzőház még rosszabb állapotban van, jóllehet nyolc üstje van, egyikben sem főzhetni. – Az uradalomnak saját boltépülete nincsen, magánosoknak van Erdőhegyen, Ottlakán, Siklón, Nagyzerinden, fizetnek utánuk az uradalomnak. – A lakosok a termékeket Aradra szállítják leginkább, azért az áraknál az aradi piacon kialakult árak irányadók, figyelembevéve a távolságot (minden helységnél megadja mérföldekben), valamint, hogy nagyon rossz úton kell szállítaniok, két fogatú szekérrel 10 mérő kétszerest vagy 12 mérő más terményt szállítva, ezt két robotnapba számítják; kétszeres, árpa, kukorica, kenderkéve, kendermag, tizedbárány, -gida, burgonya, káposzta, széna, szalma árának egyenkénti felsorolása. – Tényezők, amelyek a jövedelmet, illetve értéket csökkentenék, csak a már említett talajvizenyősség, amely miatt a komlós- és gyümölcsöskertek, valamint rétek termékenységét befolyásolja. A lakosoknak is ugyanez a panasza, hogy a föld jelentékeny része sokszor teljesen víz alatt áll; az egyéb, nem általános panaszokat az egyes helységeknél veszi számba.
Kisjenő:
Lakosok név szerint összeírva. Homokos, nagykiterjedésű síkságon fekszik, a Fehérkőrös partján, mely nem hajózható, de malmokban annál gazdagabb; a kamara Modena-i uradalmához tartozik, a kerület főhelye, melyről az egész districtust nevezik; a Kőrösön híd, mely Erdőhegyre visz a folyó másik oldalán. A helység területe eléggé egységesített, senkinek sincs itt társbirtoka, vagy akár része. Határai, szomszédos falvak. Határjelek, hányások helye, nagysága, a határjárás ideje, amikor felállították, illetve megerősítették. – A Kőrösön kívül, mely a Háda szigetet is alkotja, más folyója nincsen; a sziget nagysága holdakban, fekvése, kiterjedése; kisebb erek, nevük, folyásuk, helyük, ezek némelyike száraz időben kiszárad. A legelőn sok szikes folt, száraz időben annyira kiszikkadnak, hogy a fű növését gátolják; ezeket a vizek kiöntése okozza, a mélyebb helyeken tovább maradnak meg, a vizek lecsapolásával, illetve szabályozásával a területet jelentősen meg lehetne javítani. Az Arad-Nagyváradi postaút a helységen megy keresztül. – Uradalmi mészárszék, helye, az épület alapja és alsó része tégla, felső része pedig égetetlen téglából épült, náddal fedett, nagysága, leírása, mészáros lakásával együtt; közepes állapotban lévő épület; kert, istálló tartozik hozzá, a függelékben lévő részletes becslés végeredményét közli, kőműves munkát, ács munkát, asztalos-lakatos-üveges-tetőfedő munkát tüntetve fel, majd összegzi. – Sör- és pálinkafőző helye, mely jóllehet jó anyagból épült, de idők folyamán tönkrement, mert nem reparálták, jelenlegi állapotának leírása; mindkettőnek berendezése, üstök száma, malátaszárító, a Kőrös partján szivattyú, mely a vizet a serfőzőbe szállítja; külön értékeli a berendezést és az épületet, utóbbit a fenti csoportosítás szerint; megjegyezve, hogy annyira lesüllyedt a földbe, hogy reparálása során négy lábnyival emelni kellene a szintjét. – Mellette a vásártéri kocsma, udvara nincsen, közvetlenül az utcáról lépni az ivószobába; alja égetett, feljebb vályogtéglából épült, zsindellyel fedett, közepes állapotban van; vendégszobából, kisebb szobából és kis faboltozatos pincéből áll, értéke; mellette fából összetákolt szárnyék, a heti vásárokra jövő kereskedők és fuvarosoknak szolgál szárítkozásra, értékét a kocsma fenti értékelésébe beszámították. – Vendégfogadó, helye, nyers téglából épült, náddal fedett, leírása, vendéglős lakásával együtt, pincéjének kapacitása, istálló 12 lóra, kocsiszín 3 kocsira, az udvar közepén gémeskút; a beépített terület nagysága négyszögölben; az épületek rossz állapotban vannak, értéke. – Tiszttartóház, helye, 'L' alakú épület, 2 részre tagolódik, egyik a tulajdonképpeni tiszttartó-lakás, hat szobából, konyhából, kamrából áll; ebédlője és konyhája között két boltozatos pince, kapacitása csöbrökben; az épület szilárd anyagból épült, vasráccsal ellátott, jó karban van. A második rész az elsőtől délkeleti irányban, mintegy 12 lábnyira fekszik, három szobából, konyhából, két föld feletti börtönből áll, hasonlóképpen L alakban épült; istállók, ólak, kocsiszínnel, mindegyik szilárd anyagból épült, jó állapotban van, istállók, ólak férőhelye, udvaron kerekeskút, a ház délnyugati oldalán konyhakert, nagysága; az egész épület értéke. – Uradalmi kádárműhely, helye, vályogtéglából épült, náddal fedett, kádár lakásával együtt, ez két szoba-konyhából áll; ferdén átellenben az utca felé a műhely, az udvaron kerekeskút, jó vizet ad, az udvar nagysága; az egész értéke. Hombár, helye, leírása, értéke. – Ügyészi lakás, szintén utcára néző homlokzattal; két részből áll, egyik a tulajdonképpeni lakás, ez néz az utcára, tégla alapra részben égetett, részben nyers téglákból épült, náddal fedett, cserép eszterhéjjal; négy szoba, kamrából áll, az egész alápincézett, kapacitása, az egész épület közepes állapotban van. Szemben vele, 3 lépésnyire a második rész, ez konyhából, cselédszobából, kamrából áll; a konyha szilárd anyagból épült, a cselédszoba és kamra ellenben csak vert agyagból, náddal fedett, rossz állapotban is vannak, mindössze a konyha van jó karban. Az udvar másik oldalán istálló, anyaga, állapota, nagysága, férőhelyek száma; értéke. – Kasznárház, helye, alapja égetett, feljebb nyers téglákból épült, sással fedett, öt szobából, két kamrából, két konyhából, és egy nagyon kis pincéből áll; az egész épület nagyon rossz állapotban van. Hátul az udvarban vályogból épült istálló, sással fedett, férőhelyek száma; ez is rossz állapotban van; nagysága; kerekeskút; a beépített terület nagysága, értéke. – Uradalmi pince, a kasznárház és piactéri kocsma között van, földbevájt, tölgyfagerendás boltozattal, nagysága, kapacitása; rossz állapotban van, értéke. Uradalmi szérű, helye, nagysága, rossz állapotban van, értéke. – Háda szigeten van az uradalmi méhes, hosszúsága, szélessége, deszkából (aus Laden) összeácsolva, náddal fedve; nem messze tőle a méhész lakása, vályogból épült, szalmával fedett, szoba-konyhából áll; értéke. – Végén összegzés valamennyi a helységben lévő uradalmi épület értékéről. Ebben a helységben nincsen svejci tehenészet, sem sertéstartás, sem juhászat, mindössze a Háda szigeten a fent leírt méhészet, évente 20–40 kasnyi méhhel (nem derül ki, hogy ez szaporulat, a régi lefojtása értendő-e alatta, vagy a dézsmaméhek), a méhtizedet is ide szállítják az egész uradalomból, jövedelme ingadozó, 9 éven keresztül feltüntetve, kasok száma, értéke. – A helység lakossága oláhokból áll, görögkeleti vallásúak; néhányan, főleg akik a bánáti hivatalnokoknál szolgálnak, részben református, részben katolikus vallású magyarok, ezek 199-en vannak, lelki gondozásuk a helyben lakó plébános által történik, erre a célra plébániaház és templom is épült; a görög keletieknek két pópájuk van, templomuk is van. – 158 jobbágy, 79 zsellér, 4 subinquilinus. Mellékletben közli a jobbágyok névsorát; telkük nagyságát; (szántóterület, rét, belsőség: 0); állataik: lovak, ökrök, tehenek, juhok száma; robotnapok egyenként; megjegyzésben a szolgáltatások alól mentesek (bíró, csősz) feltüntetve. – Nem adózó házak-telkek: pópák házai, templom, községháza, jegyzőlakás, iskola, plébánia, megyeháza (!), uradalmi hivatalok, malmok. Házas zsellérek névvel, állataik, robotnapjuk egyenként (mindegyiküké 18 nap évente). Megjegyzésben elszegényedettek, akik nem adóznak. Házatlan zsellérek névvel, állataik nincsenek, évi 12 napot robotolnak. Az együttesen fizetett adó összege (az egész község által!). Telkek száma, melyekből a nem adózók még levonandók. – Egy telek nagysága, hozzátartozó szántók, rétek, belsőség az urbarium szerint, addig évenként mérték ki újra, hol kisebb, hol nagyobb területet kapott egy jobbágy, az úrbéri szabályozás elrendelte felmérést csak 1780-ban hajtották végre, 28 hold szántó, 12 holdnyi rét tartozik egy telekhez, akinek 28, 30 vagy esetleg még több holdnyi földje volt, egésztelkesnek számított (hacsak negyed teleknyi területtel nem haladta túl földje az egész telek nagyságát), ugyanígy történt a fél, negyed, nyolcad telkek besorolása is, így alakult ki a telkek végleges száma egész telkekben; a fennmaradó földterület, amelyet eddig bírt egy-egy jobbágy, az uradalom számára elveszett jövedelem, 8 2/8 telek számában, amennyi a szabályozás előtt volt. – A házhely nincsen egyenlően felmérve egész-fél-negyed-telek arányában, némelyik jobbágynak szilvása is van a háza telkén; javasolja a telekkönyv felfektetését, anélkül, hogy újra felmérnék a helységet, különben az egyes telkek pontos helyét, nagyságát sohasem lehet tudni. – A helységen kívül a Kőrös mellett Jedlitska Ferenc egykori háza telekkel, nagysága, részletes megszerzésének és a helységhez való csatolásának módja mellékletben. A vám díjszabása tételenként. Általános úrbéri szabályozás a magyarországi szokás szerint. – A kilencedet és tizedet minden terményből teljesíteni tartoznak, amelyet úrbéri földön termelnek; lenből is adtak kilencedet, ez alól menteseknek nyilvánítják őket, fonással sem tartoznak. A fenti, telkek után nem adózók közös legelőn legeltethető állatainak száma telkenként és állatfajták szerint, összegezve a lakosok állataival. Census összege együttesen a helységből. – Victuáliákba vajat, két kappant, két csirkét, 12 tojást adnak házanként; közösen egy borjút; ezek értéke egyenként és összegezve. Robot összegzése jobbágyoknál és zselléreknél, értéke együttesen. Fonás szabályozása, nem tartoznak vele, mert telki állományú kenderföldjük, lenföldjük nincsen. Pálinkafőző üstök taxája, évi átlagjövedelem. – Kilencedjövedelem kétszeresből, rozsból, zabból, kukoricából 9 év alatt együttesen, pozsonyi mérőkben, ezek pénzértéke. Kiskilencedet borsóból, lenből, babból, kenderből, krumpliból adnak, csak kilencedet, mennyisége, értéke. Bárány- és gidakilenced jövedelme természetben kilenc év alatt, értéke, évi átlagjövedelem. Méhkilenced jövedelme, értéke. A kilenced és tized jövedelmének – melyet vegyesen adnak – összegzése pénzben. – Függelékben additamenta (a nyomtatott urbáriumhoz, melynek eredetije azonban nincsen csatolva). Erdők névvel, helyük, távolságuk a helységtől, nagyságuk holdakban; egyik része tilalmas; inkább cserjések, az urbarialis fát innen nem vághatni, ezért a szomszédos helységek erdeibe járnak fajzásra; a Hada szigeten is van erdő, leginkább tölgyfákkal, ez is tilalmas a lakosoknak, az uradalomnak sem makkoltatásból, sem vadászatból nincs jövedelme. – Allódiális uradalmi szántók nincsenek a helységben, az 1792-i összeírás említ ugyan 10 1/8 holdnyi uradalmi szántót, ezek azonban valójában nem allódiális földek. Három uradalmi rét, helyük, nagyságuk holdakban egyenként, jövedelmük. Nem telki állományú szántók, nagyságuk holdakban, ezek azonosak az 1792-ben allodiálisnak jelzett szántókkal, ennek levezetése. A legelők, főleg keleti irányban erősen szikesek, különösen a cserjések között, ahogy az előszóban már említve volt, a mélyebb helyeken az egyik értől a másikig húzódva a gödrökben megmaradó árvíz következtében. – A helységben nincsenek uradalmi kertek. A Hada szigeten uradalmi szilvás, 33 és fél holdnyi nagyságú, a fák már meglehetősen öregek, nem is teremnek már teljes értékben, hozamuk, pénzértéke; zömmel pálinkának főzik ki, jövedelme. Kenderföldek ugyancsak a szigeten 4 holdnyi nagyságú, csak 1810 óta tünteti fel hozamát, pénzértéke. – Bár a Fehérkőrös a határon folyik keresztül, halászatáért semmit sem fizetnek, erdőhegyiek halásszák, de azok árendáját nem itt tünteti fel. Uradalmi malom nincsen, több jobbágynak van közös malma, 3 kerékre, szerződésük szerint fizetnek utána, összege. Uradalmi mészárszék, melyhez a szerződés szerint 12 holdnyi, 1813-ban kimért rét tartozik, jövedelme, figyelembe véve a rét időnként változó nagyságát. – Vásárjövedelmek összege öt év alatt, azért kevés, mert az előszóban kifejtett okok következtében uradalmi rendeletre telepítették ide, mint a kerület főhelyére a vásárokat. Vendégfogadók jövedelmének részletezése, italmérésből. Piactéri kocsma jövedelmének összege. Uradalmi serfőző jövedelme (mellékletben táblázatban az 1804–1806. között főzött sör és pálinka mennyisége, összegzése, átlagjövedelme).
Jövedelmet befolyásoló tényezők: 1). Az uradalomnak nagy kára van abból, hogy a jobbágyok nem tartanak valamennyien vonómarhát, így a sok apró, 4–5-6 sőt 7/8-nyi telkek csak többen összefogva tudnak igát kiállítani, sokan még így is adósok maradnak a robottal, így az uradalom kénytelen igás robot helyett kézi robotot elfogadni. – 2). A lakosok viszont azt panaszolják, hogy akiknek van vonómarhájuk, azok igás robottal és hosszúfuvarral túl vannak terhelve. – 3). A határ általános felmérése mind az uradalomnak, mind a lakosoknak többféle kárt okozott (nem részletezi).
Sikló:
Nagy kiterjedésű síkságon terül el, szintén Arad megyében fekszik, a Modeni uradalom falva, a kisjenői districtusban; attól való távolsága; közben két terület is fekszik köztük, melyeket más földesurak bírnak. Határai, szomszédos falvak, azok birtokosai, kiterjedése. – Jövedelmet hajtó gazdasági épületek: kocsma, alapja égetett, feljebb üres téglából épült, náddal fedett, közepes nagyságú csapszékből, konyhából és a kocsmáros lakásául szolgáló két szobából, kamrából áll, jól boltozott pince az egész épület alatt, kapacitása, a ház tatarozást igényelne, leginkább a falak; hátul istálló 12 lóra, egy fedél alatt két kocsira való szekérszínnel, vert földből készült paraszti munka, szalmával fedett, nagyon rossz állapotban van; az udvaron, hasonlóképpen robotmunkában kiásatott és deszkával bélelt, jó vizet adó kút; jelentéktelen kert tartozik még hozzá, cölöppel határolt az egész másfélholdnyi nagyságú telek; értéke kőműves és ács becslése alapján. – Vert földből készült, náddal fedett mészárszék, jó állapotban van, szoba-konyha-kamrából áll, kertjében robotmunkával kiásott és deszkázott kúttal, a konyhakert jelentéktelen, mindössze 50 négyszögnagyságú, cölöpökkel kerített; értéke. – Szükséges, de jövedelmet nem hozó uradalmi épületek az ispánház, amely a tulajdonképpeni lakásból áll, ez égetett téglából épült teljes egészében, zsindellyel fedett, 3 szoba, egy nagy és egy kis kamra, jól boltozott pince, kapacitása; a kaputól jobbra van a cselédház, vert földből készült, náddal fedett, itt van a konyha és mosókonyha is, és egy kisebb börtön; szekérszín, hozzáépített tehénistállóval 6 állatra, ez is vert földből készült és náddal fedett, nagyon rossz állapotban van; szemben vele földből készült, szalmával fedett disznóól; az udvar közepén másfélölnyi mély, szilárd anyagból épült, iható vizet adó kút; az egész telek, melynek felét a kert teszi ki, két holdnyi nagyságú, cölöppel kerített, kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges, cserepes 1790–15 évi becslése alapján értéke, ennek rectificálása mai állapot szerint. A helységben uradalmi állattartás nincsen, és mivel uradalmi legelők sincsenek, nem is lehet. – 286 jobbágy, 124 zsellér, 7 subinquilinus. Jobbágyok névvel (ezt csak a mellékletben közli), telkük nagysága. Hozzátartozó belsőség, szántók, rétek nagysága holdakban. Állataik: lovak, ökrök, tehenek, juhok, disznók. Pálinkafőző üstjeik: nincs. – Robotjuk egyenként feltüntetve hosszúfuvarral együtt. Zselléreknek csak állataik vannak; robotjuk egyenként. Telkek összegzése, hozzájuk tartozó földek nagyságának szabályozása. Erdők nincsenek, lakosoknak régebben sem voltak, a szomszédos kamarai erdőkben vághatnak száraz fát, de ezért az uradalom részére is tartoznak fát vágni és beszállítani. – Census, victuáliák szabályozása azonos a fentivel, a tételek azonosak, csak mennyiségük és ennek következtében pénzértékük eltérő. Robot összegzése, értéke. Fonással nem tartoznak, mert len és kenderföldjeik az általuk árendában bírt Palota praediumban van, – ha néha úrbéri földön is vetnének, kilencedet adnak belőle. Pálinkafőzésből nincsen jövedelme az uradalomnak, mert a lakosoknak sem szőleik, sem szilvásaik, vagy bármiféle más gyümölcsöseik nincsenek, nem főznek pálinkát. – Gabonakilenced szabályozása azonos a caput bonoruméval; kiskilenced alá eső terményeket pedig zömmel a bérbevett praediumban vetnek, ezért nagyon kevés folyik csak be belőle: bab, kendermag mérőkben, kenderkévék, értékük, összegzésük. Bárány-gida- és méhkilenced szabályozásában nincsen eltérés. – A helységben, mint fentebb már szó volt róla, nincs erdő, a Bokros nevű határrészen volt régebben egy vadkörtefákból álló kis erdő, de már régen kivágták és legelőnek használják. Allódiális szántók nincsenek itt, az uradalom által bérbeadott, allodiálisnak tartott földek voltaképpen telken kívüli állományú szántók. – Az uradalomnak három helyen vannak itt nem telki állományú földjei, helyük, nagyságuk holdakban, a csatolt árverési jegyzőkönyv szerint jobbágyoknak bérbeadták, kikiáltási ár és ígért legmagasabb ár is feltüntetve. Szikes területek, amelyeket az uradalom hasznosíthatna, nincsenek, csak teljesen hasznavehetetlenek. A helység határában víz nem folyik keresztül sehol, ezért csak szárazmalmok vannak, kilenc jobbágynak van, fizetnek utána az uradalomnak, összege. – Egykor híres vásárok voltak itt, mint az 1793–98 között feltüntetett jövedelme bizonyítják (ennek alapján évi átlagjövedelme), mióta azonban legfelsőbb rendelettel áthelyezték Kisjenőre, megszüntek a vásárok. Görög kereskedő (névvel), saját házában szatócsüzlete van, fizet utána az uradalomnak, összege. Mészárszék, árverésen legtöbbet ígérőnek bérbeadva, összege. Kocsma jövedelme. – Jövedelmeket befolyásoló tényezők: a lakosoknak helységükben erdejük nincsen, máshová kell fáért menniök, nemcsak a nagy távolság miatt panaszkodnak, hanem még a fa fejében télen faszállítással is tartoznak az uradalomnak. A köröskörül fekvő földek ugyan termékenyek, de maga a hely, ahol a falu fekszik, olyan mélyen van, hogy a szántók túlnyomó részét elönti évente az árvíz, talajvíz, idén is parlagföldjeiket mind elöntötte, pedig ide akarták az őszit elvetni. – Mivel a helység síkságon fekszik, jégeső ritkán éri, a szélnek itt nincsen nagy huzatja. A lakosok panaszolják, hogy a szomszédos Kamarás praedium bérlője évről évre mélyebben beleszánt az ő földjükbe, határt kell állítani. Határvillongásokról is panaszkodnak.
Erdőhegy:
A lakosok összeírása. Síkságon fekszik, a Fehérkőrös folyó mellett, Kisjenő mezővárossal szemben, annak districtusában. A község földterülete két különböző vidéken terül el; az egyik ahol maga a község fekszik, a másik attól déli irányban, mintegy két órányira, a távolság megrakott kocsival értendő, de csak a legközelebbi pontja, a legtávolabbi 3 órányira is van. A szerfeletti hosszú kiterjedésnek az az oka, hogy a lakosoknak a legdélkeletibb pontján volt egykor helységük, melyet Szederkénynek hívtak, a kuruc időkben némelyek közelebb kezdtek húzódni Nagy Karánts nevű faluhoz s megalapították Kis Karántsot, majd falujukat a kurucok elpusztítva a nagykarántsiakkal együtt a Bököny nevű, Kisjenői erdőbe menekültek a Kőrös mellé, az erdőnek kisjenő felé eső sarkán, azzal éppen átellenben, új falut alapítottak, melyet nevéről Erdőhegynek neveztek, ennek területe mellett megtartották régi földjeiket is Szekerkényben (!) illetve Karáncson. Határai, fekvése, szomszédos helységek, azok birtokosai, kiterjedése. – Uradalmi kocsma, főkapuja a híddal pont szemben van, szilárd anyagból épült, fenyőzsindellyel (mit weichen Schideln) fedett, nagyon jó állapotban van, nagy csapszékből, vendégszobából, a kocsmáros lakásául szolgáló két szobából, kis konyhából, kamrából áll; nem messze tőle keleti irányban szekérszín 4 szekér számára és a hozzáépült istálló 12 lóra; égetett téglából épült mindkét épület, gerendás padlással; kis kert tartozik még hozzá, az egész cölöpkerítéssel kerített, nagysága, értéke. – Vámház a Kőrös baloldalán, jó anyagból épült, kemény zsindellyel fedett, közepes állapotban van; három szobából áll és a vámos konyhájából, az udvaron fából épült, zsindellyel fedett, beomláshoz már nagyon közel álló pince; távolabb agyaggal beszórt, fából épült istálló, hozzátapasztott szekérszínnel, mindkettő náddal fedett, elég rossz állapotban vannak; cölöpökkel kerített kis udvar, az egésznek területe; a vámos lakásának leírása, kis kerttel; az egész együttes értéke. – Főerdészház, helye, jó anyagból épült, zsindellyel fedett, öt lakószobából, konyhából, kamrából és kis pincéből áll, ennek kapacitása, az ablakokon vasrács, közepes állapotban van, kisebb reparálással még sokáig használhatóvá lehet tenni; szemben vele istálló öt lóra és ugyanannyi tehénre, agyagból épült, náddal fedett, nagyon rossz állapotban van, disznóól, ugyancsak rossz állapotban, kerekeskút, a ház előtt az utcán kis virágos kert; megjegyzendő, hogy a Kőrös áradása alkalmával az árvíz az udvaron egész a szekérszínig feljött, cölöpgátat emeltek ellene, ma is áll; az egész ház értéke tartozékaival együtt. – Uradalmi faraktár, helye, nagysága, kerített, két kapuja van, ezek rossz, a környéke tűrhető állapotban vannak; értéke; összegzi mind a négy uradalmi értékét. A helységben az uradalomnak sem tehenészete, sem sertés- vagy juhtartása, méhészete nincsen, semmi olyasmi, amit állattartásnak lehetne nevezni. – 143 jobbágy, 85 zsellér, 1 subinquilinus névvel, bíró, mesteremberek (vargák, szabók, fazekasok, csizmadia) feltüntetve. Telkek nagyságának szabályozása. A lakosok részben református vallású magyarok, részben görögkeleti oláhok; mindkét felekezetnek saját temploma és lelkipásztora van, lelkészséggel. – Mivel allódiális földek nincsenek, a robotot megváltják, összege, akinek azonban már több évi restanciája van, az ledolgozza, nehogy az úrbéri szolgáltatások feledésbe merüljenek; az ispán számadása szerinti kimutatás. Kilenced, kiskilenced, victuáliák szabályozásában megegyezik a caput bonorummal. – Erdők nincsenek a helység határában. Az uradalomnak szőlei, szántói, rétjei nincsenek itt, szőleje a falusiaknak sincsen; legelő, nagysága holdakban, használatáért a lakosok fizetnek az uradalomnak, hat szekér szénát adnak, pénzértéke. Nem telki állományú földek nincsenek, néhány szikes foltot kivéve; kertjei sincsenek az uradalomnak. – Halászat a Fehérkőrösön, bérbeadásából árverésen nyert évi jövedelme, jegyzőkönyvek kimutatása 1793–1798. évekből csatolva. Az uradalomnak malma nincsen, a lakosok bírnak egyet a Kőrösön, 4 kerékre, szerződésük szerint fizetett összeg jövedelme. Hídvám jövedelmének kimutatása 1806–1804 között, évi átlag kiszámítása, ebből leszámítandó a vámos fizetése és járandóságának értéke. – A helység csak falu lévén, hetivásárai vannak csupán, nem országosak, vannak kereskedők, akik boltjukban árusítanak (név szerint említve), censusuk egyenként és összegezve. Kocsma jövedelme. A jövedelmet befolyásoló tényezőknél, mint legfőbb panaszt említi, hogy az árvíz gyakran elönti a falut.
Ottlaka:
Lakosok név szerinti összeírása. Az Arad megyei nagy síkságon fekvő helység, Kisjenőtől való távolsága. Határai, kiterjedése, szomszédos helységek, azok birtokosai. – Az uradalomnak csak jövedelmet hajtó épületei vannak itt, másfélék nincsenek. Ezek: az uradalmi kocsma, égetett téglából épült, boltozatos pincével, közepes állapotban van, istállóval, kocsiszínnel, tehénistállóval; értéke. Vert földből készült mészárszék, náddal fedett, mészáros lakásával együtt, egy szoba-konyha-kamrából áll, egész jó állapotban van, fakávás kerekes kút; értéke. Semmiféle uradalmi állattartás nincsen a helységben. – Jobbágy 322 név szerint, zsellér 56, subinquilinus 1. Lakosok száma (névsoruk függelékben csatolva, állataik számával együtt). Telkek nagyságának szabályozása, száma. A lakosok Megyes praediumot is művelik, idők folyamán azonban északkeleti résuét úrbéri telkeknek mérték ki, a fennmaradó részt Nagymegyesnek nevezve, továbbra is haszonbérbe adva ki; az itt épült házak távolsága a helységtől. – A földek termékenyek, első osztályú helységként kezelve. Közös legelő nagysága holdakban, legeltethető állatok számának megállapítása fajtánként; a nem adózó telkek után legeltethető állatok számának meghatározása. – Uradalom jövedelmében a censuson kívül a megyesi praedium bérletéért fizetett díjat is beszámítják. Victuáliák helyett fizetnek, összege tételenként és együttesen, az urbárium szerint adandó borjú helyett is fizetnek. – Robot, szabályozása. Mivel a jobbágyoknak saját kenderföldjük nincsen, csak úrbéri földbe vetnek kendert, azután pedig kilencedet adnak, fonással nem tartoznak. Mivel a lakosoknak szőleik nincsenek, gyümölcskertjei is csak kevésnek, azok is kicsinyek, pálinkát nem főznek, taxájából nem jön be jövedelem. Kilenced, kiskilenced mint a caput bonorumnál. – Erdőre, illetve egykori létére semmiféle bizonyítékot nem találni. Allódiális szántók nincsenek; rétek sem, de a megyesi praedium nem constitutiv állományú legelőiből volt jövedelem az uradalomnak, összege. Uradalmi rétek nincsenek, mivel a lakosoknak kiosztották, szükség esetén innen is használhatna az uradalom; jövedelem nincs belőlük. Nem telki állományú földek, nagyságuk holdakban, jövedelmük. – Vásárok nincsenek, sőt mivel folyóvíz nincs a falu határában, malmok sincsenek, csak a lakosoknak van vonómarhával hajtott szárazmalma, nyolc malmuk után fizetett census. Kereskedő censusa, saját házában lévő szatócsboltja után fizet. Kocsma jövedelme. – Jövedelmet befolyásoló tényezők: a föld bár termékeny, de az egyik nyomás földjei nedves időjárás esetén víz alá kerülnek, annyira, hogy abba nem is vethetni semmit, kárpótlást kapnak viszont száraz évben, amikor televényesebb földbe vethetnek. Főleg azon panaszkodnak a lakosok, hogy határuk egy részéből a közös legelő jó darabját elhasították, és a megyesi bérlőnek átengedték, itt építettek házakat. Birtoktörténeti adatok. A lakosok szeretnének kenderföldeket, melyeket kilenced ellenében művelhetnének.
Nagyzerind:
Lakosok név szerinti összeírása. A Feketekőrös partján fekszik, nagy síkságon, a modeni uradalomhoz tartozik, a zerindi districtus főhelye. Területe kelet, dél és nyugat felől meglehetősen nádas; határai, szomszédos helységek, kiterjedése. – Uradalmi vendégfogadó, helye, vályogtéglából épült, náddal fedett, közepes nagyságú csapszékből áll, mellette konyha, vendéglős szobája, kamrája, az egész alápincézett, kapacitása, az épület szárnyán van két vendégszoba és egy kamra, ebben van egyúttal a padlásfeljárat is; az ablakokon erős vasrács, reparálásra szorulna az egész épület; hátul két istálló, nagyságuk egyenként, kocsiállás hat kocsira, az egész épület értéke. Uradalmi mészárszék, a vendégfogadó udvarán fekszik, alapja égetett, feljebb vályogtégla, húsmérő szobán kívül itt a hentes lakása is, leírása, ez is tatarozásra szorulna, értéke. – Gazdasági épületek közül felsorolja a tiszttartóházat, a postaút mellett fekszik, átellenben a fenti vendégfogadóval, 'L' alakú épület, alul égetett, felül sártéglából épült, náddal fedett, négy lakószobája van, konyha, kamra tartozik hozzá; közepes állapotban van; az udvaron boltozatos pince, kapacitása; istállók, kocsiszín; ugyancsak az udvaron van a tölgygerendákból épült, náddal fedett, nagysága; az egész ház értéke mesteremberek becslése alapján. – Kasznárház, a helység közepén épült, jó anyagból készült, náddal fedett, négy szoba, konyha, kamrából áll, öt ablaka vasrácsos, pincéjének kapacitása; az egész jó állapotban van; udvarán tölgygerendákon nyugvó szín, istállók, kertjének nagysága; az egész értéke. Uradalmi kádárműhely, lakással együtt, két szoba-konyha-kamrából áll, értéke. Ispánház, 3 szoba-konyhából, kamrából áll, értéke. – Üres uradalmi telek, helye, mintegy fél holdnyi nagyságú, rajta két kukoricagóré, nagyságuk, értékük. Uradalmi szérü a helységen kívül, közepén oszlopokon nyugvó, náddal fedett csűr, méretei, értéke. Összegzés a jövedelmet hajtó és lakásul szolgáló uradalmi épületek értékéről. Uradalmi állattenyésztés nincsen a helységben. – Jobbágy: 265 név szerint, zsellér: 6 név szerint. Lakosok lélekszáma (névsoruk, állatállományuk csatolva), telkek száma, nagysága, appertinentiák szabályozása. Census összege. Két taxás jobbágy is van, ezek taxájának összege. – Victuáliák felsorolása, természetben adják, értékük feltüntetve. Robotnapok számbavétele. Fonással nem tartoznak. Pálinkafőző üstjeik után fizetett taxa összege. Kilenced jövedelme kétszeresből, rozsból, zabból, kukoricából, kölesből, értékük az aradi piacon kialakult árakat figyelembevéve; együttes értékük. Kiskilenced átlagjövedelme, kenderből, lencséből, babból, borsóból, lenből, krumpliból stb. adnak, együttes értéke. Bárány- és gidakilenced jövedelme. Méhkilenced jövedelme. Tizedjövedelem összegzése gabonaneműekből, bárányokból-gidákból, méhekből. – Erdők, névvel, helyük, nagyságuk holdakban, jövedelmük. Szőlők nincsenek. Allódiális szántók nincsenek, egy, mintegy 15 holdas föld kivételével, megszerzésének módja, szerződés szerint árendát fizetnek utána az uradalomnak, összege. Tulajdonképpeni uradalmi rétek nincsenek, Ősi praediumban úrbériekként kiosztott legelők után azonban fizetnek az uradalomnak. Legelője a községitől elkülönítve nincsen az uradalomnak. Nem telki állományú földek, kertek nincsenek. – Halászatért a perceptorium szerint fizetnek, összege. Görög kereskedő, boltjának censusa. A község malma után fizetett census; szárazmalmok censusa, a kettő együttes összege. Mészárszék, jövedelme. Hídvám jövedelmének kilenc éven keresztül való feltüntetése, évi átlagjövedelem. Vendégfogadó jövedelme. Jövedelmet befolyásoló tényezők; az uradalom panaszolja, hogy a határ jelentős része víz alatt áll, nádon kívül más jövedelmet nem ad; a lakosoknak ugyanez a panasza.
Kamarai birtok.
(Arad m.): Kiss-Jenő – Erdőhegy – Sikló – Ottlaka – Nagy Zerind