Német nyelvű, pecsétekkel és aláírásokkal ellátott eredeti példány, mellékletekkel. Készítette Johann Popovich kamarai számvevő, 68 eredeti számozású pag.

Beschreibung úrbéres adatokkal, amelyet a kamara meghagyására készítettek az összeírók, küszöbön álló királyi adományozása miatt. A kötet elején index, a mellékletek sorrendjéről tájékoztat, melyik oldalon található a kötetben.
Dragomirestye:
Lugostól való távolsága, szomszédos helységek, azok birtokosai, birtoklásuk jogcíme, határai, azok pontos felmérése, melynek elvégzése alatt semmi nehézséget nem tapasztaltak az összeírók. A helységben nincsenek sem jövedelmező gazdasági, sem kegyúri épületek; az oláh templom magántulajdonban van. Uradalmi major sincsen, sem juh- vagy sertéstartás. – A helységben 2 fél, 53 negyed, 113 nyolcad telek, az urbárium szerint; egy fél telekhez – tekintet nélkül a földek minőségére – 19 hold tartozik, negyed telekhez 11 hold, nyolcadhoz 7 hold; házas zselléreknek csak egy holdnyi belsőségük – kertjük van. – Az egész földterület összegzése: 2958 hold, 304 öl; a jobbágyság műveli; ez egész telkek, uradalmi remanentiális telkek, uradalmi erdő, hasznavehetetlen földek között oszlik meg. Puszta telkek, 36 nyolcad- és 2 negyedtelek, nagyságuk, mennyiségük, ezek mellett 18 zselléri házhely, melyek a helységnek haszonbérbe vannak adva. – A telkek mérnökileg fel vannak mérve, urbarialiter 2. osztályba sorolták a földeket, három nyomásra vannak felosztva, rét is tartozik minden telekhez, – a közös legelőn kívül – ez részben völgyekben, részben dombokon van, közepes minőségű. Rendszerint kétszerest, árpát, zabot, kukoricát vetnek a lakosok; ritkán búzát és lent. Közepes évben a hozam 1 mérő búza vagy kétszeres után 5–6 mérő, rozs és zabból 7–8 mérő; 1 hold (!) kukorica 10–15 mérőt ad; mindezek mennyisége súly szerint is. – A lakosság kereseti forrása a földművelés és állattartás mellett a szilvából kifőzött raki (pálinka) eladása, melyeket a 3 mérföldnyire fekvő, könnyen megközelíthető Lugos városba hordanak eladni. A község jelenlegi lélekszáma 523 lélek; valamennyien oláhok, vallásuk görögkeleti. – Kis uradalmi erdőcske, mindössze 5 hold 321 ölnyi nagyságú, minőségére alább még visszatér; a lakosoknak saját erdejük nincsen, tüzifára nem elegendő az előbb említett uradalmi erdőcske, azért mind a tüzifát, mind az épületfát a szomszédos helységekben veszik. – A közös legelő telkenként van felosztva a lakosok között, nagysága egyenként és összegezve holdakban; helye, fekvése, legeltethető ökrök, tehenek, lovak, juhok, disznók száma állatfajonként. – Pénzrestanciája nincsen a lakosoknak az uradalommal szemben, néhányan azonban termény-tartozásukkal még hátrálékban vannak. Úrbéri kötelezettségük az uradalommal szemben a következő: 168 ház, 18 puszta, összesen 186 után fizetett census összege egyenként és összesítve; másodosztályú helységbe sorolták, telkek száma, nagyságuk szerint részletezve, utánuk fizetett census; robotnapok száma telkenként részletezve és összesítve, értéke 10 Xr.-ral számítva gyalog robotnaponként; megváltják. – Telkeken kívüli földek, melyeket a lakosok használnak, nagyságuk holdakban, utánuk fizetett összeg. Pálinkafőző üstök száma, utánuk fizetett összeg. Terménytized hozama búzából, kétszeresből, árpából, zabból, kukoricából mérőkben, kilenc évi átlag alapján számítva 1 évi jövedelem, ezek pénzértéke a lugosi piac árait alapul véve egyenként és összegezve. Kender és lentizedből nem volt semmi jövedelem. Báránytized jövedelme kilenc évi átlag alapján, természetben szolgáltatott állatok, tizen alul megváltják. Méhkilencedet megváltják, megváltásának összege kasonként, összegezve kilenc évi átlag jövedelem alapján. – A fent említett uradalmi erdőcske tölgyfákból áll, 37 éves ültetésű, értékének becslése, figyelembe véve a várható növekedéseket, ültetéseket, és hogy mekkora terület vágható ki évente; a hulladékfa helyben adható el a lakosoknak, forgalmi ára, jövedelme. – Uradalmi szántók, rétek, szőlők nincsenek a helységben. Remanentiális földek árendájának jövedelme, földek helye, nagysága holdakban, jövedelme hat évi átlag alapján. Uradalmi dísz, gyümölcsös, kenderes, káposztáskertek nincsenek a helységben. Halászatra alkalmas helyet nem bír itt az uradalom, melyet árendálhatna. – Uradalmi malom nincsen a helységben, de a mellékletben csatolt kivonat szerint 1803 és 1811 között négy két, és 5 egykerekű paraszti malom működött, ezek censusának összege egyenként és összegezve. Mészárszék jövedelmének hat évi átlag alapján való számítása. Vám és vásárjövedelem nincsen a helységben. Kereskedők nincsenek itt, censusukból sem lehet jövedelem. 1803 és 1811 között két cigánykovács telepedett le a helységben, censusuk összege. Kocsma árendájának jövedelme hat évi átlag alapján. Uradalmi serfőző és pálinkafőző nincsen; de a beneficiumért a kocsma árendájának jövedelméből 10 %-ot ide számítanak. – (Az összegeknél mindenütt hivatkozik nemcsak a jelzett mellékletekre, hanem az árverési jegyzőkönyvre is, melynek kivonata másolatban szintén csatolva van, 1810. augusztus 6-án tartották, annak áraira, ahol szükséges, módosít a margón, ez későbbi írás.) – Két telek melletti gödrön kívül (helyük), melyeket a gyakori esőzés okozott, és nagyobbít állandóan, más olyan maleficium, mely a helység értékét csökkentené, nincsen. Uradalmakra háruló terhek nincsenek. Mellékletek, a már jelzetteken kívül: határjelek egyenként, helyük, formájuk, nagyságuk, összefoglalva megismétli táblázatban az 5 szomszédos helység szerint felosztva összegezve a határjeleket.
kincstári birtok
(Krassó m.): Dragomirestye