Német nyelvű összeírás és becslés, aláírásokkal és pecsétekkel hitelesített eredeti példány, mellékletei részben bekötve. 464 pagina. Készítette Johann Popovich kamarai számtiszt.

Beschreibung und Schatzung, amelyet a kamara rendeletére készítettek küszöbön álló királyi adományozása miatt. (A birtok Jettin József halála után, örökösök hiányában a fiscusra szállt.)
Tiszaszentmiklós:
Torontál megyében fekszik, kamarai birtok, igazgatási székhelyei. Szegedtől való távolsága; közeli nagyobb városoktól való távolsága. Birtoktörténeti adatok, török alóli felszabadulás után királyi birtok lett, adományozásai, eladásai, vételárai, bérleti díjai, 1811-ben Jettin József halála után kamarai birtok lett. – A helységben senkinek sincsen társbirtoka, tulajdonrésze, adósságok nem terhelik. Szomszédos helységei, határai. Határhányások, határjelek, helyük, nagyságuk. Határvillongások, részletezésük. – Jövedelmet biztosító gazdasági épületek: nagy uradalmi kocsma, leírása, vert földből épült, náddal fedett, nagy ivószobával, kis pincével, csapóajtóval ellátva, kocsmáros szobájával, konyhájával, vendégszobával; kőből épült pince, kapacitása, 800 négyszögölnyi konyhakerttel; ezek együttes értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges mesteremberek becslése alapján. – A kocsma mellett mészárszék, vert földből, csak részben van teteje, náddal fedett, leírása, értéke. Kisebb uradalmi kocsma, nem messze a templomtól fekszik, leírása. Uradalmi sör- és pálinkafőzőház, egybeépült az alábbi uradalmi épülettel, leírása, pincékkel, felszereléssel, üstökkel együtt, előtte gémeskút, melyből a főzésekhez szükséges vizet nyerik; a főzde leltára csatolva; az egész épület értéke a becslések alapján. – A jövedelmet biztosító gazdasági épületek után a második csoportba sorolja a gazdasági lakóépületeket, ezek részletezése: újonnan épült uradalmi ispánház, részben nyers téglából, részben jó anyagból épült, részben zsindellyel, részben náddal-sással fedve, leírása, szobáinak, egyéb helységeinek száma, elhelyezése; egyik kamrája régebben "Liqueur-Laboratorium" volt, az üvegek számára csapóajtóval ellátott kis pincével; egyik helyisége kápolnának berendezve, felszereléssel el van látva, a római katolikus cselédek számára tartanak benne istentiszteletet. – 6 lépcsőn lejárat a kertbe; az udvaron oldalt van a régi uradalmi lakóház, vert földből épült, náddal fedett, négy szobából, 2 kamrából, két konyhából áll; ezzel épült egybe a sör és pálinkafőző malátaszárítója, aszalója, mely egyúttal borprésnek is szolgál; szekérszín, hozzávetőlegesen négy szekér számára, halászok részére szolgáló egy szoba konyhás-kamrás lakással; mögötte istálló, mintegy nyolc tehénre; baromfiól; az udvaron beljebb hajdúház, szintén vert földből épült, náddal fedett, szoba-konyha-kamrából áll ez is; nem messze tőle dohányszárító pajta. – Az említett hat lépcsőn való lejárat a kertbe, amely a következőképpen tagolódik: konyhakert, gyümölcsöskert, szőlőskert, telek, mindegyik nagysága, összesen 24 hold, 600 , az egész kert részben náddal, részben fallal kerített; megadja a beépített területek nagyságát is; az épületkomplexus értéke becslés alapján. – Magtár, szilárd anyagból épült, agyaggal tapasztva, náddal fedve, hozzávetőleges kapacitása mérőkben, értéke. Egykori uradalmi kertészház, vert földből épült, náddal fedett, szoba-konyha-kamrán kívül 800 négyszögöles kis konyhakert is tartozik hozzá; ezeken kívül vannak még más épületek, melyeket a korábbi birtokos, Jettin József építtetett, a helység azonban saját használatra megszerezte, ilyenek a jegyzőház, vert földből épült, sással fedett, 2 szobából, konyhából áll, hat marhára való istállója van, mögötte náddal kerített konyhakertecskével, nagysága négyszögölben, értéke. – Harmadik csoportba sorolná a kedvtelésre szolgáló épületeket, ilyenek azonban nincsenek a helységben. Kegyúri épületek nincsenek, a rác templomot és iskolát a község tartja fenn. Uradalmi majorház nincsen a helységben, tehát juhtartás, tehenészet, sertéstartás, méhészet sem lehet. – Az úrbéri összeírás szerint 115 egész, 46 fél, 16 negyed, 11 nyolcadtelek van a helységben, ezenkívül 79 házas és 17 házatlan zsellér; a telkek nagysága az úrbéri szabályozáshoz igazodik, kivétel nélkül minden egész telekhez 34, félhez 19, negyedhez 11, nyolcadhoz 7 hold tartozik; ezek összegzése és megoszlása belsőségek, legelők, szántók, rétek, szőlők szerint, összegezve 5197 hold 1100 , leszámítva a bonificatiós telkeket. – A jelenleg szabadon hagyott telkek: uradalmi kúria kerttel, szántóval, magtárral, nagysága holdakban; a három uradalmi ház kertjeinek nagysága holdakban; három pusztán álló uradalmi házhely nagysága; a két uradalmi kocsmához tartozó telek; mészárszékhez tartozó telek nagysága; községház telke; a Tisza és Aranka patak árterülete, mindegyik nagysága, feltüntetve holdakban és négyszögölben. – Egyéb földek: halastó a Hera Bara nádassal együtt, nagysága holdakban; tartalékföldek nagysága holdakban, az említett dohánykertészetek nagysága holdakban; a szabad telkekhez, épületekhez tartozó földek nagysága holdakban: templom, lelkész, iskola, temető; utakra, ösvényekre, dülőkre leszámítandó részek nagysága, a helység egész területének összegzése. – Új telepesek, kiknek mentessége az itt tárgyalt 9 évi átlagba esnék, nincsenek. Puszta telkek (hat egész egy fél), melyeknek szántóföldjeit és rétjeit az előbbi földesúr Jettin József részben a két dohánykertészethez csatolta (170 hold), a fennmaradó 20 holdat pedig a kuriális földek megnagyobbítására fordította, jelenleg a fent részletezett célokra használja a helység. – A jobbágytelkek mérnökileg fel vannak mérve, a közös legelőn kívül 3 nyomásra és rétre vannak felosztva, ezek helye. A földek minőségét illetően a helységet első osztályú adózóként vették fel. A lakosok általában kétszerest, árpát, zabot vetnek, kukoricát és kölest ellenben csak nagyon ritkán. Közepes évben egy mérő kétszeresből 5, árpából 4, zabból 4, kukoricából 10 mérő várható (utóbbiból 1/4 mérő után); ezek súlyát is megadja fontokban. – A lakosok megélhetési forrása a földművelés és állattartás, nélkülözhető termékeiket a három stációnyira fekvő Szeged városba szállítják eladásra. Szőlők nagysága, összesen 121 hold 300 négyszögölet tesz ki, mivel dézsmálnak utána az urbárium szerint, félévig a kocsmáltatás az övék; a felhőszakadások, kiöntések nagy károkat okoznak a szőlőkben, főleg a laposabb helyeken fekvőkben; a szőlők közepes minőségű bort adnak, legnagyobbrészt maguk fogyasztják, nem viszik ki a helységből. – Kicsi uradalmi erdőcske, a lakosoknak saját erdejük nincsen, építéshez és fűtéshez az itt bőségesen termő nádat kénytelenek használni. A közös legelő az urbárium szerint felosztva telkenként, egész telekhez 3 hold, fél telekhez 2, negyedhez-nyolcadhoz 1–1 hold legelő tartozik, összesen 464 hold; 1801-ben az utolsó eladáskor nagyobbították területét a bonificatiós telkekkel, ennek indokolása. A jobbágytelkekhez tartozó legelő a helység szélén fekszik, közepes minőségű, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, juhok, disznók száma egyenként (a bonificátiós telkekkel nagyobbított területet értve). – A lakosok rác nemzetiségűek, görögkeleti vallásúak, kívülük van néhány német család is, ezek katolikusok; előbbiek száma 1720 lélek, a németeké 20. Hátralékos követelések, melyekkel a lakosok a kamarának adósok maradtak volna az összeíráskor nincsenek, Jettin földesúrnak azonban volt még követelése halálakor, összege, a végrendeleti végrehajtók be fogják szedni. – Szolgáltatások: úrbéri census összege évente, kulináriák helyett telkenként fizetnek, részletezve telekcsoportok után nagyság szerint és összegezve; robotnapok száma telkenként, összegezve, a megváltásból folyó jövedelem összegezve, részben azonban természetben teljesítik, házatlan zsellérek robotja, az egészről kimutatás 12 évi megoszlásban, átlagjövedelme; telkeken felüli földeket nem használnak melyek után censust kellene fizetniök. – Pálinkafőző üstök taxája, a csatolt kivonat szerint 9 év alatt összesen 209 üst után adóztak, összege üstönként és együttesen, ez elosztva egy évre. Gabonakilenced jövedelme kétszeresből, árpából, zabból, kukoricából, kölesből mérőkben, összegezve és egy évre elosztva; ezek értéke pénzben a Szegedre, Becskerekre beszállított áruk árát véve alapul, összege. Kender- és lentized jövedelme, ugyanígy kiszámítva. Bortized jövedelme természetben, mennyisége, értéke változott, időpontja, átlagjövedelmek pénzben. Báránytizedbe adott bárányok száma 9 év alatt, pénzértékük, évi átlagjövedelem. Méhtized, 10-en alul megváltják, összege, jövedelme. – Uradalmi erdő, helye, megszerzésének módja, nagysága holdakban, a meghalt földesúr csaknem teljesen kivágta, újra ültette, hozzávetőlegesen 3 év múlva kezd vághatóvá lenni, vágási tervek szerinti felosztás alapján kiszámítható jövedelme. – Uradalmi szőlő az említett kúriához tartozó szőlőskertben, egyik két holdas, másik 5 hold, jórészt 1809-ben ültette földesúr, részben robotban művelik meg, csak 1812-től terem mindkét része, jövedelme. – Uradalmi földek két helyen vannak, egyik a kúriánál az előbbi szőlő és gyümölcsös mellett, hat és fél holdnyi, másika 28 és fél hold; az ispán vettetett kukoricával 4 és fél holdat, hét holdat pedig az uradalom dohánnyal; a fennmaradó részt pusztán hagyták, dohányhozamuk, jövedelmük, a kukoricaföldet felsőbb rendeletre nem az ispán vagy földesúr részére vetik, hanem a lakosoknak adják ki, árverésen a legtöbbet ígérőnek, jövedelme; a fennmaradó pusztán hagyott földeknek nincs jövedelmük, a jövedelmező földek hozamának eredményét azonban módosítja, olyképpen, hogy ezeket beleszámítja amazok jövedelmébe, jövedelmüket ezekkel együtt osztja el. – Az uradalmi magtár, mely a kúria mögött terül el, területének nagysága, a terület értéke holdanként számítva. A fent jelzett maradványföldek részletezése, nevük, nagyságuk, általuk használt terület nagysága, árverésen utánuk fizetett összeg. – Uradalmi házak konyhakertjei, az ispánház, jegyzőház és bognár kertjének nagysága együttesen, mivel ezek az uradalomnak hasznot nem hoznak, csak mint földet értékeli, holdanként. – Uradalmi gyümölcsöskert nagysága, a benne található alma, körte, kajszibarack, őszibarack, szilva, mandula diófák száma, csemetében még cseresznye, naspolya, birs és ringló is vannak, ezek még nincsenek beoltva illetve szemezve, értéke. Kender, komló, káposztáskert nincsen a helységben. – Halászat a halastóban, a mellette fekvő nádassal együtt nagysága, árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbeadva 1812–1815 október végéig, csatolva az árverési jegyzőkönyv, jövedelme hat éven keresztül, egy évi jövedelme ennek elosztásával. – Malomcensus jövedelme évente. Hídvám és vásárpénz nincsenek a helységben. Kereskedők censusa 1790–96., valamint 1811–1812-ben, négy osztályba sorolja őket, jövedelmek végösszege. Mesteremberek: kovács, cigánykovács (Neü-Banater, magyarázata 429–430 ff: Zigauner), bognár, szabó, csizmadia, szűcs, adójuk hat éven keresztül, évi átlaga. – Kocsma árendájának összege, beleértve az épületen kívül a telket és hozzátartozó földet, valamint a mészárszék épületét; hat évi jövedelem részletezése után ezt elosztva, évi átlagjövedelmét is adja, csatolva az árverési jegyzőkönyv, valamennyi licitáló neve és az általa beígért összeg feltüntetésével. Uradalmi serfőző jövedelme, főzött sör ára hat éven keresztül feltüntetve, átlagjövedelem; pálinkafőző jövedelme. – Házcensus jövedelmének összege. (Valamennyi hivatkozott melléklet függelékben megvan, margón piros tintával az átvizsgálás során tett észrevételek, javítások, ezek keresztülvezetése.) A Haranga patak mellett fekvő telkek a patak gyakori kiáradása miatt kárt szenvednek, más maleficiuma nincsen a helységnek. Uradalmat illető terhek nincsenek.
Jazova és Hradits:
Az itteni dohánykertészetekben található uradalmi tulajdonokat, illetve az uradalom jövedelmét belőlük, írja le. Tiszaszentmiklóstól való távolsága, szomszédos helységek, azoktól való távolsága. – Jövedelmet biztosító gazdasági vagy kegyúri épületek nincsenek. A kamara 1812-ben bérbeadta dohánykertészeknek 6 évre a két helységet. A dohányon kívül gabonát, kölest, zabot, kukoricát is termelnek; dohányból a föld 5–6 mázsát ad holdanként. A kertészek valamennyien r. katolikus vallású magyarok, istentiszteletre a tiszaszentmiklósi kápolnába járnak. Fő megélhetési forrásuk a dohánytermesztés. – A két helység együttesen 99 házból áll, melyeket 800 lélek lakik. Külön legelőjük nincsen, a tiszaszentmiklósi legelőn legeltethetnek, az általuk legeltethető ökrök, tehenek, lovak, disznók száma meghatározott. – Fizetendő készpénz összege. Gabonatized mennyisége búzából, kétszeresből, kölesből, zabból, kukoricából mérőkben, értéke pénzben. Dohánytized jövedelme, értéke. A dohánykertészekkel kötött szerződés másolata csatolva: a még Jettin által meghatározott területet nem módosítja a kamara, mintegy 430 holdnyi marad a bérbeadott rész; a dohánykertészek a földnek legalább harmadát kötelesek dohánnyal beültetni, a többi területen őszi és tavaszit vethetnek, ennek fejében a dohánnyal beültetett földek után holdanként 1 mázsát, a gabonával vetettek után pedig a tizeden felül 3 forintot fizetni, szabályozza az adandó dézsmát ősziből, árpából, zabból, kukoricából, ezt tartoznak Csanádra beszállítani; jóllehet a dohányt szabadon értékesíthetik a kertészek, mégis, ha a szegedi cs. királyi dohányszedő hivatal minden év szent Mihály napjáig kijelenti, hogy igényt tart rá, elővételi joga van rá, és a szomszédos uradalmakban szokásos áron kötelesek a kertészek átadni. – Bor- és pálinkamérés tilos, vadászat is, de a tiszt tudtával nádat vághatnak. Az uradalomnak joga van a lusta, hanyag, ellenszegülő és főleg gonosztevő, valamint szerződésszegő dohánykertészeket 3 hónapi felmondás után elbocsátani. A kertészek részéről nyolcan írták alá, valamennyien magyar nevűek. Maleficiumok nincsenek a helységben. Uradalomra háruló terhek nincsenek. Az egész uradalom jövedelmeinek végösszege: 23397 Ft 8 Xr. A hivatkozott mellékletek csatolva, nagyrészük eredeti, aláírásokkal, pecsétekkel hitelesítve.
Jettin József egykori birtokai.
(Torontál m.): Tisza Szt. Miklós – Józova – Hodits