HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 039 / g.

Date 1801. november 15.
Text

Máza:
Ez a falu Tolna megyében, erdős hegyek között települt egy völgyben. Pécs városától 7 óra, Nádasd falutól pedig – melyhez, mint uradalmi körzeti központhoz tartozik közvetlenül – 3 óra járásnyira esik. – Északi szomszédja Györe falu, keleti Váralja, déli Császta, nyugati Szász falu. Ezek a szomszédos falvak is egytől egyig a pécsi püspöki uradalomhoz tartoznak. Ezért van az, hogy egyetlen határhalom sincs egyik szomszédos falu felé sem, a határhasználat mégis békés, sem régebben, sem ez idő szerint határvita nem volt közöttük. – A falu területén van az uradalomnak egy bolthajtásos kiképzésű pincéje, mely 18 öl hosszú és 2 öl széles. Van ennek a pincének egy előtere is; ez fából épült, felette zsindelytető. – A falu határában az uradalomnak van 36 kapásnyi szőleje. A szőlőben présház, mely nyers építőanyagokból épült, zsindelyfedelű épület. Hossza 7, szélessége 3 1/2 öl. – Eddig a bevezető; következik a falubeli subditusok név szerinti, tabelláris számbavétele, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Kisebb részben az összeíró által, nagyobb részben az általam kigyűjtött és összesített adatok alapján, az alábbiakban tükröződnek a falu urbarialis viszonyai. – Az összeíró az alábbi rendben veszi számba a tabellában a subditusokat: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek (subinquilini). – Ennek megfelelően: a) Telkes jobbágyok. Az összeíró a tabellában név szerint számba vesz 70 telkesjobbágy-családfőt. Közülük kerül ki a bíró, a másodbíró és az uradalmi vincellér is – ezek mindhárman mentesek a földesúri szolgáltatások alól. – Van közöttük két iparosember is, mégpedig: 1 takács és 1 lakatos. – A 70 családban összesen van 91 fiúgyermek. Éspedig: 1 fiú van 27 családban, 2 fiú van 16 családban, 3 fiú van 9 családban, 5 fiú van 1 családban, tehát 91 fiú van 53 családban, nincs fiúgyermek 17 családban. – A 70 telkes jobbágy egész telkekre számítva 27 egésztelken ül. E telekállomány megoszlása: 2/8 telken ül 29 jobbágy, 4/8 telkes ül 37 jobbágy, 6/8 telken ül 3 jobbágy, 1 egész telken ül 1 jobbágy, összesen 29 egész telken ül 70 jobbágy. – A bíró, a másodbíró és az uradalmi vincellér együttesen bírnak 1 2/8 telket; minthogy ők mentesek, így marad a szolgáltatásköteles telekállomány, egésztelkekben kifejezve: 27 egész és 6/8 sessio. – (NB! Az összeíró ebben a faluban sem részletezi jobbágyonként sem az intra-, sem az extrvillanumbeli telektartozékokat, tehát sem a beltelek nagyságát, sem a sessionális szántók, sem a rétek terjedelmét. Okát lásd alább, a tabelláris összeírást követő szöveges magyarázatban.) – A telkes jobbágyok kezén van összesen 147 1/2 kapásnyi szőlő. Megoszlása: 1 kapásnyi szőleje van 10 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 26 jobbágynak, 2 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, össz. 147 1/2 kapásnyi szőleje van 68 jobbágynak. Nincs szőleje 2 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi képet adja: Van összesen 102 darab lovuk, 1 lova van 4 jobbágynak, 2 lova van 37 jobbágynak, 3 lova van 8 jobbágynak, 102 lova van 49 jobbágynak. Nincs lova 21 jobbágynak. – Van továbbá 52 darab ökrük. 2 ökre van 18 jobbágynak 4 ökre van 4 jobbágynak, 52 ökre van 22 jobbágynak. Nincs ökre 48 jobbágynak. – És van 39 darab tehenük. 1 tehene van 37 jobbágynak, 2 tehene van 1 jobbágynak. Nincs tehene 32 jobbágynak. – Talált náluk az összeíró még 97 darab birkát is. 1 birkája van 3 jobbágynak, 2 birkája van 5 jobbágynak, 5 birkája van 1 jobbágynak, 6 birkája van 1 jobbágynak, 8 birkája van 1 jobbágynak, 10 birkája van 5 jobbágynak, 15 birkája van 1 jobbágynak, 97 birkája van 17 jobbágynak. – Volt összesen 3 kas méhük. (Egy jobbágynak 2, egynek pedig 1 kassal.) – A 70 jobbágy közül 7 volt olyan, akinél az összeíró használatban levő pálinkafőző üstöt talált. (Az utánuk fizetendő censust lásd alább, a tabelláris jövedelemkimutatásban.) – b) Házas zsellérek. E státusbeliekből név szerint 9 subditust vesz számba a tabellában az összeíró. Többségük iparosember. Éspedig: 1 takács, 2 bognár, 1 asztalos, 1 faesztergályos. – A 9 családban van összesen 4 fiúgyermek. 2 családban 1 fiú, 1 családban 1 fiú. – Közülük 7-nek van szőleje. Összesen 11 kapásnyi. Megoszlása: 1 kapásnyi szőleje van 2 zsellérnek, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 4 zsellérnek, 3 kapásnyi szőleje van 1 zsellérnek. – Van továbbá összesen 6 darab tehenük. Közülük 6-nak 1–1 tehene. S az egyiknek van egy birkája is. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró.) – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilini). E státusbeliből 4 családfőnek nevét jegyzi fel a tabellában az összeíró, de több adatot nem ad róluk. – Eddig a tabellából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. – A falubeli jobbágyok részben magyarok, részben németek, utóbbiak luteránusok, előbbiek római katolikus vallásúak. – (NB! Az összeírónak e mondatát a név szerinti tabelláris összeírás adatsorai alapján az alábbiakkal feltétlenül ki kell egészíteni: A 70 jobbágy közül – kitűnően elkülöníthetően – 53 a magyar és csak 17 a német családi nevű. Továbbá: az összeíró nem szól a házas zsellérek és a más házánál lakó zsellérek nemzetiségi és vallási hovatartozandóságáról. A vallásukat nem tartalmazza a tabella, de a nevüket igen. Eszerint: a 9 házas zsellércsaládból 1 a magyar nevű, 8 a német, míg a 4 subinquilinus családból 1 a magyar és 3 a német családi nevű.) – Boldogulásukat elősegítő tényező az, hogy szőlőműveléssel és dohánytermesztéssel foglalkoznak, mert ez a két termelési ág a fő készpénzforrásuk. – Viszont előbbrejutásukat erősen hátráltatja az, hogy telektartozék-szántóik egy része, sőt: nagyobbik része hegyoldalakra esik. Ezek nagyon sovány földek, s termőrétegüket egyre soványítják a lezúduló vízfolyások, mert azok még a nagynehezen felhordott trágyát is ki szokták mosni a földből. A lapos területeken fekvő rétjeik pedig sokat szenvednek a gyakori áradástól, hegyekről leözönlő, s a réteken meggyűlő vizektől. – A faluközösség a megyei hadiadópénztárba évente átlag 192 Ft 59 5/8 krajcárt fizet be, míg a házipénztárba 168 Ft 10 3/8 krajcárt. – Az uradalom az úrbéri rendelkezéseknek megfelelően bánik az itteni subditusaival. Érvényes urbáriumuk szerint minden egész jobbágysessióhoz 22 hold szántó és 10 kaszásnyi rét tartozik. Az 1 hold nagysága a földterületek minőségétől függően változó, s ma is érvényes az a minősítés, melyet az úrbérrendezés alkalmával adott ki ebben a faluban az eljáró bizottság. – Az urbariális rendelkezésekben előírt telekállomány-kimérés, melyet földmérőnek kell elvégeznie, már megkezdődött ugyan ebben a faluban is, de még nem fejeződött be, s így még nem is lehet jóváhagyva, még kevésbé volt bevezethető. – (NB! Itt a magyarázata annak, amire a tabellaris összeírásnál utaltam: miért nem adta meg jobbágyonként sem az intra-, sem az extravillanumbeli telektartozékokat tételesen, de még sommásan és fajlagosan sem az összeíró.) – A határ túlnyomó része hegyes, kövecses, sziklás terület. Csak egy egészen kis része jobb minőségű, a Györe falu felé eső határsávon. Csak ezen a darabon lehet tiszta búzát vetni, ami 3–4-szeres magot hoz. A kétszeres ötszörös, a rozs és a zab 6-, sőt legalább közepes esztendőkben a 7-szeres magot is megadja a határ egyéb területein is. A kukorica minden holdon megadja a 10–12 mérőt. – A falu határát az úrbérrendező bizottság annakidején a II. osztályba sorolta, s ez idő szerint is abban van. – Kenyérgabonából nemhogy piacra vihetnének, hanem még inkább úgy kell készpénzen a terméshez hozzávásárolniuk; a készpénzjövedelmet s így az életlehetőségeik jobbítását csakis a boraik s dohányuk értékesítéséből remélhetik. – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőkből kihasított saját erdeje; az uradalom mind épület-, mind tüzifaizásukat a saját erdeiben biztosítja számukra. Az urbariális ölfa-szolgáltatást is itt teljesítik, de az így kitermelt fát be kell szállítaniuk Pécsre. – Van egy kevés irtásföldjük is, amelyet még nem mértek bele a telki állományba, ámde: a határfelmérés még nem is fejeződött be. – Pusztatelek nincs a faluban. – A faluközösség számára az uradalom által biztosított legelőterület igen kicsiny; ezért az uradalom lehetővé tette a számukra, hogy az erdeiben legeltethessenek. Ámde: ezt csak őszig, makkérésig tehetik. Akkor kizárja őket onnan az uradalom, hacsak bizonyos, s makktermő esztendőkben külön kialkudott summát le nem tesznek e jogért. – Minthogy a falunak van saját szőlőhegye, a faluközösséget illeti meg fél esztendőn keresztül a kocsmáltatás joga. – Az itteni subditusoknak nincs hátralékuk, sem a köz-, sem a földesúri terhek teljesítésében. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok tartalma. Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál ismertetett fejrovatok szerint, kilenc esztendő számadási tényszámainak átlagában. A kimutatás adatsora: – 1. Az urbariális ház-censusból. A faluban van 70 jobbágy- és 9 zsellérház; ez 79 Ft évi házcensust jelentene; de le kell számítani a 3 mentest; így ez a jövedelem évente 76 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 27 6/8 szolgáltatásköteles sessio minden egész sessiója után adnak évente culinaria címén 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr., borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. Ez összesen évente átlag 23 Ft 35 1/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. (NB! A kamarai revizor által e főpont a)-tól e) alpontjainál alkalmazott kalkulatív javításokkal kapcsolatban lásd az előző falvaknál, Györenél, Császtanál, Szásznál stb. ugyancsak e főponthoz fűzött megjegyzéseimet, szintén NB! jel alatt. Az áll ide is.) a) A jobbágyok robotjából. A 27 6/8 szolgáltató sessio minden egész sessiója után kötelesek 104 gyalogrobot-napot teljesíteni évente. Ez összesen 2886 nap; 12 krajcárjával számítva összesen 577 Ft 12 kr. – b) Az urbariális ölfaszolgáltatásból. A minden egész sessio után járó ölfa kitermelésébe és Pécsre szállításába befektetett jobbágymunka, a Nádasd possessiónál alkalmazott kalkulációs módszer szerint ölfánként 2 forintra tehető pénzértékben; ez a 27 6/8 sessio és egyben ugyanannyi ölnél 55 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvarból. E szolgáltatás pénzértéke egész sessiónként 48 kr. évente, összesen tehát 22 Ft 12 kr. – d) A házas zsellérek robotjából. Mindegyikük (9-en vannak) köteles évente 20 napot, összesen 180 napot gyalogrobotban teljesíteni; ez 12 krajcárjával 36 Ft. – e) A subinquilinusok robotja évi 12 nap; a négyüké tehát 48 nap; á 12 kr. 9 Ft 36 kr. – Így tehát a robotból és a vele rokon szolgáltatásokból évente átlag bejön az uradalomnak pénzértékre átszámítva 700 Ft 30 kr. – Az összeíró itt megjegyzi, hogy a subditusok mindhárom státusából jelentkeztek nála olyanok, akik szívesen megváltanák robotkötelezettségüket készpénzben. A folyamodók évi robotja 1114 gyalogrobot-nap. Ha felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, úgy ez 222 Ft 48 kr. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után adnak 6 font fonalat; de ezt megváltják egész sessiónként 36 krajcárjával; a 27 6/8 szolgáltató sessio után ez 16 Ft 39 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Átlagosan évente 9 üstöt használnak a subditusok pálinkafőzésre; db-ként 2 Ft az évi census; összesen 18 Ft. – 6. A kilencedből és tizedből. Mindkét szolgáltatást természetben adják, urbáriumuk szerint. Kilenc esztendő tényszámait átlagolva, s a mennyiségekből már levonva a cséplőrészt és a tizenhatodot, ez a szolgáltatás terményfajtánként az alábbi képet mutatja: Tiszta búzából 26 2/4 pozsonyi mérő á 1 Ft 30 krajcárjával 39 Ft 45 kr. Kétszeresből 123 pozsonyi mérő á 1 Ft 123 Ft. Rozsból 75 pozsonyi mérő á 51 kr. 63 Ft 45 kr. Zabból 33 pozsonyi mérő á 30 kr. 16 Ft 30 kr. Kukoricából 85 3/4 pozsonyi mérő á 24 kr. 34 Ft 18 kr. Tatárkából 4 2/4 pozsonyi mérő á 37 1/2 kr. 2 Ft 48 3/4 kr. Lednekből 29 pozsonyi mérő á 16 kr. 7 Ft 44 kr. Szárazfőzelékfélékből 43 icce á 2 kr. 1 Ft 25 kr. Káposztából 164 fej á 1 kr. 2 Ft 44 kr. Dohányból 10 mázsa á 6 Ft 60 Ft. – A bárányok kilencedéből és tizedéből 68 1/2 db.; urbáriumuk szerinti 8 krajcárért megváltják darabját, összesen 9 Ft 8 kr. – A méhek kilencedéből és tizedéből bejön évente 10 kas, 12 krajcárjával 2 Ft. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből – leszámítva már az első feltöltést – 5 1/4 akó, 1 Ft 30 krajcárjával 7 Ft 52 1/2 kr. – Vörös borból 158 1/2 akó, 1 Ft 15 krajcárjával 198 Ft 7 1/2 kr. – A kilencedből és tizedből bejövő földesúri jövedelem pénzértéke tehát évente átlag 569 Ft 8 3/4 kr. – 7. Az uradalmi erdőkből. A 3/b pont szerinti ölfaszolgáltatás eredménye évente 27 6/8 öl tüzifa. (A munka értékét már a 3/b pontban számba vette az összeíró. Itt a fa értéke következik.) Az erdészeti taxa szerint 1 Ft 30 krajcárjával számítva ölét 41 Ft 37 1/2 kr. – 8. A földesúri szőlőkből. A falu határában levő szőlőhegyen van összesen 36 kapásnyi földesúri szőlő. Lejön róla évente – 9 esztendő tényszámait átlagolva – 28 3/4 akó fehér bor, ami 2 forintjával bruttó összesen 57 Ft 30 kr. Bejön továbbá 78 3/4 akó vörös bor 1 Ft 30 krajcárjával bruttó értéke 118 Ft 7 1/2 kr. összesen 175 Ft 37 1/2 kr. – A ráfordítások: A háromszori kapálás, a metszés, kötözés, karózás, venyigeösszegyűjtés, hordás, a termés leszedése és kipréselése évente igénybe vesz 292 gyalogrobot-napot; 12 krajcárjával 58 Ft 24 kr. Ezt levonva a bortermés fenti bruttó értékéből, marad tiszta jövedelemként 112 Ft 13 1/2 kr. – (NB! A kamarai revizor ennél a 8. pontnál az összeíró tényszámok átlagán alapuló számításmódja helyett a kamarai normatívum szerint a bruttó érték felét veszi ráfordításként, s így a jóval magasabb ráfordítás miatt jóval kevesebb tiszta jövedelmet mutat ki. De ez a javítása is csak kalkulatív, konzekvenciáját nem viszi tovább a számadásban.) – 9. A kocsmáltatásból. Ebben a faluban állandó kocsmaépülete nincs az uradalomnak. Az úr borát és pálinkáját jobbágyházaknál felváltva méreti ki, a kocsmáltatás őt megillető ideje alatt. Ilyen módon – s külön vezetett kocsmáltatási számadáskönyvek 9 évi tényszámainak átlagában – kiméret az uradalom évente átlag 138 akó vörös bort, s az ebből eredő bruttó árbevétel 302 Ft. Ugyanígy kiméret 1 akó és 53 icce pálinkát is, amiért bejön bruttó 31 Ft 17 kr. összesen 333 Ft 17 kr. – Ráfordítás, illetve önköltség: A 138 akó vörös bor önköltségi, ún. „belső” ára 1 Ft 15 krajcárjával 172 Ft 30 kr. Az 1 akó és 53 icce pálinkáé 8 krajcárjával 15 Ft 36 kr. A kimérésért kap, a soros kimérő 14 Ft 43 1/2 kr. Az összes ráfordítás tehát 202 Ft 49 1/2 kr. – Ezt levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként évente átlag 130 Ft 27 1/2 kr. – 10. A malmok árendájából. A falu határában magánszemélyek kezén van két malom. Árenda címén fizetnek értük összesen 66 forintot. (NB! Így! Csak sommásan; nem részletezi az összeíró, hogy egyenként mennyi esik ebből egyik s mennyi a másik malomra.) – 11. Kocsmáltatás jogának árendájából. A falun kívül, de a falu határában Miller Fülöp jobbágynak van egy privát csapszéke, amelyben az uradalom engedélyével saját borát méri ki. A csapszék fenntartásának és a bor kimérésének engedélyéért árenda címén fizet az uradalomnak évente 50 forintot. – 12. A szalmából eredő jövedelem. Az őszi gabonák szalmájából, ugyancsak 9 esztendő tényszámainak átlaga alapján, bejön évente 9 öl; ez 2 forintjával 14 Ft. Tavasziakból 1/2 öl, 1 Ft 30 krajcárjával 45 kr. A rozsszalmából 270 kéve, ez 1 1/2 krajcárjával 6 Ft 45 kr. Szalmából bejön tehát évente átlag 21 Ft 30 kr. – A faluból eredő évi átlagos összes földesúri jövedelem tehát 1830 Ft 41 1/2 kr. – Eddig a jövedelmek tabelláris számbavétele. Következik egy viszonylag rövid zárószöveg, melynek tartalma az alábbi: A falu határában van az uradalomnak 880 holdat kitevő erdeje. Ez idő szerint nincs ez az erdő még vágásokra tagolva: részben tölgyes, részben bükkös. Ebben az erdőben nemcsak helybeli subditusainak engedélyezi az uradalom mind az épület-, mind a tüzifaizást, hanem készpénzfizetés ellenében még extraneusokat is beenged az erdőbe mind épület-, mind tüzifáért. A fák – mind a tölgyek, mind a bükkösök – minden harmadik vagy negyedik esztendőben hoznak makktermést. Az uradalom helybeli jobbágyainak a makkoltatást megengedi ugyan, de nem a sertések darabszáma szerint követeli tőlük a makkbért, hanem minden makktermő évben külön szokott tisztjei útján velük megegyezni átalányösszegben; ez az összeg változó. – Befejezésül megismétli a gazdálkodást károsan befolyásoló tényezőket, mint amelyek az uradalom jövedelmeit is megcsappantják; e rész tartalma azonban azonos a subditusok tabelláris számbavételét követő szöveges magyarázatban ezeket a tényezőket tárgyaló részével.
Váralja:
A falu Tolna megyében fekszik; hegyek között, egy dombon települt. – Pécs városától öt, Nádasd falutól, amelyhez mint uradalmi körzeti központhoz tartozik, két óra járásnyira esik. – Északi határszomszédai: a püspöki uradalomhoz tartozó Györe és a gr. Apponyi család tulajdonában levő Izmény falvak. Keleti szomszédja a pécsi káptalan éneklőkanonoki stallumának tulajdonában levő Nagymányok falu. Délről az uradalmi körzeti központ: Nádasd a szomszédja, mely Baranya megyében van. Viszont nyugati határszomszédja az ismét csak Tolna megyében fekvő s a püspöki uradalomhoz tartozó Máza falu. – A váraljai határt a györeitől egy patak: az Egres folyása választja el; Izmény felé azonban mesterségesen felhányt határhalmok sora; ugyanígy Nagymányok felé is. – Nádasd és Váralja közötti határvonal az az út, melyet köznyelven „Kecskeháza-i út”-nak neveznek. – Máza felé sem határhalmok mutatják a határvonalat, hanem egy másik út, amelynek „Gyökeresút” köznyelven a neve. – Váralja falunak, illetve az uradalomnak sem a szomszédos falvakkal, sem a határszomszédos birtokosokkal nincs határvitája; a nyugodt birtoklás mindenütt biztosított. – A faluban van egy uradalmi mészárszék. Nyers építőanyagokból épült, szalmazsuppal fedett, 4 öl hosszú 2 öl széles. – További uradalmi létesítmény két pince. Az egyik 8, a másik 5 öl hosszú, mindkettő 1 1/2 öl széles. Bejárójuk előtt nyers építőanyagokból felépített előtér van, födélszék rajta, teteje zsup mindkettőnek. – Van továbbá egy kocsmaépület is, mely az uradalom és a faluközösség közös létesítménye olyanformán, hogy az uradalom adta hozzá az építőanyagot, a faluközösség a munkát, a gyalognapszámot s az igásat is. Az épületben, a téli félévben a faluközösség, nyáriban az uradalom méreti ki benne borát. – A falu területén, illetve határában az uradalomnak allodiális állattartása nincs. – Eddig a bevezető szövegrész tartalma; következik a subditusok tabelláris, név szerinti összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Kisebb részben az összeíró által összesített, nagyobb részben általam kigyűjtött és összesített adatokból az alábbiakban bontakozik ki a falu – a püspöki uradalom egyik legnépesebb faluja – urbariális képe.) – Az összeíró, státusuknak megfelelően, három csoportban veszi számba a subditusokat: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek. Ennek megfelelően: – a) Telkes jobbágyok. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 146 telkesjobbágy-családfőt. Iparos nincs közöttük. Van közöttük egy bíró és két másodbíró (utóbbiból nyilván azért kettő, mert a lakosok száma viszonylag magas). Ezek szolgáltatásmentesek. – Továbbá: az egyik jobbágy meghalt, háza elpusztásodott, 2/8-os telkét „más megvette” (Így! „alter emit sessionem 2/8”). – Egy másik jobbágynál pedig azt jegyzi fel az összeíró, hogy ő maga adta el telkét egy másiknak. – Természetesen – miután az eredeti constitutivum sessionaleba ezek is beletartoztak – az összeíró precizen feljegyzi még a halott jobbágy nevét is. – Nemkülönben: két 4/8 telkes jobbággyal osztatlanul együtt gazdálkodik szintén telkes jobbágy státusu, de már külön házban lakó fivére. (Mindezt a telekállomány alábbi megoszlásánál kell számításba venni!) – A 146 családban összesen van 169 fiúgyermek. Megoszlásuk: 1 fiú van 66 családban, 2 fiú van 38 családban, 3 fiú van 9 családban. Összesen 169 fiú van 113 családban. (A többiben nincs fiúgyermek.) – A telekállomány erősen elaprózott, miután a 146 (az elöl elmondottak figyelembevételével: 142!) család egésztelkekre átszámítva, összesen 49 2/8 telken gazdálkodik. (Már itt megjegyzendő azonban, hogy a három mentes miatt – kik együttesen 1 6/8 telken ülnek – csak 47 4/8 a szolgáltatásköteles telekállomány, egésztelkekben számolva.) – E telekállomány megoszlása az alábbi: 3/16 telken ül 4 jobbágy, 1/8 telken ül 9 jobbágy, 2/8 telken ül 72 jobbágy, 3/8 telken ül 7 jobbágy, 4/8 telken ül 43 jobbágy, 6/8 telken ül 7 jobbágy, össz. 49 2/8 telken ül 142 jobbágy. – (NB! Az összeíró ebben a faluban sem részletezi a fenti telekállomány intra- és extravillanumbeli tartozékait jobbágyonként, ugyanúgy, ahogyan azt Németegregytől kezdve az uradalom előző hat falujában sem tette már meg. Ennek oka itt is az, ami a hat előzőnél volt; lásd egyébként lentebb, a tabellához fűzött szöveges magyarázatban.) – A 142 jobbágycsalád kezén van összesen 338 kapásnyi szőlő. (NB! A kötetben itt súlyos összeadási hibát vétett az összeíró, s a kamarai revisor sem vette észre a hibát. Ugyanis: a tabelláris összeírásban, a kötet 460–461. pagináin az előző oldalról 70 kapásnyi szőlőmennyiség van feltüntetve áthozatként. A tárgyoldalon van 66 kapásnyi szőlő. Az áthozatról megfeledkezve, a 66 kapásnyit viszi tovább az összeíró átvitelként a 462–463. paginákon levő táblázatba. Végül kihoz összesen 268 kapásnyi szőlőt, holott a valóságban összesen 338 kapásnyi a mennyiség. Amint ez egyébként az alábbi általam készített megoszlás-táblázatból – melynek ellenőző összesítésénél állapítottam meg s kerestem vissza a hibát – is kitűnik.) – Íme a megoszlás-táblázat: 1 kapásnyi szőleje van 27 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 57 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 41 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 4 jobbágynak, 6 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak. Összesen 338 kapásnyi szőleje van 142 jobbágynak. – A tabella a telkes jobbágyok számos állatállományáról az alábbi képet adja: A 142 jobbágy kezén van összesen 132 darab ló. 1 lova van 3 jobbágynak, 2 lova van 61 jobbágynak, 3 lova van 1 jobbágynak, 4 lova van 1 jobbágynak. Van továbbá összesen 128 darab ökrük. 2 ökre van 50 jobbágynak, 4 ökre van 7 jobbágynak. De csak mindössze 40 tehenük van. 40 jobbágynak 1–1 tehene van, a többinek nincs. – Birkáik az összeíráskor nem voltak. – Ellenben volt összesen 10 kas méhük. 3 kas méhe van 1 jobbágynak, 4 kas méhe van 1 jobbágynak, 5 kas méhe van 1 jobbágynak. – Végül igen érdekes adat a jobbágyok tabellájából az, mely szerint az összeíró a 142 családból 30-nál talált 1–1 pálinkafőző üstöt. (Az értük fizetett évi censust lásd majd hátrább, az uradalomnak a faluból származó jövedelmei tételes számbavételénél. – De a jövedelemkimutatásból majd az is kitűnik, hogy 9 esztendő tényszámainak átlagában is csaknem ennyi: 27 pálinkafőző üst után fizették a censust a jobbágyok. Gyakorlatilag tehát a telkes jobbágyok 1/5 részének volt pálinkafőző üstje. Ilyen arány az uradalom egyetlen falujában sem került elő.) – Eddig a tabellából kigyűjthető adatsor, a telkes jobbágyokra vonatkozóan. Következik a subditusok második csoportja: – b) Házas zsellérek. Az összeíró számba vesz név szerint 30 házaszsellér-családot. Van közöttük egy faesztergályos és egy kovács is. A 30 családban összesen van 21 fiúgyermek. 12 családban van 1 fiú, 3 családban van 2 fiú, 1 családban van 3 fiú. – A 30 családból 26-nak van szőlője, összesen 30 1/2 kapásnyi, az alábbi megoszlásban: 1/2 kapásnyi szőleje van 3 zsellérnek, 1 kapásnyi szőleje van 17 zsellérnek, 2 kapásnyi szőleje van 6 zsellérnek. Összesen 30 1/2 szőleje van 26 zsellérnek. Továbbá van közülük egynek 2 ökre és háromnak 1–1 tehene. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró. Következnek a: – c) Más házánál lakó zsellérek. A tabellában 5 ilyen családfőt vesz számba az összeíró. Van közöttük egy kovács. Két családban van 1–1 fiúgyermek. Továbbá: a hatból négynek kezén van szőlő is. (3-nak 1–1, egynek pedig 2 kapásnyi.) Végül 2 családnak van 1–1 tehene. Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró. – Eddig a subditusok tabelláris összeírásából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, kiegészítő urbariális adatokkal. E rész tartalma: A falu lakosai valamennyien magyarok, valamennyien helvét hitvallásúak (kálvinisták). Boldogulásukat két tényező segíti elő: a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés. Előbbrejutásukat legjobban hátráltatja viszont az, hogy nagyon kevés a rétjük, és még ezt a kicsit is gyakran elönti, pusztítja a víz. – A faluközösség a megyei hadiadó-pénztárba évente átlag 376 Ft 52 4/8 krajcárt, a megye házipénztárába 328 Ft 46 krajcárt fizet be. – Az uradalom és a jobbágyok viszonya az úrbérrendelet szerinti. Van jóváhagyott urbáriumuk, s aszerint szolgáltatnak. – Egy egész jobbágytelekhez a beltelki állományon kívül az extravillanumban 22 hold szántó és 12 kapásnyi rét tartozik. Ámde: a constitutivum sessionale ma sem rendezett még, illetve: ma is még ugyanaz az állapot áll fenn, mint az úrbérrendezéskor volt; ugyanis: megkezdődött ugyan az úrbérrendeletben előírt felmérés, de még nem fejeződött be, s így természetesen jóváhagyva sincs. (NB! Itt a magyarázata annak, hogy miért nem tüntette fel a név szerinti tabelláris összeírásban az összeíró sem a beltelek nagyságát, sem az extravillanumbeli szántók, valamint rétek nagyságát jobbágyonként, hanem csak a globális teleknagyságot adta meg itt is, mint Németegregytől kezdve a hat előző faluban tette!) – A falu maga is egy dombon települt, a határa szintén dimbes-dombos; a föld nagyobbrészt fövenyes, kavicsos és ha nem trágyázzák jól a földet, még akkor is kétséges az eredmény, mert az attól függ, hogy nem gyakoriak e a lezúduló záporok, nagy esőzések; ezek ugyanis a dombhátakon levő szántókból egyszerűen kimossák a nagy fáradsággal felhordott s beszántott trágyát. – A szántóterület kisebbik része sík területen fekszik; itt megterem a tiszta búza is, és átlagosan meghozza az ötszörös magot. A kétszeres hatszorosát adja az elvetett magnak. A rozs 1 mérő vetőmag után átlagosan 5, a zab 6 mérőt terem. – A tavasziba vetett kukorica minden holdról meghozza a 9–10 pozsonyi mérőt is, csövesben számolva. (Ennél a terményfajtánál nem jegyezte fel az összeíró a vetőmagot, s a termést hold után számolja.) – Az úrbérrendezéskor az eljáró bizottság a falu határát a II. osztályba sorolta, s ez idő szerint is abban van. – A szántóföldi terményeket kénytelenek a helybeli jobbágyok saját házi szükségletükre fordítani, arra is alig elegendő. Egyedül a boruk az, amiből a házi szükségletükön felül eladható feleslegük is van; eladó borukkal Tolna megye területén, olykor 4, sőt több mérföldnyire is elmennek, hogy minél jobban értékesíthessék azt. Ebből van készpénzük, valamint gyümölcsfáik terméséből, mert utóbbiból is van eladható feleslegük. – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőkből, külön kihasított, saját erdeje. Az épület- és tüzifaizást az uradalom saját erdeiben biztosítja számukra. Az urbáriumuk szerinti ölfát nemcsak kivágják, hanem azt be is kell szállítaniuk Pécsre. – A falu határában vannak olyan új irtásföldek, amelyek nincsenek a telki állományba belemérve, ezért a faluközösség minden hold ilyen irtásföldért 3 gyalogrobot-napot szolgáltat évente. – Vannak a falu területén elpusztásodott sessiók is, de azokat nem hasznosítják. – A faluközösség számára kihasított legelőterület nagyon kicsiny; ezért az uradalom engedélyezi számukra azt, hogy állataikat behajthassák az uradalmi erdők füves tisztásaira legelni. – Mivel a falu határához szőlőhegy is tartozik, fél éven át a faluközösség gyakorolja a kocsmáltatás jogát. – Az uradalom járandóságainak szolgáltatása közül eddig sem volt semmi nehézség, nincsenek hátralékban ez idő szerint sem semmiféle szolgáltatásukkal. – Eddig a szöveges magyarázat s az urbariális adatok. – Következik a faluból származó földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessionál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – E tabellából kigyűjthető adatsor az alábbi: 1. Az urbarialis ház-censusból. A faluban van 146 jobbágyház és 30 zsellérház; de a három mentes miatt a ház-census évi 1 forintjaiból bejövő földesúri jövedelem csak 173 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 47 4/8 szolgáltatásköteles sessio minden egyes egész sessiója után culinaria címén adniuk kell: egy icce vajat, az úrbéri szerződésük szerinti 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 18 tojást 3 kr., a borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben; ez évente összesen 40 Ft 22 1/2 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. a) A robotból. A 47 4/8 sessio mindegyike után kötelesek évente 104 gyalogrobot-napot teljesíteni; ez összesen 4940 gyalogrobot-nap; 12 krajcárjával számolva, teljes pénzértéke 988 Ft. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Adják az egész telekenkénti ölfát; itt vágják ki az uradalmi erdőben, de Pécsre kell beszállítaniuk. A Nádasd falunál alkalmazott számításmód szerint e munka értékét minden sessio után 2 forintjával számolva, továbbá a fuvart ölenként 48 krajcárjával, e szolgáltatás (munka) összes pénzértéke 38 Ft. – c) Házas zsellérek robotjából. A 30 házas zsellér mindegyike 20 gyalogrobot-napot teljesít; ez összesen 600 nap; 12 krajcárjával összesen 120 Ft. – d) A más házánál lakó zsellérek robotjából. A 6 ilyen státusú zsellér mindegyike köteles évente 12 nap gyalogrobottal szolgálni; ez összesen 72 nap; 12 krajcárjával 14 Ft 24 kr. – Így a robotból és vele rokon szolgáltatásokból eredő összes földesúri jövedelem ebben a faluban évente átlag 1255 Ft 24 kr. – Egyébként a jobbágyok, házas zsellérek, sőt: más házánál lakó zsellérek többsége is azzal a kéréssel keresték meg az összeírót, hogy tolmácsolja a kamaránál abbeli kérésüket, hogy válthassák meg évi robotjukból összesen 3624 gyalogrobot-napot. – Amennyiben a felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, akkor ez 12 krajcárt számolva egy napra, 724 Ft 48 kr. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – (Megjegyzés e 3. főponthoz: A kamarai revizor által e főpont a)-tól d) alpontjainál alkalmazott kalkulatív számításokkal kapcsolatban lásd az előző falvaknál, így Mázanál, Györenél, Császtanál, Szsáznál ugyancsak ehhez a főponthoz fűzött megjegyzésemet, NB! jelölés alatt.) – 4. A fonásból. Urbáriumuk szerint minden egész sessio után kötelesek évente 6 font fonalat adni; ezt megváltják 36 krajcárjával, ami összesen 28 Ft 30 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Kilenc esztendő tényszámait véve alapul, a faluban évente átlag 27 üstön főznek a jobbágyok pálinkát. Üstönként 2 forintjával számolva, bejön ebből évente átlag 54 Ft. – 6. A kilenced- és a tizedjövedelemből. Ebben a faluban a kilencedet és a tizedet természetben szolgáltatják a subditusok. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, levonva már a mennyiségekből a cséplőrészt és a tizenhatodot, e jövedelem pénzértéke terményfajtánként az alábbiak szerint alakul: Tiszta búzából 13 2/4 pozsonyi mérő, á 1 Ft 30 kr.: 20 Ft 15 kr. Kétszeresből 241 pozsonyi mérő á 1 Ft: 241 Ft. Rozsból 27 pozsonyi mérő á 51 kr.: 22 Ft 57 kr. Zabból 34 pozsonyi mérő á 30 kr.: 17 Ft. Kukoricából 116 pozsonyi mérő á 24 kr.: 46 Ft 24 kr. Lednekből 23 pozsonyi mérő á 16 kr.: 6 Ft 8 kr. Szárazfőzelékfélékből 103 icce á 2 kr.: 3 Ft 26 kr. Káposztából 502 fej á 1 kr.: 8 Ft 22 kr. – Dohányból 300 font á 6 den.: 18 Ft (Így! a dohány fontonkénti egységárát dénárban adja meg, majd átszámítja forintra.) – A méhekből is megadják mindkét szolgáltatást; bejön belőlük 15 kas, ami 12 krajcárjával összesen 3 Ft. – Fehér borból bejön az első feltöltés leszámításával 19 akó, á 1 Ft 30 kr. 28 Ft 30 kr. – Vörös borból 251 akó, á 1 Ft 15 kr. 313 Ft 45 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke tehát évente átlag összesen 728 Ft 47 kr. – 7. A földesúri erdőkből. A 47 4/8 öl fa értéke (NB! A fáé, mert a kitermeléssel járó munka értékét a jövedelemkimutatás 3. főpontja b) alpontjában már számba vette az összeíró.), az erdészeti taxa szerint 1 Ft 30 kr., összesen tehát 71 Ft 15 kr. – 8. A kocsmáltatási jog gyakorlásából. a) Az úr borának méréséből. A falu belterületén nincs az uradalomnak kocsmaépülete, hanem jobbágyházanként felváltva méreti ki az úr borát. A külön vezetett kocsmáltatási számadások 9 évi tényszámainak átlagában, ez a jövedelemfajta az alábbiak szerint alakul: Kimérnek évente ily módon átlag 160 1/4 akó vörös bort; az ebből bejövő bruttó árbevétel összesen 363 Ft 54 kr. – A ráfordítások: A 160 1/4 akó vörös bor önköltségi, ún. „belső” ára akónként 1 Ft 15 krajcárjával 200 Ft 18 3/4 kr. A kimérésért jár a soros csaposnak 16 Ft 1 1/2 kr. Összesen 216 Ft 2 1/4 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 147 Ft 33 3/4 kr. – b) Az extravillanumbeli kocsmából. A falu belterületén kívül, de a falu határán belül van egy uradalmi csapszék, mely közös a faluval. A külön vezetett kocsmáltatási számadások tényszámainak 9 évi átlagát véve, ebből a kocsmából az uradalom az alábbi jövedelmet húzza: Kimérnek itt évente 112 akó vörös bort; az ebből bejövő bruttó árbevétel 252 Ft 15 kr. – A ráfordítások: A 112 urna vörös bor önköltségi, ún. „belső” ára 1 Ft 15 krajcárjával összesen 140 Ft. A csaposnak jár a bor kiméréséért 11 Ft 12 kr. Összesen 151 Ft 12 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 101 Ft 3 kr. – 9. A malmok árendájából. A falu határában magánszemélyek kezén van összesen 5 malom. Árenda címén fizetnek értük az uradalomnak összesen évente 123 forintot. – 10. A mészárszéktartás jogának árendájából. Csukovits János mészáros, árenda címén fizet a földesúri mészárszékért évente 25 forintot. – 11. A szénégetés jogának árendájából. Greko György a szénégetés jogának évi árendája címén fizet 150 forintot. – 12. A szalmából eredő földesúri jövedelem. Az őszi gabonafélék szalmájából bejön az uradalomnak évente (szintén 9 esztendő tényszámait átlagolva) 13 öl szalma; ölét 2 forintjával számolva, értéke összesen 26 Ft. A tavasziakéból 1/2 öl, ölét 1 Ft 30 krajcárjával számolva 45 kr. – A rozsszalmából bejön 203 kéve, kévéjét 1 1/2 krajcárjával számolva, értéke összesen 5 Ft 4 1/2 kr. Így a szalmából eredő összes földesúri jövedelem pénzértéke évente átlag 31 Ft 49 1/2 kr. – A faluból eredő évi átlagos összes földesúri jövedelem pénzértéke tehát 2929 Ft 44 3/4 kr. – Ezzel zárul a faluból eredő évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris kimutatásából kigyűjthető adatsor. Következik az igen rövid zárószöveg, melynek tartalma: – A falu határában levő földesúri erdők elég terjedelmesek. Összesen 1959 holdat tesznek ki. A fák egy része kitermelésre érett, másik részük azonban még növendék. Csakis gyertyánok és bükkök nőnek benne. Makktermés minden harmadik-negyedik esztendőben van. Az uradalom általában megengedi a falubelieknek a makkoltatást; de nem a makkoltatott sertések darabszáma szerint szabja meg a makkbért, hanem évente megegyezik az ezzel megbízott uradalmi tiszt a falubeliekkel egy-egy átalányösszegben, s azt fizeti be a faluközösség.
Ezzel zárul az uradalom utolsó falujának összeírása. És megkezdődik a kötetben a 476. oldalon a nagy uradalom olyan központi igazgatási adatainak rögzítése, amely adatok tartalma befolyásolja az egész dominium jövedelemalakulását. Miután egyházi, azon belül is püspöki uradalomról szól az összeírás, ezekben a nagyon pontosan rögzített központi gazdasági igazgatási adatokban lesznek speciális fő- és altételek is, de amennyire pontosan rögzítette ezeket az összeíró, épp olyan gonddal készítette el a szokványos központi igazgatási adatsorokat is, amilyenek pl. az uradalmi tisztek, illetve konvenciós alkalmazottak járandóság-kimutatásai. Ezek az adatok, illetve adatsorok a 488. oldalig terjednek, ahol is egy igen jól, áttekinthetően kimunkált főösszesítés és az egész uradalomra kiterjedő évi átlagos tisztajövedelem-megállapítás található. – Végül a 489. laptól a kötet utolsó hasznos oldaláig, a 495. oldalig egy igen magas ökonómiai értékű, alaposan kidolgozott záróhozzászólás van, melyet azonban nem az összeíró állít össze, hanem az összeírásban részt vevő pécsi káptalani főmegbízott, Beniczky kanonok mond el, s az összeíró fogalmaz bele a kötetbe. Ez az összefoglaló az egész hatalmas kötetnyi összeírás egyik legértelmesebben megfogalmazott, s tartalmában is egyik legnehezebb fajsúlyú része. Természetesen ez az egész zárórész, a 476–495. oldalig szintén latin nyelvű. – Betartva az összeíró által megállapított jó sorrendet, a továbbiakban tehát – mindig utalva arra, ha e zárórészen belül új fejezet következik -, e bő tartalmi kivonatom további, egyben zárórésze, a testes összeírás-kötet 476–495. oldalainak kompendiuma. – Az első adatsort – mely egyben értékes eligazítás sok dominium és falu possessorait illetően is -, egy nagy táblázat rögzíti a 476. és 477. oldalakra terjedően, melynek címe (fordításban) „A tisztelendő pécsi egyházmegyei klérus bérbeadott tizedei az 1801. évre, táblázatos kimutatásban.” – Az elején közölve a fejrovatokat, szintén fordításban, a nagyon érdekes, s az egyházmegye lelki joghatósága alá eső vármegyék szerint is tagolt kimutatás egyes tételeit is végig közlöm, az összegekkel együtt.
 


A szerződés keltének éve
Hava, napja
Hány évre szól
A bérlő és a bérlemény
A bér összege Ft
kr.
Baranya vármegyében
1800.
május 11
3
Batthyany Lajos hg. és gr. Batthyany Tivadar a bölyi és a siklósi uradalmaik területén
7600
 
1801.
május 21.
7
Albert szász hg., béllyei uradalom területére
5050
 
1801.
május 9.
10
Batthyany Tivadar gr. üszögi uradalom területére
1825
 
1793.
április 30.
12
Eszterházy Miklós hg., Szt. Lőrinc-i uradalma területére
1600
 
1792.
április 12.
12
gr. Eszterházy Kázmér dárdai uradalom területére
1500
 
1792.
május 31.
10
Batthyany Tivadar gr. baksai uradalma területére, Ozd kivételével
585
 
1792.
május 2.
6
Petrovszky József úr özvegye, Bikalra, Köblénre, Szalántara, Maróczra
430
 
1788.
június 3.
15
Batthyany Lajos hg., sellyei uradalma területére
400
 
1795.
április 18.
9
özv. Czinderyné úrnő, Pellérdre, Bogátra, Aranyosra
305
 
1801.
június 5.
6
Petrovszky János úr, összes javaira
270
 
1792.
június 5.
12
A Vallásalap, s mágótsi uradalmáért
222
 
1800.
május 3.
3
Nimkovits Ferenc úr, Hidas falu feléért
106
 
1800.
május 7.
3
Kardos András úr Hidas falu másik feléért
106
 
1801.
július 24.
6
A Vallásalap, a vajszló-i uradalmáért
107
 
1797.
április 24.
6
Boronkay József úr, Vargaért és Ligethért
101
 
1800.
május 6.
3
Melczer Ignác úr Bakóczaért
150
 
1792.
április 10.
10
A mocsoládi társbirtokosok (közbirtokosság), Mocsolád faluért
60
 
1797.
április 19.
6
Bistricze falu, saját magáért
50
 
1797.
április 24.
6
özv. Sauskáné úrasszony, Kishajmásért és Godissaért
42
 
1793.
április 24.
10
Bana József úr örökösei, Nagykozárért
40
 
1800.
június 30.
3
Mihályovits József tanácsos úr, Görcsönért
45
 
1792.
június 19.
10
Kapuváry úr, Ozdért
25
 
1797.
május 21.
6
Karácsodfa falu saját magáért
18
 
1793.
április 27.
10
Kapuváry úr, Ujmindszentért
16
 
1797.
április 8.
6
Vinkler Mihály főtisztelendő úr Gödriért
16
 
Tolna vármegyében
1785.
október 14.
Mindörökre
Apponyi Antal gr., a hőgyészi uradalmáért
2600
 
1793.
április 30.
12
Eszterházy Miklós herceg, ozorai és dombóvári uradalmaért
2100
 
1793.
április 28.
10
A Magyar Kamara, a simontornyai uradalmáért
477
 
1794.
május 6.
10
Festetics János gr., a tolnai uradalmáért
260
 
Szerződés nélkül
 

Viczay Miklós gr., Ireghért és Kányaért
202
 
1793.
április 27.
10
Perczell Ignác úr Bonyhádért és egyebekért
140
 
1799.
május 3.
6
Főtisztelendő László András faddi plébános úr, Faddért
120
 
1793.
április 27.
10
A Kapuváry-urak, Györkönyért
115
 
1800.
május 3.
3
Gr. Batthyany Tivadar és birtokostársai, Bölcskeért és Madocsaért
102
 
Szerződés nélkül
 

A Mündpach-család, paksi javaiért
100
 
1793.
április 28.
10
Kliegl Sándor úr, Mórágyért
90
 
1799.
május 3.
12
Batthyany Lajos hg. Felsőnyékért
85
 
1801.
április 28.
3
Jeszenszky Sándor úr Csibrákért és Murgaért
61
 
1799.
május 3.
12
A veszprémi püspök: Bajzáth József, Szántóért
62
 
1799.
május 3.
12
Dőry Ádám örökösei, saját javaikért
64
 
1800.
június 11.
3
Dőry Ignác örökösei, saját javaikért
64
 
1799.
május 3.
8
Birisits úr, Lengyelért
64
 
1801.
április 28.
3
Kiss Ignác és János urak, Miszlaért
54
 
1800.
április 28.
3
Gindl-örökösök, Medinaért
45
 
1801.
július 22.
6
A lápafői társbirtokosok (közbirtokosság), Lápafőért
37
 
1801.
június 25.
6
Gludovácz tanácsos úr, Várongért
36
 
Verőce vármegyében
1800.
április 30.
3
Pajácsevich Zsigmond gr. a valpói uradalmáért
3501
 
Szerződés meghosszabbítással
 

Adamovits tanácsos úr, Cseppényért
75
 
 
 
 
Összesen
31122
 

 
Ebből a 31122 forintból a pécsi püspökséget illeti meg a fele összeg, azaz 15 561 Ft. – Az összeg másik fele azonban a tisztelendő pécsi székesegyházi káptalané, valamint az ifjú klérus szemináriumáé (értsd: a pécsi egyházmegyei papnevelő intézeté.). – Eddig a tizedek bérbeadásának valamennyi lényeges adatát tartalmazó táblázat. Következik: az ebben az összeíráskötetben összeírt pécsi püspöki uradalom egyes falvaiból származó összjövedelmek pénzértékeit tételesen és összesítve tartalmazó rekapituláció, szintén táblázatos formában. – Ennek pontos fordítását is közlöm. Található a kötet 479. oldalán.)

Összefoglaló táblázat az uradalom évi jövedelmeiről
Megnevezés
Ft
kr.
Pécs városából
2650
13 5/8
Árpád faluból
1320
58 4/8
Püspökbográd faluból (az összeírásban csak „Bográd”)
1566
22 6/8
Hosszuhetény faluból
8426
22 6/8
Szentlászló faluból
277
21 6/8
Ujbánya faluból
516
4
Mártonfa faluból
1254
4/8
Nagypál faluból
1708
15 4/8
Szenterzsébet faluból
2250
42 3/8
Szellő faluból
1499
11
Kátoly faluból
1873
7 1/2
Mohács mezővárosból
14308
54
Lánycsók faluból
6555
52 2/8
Himesháza faluból
5653
39 7/8
Lak faluból
3423
42 7/8
Geresd faluból
2610
30 2/8
Márok faluból
1717
25 4/8
Kölköd faluból
2111
2 6/8
Nádasd faluból és a hozzá bekebelezett Berekalja pusztából
11545
16 4/8
Óbánya faluból
437
4
Szárász faluból
1049
4 2/8
Kárász faluból
1432
28 4/8
Magyaregregy faluból
2112
7 4/8
Németegregy faluból
267
17
Vékény faluból
985
21 4/8
Szász faluból
2508
18 6/8
Császta faluból
1140
14 2/8
Györe faluból
2084
52
Máza faluból
1830
41 4/8
Váralja faluból
2929
44 6/8
A tizedek bérbeadásából
15561

Összesen
103607
18 2/8

 
Eddig a jövedelemösszesítő táblázat. A következő, 479. oldalon egy újabb táblázat következik, mely azokat a készpénzjárandóságokat tartalmazza, amelyeket egyházi tisztségviselőknek és alkalmazottaknak fizet ki a püspökség az uradalom jövedelmeiből. A táblázatot szintén fordításban közlöm.) – Következik az egyházi tisztviselők (és alkalmazottak) évi készpénzjavadalma.
 
Megnevezés
Ft
kr.
Petheő József segédpüspök úr őmagassága
1100

Főtisztelendő Vizer Ádám úr, mint a püspöki könyvtár igazgatója
300

Főtisztelendő Zsivits Mátyás úr, mint egyházmegyei zsinati ügyész
60
 
Nagyontisztelendő Panczer Ferenc titkár úr, ellátással együtt
400
 
Nagyontisztelendő Miskolczy András püspöki levéltárnok úr
370
 
Matits Ferenc írnok, ellátással együtt
250
 
Kovács Mátyás küldönc
50
 
Az irodaszolga
50
 
Összesen
2580
 

 
Ezután az összeírás, illetve a központi uradalom-igazgatás nagyterjedelmű, de igen fontos tabellái következnek több oldalon keresztül – a 480–485. oldalakon: az uradalmi tisztek és más konvenciós alkalmazottak pénzbeli és természetbeni éves járandóságainak kimutatásai. Minthogy a járandóságok erősen változók, s minthogy széthajtott folio-oldalnyi nagy táblázatokra vannak feljegyezve az adatok, az alábbiakban – természetesen szintén fordításban – nem választhattam a tabelláris, hanem csakis a kurziv írású formát. Viszont ritka pontossággal és alapossággal készült a fontos táblázat, azonkívűl: pontosan megfelel a nagy dominium szervezeti felépítésének is – értsd: központ – körzeti központok – egységek. A pécsi körzeti központ és uradalmi központ együtt van ugyan, de magukból a funckiókból következtethető, hogy kik a központi jószágigazgatás funkcionáriusai és kik a pécsi körzetéi. Ezért nélkülözhetetlen volt a terjedelmes tabella-anyag alábbi rendszerű feldolgozása.
A pécsi uradalmi körzetben:
Hegedüs Ferenc jószágigazgató. 1000 Ft készpénz.; 50 akó tiszti bor; 100 mérő tiszta búza; 50 mérő kétszeres; 50 mérő csöveskukorica; 200 mérő zab; 4 mérő szárazfőzelékféle; 500 fej káposzta; 4 hízó; 50 öl tüzifa; (NB! Az egész kimutatásban a mérők – a továbbiakban „m.”: pozsonyi mérőben értendők.) – Raisz Ferenc uradalmi fiskális. 360 Ft készpénz.; 20 akó tiszti bor; 16 m. tiszta búza; 24 m. kétszeres; 30 m. csöveskukorica; 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 20 öl tüzifa. – Paár György uradalmi vicefiskális. 150 Ft készpénz.; 10 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 12 m. kétszeres; 15 m. csöves kukorica; 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 10 öl tüzifa. – Tarnóczy József uradalmi főpénztárnok. 350 Ft készpénz.; 24 akó tiszti bor; 12 m. tiszta búza; 40 m. kétszeres; 30 m. csöves kukorica; 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 1 hízó; 2/4 öl széna; 20 öl tüzifa. – Both Ádám uradalmi számvevő. 420 Ft készpénz.; 24 akó tiszti bor; 12 m. tiszta búza; 40 m. kétszeres; 30 m. csöves kukorica; 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 1 bízó; 2/4 öl széna; 20 öl tüzifa. – Gromon Antal tiszttartó. 260 Ft készpénz.; 20 akó tiszti bor; 12 mérő tiszta búza; 40 m. kétszeres; 40 m. csöves kukorica; 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 20 öl tüzifa. – Patkovich Boldizsár szerződtetett orvos. 18 öl tüzifa. – Erdődy János számtiszt. 200 Ft készpénz., 18 akó tiszti bor; 10 m. tiszta búza; 24 m. kétszeres; 30 m. csöves kukorica; 2/4 szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 18 öl tüzifa. – Balás József ispán. 140 Ft készpénz.; 16 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 20 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 15 öl tüzifa. – Hajnal György, püspökvárbeli magtáros. 100 Ft készpénz.; 16 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 20 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 15 öl tüzifa. – A szentlászlói káplán. 124 Ft készpénz.; 18 akó tiszti bor; 12 m. tiszta búza; 36 m. kétszeres; 24 m. csöves kukorica; 24 m. zab. – A jószágigazgató írnoka. 115 Ft készpénz.; 10 akó tiszti bor; 4 m. tiszta búza; 16 m. kétszeres; 1/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 8 öl tüzifa. – A pécsi és a szentlászlói püspöki rezidenciák gondnoka. 300 Ft készpénz.; 12 akó tiszti bor; 24 m. tiszta búza; 12 öl tüzifa. – A pécsi püspöki rezidencia kertésze. 150 Ft készpénz.; 20 akó szolga-bor; 6 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 1/4 m. szárazfőzelék; 18 öl tüzifa. – Czach Károly uradalmi fővadász, inasával együtt. 160 Ft készpénz.; 10 akó szolga-bor; 6 m. tiszta búza; 32 m. kétszeres; 8 m. rozs; 2/4 m. szárazfőzelék; 150 fej káposzta; 10 öl tüzifa. – A szenterzsébeti uradalmi vadász. 48 Ft készpénz.; 3 akó szolga bor; 16 m. kétszeres; 4 m. rozs; 1/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – Rittberger Jakab uradalmi kutmester. 25 Ft készpénz.; 3 akó szolga-bor; 12 m. kétszeres. – Az uradalmi pintérmester 2 legényével együtt. 236 Ft készpénz.; 36 akó szolga bor; 6 m. tiszta búza; 42 m. kétszeres; 3/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 6 öl tüzifa. – Tomasics Márk, a jószágigazgató mellé rendelt darabont. 51 Ft készpénz.; 6 akó szolga bor; 16 m. kétszeres; 1/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 2/4 öl széna; 6 öl tüzifa. – Két uradalmi darabont együtt. 102 Ft készpénz.; 12 akó szolga bor; 32 m. kétszeres; 36 m. zab; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2 öl széna; 12 öl tüzifa. – A porkoláb és két kapuőrző darabont együtt. 153 Ft készpénz.; 48 m. kétszeres; 3/4 m. szárazfőzelék; 300 fej káposzta; 9 öl tüzifa. – Négy uradalmi hajdú. 204 Ft készpénz.; 64 m. kétszeres; 1 m. szárazfőzelék; 400 fej káposzta; 12 öl tüzifa. – A hetényi erdőőr. 22 Ft készpénz.; 20 m. kétszeres. – A szentlászlói erdőőr. (Mint a hetényi.) – A bogádi erdőőr. 18 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A szellői erdőőr. (Mint a bogádi.) – A nagypáli erdőőr. (Mint a bogádi.) – Az árpádi erdőőr. (Mint a bogádi.) – A pécsi vincellér. 24 Ft készpénz.; 24 m. kétszeres. – A hetényi vincellér. 12 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A majorsági kocsis. 50 Ft készpénz., 6 akó szolga bor; 15 m. kétszeres; 50 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – A majorsági kocsis társa. 48 Ft készpénz.; 3 akó szolga bor; 8 m. kétszeres; 50 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – Két ökrösbéres, mindegyik bojtárjával együtt. 82 Ft készpénz.; 8 akó szolga bor; 30 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 6 öl tüzifa. – A szenterzsébeti iskolamester. 20 Ft készpénz.; 20 m. rozs. – A bogádi iskolamester. 6 m. kétszeres.
A mohácsi uradalmi körzetben:
Molnár Sámuel tiszttartó. 260 Ft készpénz.; 20 akó tiszti bor; 12 m. tiszta búza; 40 m. kétszeres; 40 m. csöves kukorica; 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 18 öl tüzifa. – Kauffmann Ferenc számtartó. 200 Ft készpénz.; 18 akó tiszti bor; 18 m. tiszta búza; 24 m. kétszeres; 30 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 18 öl tüzifa. – Sárkány József ispán. 130 Ft készpénz.; 16 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 20 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 15 öl tüzifa. – Szávay Orbán szigeti (Mohács-szigeti) ispán. 8 m. tiszta búza; 12 m. kétszeres; 4 öl tüzifa. – Az elemi iskola tanítómestere. 100 Ft készpénz.; 10 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 12 m. kétszeres; 10 öl tüzifa. – A rezidencia gondnoka: Binion Ferenc. 125 Ft készpénz.; 16 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 10 m. csöves kukorica; 2/4 öl széna; 12 öl tüzifa. – Az itteni kertész. 100 Ft készpénz.; 18 akó szolgabor; 6 m. tiszta búza; 18 m. kétszeres; 10 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 12 öl tüzifa. – Filipp Jakab pintér, a gyertyajárandósággal együtt, de kalácsjárandóság nélkül. 140 Ft készpénz.; 18 akó szolgabor; 6 m. tiszta búza; 18 m. kétszeres; 10 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 8 öl tüzifa. – Két legénye (együtt). 100 Ft készpénz.; 16 akó szolgabor; 32 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta. – A Geresd-i vadász. 48 Ft készpénz.; 3 akó szolgabor; 16 m. kétszeres; 4 m. rozs; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – A lánycsóki vadász. 48 Ft készpénz.; 3 akó szolgabor; 16 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – Két uradalmi darabont (együtt). 102 Ft készpénz.; 12 akó szolgabor; 31 m. kétszeres; 36 m. zab; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2 öl széna; 12 öl tüzifa. – Öt uradalmi hajdú (együtt). 255 Ft készpénz.; 80 m. kétszeres; 1 1/4 m. szárazfőzelék; 500 fej káposzta; 15 öl tüzifa. – A szigeti (Mohács-szigeti) első erdőőr: Batits József, a bocskorjárandósággal együtt. 32 Ft készpénz.; 18 m. kétszeres; 4 m. rozs. – Ugyanott, a második erdőőr, szintén a bocskorjárandósággal együtt. 28 Ft készpénz.; 18 m. kétszeres. – A mohácsi vincellér. 24 Ft készpénz.; 3 akó szolgabor; 18 m. kétszeres; 2 öl tüzifa. – A majorsági kocsis. 32 Ft készpénz.; 6 akó szolgabor; 16 m. kétszeres; 1/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 6 öl tüzifa. – A lánycsóki erdőőr. 16 m. kétszeres. – A Mangolt nevű külső harangozó. 6 akó szolgabor; 12 mérő kétszeres. – A nádasdi uradalmi körzetben. – Somogyi János tiszttartó. 260 Ft készpénz.; 20 akó tiszti bor; 12 m. tiszta búza; 40 m. kétszeres; 40 m. kukorica (csöves); 1 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 20 öl tüzifa. – Philipovits Boldizsár számtartó. 200 Ft készpénz.; 18 akó tiszti bor; 10 m. tiszta búza; 24 m. kétszeres; 30 m. csöves kukorica; 40 m. zab; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 1 2/4 öl széna; 18 öl tüzifa. – Pápa Ferenc ispán. 150 Ft készpénz.; 16 akó tiszti bor; 8 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 20 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2/4 öl széna; 15 öl tüzifa. – Dragich Anna, az itteni rezidencia gondnoknője. 48 Ft készpénz.; 6 akó tiszti bor; 16 m. kétszeres; 10 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 6 öl tüzifa. – A rezidencia kertésze. 150 Ft készpénz.; 20 akó szolgabor; 6 m. tiszta búza; 24 m. kétszeres; 10 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 17 öl tüzifa. – Buitár József pintér, a gyertyajárandósággal együtt, de a kalácsjárandóság nélkül. 135 Ft készpénz.; 16 akó szolgabor; 6 m. tiszta búza; 20 m. kétszeres; 10 m. csöves kukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 10 öl tüzifa. – A pintér két legénye (együtt). 100 Ft készpénz.; 16 akó szolgabor; 32 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta. – Két uradalmi darabont együtt. 102 Ft készpénz.; 12 akó szolgabor; 32 m. kétszeres; 36 m. zab; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 2 öl széna; 12 öl tüzifa. – A nádasdi vadász. 48 Ft készpénz.; 6 akó szolgabor; 20 m. kétszeres; 8 m. rozs; 10 m. csöveskukorica; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 6 öl tüzifa. – A három nádasdi uradalmi hajdú együtt. 153 Ft készpénz.; 48 m. kétszeres; 3/4 m. szárazfőzelék; 300 fej káposzta; 9 öl tüzifa. – A szászi uradalmi hajdú. 51 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres; 1/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – Az újbányai vadász. 48 Ft készpénz.; 3 akó szolgabor; 16 m. kétszeres; 4 m. rozs; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – A szászi vadász. Mint az újbányai. – A györei vadász. Mint az újbányai. – A váraljai vadász. Mint az újbányai. – Az egregyi vadász, inasával együtt. 63 Ft készpénz.; 3 akó szolgabor; 28 m. kétszeres; 4 m. rozs; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – A nádasdi vincellér. 30 Ft 60 kr. készpénz.; 2 akó szolgabor; 16 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 150 fej káposzta; 4 öl tüzifa. – A mázai vincellér. 6 Ft készpénz.; 2 akó szolgabor; 10 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 100 fej káposzta; 3 öl tüzifa. – A kárászi vincellér. 18 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A vaddisznók vadőre. 18 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A németegregyi erdőőr. 26 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A berekallyai erdőőr. 18 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A nádasdi erdőőr. 20 Ft készpénz.; 16 m. kétszeres. – A szászi kanász, kanászbojtárjaival együtt. 32 Ft készpénz.; 4 akó szolgabor; 24 m. kétszeres; 2/4 m. szárazfőzelék; 200 fej káposzta; 4 öl tüzifa. – A szászi iskolamester. 4 akó szolgabor; 8 m. rozs. – A mázai iskolamester. 6 akó szolgabor; 6 m. kétszeres.
Ezzel zárul az uradalmi alkalmazottak illetménytáblázata. Az egyes tételeket itt is összesíti az összeíró, de mivel az összesített tételek az alább következő táblázatban is benne vannak, itt emllőzöm a summákat. – Következik a kötet 480. oldalán egy tabella, amely az uradalom alkalmazottai évi javadalmának tételes pénzértékbeni kimutatása. A tabella adatai az alábbiak:
 
 
 
Ft
kr.
1.
A készpénzjárandóságok összege
8532
6
2.
Természetbeni járandóságként kimegy évente összesen 378 akó tiszti bor, akóját 2 forintjával számolva, összesen
756

3.
Kimegy továbbá évi 395 akó szolgabor, amit a dézsmaborokból méret ki az uradalom; értéke akónként 1 Ft 15 kr., összesen
368
45
4.
Tiszta búzát csak a tisztek kapnak járandóságképpen; kimegy belőle 352 pozsonyi mérő; mérőjét 1 Ft 30 krajcárjával számolva, összesen
528

5.
A tisztek és a szolgák kétszeresből évente összesen 1761 mérőt kapnak; 1 forintjával számolva mérőjét, összesen
1761

6.
Rozsból kimegy 76 mérő; ez 51 krajcárjával összesen
64
36
7.
Csöves kukoricából 539 mérő, 24 krajcárjával
215
36
8.
Zabból 372 mérő, 30 krajcárjával összesen
186

9.
Szárazfőzelékfélékből 32 mérő, á 2 Ft 40 kr., összesen
85
20
10.
Káposztából 8350 fej; ez 1 krajcárjával összesen
139
10
11.
Hizókból 6 darab á 12 Ft, összesen
72

12.
Csirkékből (NB! A jószágigazgató illetménykimutatásában „Gallinarum” volt a fejrovat címe; itt „Ex Pullis”-t ír az összeíró; az alább következő árból úgy tűnik, hogy valószínű vágnivaló jércékről lehetett szó; ez a tétel egyébként csak a jószágigazgatónál szerepel.) 200 db.; ezeket 3 krajcárjával számolva darabonként, összesen
10

13.
Tojásból 1000 darab (NB! Ez is csak a jószigazgató járandósága!) 12 darabját 3 krajcárjával számolva, összesen
4
10
14.
Szénából 22 2/4 öl; ölét 24 forintjával számolva, összesen
540

15.
Tüzifából 596 öl; ölét 3 Ft 30 krajcárjával számolva, összesen
2086

16.
Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, a kiszálló uradalmi tisztek napidíjai kitesznek évente összesen
463
24
17.
Az úriszéki tárgyalásokkal és itélkezésekkel kapcsolatos kiszállások napidíjainak évi átlagos összege, ugyancsak kilenc esztendő tényszámainak átlagában
469

18.
A tizedszedéssel kapcsolatos költségek, a fentiek szerinti évi átlagban, összesen
373
51
 
Összesen
16654
58

 
A következő tabelláris kimutatás az uradalom különböző rezsiköltségeiről szól: a kimérésre kerülő borok, belső gabonaszállítások, épületkarbantartások, a majorsági igásállatok tartási költségei, az alábbi részletezésben, a kötet 487–488. oldalain: Az uradalom borainak az uradalmi pincékből az uradalmi kocsmákba való kiszállításával kapcsolatban rendszeresen felmerülnek fuvarköltségek, illetve pénzértékre átszámítható robot-teljesítések. És jóllehet a robotfelhasználásról, s annak értékéről csak néhány éve vezetnek pontos számadásokat, részint ezek tényszámait, részint az összeíró által e tárgyban külön meghallgatott uradalmi tisztek adta tapasztalati adatokat figyelembe véve, s abból az alaptételből kiindulva, hogy évente átlag 6400 akó borát méreti ki az uradalom, 100 akónként 8 igás-, avagy 16 gyalogrobot-napot véve számításba, az összrobot szükséglet 1024 gyalogrobot-napot tesz ki, ami 12 krajcárjával összesen 204 Ft 48 kr. – Továbbá: az uradalom területén nincs minden cséplőszérü közelében magtár; a kicsépelt gabonát azonban mindenütt tető alá kell hozatni cséplés után. E fuvarköltségre is áll az, amit a robotszámadásokkal kapcsolatban az előző tételnél már rögzített az összeíró; s itt is nehezíti a pontos számítást az, hogy nagyon különbözőek a távolságok a cséplőszérük és a legközelebbi magtárak között. Mindezt számításba véve, a tisztekkel együtt, az erre a célra szükséges fuvar 524 kétfogatú igásrobot-napot tesz ki, ami egyenlő 1048 gyalogrobot-nappal; ezek mindegyikét 12 krajcárjával kalkulálva, e költség pénzértékben összesen 208 Ft 36 kr. – Továbbá: az összeírásban szereplő uradalmi épületek – beleértve a kegyúri gondozás alá tartozókat, de az átlagszámításból ezúttal kihagyva azoknak az épületeknek karbantartási költségét, melyeket a legutóbbi időkben alapoktól újonnan építtetett fel az elhunyt püspök, de egyébként kilenc esztendő épületkarbantartási költségeinek tényszámaira támaszkodva – évi átlagos össz-karbantartási költége 3502 55 1/2. – Végül az uradalom majorsági gazdálkodásához saját igásállatállományt is tart. Éspedig 4 lovat és 4 ökröt. Ezek szénaszükséglete évente 10 öl széna, ami 24 forintjával kalkulálva összesen 240 Ft; alomszalma 9 1/2 öl kell nekik, ölét 2 forintjával számítva ez 19 Ft; végül 174 mérő zab, ami 30 krajcárjával összesen 87 forintot tesz ki; így a majorsági igásállatok évi átlagos takarmányszükségletének pénzértéke 346 Ft. – A fuvar-, az épületkarbantartási és takarmányköltségek tehát összesen 4263 Ft 19 kr. – Ezek után a kiadások summázása (évi átlagok). – A tisztek és szolgák javadalmára 16654 Ft 58 kr. – Egyházi személyek javadalmára 2580 Ft – Borszállításra az uradalmi pincékből az uradalmi kocsmákba 204 Ft 48 kr. – Terményszállításra a cséplőszérüktől a magtárig 209 Ft 36 kr. – Uradalmi és kegyuri épületek karbantartására 3502 Ft 55 1/2 kr. – A majorsági igásállatok tartására 346 Ft – Összesen 23498 Ft 17 1/2 kr. – Főösszesítés és egyenleg. Az évi átlagos összjövedelem 103607 Ft 18 2/8 kr. Az évi átlagos összkiadás 23498 Ft 17 4/8 kr. – Levonva az összkiadásokat az összbevételekből, marad tiszta jövedelemként az egész uradalomból 80 109 Ft 6/8 kr.
A kamarai eljárási szabályok szerint ezzel le is zárulna az összeírás, illetve már csak a szokásos hitelesítő és zárószöveg következnének. Ámde: mint fentebb jeleztem, a pécsi székeskáptalannak az összeírás egész lefolyásához kiküldött különmegbizottja, Beniczky József kanonok, az összeírás lezárása előtt szót kért, és észrevételeit az összeírással kapcsolatban előadta. Ez a rész, melyre már fenteb is, mint ökonomiai értékű fejtegetésre utaltam, a kötet 489–495. oldalán olvasható. Tartalmazza azonban az összeíró viszontmegjegyzéseit és az egész összeírás zárószövegét is. E terjedelmes fejtegetés tartalma az alábbi: Elöljáróban megállapítja a kanonok, hogy jóllehet az összeírás az érvényben levő kamarai normatívum szerint történt, így ez ellen semmiféle kifogása nincs, azt azonban le kell rögzítenie, hogy ez az összeírás kellő eligazítást nyújt ugyan, de csak az uradalom mai helyzetéről. Mivel az ilyen, széküresedési időszakban készült összeírásoknak azonban messzebb tekintő céljuk is van, az elkövetkező püspök-utód, sőt püspök-utódok esetleges jogsérelmeinek megelőzése céljából, kötelességének érzi, hogy mind az uradalom felmért jövedelmeihez, mind pedig a számbavett kiadásokhoz – s e kettő kapcsán természetesen a tiszta jövedelemhez is – az uradalom ügyeinek és helyzetének ismeretére támaszkodó észrevételeket tegyen, s hogy ezek az észrevételek itt, az összeírás lezárása előtt annak szerves részeként írásban is rögzíttessenek.
I. Észrevételek az uradalom jövedelmeivel kapcsolatban.
1. Az összeíró, a kamarai eljárási utasításnak megfelelően, az összeírásban szereplő termények, általában minden produktum árát átlagok alapján, mégpedig 9 év tényszámainak átlagában állapította meg. Ámde. – a) ezek az árak semmiképpen sem mondhatók stabil áraknak; sem a kereslet, sem a kinálat alakulása nem azt mutatják, hogy ezek az árak tartósak lehetnének. – b) A kilenc esztendő tényszámaihoz – tehát az átlagolás bázisadataihoz – azt kell tudni, pl. a szőlőtermés mind a kilenc év alatt közepes volt, sőt: voltak helységek az uradalom területén, ahol még ezt sem érte el. Ugyanakkor a terményeket is részint hadicélokra, részint az ínségben levő bánáti lakosság megsegítésére nagy tételekben vásárolták fel, s szállították el. Ha ezek a lehetőségek megszünnek, megszünik az eredmény is. Továbbá: pl. a pécsi és nádasdi uradalmi körzetből származó terményeket csak akkor lehet jó áron eladni, ha az uradalomnak sikerül olyan helyekre lekötnie a gabonát, ahová azt hajókkal lehet szállítani. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor ami pénzt hoz a mohácsi uradalmi körzet terményértékesítése, azt elviszi a pécsi és nádasdi körzet terményeinek fuvarköltsége, s így a haszon az ilyen években zérussal lesz egyenlő. – 2. A kanonok kifogásolja az urbariális ölfa-kötelezettségnek az összeírásban szereplő formáját. Akkor lehetne az összeíró által követett módszer szerint eljárni, ha a robotkötelezettségen felül vágnák ki ezt a fát, a subditusok. Ámde: ezt a robotkötelezettségen belül teszik; azért van pl. 20 nap felvéve a zselléreknél, évente, mert benne van a favágás, másként 18 nap és favágás lenne a kötelezettségük. Ez a különbözet – mivel 1020 öl az uradalomban ilyen módon kitermelt famennyiség – ölenként 2 napot számítva: 2040 gyalogrobotnap, á 12 kr., összesen 408 Ft. De mivel ezt eredetileg is le kellett volna vonni a robotból eredő jövedelem pénzértékéből, így emiatt, valamint a kétszeres beszámítás miatt az e címen befolyó (értsd: az összeírásban „A robotból és vele rokon szolgáltatásokból” cím alatt számbavett jövedelemtételből!) összegből 816 forintot kell levonni. – 3. Az erdőkből eredő jövedelem, a nagy erdőpusztítás miatt, nemcsak hogy nem örökös, hanem kisebb évről évre. A kitermelést az utód-püspököknek csökkenteniük kellene, nehogy ilyen hamar vége szakadjon ennek a jövedelemforrásnak. (NB! Ezzel kapcsolatban azonban lásd saját megjegyzéseimet e jövedelemfajtánál Nádasd stb. possessióknál.) – 4. A hetényi üveghutát nem lehet az állandó és tartós jövedelemforrások közé sorolni a maga beállított 680 forintos jövedelmével. Ugyanis: a püspök-utódoknak nagyon hamar dönteniük kell abban, hogy megszüntessék ezt a hutát. A jövedelemmel nincs arányban az óriási mértékű fapusztítás, amit működtetéséhez végbe kell vinni. Ha most rögtön megszűnne, akkor e tény legfeljebb a további károkozás elmaradását és nem az üvegproduktum kimaradása miatti jövedelemkiesést jelentené. – 5. A kanonok teljes bizonyossággal állítja, hogy három ok is van, ami miatt a mohácsi halászatból eredő jövedelem lényegesen csökkenni fog az elkövetkező időkben: a) a halak fogynak, ami egyébként évről évre növekvő panasz, tehát közismert tényező. b) A lényegesen kisebb fogyasztás miatt. Ugyanis: azok a szerzetesrendek, amelyek vagy hosszú időkön át tartó, vagy éppen örökös hústól való megtartóztatást fogadtak, már megszüntek; továbbá: a bőjti fegyelem nagyon is fellazult már. c) Az 1796-ban, királyi különbizottság közbenjöttével a püspök és Mohács oppidum között létrejött megállapodás 14. pontja arra kötelezi a püspököt, hogy nyisson új elvezető csatornát úgy, hogy az ne veszélyeztesse úgy a várost magas vízálláskor, mint a jelenlegi holt ág. És ezt azon nyomban meg is kell csináltatni, mihelyt a mostani halászati jogbérleti szerződés lejár. Ez jelentős kiesést jelent majd ebben a jövedelemfajtában. Továbbá: tulajdonképpen a halászatot sem lehet biztosabb jövedelemforrásnak beállítani, mint a szabad erdei vadászatot s a madarászatot (tehát nem a vadaskertit!). Hiszen éppúgy, mint a madarak s vadak, a halak is szabad költözködők (szószerint így! „…cum ut volucres et ferae, ita pisces etiam sint liberae migrationis…”!) így tehát nemcsak a belőlük eredő haszonnal, hanem e haszon teljes elmaradásával is számolni kell. És ahányszor az utóbbi 21 év alatt bérbe adta az itteni halászati jogot a püspökség, annyiszor kisebb összegre volt kénytelen megkötni a bérleti szerződést. 1780-ban 5010 Ft készpénz és 100 bécsi mázsa hal volt az évi bér; 1792-ben 3000 Ft és 50 bécsi mázsa hal; ez idő szerint 3500 Ft az árenda összesen. Ha a püspök az utóbbi árendaösszeg keretében természetben kérné az 50 mázsa halat, akkor a bérlőnek készpénzben alig kéne 2000 forintot fizetnie. – 6. Az tény, hogy a lánycsóki juhászat 1192 Ft jövedelmet hoz. Ám: ezt a tételt nem lehet a püspökség funduális jövedelmeinél számba venni, hanem csak úgy, mint a birtokjogból származó járulékos, emellett indusztriális és nem a latifundiumból magából következő jövedelmet. Különben is: ez a jövedelem teljes egészében csak akkor jön be a püspökségnek, ha meg is veszi az árendás juhásztól a birkaállományt. Ámde: egyetlen állatvész elviszi mind a jövedelmet, mind annak forrását. Mindebből következően a kanonoknak az a véleménye, hogy ezt az összeget törölni kell az uradalom állandó, rendszeres, s a földbirtokból eredő jövedelmei közül. – 7. Ugyanezt kellene mondani a mohácsi sertéskondáról is, ha néhai Klimo György püspök nem hagyományozott volna egy sertéskondát fundus instructusként jogutódára, s ezáltal ennek a jövedelemforrásnak funduális jelleget adott. – Mindebből világos, hogy a püspökség jövedelmeit biztos és állandó jövedelmeknek nem lehet minősíteni – állapítja meg észrevételei első részének zárószövegében a kanonok – le kell vonni azokból az 1–7. pontokban előadott észrevételek miatt 2688 forintot; de még nyugodtan le lehetne vonni sok ezer forintot a jövőre vonatkoztatva, ha figyelembe vennék az illetékesek a gazdálkodásból származó produktumok áreséseit, az erdőállomány, a halállomány csökkenését. A kanonok ezután rátér észrevételei második részére:
II. Észrevételek az uradalom kiadásaival (költségeivel) kapcsolatban.
1. A javadalmasokról és javadalmaikról készült kimutatást végleges normának már csak azért sem lehet tekinteni „…minthogy világos dolog az, hogy az emberek mind valóságos, mind elképzelt (szabadabban: „vágybeli”) szükségleteinek növekedésével szükségképpen emelni kell majd a tisztek és szolgák javadalmát.” (Szó szerint így! „…quia crescentibus et veris et imaginariis hominum necessitatibus, stipendia officialium et servitorum necessario augenda fore, perspicuum est”.) És erre a fokozatos emelésre már csak azért is szükség van, mert a jó alkalmazottakat csak ezen az úton lehet megszerezni és megtartani, hacsak a gazda „nem akar okot és ürügyet szolgáltatni ahhoz, hogy ami a tisztességes megélhetésből hiányzik, azt titkos kiegészítésekkel (kiegyenlítésekkel, értsd: lopással) saját maguk pótolják a maguk számára.” (Így! „…siquis… nolit occasionem et ansam praebere, ut quod deficit vitae, pro more transigendae, ipsi sibi per occultas compensationes suppleant.”) – 2. A kisebb javításokra előirányzott költségek belekerültek ugyan az összeírásba, de a káptalani megbízott kanonoknak ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy ezekkel a kisebb javításokkal nincs megoldva az épületek állagmegóvása. Az uradalmi épületek többsége ugyanis olyan állapotban van, hogy a rendszeres karbantartás már nem segít rajtuk. Feltétlenül nagyobb összegeket kellene ezekre az épületekre költeni, mert elhanyagolásuk óriási kiadásokat vonna maga után, hiszen igen rövid idő alatt rombadől igen sok belőlük előreláthatólag. Amidőn Klimo György püspök meghalt, Beniczky az akkori összeírásnál szintén káptalani megbízott volt. Már akkor is megtette észrevételeit, s azok 5 pontjában azt rögzítette, hogy: a rezidenciális épületek reparációjára kellene 6974 Ft, a kegyúri épületekére 8826 Ft, a majorsági épületekére (azok kivételével, amelyek maguk is jövedelmet hoznak) 7708 Ft. Összesen 23508 Ft. Ha az összeírásnál jelen volt szakiparosokat megkérdeznék most, Eszterházy püspök halála után, bizonyos, hogy ők is legalább ennyit kihoznának, mint sürgős reparációs szükségletet, vagy inkább még többet. – Ezek az épületek már olyanok, hogy a karbantartás, a kisebb javítás nem segít rajtuk, sőt: mint a rossz, elavult posztóruhán az új anyagból készült folt újabb és nagyobb szakadást szokott rövid használat után okozni, ezeken az épületeken a kisebb javítások már csak hasonló eredményeket produkálnának, és azt sem szabad elfelejteni, hogy „az öregség már maga is betegség” (így! „senectus ipsa Morbus”) az embereknék, de az épületeknél is. – Mindezért úgy véli Beniczky kanonok, hogy az épületkarbantartásra előirányzott összegeket legalább évi 5000 forinttal emelni kellene. – 3. A javak adminisztrációjának, nemkülönben ennek kapcsán az úriszéki igazságszolgáltatásnak költségeit is a kamarai normatívum szerint vette számításba az összeíró. – Ámde: e javak, illetve az egész uradalom urának más ilyen irányú kötelezettsége is van: az egyházmegye igazgatása és ennek kapcsán a kanonoki jogszolgáltatás, azaz az egyházmegye legfőbb egyházi bírói tiszte is. És mindkét funkcióban az első és fő feladat az, hogy az egyházmegye minden hivére, de mindenekelőtt a nagy tömegü

szegény sorsú hivőseregre is gondolni kell, hogy azok is fennakadás nélkül részesedhessenek a püspök igazgatási és jogszolgáltatási funkciójának jótéteményéből. Éppen ezért javasolja és kéri a káptalani megbízott Beniczky kanonok: vétessék figyelembe a kiadásoknál, mind a püspöki kancellária, mind pedig az egyházmegyei konzisztórium anyagi igénye, mégpedig az alábbiak szerint: a) A püspöki kancellária évi kiadásai papírra, viaszra stb. 200 Ft. – b) Postaköltségek. (Néha ugyanis nagy tömegű iratkötegek mennek is, jönnek is a püspökség s a világi s az egyházi főhatóságok közti korrespodenciában egyaránt.) 400 Ft. – c) A püspök és konzisztóriuma előtt folyó házassági bontóperekben a házasság védőjének tiszteletdíjára legalább évi 200 Ft. – d) A konzisztórium ügyészének tiszteletdíjára szintén 200 Ft. – e) A szegények ügyvédjére ismét csak 200 Ft. – f) A konzisztórium elé kerülő ügyekben a szakértőkként meghallgatott orvosok és seborvosok honoráriumára évente legalább 150 Ft. – g) A konzisztórium bíráinak kiküldetési költségeire (miután gyakran válik szükségessé kiszállásuk vagy ténykörülmények helyszini vizsgálata, vagy éppen hitelesített tanúvallomások beszerzése céljából) évente legalább 200 Ft. – h) A kihallgatásra hívott tanúk napidíjára (miután gyakorta előfordul, hogy szegény embereket nagy távolságokra szólít kihallgatásra az egyházi bíróság) 150 Ft. – i) Az ellenszegülők megfékezésére (mert a konzisztoriáis bíráknak a feladata az eljárás során ez is) szükséges kiadások fedezésére 400 Ft. – Összesen 2100 Ft. Ezek indokolt, s a tapasztalat szerint szükséges és feltétlenül felmerülő kiadások, s miután az egész uradalom egyházi vagyon, ezeket is feltétlenül kalkulálni kellene. – 4. A kiadásokkal kapcsolatban utolsó megjegyzésként elmondja Beniczky kanonok, hogy a pécsi egyházmegye püspöke köteles évente királyi-adóként az erődítések költségeire, valamint az összes plébánosok hadiadó-hozzájárulása címén összesen 8000 forintot kifizetni. Ezt sem tudja máshonnan fedezni, mint uradalma jövedelmeiből. Ezért a kanonok e tételnek a kiadások közé való felvételét is feltétlenül szükségesnek tartja. – Ezek szerint, summázva a kiadási tételekkel kapcsolatos észrevételeit, az az összegeket így rekapitulálja: Nagyobb épületjavításokra felvvendő még évi 5000 Ft. A püspöki kancellária és a püspöki bírói konzisztórium évi kiadásaira 2100 Ft. A királyi erődítési adóra és hadiadóhozzájárulásra 8000 Ft. Összesen 15100 Ft. – Figyelembe véve a kanonok észrevételeinek első részében kieső jövedelemként kimutatott 2688 forintot, valamint a véleménye szerint feltétlenül a kiadásoknál pluszként mutatkozó fentebbi 15100 forintot, a kiadások tétele, helyesebben a tiszta jövedelmet csökkentő összeg 17688, kereken 18000 Ft lenne. – Az igaz, hogy a fentebb felsorolt tételek között vannak olyanok is, melyeket nem lehetne tételesen beállítani abban az esetben, ha az uradalom eladásra kerülne. Itt megemlíti a kanonok azt, hogy tudomása szerint az előző püspök, Klimo György halálakor eljáró kamarai összeíró tett egy olyan megjegyzést, hogy a kamarai összeírásnak a javak eladásának lehetőségét is figyelembe kell vennie; szerencsére ezúttal még lázálomban sem merült fel ez a lehetőség, s a most, Eszterházy püspök halálát követően eljáró kamarai összeíró távolról sem említett ilyesmit. (De a javak célja nem az értékesítés, azok jövedelme egyházi célokat szolgál. S ennek az összeírásnak sem volt célja, egy esetleg elkövetkező eladás. Ez újabb érv a kanonok számára ahhoz, hogy észrevételeinek e zárórészében nyomatékosan kérje a felsőbb kamarai szerveket: az összeírás elbírálásánál vegyék figyelembe fenti észrevételeit, s járuljanak hozzá a korrekcióhoz, illetve rendeljék el azt.)
Eddig a káptalani kiküldött különmegbízottnak, Beniczky József kanonoknak észrevételei, helyesebben az igen alaposan és hosszan elmondott észrevételeinek pontos, minden adatra kiterjedő tartalma. – Következik a kamarai összeíró Philippovich Ferenc replikája a kanonok észrevételeire, mely természetesen legfeljebb 1/10 része terjedelemre az észrevételeknek, és a kötet 494. és 495. lapjain olvasható. E replika tartalma: Az összeíró először a kanonok észrevételeinek I. része 2. pontjára reflektál, ahol is a kanonok az urbariális ölfaszolgáltatás robotértékének kétszeres beszámításáról szól. Ellenérvelése szerint az urbárium-törvény 3. pontjának 13. §-a kimondja: minden igaerővel rendelkező jobbágy tartozik a jobbágytelke nagysága arányában tüzifát szállítani a földesúri kúriába; a fa kivágását, hasítását, ölberakását – ölenként 2–2 gyalogrobot-nappal – azok a subditusok kötelesek elvégezni, akiknek nincs igaerejük; azt azonban nem írja elő kifejezetten az úrbéri törvény, hogy a vágási és járulékos munkát elkülönített földesúri robotban kell elvégeztetni. Különben pedig az úrbéri törvény 14. §-a lehetőséget ad a földesúrnak arra, hogy konvertálhassa a fafuvarozást is, a favágást is más munkán teljesítendő robotnapokra; abból, hogy ez a § idesorolja a favágást is, világos, hogy a kivágás is jobbágykötelezettség, jobbágyteher. És nem kötelezhető az uradalom arra, hogy az éves urbariális robotkötelezettség terhére végeztesse el a kivágást. – Továbbá: az összeíró tagadja azt, hogy az uradalom területén zsellérek végeznék robotban a fakivágást, mert azt úgy, ahogyan az urbáriumban van, teleknagyságuk arányában a jobbágyokkal végezteti el az uradalom. – Az igaz, hogy mivel ebben az uradalomban a faizás jogát a házas zsellérek is élvezik, ennek fejében az uradalom az urbariális 18 nap helyett 20 nap robotot követel tőlük. Hogy ezt joggal teszi e az uradalom, avagy jogsértést követ-e el vele? – ennek vizsgálata nem a püspök halálát követő összeírás lebonyolítására kiküldött kamarai összeíró feladata, az azonban igen, hogy a valóságos helyzetet rögzítse. – Ami pedig a kitermelt tüzifa beállított értékét illeti, az összeíró lerögzíti: nem magasak ezek az értékek. Hiszen az erdőségek veszedelmesen fogynak, a fa ára ugrásszerűen nő. (A kanonok többi észrevételére nyilvánvalóan azért nem reklektál az összeíró, mert azok nem az összeíró munkáját érintik, hanem a káptalani különmegbízott által lényegesnek tartott kiegészítések és kívánságok, amelyekben való döntés – mint azt egyébként maga a kanonok is megjegyezte – azokra a felsőbb kamarai szervekre tartozik, amelyekhez az összeírás-kötet hivatalból felkerül.) Ezzel zárul a terjedelmes kötetnyi összeírás.
Minthogy az okmányjelleghez szorosan hozzátartozik az aláírások és aláírói funkciók sora, a dátumot és az aláírásokat, funkciók megjelölését alább pontos fordításban közlöm, azzal a megjegyzéssel, hogy a 6 aláíró közül négy pecsétnyomót, kettő pedig gyűrűspecsétet használt, de valamennyien vörös pecsétviaszt. Tehát: Kelt Pécsett, 1801. november 15-én. (A dátum alatt bal oldalon.) Benick-i és Mitsina-i Beniczky József kanonok, egyben a káptalan megbízottja s. k. P. h. – (A dátum alatt jobbról:) Philippovich Ferenc s. k. A Pécsi Királyi Sóhivatal perceptora, mint a kamara által kiküldött összeíró. P. h. – (A fenti két név alatt, a lap egész szélességében:) Előttünk, mint felkért törvényes tanubizonyságok előtt: P. h. Madarász József s. k. Nemes Baranya vármegye szolgabirája, P. h. Szilágyi András ugyanazon nemes vármegye esküdt elnöke s. k. – (Ismét a lap egész szélességében.) Annyiban, amennyiben e javak között Tolna vármegye kebelébe tartozók is vannak: Előttünk, mint felkért törvényes tanubizonyságok előtt: Kis Kolatsin-i Zbisko József s. k. viceszolgabiró, P. h. Elek Ferenc ugyanazon nemes vármegye esküdt ülnöke s. k. P. h. – (Ezzel zárul a nag,y folio formátumú, 495 oldalas összeírás-kötet.)
A pécsi püspöki uradalom javai Baranya és Tolna megyékben.

Search result navigation
Content provider