HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 039 / b.

Date 1801. november 15.
Text

Mártonfa:
A falu a Pécsről Pécsváradra vezető kereskedelmi út („Via commercialis”; egykorú szóval „vásárosút”, vagy „vásárút”) déli oldalán fekszik. Pécs várostól 1 1/2 óra járásnyira, egy kis dombon épült. – Északi szomszédja Hosszuhetény, mely szintén a pécsi püspöki uradalom pertinenciális faluja, keleti szomszédja Pécsvárad mezőváros és Szilágy falu; déli Pereked, nyugati Hird, ez utóbbiak viszont mind a pécsváradi uradalomhoz tartoznak; ez az uradalom viszont a Tanulmányi Alap uradalma. – Határvita Hird és Mártonfa között volt ugyan a felsoroltak közül, de ezt kb. 10 esztendővel ezelőtt rendezték, s azóta a két falu szántóterületeit is jól megfundált határhalmok választják el egymástól. – Van továbbá egy kb. 200 holdas, sőt, ezt még valamivel meg is haladó terület Mártonfa és Hosszuhetény között, amely szintén vitás. Ennek egy részén a Szilágy falubelieknek vannak szőlőik, s itt sikerült is barátságos alapon rendezni a vitákat. Ez azonban csak egy kis rész. A túlnyomó rész azonban egy cserjés, melynek hovatartozandósága ma is vitás, jóllehet több kísérlet is történt már az utóbbi évek folyamán a rendezésre. Mindkét falu a püspöki uradalomhoz tartozik. – A faluban van két uradalmi pince, egyéb uradalmi épület nincs. E pincék egyike 10, másika 4 öl mélységű; mindkettő szája előtt, illetve bejárata felett szalmazsúppal fedett féltető van. – Ebben a faluban az uradalom nem folytat majorsági gazdálkodást, mindössze 1 holdnyi allodiális káposztáskert van itt, amelyet eleddig az uradalom javára munkáltak. E kertet sövénykerítés veszi körül. – Van továbbá egy szintén sövénykerítéssel övezett félholdas uradalom cséplőszérű is. – Következik a subditusok tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Ebből a tabelláris összeírásból az alábbi összesített adatok és fontosabb szóródások állapíthatók meg, illetve voltak kigyűjthetők: Ebben a faluban az összeíró név szerint 47 telkes jobbágyot ír össze. Sem inquilinus, sem subinquilinus nincs a tabellában. A 47 jobbágynak összesen van 23 fiúgyermeke. – Egésztelekben kifejezve 27 2/8 telek van a 47 jobbágy kezén. E telekállomány megoszlása: 2/8-os telke van 9 jobbágynak, 3/8-os telke van 3 jobbágynak, 4/8-os telke van 20 jobbágynak, 5/8-os telke van 1 jobbágynak, 6/8-os telke van 4 jobbágynak, 7/8-os telke van 1 jobbágynak, 1 egész telke van 7 jobbágynak, 1 1/8-os telke van 1 jobbágynak, 1 2/8-os telke van 1 jobbágynak. – Az intravillanum összesen 52 56/64 pozsonyi mérő kapacitású terület. 24/64 és 2 32/64 közt változik az egyes jobbágyoknál, de nincs mindenütt arányban a sessio nagyságával. – Az extravillanumbeli szántóterület teljes nagysága 1445 40/64 pozsonyi mérő vetőmag-befogadóképességű. – A 47 jobbágy kezén van összesen 337 38/64 kaszásnyi rét. Ennek megoszlása is követi a teleknagyságrendet általában. – Mind a 47 jobbágynak van szőlője. Összesen 98 kapásnyi. A legnagyobb 6 kapásnyi, a legkisebb 1 kapásnyi terület; közbül erős szóródással, de a többség 3 kapás alatti. – A jobbágyok számosállat-állománya az alábbi képet adja: Van összesen 30 darab lovuk. 15 jobbágynak van 2-2 lova. – 74 darab ökrük. Tizenkét jobbágynak nincs ökre, igaz, hogy ezek többségének viszont lova van; a többiek kezén 1-4 ökörig; de a többség kétökrös gazda.– 15 jobbágynak van 1–1 tehene. – Birkát 11 jobbágy tart, összesen 89 darabot. Szóródás 5 és 10 darab közt. – Méheket az összeírás idején nem tartottak. – Nem volt ugyanekkor üzemben tartott pálinkafőző üstjük sem. – A 47 jobbágy közül mentes a bíró (egy egész telke van), valamint a másodbíró (subjudex), aki 4/8 (fél) telkes jobbágy, így a 27 2/8 telekből marad szolgáltatáskötele 25 6/8 telek. – Eddig a tabelláris összeírásból kigyűjthető adatsor. A szöveges magyarázat, illetve a további urbarialis adatok következnek ezután. E rész tartalma, adatai: A falu lakossága római katolikus vallású, magyar nemzetiségű. – Egyedüli beneficiumuk az, hogy létfenntartásukat szőlőműveléssel, ennek nyomán boraik értékesítésével könnyíthetik meg. Ezzel szemben a fő bajuk földjeik terméketlensége, nemkülönben rétjeik csekély volta. – A megyei cassa contributionalisba 149 Ft. 8 dénárt, a megyei házipénztárba pedig 79 Ft. 94 dénárt fizetnek be évente. – A 47 jobbágy 47 házban lakik. A rendezett urbáriumuk szerinti constitutivum sessionale 26 hold szántó és 12 kaszásnyi rét. A holdakat a föld minősége szerint 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölével számolva. – Az úrbérrendezési földkimérés 12 esztendővel ezelőtt történt meg a faluban. – A szántóterület nagy része domboldalakra esik; a talaj kövecses, de ugyanakkor nedves is. Az ősziekből csak a rozs terem meg benne; egy elvetett mérő általában négyszeres magot hoz. Igen gyenge termést szokott hozni ebben a talajban a kukorica; viszont az alakor általában meg szokta hozni az ötszörös magot. A vármegye a falu határát III. osztályúnak minősítette. – Egyedül boruk jobb minőségű az átlagosnál. Annak érdekében, hogy valamiképpen pótolhassák azt a jövedelemkiesést, amit határuk rossz minősége okoz, Bács megyébe, 12, sőt, néha még ennél is több mérföldnyire hordják el eladni boraikat. – Ezen kívül eljárnak idegenbe csépelni, napszámosmunkát végezni; de elsősorban fuvarozást vállalnak, jobb megélhetésük biztosítása céljából. – A falu határában sem községi, sem földesúri erdő nincs. A szomszédos Hosszuhetény határában biztosította számukra az uradalom az ottani terjedelmes földesúri erdőkben mind az épület-, mind a tüzifaizást. – Nincs irtásföldjük, de nincs deserta sessiójuk sem. – Rétjük nemcsak hogy nagyon kevés, de szénahozama rossz minőségű is. Még ennél is súlyosabb gondjuk a legelőterületek hiánya. – Miután van saját szőlőhegyük, fél éven át övék a kocsmáltatás joga, s ezt gyakorolják is. – Jóllehet fenti nehézségeik miatt megélhetési gondjuk nem kevés, mégis teljesítik mind a földesúri, tehát urbarialis, mind pedig köztartozásaikat; az összeírás idején sem voltak hátralékban. – Eddig a szöveges magyarázat és az urbarialis adatkiegészítés. Következik a proventusok táblázatos számbavétele, az Árpád falunál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az adatok: 1. Miután a 47 jobbágyból kettő mentes, az urbarialis házcensusból eredő földesúri jövedelem évente 45 Ft. – 2. A 25 6/8 szolgáltatásköteles sessio mindegyikének (minden egész sessiónak) culinaria címén az alábbi szolgáltatásokat kell teljesítenie: 1 icce vajat, 18 kr. értékben, 2 kappant, 21 kr. értékben, 2 csirkét 6 kr. értékben, 12 tojást 3 kr. értékben, a borjúváltságot 3 kr. értékben, összesen tehát 51 kr. értékben. Az e szolgáltatásból eredő földesúri jövedelem tehát 25 6/8 × 50 kr. = 21 Ft. 53 2/8 kr. – 3. A robotból és a robottal szorosan összefüggő (az úrbéri szerződés „Robot” címe alatt rögzített) szolgáltatásokból eredő jövedelem az uradalom javára: a) A 25 6/8 sessio mindegyike után 104 gyalogrobotnap teljesítendő évente. Ez 2678 nap. Napi 12 krajcárjával számítva 535 Ft. 36 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatás értéke egész sessiónként 1 Ft. 36 kr., összesen tehát 41 Ft. 72 kr. – c) A hosszúfuvar-szolgáltatás értéke sessiónként 48 kr., összesen tehát 20 Ft. 36 kr. – d) Az urbarialis telekállományon túlmenően, az úrbérrendezés, illetve az ezzel kapcsolatos telki állomány kimérés alkalmával fennmaradt remanenciális földekből 22 holdat az uradalom átengedett helybeli jobbágyainak használatra, mégpedig holdanként 3, összesen 66 gyalogrobot-napért évente. Ez 12 krajcárjával 13 Ft. 12 kr. – Végül az összeírás alkalmával a falubeli jobbágyok azzal a kéréssel fordultak az összeíróhoz, hogy tolmácsolja kérelmüket a felsőbb kamarai szerveknél: szeretnék, ha a kamara engedélyezné évi robotkötelezettségükből 1303 gyalogrobot-nap megváltását 12 krajcárjával. Ha a felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, akkor évi 260 Ft. 36 kr. készpénzjövedelemhez jutna a kamara. A fentiek szerint a 3. pont a)-tól d) alpontjaiban felvett tételekből eredő földesúri összjövedelem 610 Ft. 36 kr. – 4. A fonási kötelezettség minden egész sessio után 6 font fonal; ezt a kötelezettséget azonban egész sessiónként 30 krajcárjával megváltják; az ebből eredő jövedelem tehát 15 Ft. 27 kr. – 5. Az e faluban természetben szolgáltatni szokott kilencedből és tizedből eredő átlagos évi földesúri jövedelem az elmúlt kilenc esztendő tényszámainak számtani átlagolásával: Tiszta búzát nem vetnek, így nem is szolgáltatnak semmit. Kétszeresből 11 mérő á 1 Ft. = 11 Ft. Rozsból 155 mérő á 51 kr. = 127 Ft. 45 kr. Zabból 34 1/2 mérő, á 30 kr. = 17 Ft. 15 kr. Árpából 1/2 mérő á 36 kr. = 18 kr. Kukoricából 156 1/2 köblös, á 24 kr. = 62 Ft. 36 kr. Kölesből 1/2 mérő, á 37 1/2 kr. = 18 6/8 kr. Lednekből 2 mérő á 16 kr. = 32 kr. Szárazfőzelékfélékből 12 icce, á 2 kr. = 24 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, számításba véve az első feltöltést, bejön 65 akó, 1 Ft. 30 krajcárjával számolva ez összesen 97 Ft. 30 kr. Vörös borból 141 akó á 1 Ft. 15 kr. = 176 Ft. 15 kr. – Az átlagosan 27 bárányt kitevő báránytizedet 8 krajcárjával készpénzben szokták megváltani összesen 3 Ft. 36 kr. – A kilencedből és a tizedből eredő összföldesúri jövedelem tehát 497 Ft. 29 6/8 kr. – 6. Az uradalom ebben a faluban kocsmaépületet nem tart fenn, ezért az úr borát az őt megillető kocsmáltatási félév tartama alatt felváltva, jobbágyházanként méreti ki. Kilenc év számadásait átlagolva, ilyen módon kimérve, elfogy évente 14 1/2 akó fehér bor és 57 1/2 akó vörös bor. A teljes árbevétel e két bormennyiségért 132 Ft. 10 kr. – A 14 1/2 akó fehér bor önköltségi ár 1 Ft. 30 krajcárjával akónként 21 Ft. 45 kr. Az 57 1/2 akó vörös boré, akónként 1 Ft. 15 krajcárjával 71 Ft. 52 4/8 kr. A csapraütésért és kimérésért fizet az uradalom évente átlagosan összesen 5 Ft. 31 krajcárt. Teljes ráfordítás tehát 99 Ft. 8 4/8 kr. A tiszta jövedelem 33 Ft. 1 4/8 kr. – 7. Puller Ignác jobbágynak van itt egy malma, évente fizet érte censusként 24 forintot. – 8. Ebben a faluban a mészárszéktartás jogát az uradalom a falu jobbágyközösségének adja bérbe rendszeresen. Az ebből eredő átlagos évi jövedelem 6 Ft. 33 kr. – Így az 1-7-es sorszámok alatt felsorolt proventusfajtákból származó összes földesúri jövedelem ebből a faluból évente átlagosan 1254 Ft. 4/8 kr.
Nagypél:
A falu nem messzire esik Pécsvárad mezővárostól, Pécstől számítva túl azon. Magától Pécstől három óra járásnyira települt. Fekvése sajátságos, ugyanis maga a falu tulajdonképpen két völgyben települt. E két völgy között egy domb húzódik, melynek egyik oldala szilváskertekkel, másik oldala szőlőskertekkel telepített. – A falu északi szomszédja Várkony, keleti Lovászhetény és Boda (ezek a szomszédos falvak a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmának pertinenciális falvai); déli szomszédja a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó Szenterzsébet falu, míg keleti szomszédja maga Pécsvárad mezőváros. – Nagypál falu közösségének már nagyon régen húzódó határvitái vannak Várkony falu közösségével. Ennek az a fő oka, hogy ezen az északi részen a határban nem határhalmok vannak, hanem egy cserjés, melyet a Várkony falubeliek magukénak követelnek. Mivel a határvitákat törvényes úton, megfelelő ítélőfórumok közbenjöttével sem sikerült hosszú éveken át rendezni, a Várkony falubeliek úgy segítenek magukon, hogy a maguk oldaláról lassan, de szívósan előrehaladva, egyre több, s évről évre egyre nagyobb darabokat irtanak ki a vitás cserjésből, s az irtást természetesen sajátjukként használják. – Érdekes az is, hogy ugyanennek a cserjésnek keleti oldalán viszont a Lovászhetény falubeliekkel vannak meg ugyanezek a viták. – Ugyanakkor a püspöki uradalomhoz tartozó Szenterzsébet possessio felé egyetlen határhalom sincs hányva, s mégis tiszteletben tartja mindkét falu a másik határát, s ez idő szerint sincs, s emberemlékezet óta nem volt határvita közöttük. – Legjobb a határvonal a Pécsvárad mezőváros határa felé eső határszakaszon, mert itt egy keskeny, bekötő-szekérút a határvonal; ezt az utat mindkét fél (tehát a nagypáliak is, a pécsváradiak is) használja, de vita még sem az út, sem a határvonal miatt nem támadt közöttük soha. – Uradalmi épület, egyetlen pince kivételével, nincs a faluban. Ez a pince azonban nem falazott, hanem vájt pince. A pince hossza 8 öl. Bejárata paraszttetővel („rustico tecto”) van ellátva, de ez már erősen megrongálódott állapotban van. – Eddig a bevezető magyarázat, illetve a falu topográfiai adatai. Következik a tabelláris, név szerinti összeírás, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett rejrovatokkal. A subditusoknak e részletes, név szerinti, tabelláris összeírásából az alábbi adatsor volt megállapítható. – Az összeíró név szerint számba vesz 76 telkes jobbágyot és 7 házas zsellért. A 76 telkes jobbágy között iparos nincs. Ezeknek a jobbágyoknak összesen van 78 fiúgyermekük. 21 családban nincs fiúgyermek, a többiben 1-3 közötti a számuk, de túlnyomó többségüknél 1 fiúgyermek van. – A 76 telkes jobbágy kezén van összesen 34 egész sessio. Csak 32 4/8 sessio a szolgáltatásköteles, mert a bíró, a másodbíró (törvénybíró), és a telkes jobbágyi státusban levő uradalmi erdőőr szolgáltatásmentesek, összesen 1 4/8 telekkel. – Ennek a 34 sessiónak megoszlása az alábbi a 76 telkes jobbágy között: 2/8-os telken ül 33 jobbágy, 3/8-os telken ül 3 jobbágy, 4/8-os telken ül 26 jobbágy, 5/8-os telken ül 1 jobbágy, 6/8-os telken ül 10 jobbágy, 1 egész telken ül 2 jobbágy, 1 2/8-os telken ül 1 jobbágy. Összesen 76 jobbágy. – A fenti telekállományból az intravillanumba esik, a fundi intravillani összterületeként: 295 5/8 pozsonyi mérő kapacitású terület. Az 1 egész telekhez 7 2/8 pozsonyi mérőtől 11 4/8 pozsonyi mérőig; de van pl. 6/8-os telek, melynek intravillanuma 10 4/8 pozsonyi mérős; és pl. a 2/8-osoknál 1 2/8 pozsonyi mérőtől 3 7/8 pozsonyi mérőig. – Az extravillanumbeli telki állományhoz tartozó szántóterület összesen 1808 1/8 pozsonyi mérő kapacitású. Az egész telkeknél 50 mérős körüli, a 2/8-os telkeknél 12 mérős körüli a terület, de a szóródás igen nagy, nagyobb jóval, mint az előző possessiónál, Mártonfánál volt. – A sessionalis rétállomány összesen 129 13/16 kaszásnyi. 8 jobbágynak egyáltalán nincs tartozék-rétje; ezek mind 2/8 telkesek. A többiek rétállománya pedig erősen aprózott, mert a maximum 4 4/16, ez az 1 2/8 telkes jobbágyé, a minimum pedig 1 kaszásnyi, s ennyije igen sok 2/8 telken ülő jobbágynak is van. – A 76 telkes jobbágy kezén van összesen 285 kapásnyi szőlő. Ennek a területnek megoszlása az alábbi. Nincs szőlője 3 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 13 jobbágynak, 2 1/2 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 15 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 17 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 11 jobbágynak, 6 kapásnyi szőleje van 8 jobbágynak, 7 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 10 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 10 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak. Összesen 76 jobbágynak. – Számosállat-állományuk a tabelláris összeírás alapján az alábbi képet mutatja: A 76 jobbágy kezén van összesen 98 darab ló. 27-nek nincs lova; a további 49-ből egynek 1, egynek 3, a többinek 2-2 lova van. – Összesen van 62 darab ökrük. Összesen 27 jobbágynak van ökre; többségüknek 2 db, de van egy négyökrös is, s akad egy egyökrös gazda is. Van továbbá összesen 54 darab tehenük. 45 jobbágy kezén van ez az állomány; 1-2 db, de a többségnek 1 darab tehene van.) – Hat jobbágynak van összesen 180 darab birkája. Háromnak 30-30 db, kettőnek 20-20 db, egynek 50 db. – Van végül összesen 11 kas méhük. 11 jobbágy kezén 1-1 kas. – Eddig a jobbágyokra vonatkozó adatsor a tabellából. A 7 házas zsellér családról jóval szűkebb körű az adatsor: A 7 zsellércsaládban összesen van 7 fiúgyermek. Kettőnél nincs fiú, háromnál 1-1 fiú van, kettőnél 2-2 fiú. – Zsellérházaikhoz az intravillanumban összesen 9 7/8 pozsonyi mérő kapacitású terület tartozik. Háromnak 1 5/8 mérős, háromnak 1 4/8 mérős és egynek 4/8 mérős a beltelke. – Szőlője mind a 7 házas zsellérnek van. Éspedig 4-nek 2-2 kapásnyi, kettőnek 3-3 kapásnyi, és egynek 6 kapásnyi. – A hét zsellércsaládból 5-nek van egy-egy tehene. – Eddig a tabelláris összeírásból kiemelhető, illetve kigyűjthető adatsor. Az utána következő szöveges magyarázat, s az abban foglalt további urbarialis adatok tartalma: A név szerinti tabelláris összeírásban számba vett jobbágy- és házas zsellér-lakosok részben római katolikus, részben pedig helvét hitvallású magyarok. – A megyei cassa contributionalisba 191 Ft. 84 dénárt, a megyei házipénztárba (cassa domesticaba) évi 95 Ft. 92 dénárt fizetnek be átlagosan. – A faluban mind a 76 telkes jobbágynak és mind a 7 házas zsellérnek van háza. – A beltelken kívül, rendezett urbáriumuk szerint, az extravillanumban minden egészteleknek 24 hold szántó és 10 kaszásnyi rét a tartozéka. Az urbarialis rendezés 13 évvel ezelőtt történt meg (tudniillik a kimérés). A holdakat, a föld minősége szerint 1300, 1200, illetve 1100 négyszögölekkel számolva. – Minthogy a szántóterületek nagyobbik része domboldalakra, lejtőkre esik, a lezúduló víz nagy károkat szokott okozni. Az amúgy is kövecses föld gabona alá nagyon terméketlen, ezért a rozson kívül alig terem meg benne valami is; a rozs 1 mérő vetőmag után legfeljebb ötszörös termést (azaz 5 mérőt) ad. – A fentieket megfontolva, a vármegye az úrbérrendezéskor a falu határát a harmadik osztályba sorolta. – A határbeli földek terményei sosem voltak elegendők a falubeli subditusok létfenntartásához. Éppen ezért az alábbi „gallyakba kapaszkodva” igyekeznek létfenntartásukat és teherviselési kötelezettségeik teljesíthetőségét biztosítani: borukat helyben, illetve a környéken, de ugyanakkor Bács megyében, sokszor 6 mérföldnyi távolságra is elhordva, igyekeznek értékesíteni; hasonló módon árusítják beltelki fundusaikon sűrűn telepített gyümölcsfáik gyümölcseit is; a szomszédos uradalomtól bérelt legelőterületeken szarvasmarhákat nevelnek, ugyancsak eladásra; végül: rendszeresen fuvaroznak a szomszédos Pécsvárad mezővárosi lakosoknak: „Terrae fruges Colonorum domesticae necessitati Nunquam sufficiunt, sed ex vino, quod partim Domi, partim in Comitatu Bacsiensi, ad sex et ultra Milliaria vendunt, partim ex fructibus Arborum, quae in Intravillanis suis Copiosas habent, partim denique ex succrescentibus pecoribus, quae in conductitio alterius Dominii Pascuo alere solent, Non secus ex Vecturisationibus Incolis advicinantis Possessionis Pécsvárad praestitis, et vitae suae media, et Depurandorum publicorum ac Dominalium onerum ramum aquirunt.” – A falu határának az úrbérrendezéssel kapcsolatos felmérése óta a subditusok sem irtásföldeket, sem irtásréteket nem készítettek, s deserta sessiójuk sincs. – Telki állományi rétjeik nagyon csekélyek, s inkább csak az urbarialis szerződésük papírján léteznek; mert egyrészt a kövecses domboldalakon terülnek el, s hitványak is, másrészt a völgyben fekvő darabok árvíznek s a domboldalakról lezúduló víz pusztításainak vannak folyamatosan kitéve. – Az összeíró meghallgatta a legöregebb s legtekintélyesebb jobbágyokat a legelőterület hiányával kapcsolatban is. Ezek elmondották, hogy az a két cserjés, amelyet az úrbérrendezéskor elvett tőlük az uradalom, éppen alkalmas terület volt a legeltetésre; arra is használták addig mindenkor. Most viszont emiatt a falutól három óra járásnyira fekvő, s a Bátaszék-i dominiumhoz tartozó legelőterületeket kénytelenek bérelni. Itt azonban minden darab szarvasmarha után évente 2 Ft. 30 kr. fűbért kell fizetniük. – Minthogy van saját szőlőhegyük, a kocsmáltatás joga fél esztendőn keresztül az övék. – Sem a köz-, sem a földesúri terhekben, kötelezettségekben nincs hátralékuk, s szolgáltatásaik begyűjtésében sem szokott nehézsége lenni az uradalomnak. – Ennek a falunak határában a már többször említett két cserjésen kívül, melyet az úrbérrendezéskor a jobbágyközösség közlegelőjéből vett el az uradalom, más erdőterület nincs. Ez a két cserjés 212 holdat tesz ki összesen; kőrisekből áll, de még nagyon kevés nőtt közülük törzsében is fává; eleddig nem volt ez a terület még erdőként sem hasznosítható. – Az uradalomnak ebben a faluban, illetve e falu határában sem majorsága, sem malma nincs. Két malmot privát személyek tartanak fenn. – Eddig a szöveges magyarázat a tabelláris, név szerinti összeíráshoz, s a kiegészítő urbarialis adatok. Következik a jövedelmek tabelláris összeállítása, az Árpád possessiónál részletesen leírt fejrovatok szerint. Az adatok: 1. Az évi 1 forintos censust, a három mentest leszámítva, 73 jobbágy és 7 zsellér fizeti; ez évente összesen 80 Ft. – 2. A három mentest leszámítva a culinariat 32 4/8 telek után szolgáltatják; évente és egésztelkenként adnak: 1 icce vajat, 18 krajcárjával, 2 kappant, összesen 21 krajcárjával, 2 csirkét, összesen 6 kr. és 12 tojást összesen 3 kr. Fizetnek ezen felül egésztelkenként 3 kr. borjúváltságot; így a culinaria összértéke évente egésztelkenként 51 kr. Az ebből eredő földesúri összjövedelem tehát évente 27 Ft. 37 4/8 kr. – 3. A 32 4/8 szolgáltatásköteles sessio mindegyike után évi 104 gyalogrobotnapot kell a jobbágyoknak teljesíteniük. Ez összesen 3380 gyalogrobot-nap. 12 krajcárjával ez összesen 676 Ft. – A minden egész sessio után szolgáltatandó ölfából eredő jövedelem 32 4/8 sessio után, 1 Ft. 30 krajcárjával számítva, összesen 55 Ft. 12 kr. – A hét házas zsellér mindegyike 20 nap gyalogrobotot köteles évente teljesíteni. Ez 140 nap, 12 krajcárjával 28 Ft. – Mielőtt a következő proventusfajtára térne át az összeíró, rögzíti a helybeli subditusok kérését: mind a jobbágyok, mind a zsellérek szeretnék a jövőben készpénzzel megváltani robotkötelezettségüket, ami, összesen 3536 gyalogrobot-napot és 12 krajcáros egységárat véve alapul, összesen 727 Ft. 12 kr. évi jövedelmet jelentene készpénzben az uradalomnak. – 4. Minden egész sessio után kötelesek 6 font fonalat fonni, de ezt a szolgáltatást megváltják, egész sessiónként 6 krajcárjával; így ez évente 1 32 4/8 sessio után 19 Ft. 30 kr. – 5. Jóllehet az összeíráskor, mint az a név szerinti tabelláris összeírásból is látható, nem volt pálinkafőző üstjük a jobbágyoknak, a 9 esztendei tényszámok átlagából az alábbi adatot állapította meg az összeíró: 5 pálinkafőző üst után, évi és darabonkénti 2 forintjával, a census-jövedelem összesen 10 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben adják; a cséplőrész leszámításával, 9 esztendő tényszámait átlagolva, e szolgáltatás értéke, specifikusan és összesítve, az alábbi: Tiszta búzát nem vetnek. Kétszeresből 124 1/2 mérő, á 1 Ft. = 124 Ft. 30 kr. Rozsból 113 mérő, á 51 kr. = 96 Ft. 3 kr. Zabból 18 1/2 mérő, á 30 kr. = 9 Ft. 15 kr. Árpából 15 1/2 mérő, á 36 kr. = 9 Ft. 18 kr. Alakorból 17 mérő, á 36 kr. = 10 Ft. 12 kr. Csöves kukoricából 209 mérő, á 24 kr. = 83 Ft. 36 kr. Kölesből 2 1/2 mérő, á 37 1/2 kr. = 1 Ft. 33 6/8 kr. Lednekből 15 mérő, á 16 kr. = 4 Ft. Szárazfőzelékfélékből 1/2 mérő, á 2 Ft. 40 kr. = 1 Ft. 20 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből számításba véve az első feltöltést is, bejön átlag évente 56 akó; 1 Ft. 30 krajcárjával számítva ez 84 Ft. Vörös borból bejön 181 akó, 1 Ft. 15 krajcárjával számítva 226 Ft. 15 kr. – Az átlagos évi 116 bárány darabját, úrbéri szerződésük szerint 8 krajcáros váltják meg, ez 15 Ft. 38 kr. – A méhek kilencedéből és tizedéből évente átlag bejön 7 kas, ez 12 krajcárjával 1 Ft. 24 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke összesen évi 666 Ft. 54 66 kr. – 7. Az uradalomnak ebben a faluban nincs kocsmaépülete, ezért az úr borát felváltva, házanként mérik ki a jobbágyok. Átlagosan évente kimérnek 12 1/2 akó fehér bort és 79 1/4 akó vörös bort. E két bormennyiség bruttó árbevétele összesen 184 Ft. 43 4/8 kr. – A ráfordítások: A 12 1/2 akó fehér bor önköltségi (ún. „belső”) ára 1 Ft. 30 krajcárjával 18 Ft. 45 kr. A 79 1/4 akó vörös boré, á 1 Ft. 15 kr. = 99 Ft. 3 1/8 kr. A kimérésért kifizet az uradalom átlagosan évente készpénzben 9 Ft. 3 1/8 krajcárt. A ráfordítások tehát összesen 126 Ft. 51 7/8 kr. Ezt levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként 57 Ft. 51 5/8 kr. – De a kocsmáltatás keretében kiméret az uradalom a borhoz hasonló módon évente átlag 18 icce pálinkát is, iccéjét 18 krajcárjával, ez 4 Ft. 3 kr. Ennek a pálinkának önköltségi ára iccénként 8 kr., összesen 2 Ft. 24 kr. A kimérésért kifizet az uradalom évente átlag 9 krajcárt. A ráfordítás összesen 2 Ft. 33 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként 1 Ft. 30 kr. – 8. A falu határában két subditusnak: Pollheller Józsefnek és Resch Józsefnek van 1-1 vízimalma. Évente fizentek árenda címén az uradalomnak összesen 50 forintot. – 9. Fets Ivo mészáros bérli az uradalomtól a mészárszéktartás jogát. Évi árendája 6 Ft. – 10. A subditusok használják az uradalom úrbérrendezéskor fennmaradt remanenciális földjeit. Évente átlagosan fizetnek ezekért censusként 3 Ft. 40 krajcárt. – Az uradalom összjövedelme tehát, pénzértékben kifejezve, ebből a faluból átlagosan, évente 1708 Ft. 15 7/8 kr.
Szenterzsébet:
Ez a falu három óra járásnyira esik Pécs városától, Pécsvárad mezővárostól délre. Részben hegyre, részben pedig völgybe települt. Egész határa jobbára dombokból áll, s csak kis területen vannak síkföldi szántói. Északról Pécsvárad mezőváros határával szomszédos a határa; keleti szomszédja Kékesd possessio, nyugati Szilágy; e határszomszédai a Tanulmányi Alap pécsváradi dominiumához tartoznak, míg déli szomszédja: a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó Szellő possessio. – Az itteni subditusoknak határvitájuk a Pécsvárad oppidumbeliekkel és a Szilágy falubeliekkel van. Mindkét vita már igen hosszú ideje tart, s nagyon káros mindkettő, de különösen az utóbbi. A vita fő tárgya mindkettőnél egy cserjés. Az összeíró magánvéleményét is feljegyzi e vitákkal kapcsolatban: az összeíráskori helyzetet mérlegelve, nem látja annak lehetőségét, hogy akár egyik, akár másik határvitát rövid időn belül és békésen komplanálni lehetne. – A faluban az uradalomnak nincs allodialis épülete. Helyesebben van ebben a faluban egy kocsmaépület, amelyben télen a jobbágyközösség, nyáron pedig az uradalom méri ki fél-fél éven át borát. Ez az épület azonban közös: fele részben a faluközösségé, fele részben pedig az uradalomé. Közös költséggel úgy építették fel, hogy az uradalom adta az építőanyagokat, és fizette ki az iparosok számláit, a falu pedig a szükséges gyalog- és igásmunkát szolgáltatta az egész építkezés, illetve az építőanyag-fuvarozás idején. – Ez a kocsmaépület egyébként 8 1/2 × 3 1/2 öl alapterületű; istálló és udvar nem tartozik hozzá. Van benne két szoba, közbülső konyhával. Alapja égetett tégla, de nyerstéglából van felfalazva. Fedése szalmazsúp. Az összeíráskori állapot szerint az épületben levő kemencék, de az ablakok is sürgős javításra szorulnak. Zsúpfedelét is fel kellene már újítani. – E kocsmaépülethez tartozik, de az már nem közös tulajdon, hanem egyedül az uradalomé: egy kétjáratú pince, az uraság borának tárolására kocsmáltatásának ideje alatt. Ezek vájt és nem falazott pincejáratok; egyikük 12, másikuk 7 öl hosszú. – A faluban van egy plébániatemplom, mely anyaegyház. A kegyúri jogot felette s filiái felett a püspök, mint földesúr gyakorolja. A plébániatemplomot kb. 8 esztendővel ezelőtt építtette a nemrégiben elhunyt püspök: gr. Eszterházy Pál. Az épület kelet-nyugati irányban fekszik. 15 öl hosszú és 7 öl széles. Bent, hajójában van egy mellékoltára is, a szentélybeli főoltáron kívül. Az elhunyt püspök orgonával is felszereltette. Tornya fából épült, s két kisebb harang van benne. A nagyobbik harangot szintén a püspök adományozta. – Ugyancsak ő adatott évente 20 forintot a templomnak olajra. A perselypénzekből az évek folyamán már 400 Ft. gyűlt össze. Ezt tőkeösszegként az egyházközség kamatoztatja: kamatos kölcsönöket ad ki belőle a helybeli subditusoknak. Ebből és az „olajpénzből” tartják fenn a templomot a falubeliek, mert egyéb rendszeres jövedelme, vagy fundusa nincs. – A plébánosnak az uradalom javadalomként átadott haszonélvezetre egy egész jobbágysessiót. A tanítónak ugyanakkor egy fél jobbágysessiót hasíttatott ki, szintén haszonélvezetre, javadalmazásképpen. – Van a templom mellett egy plébániaépület is. Szilárd építőanyagokból épült. Három szoba van benne; ezekből egy a plébánosé, egy a kápláné, egy pedig a plébánia háztartását vezető családé. Van benne egy sáfárház is, illetve egy nagyobb éléskamra és egy konyha is. – Udvarában ikeristálló épült; ezek egyike két ló számára, másika pedig szarvasmarhák számára. Az ikeristállóhoz épült hozzá a kocsiszín. A plébániaépület is, gazdasági épületei is zsindelyfedelűek. – A plébániaépület egész udvarát deszkapalánk-kerítés övezi, s ez, csakúgy, mint a fő- és melléképületek, jó állapotban van. – Van a plébániaépület közelében egy iskolaépület is, de ezt már nem a püspök, hanem a faluközösség építtette. Ez az iskola egy szoba-konyha-kamrás épület, de már közel áll az összedőléshez. Az iskola fundusa: 8/16 hold beltelki terület. – Következik a subditusok név szerinti tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – Az összeíró ebben a faluban név szerint számba vesz 82 telkes jobbágyot, 1 házas zsellért és 9 más házánál lakó zsellért. A 82 telkes jobbágynak összesen van 52 fiúgyermeke. 37 jobbágynak nincs fiúgyermeke; a fennmaradó többségnek 1-1 fiúgyermeke van, néhánynak pedig 2. – A 82 telkes jobbágyból szolgáltatásmentes három: a bíró, a másodbíró („subjudex”) és a templomatya. Így a 43 1/8 egésztelket kitevő össz-telekállományból hármójuk összesen két egész sessiót kitevő telekállománya levonandó, marad tehát 41 1/8 a szolgáltatásköteles telekállomány. – 1/8 telken ül 1 telkes jobbágy, 2/8 telken ül 19 telkes jobágy, 3/8 telken ül 1 telkes jobbágy, 4/8 telken ül 38 telkes jobbágy, 5/8 telken ül 2 telkes jobbágy, 6/8 telken ül 16 telkes jobbágy, 1 egész telken ül 2 telkes jobbágy, 1 1/8 telken ül 1 telkes jobbágy, 1 4/8 telken ül 2 telkes jobbágy. Összesen 82 telkes jobbágy. – A fenti telekállományhoz tartozó beltelek összesen 366 pozsonyi mérőt tesz ki. A legnagyobb az 1 4/8 telkes jobbágyé, mert az 23 pozsonyi mérős. A legkisebb az 1/8 telek intravillanuma: 2 4/8 pozsonyi mérős. De ugyanekkora a 2/8 telkek intravillanumának többsége is. – A legnagyobb a változatosság, illetve szóródás a relatív többséget jelentő féltelkeseknél, azaz a 4/8 telkeseknél: a 3, az 5 és a 6 pozsonyi mérőt megközelítő, 2, 4, illetve 5 pozsonyi mérő feletti töredékekkel. A pontos kimérést bizonyítja, hogy itt, az intravillanumbeli, azaz beltelek-nagyság meghatározásánál alig akad kerek szám a pozsonyi mérőknél. Nagyon sok és nagyon változatos a 16-odokban kifejezett tört rész. – Az extravillanumban a fenti telekállományhoz összesen 2204 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület tartozik. A teleknagyságtól függően, s azzal már arányosabban, mint az intravillanumban, 12 pozsonyi mérőstől 79 8/16 pozsonyi mérősig. – A jobbágytelki-állományhoz tartozó rét összesen 211 11/16 kaszásnyi. Igen nagy a szóródás, jóllehet az értékhatárok csak 14/16-kaszásnyitól 5 14/16 kaszásnyiig terjednek. Ez arra mutat, hogy viszonylag igen csekély volt a rét-tartozék. – A 82 telkes jobbágy kezén van összesen 251 kapásnyi szőlő. Olyan jobbágy nincs, akinek ne lenne szőlője. 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 1 kapásnyi szőlője van 4 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőlője van 16 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 19 jobbágynak, 3 kapásnyi szőlője van 18 jobbágynak, 3 1/2 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 4 kapásnyi szőlője van 12 jobbágynak, 5 kapásnyi szőlője van 4 jobbágynak, 6 kapásnyi szőlője van 3 jobbágynak, 7 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 9 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 10 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 12 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak. Összesen 82 jobbágy. – Számosállat-állományukkal kapcsolatban a tabella adatai az alábbi összképet adják: A 82 jobbágy kezén van összesen 141 darab ló. Éspedig úgy, hogy 21 jobbágynak nincs lova; a többiek többségének 2-2 lova van, de akad köztük egy, illetve háromlovas gazda is. – Van összesen 104 darab ökrük. 39 jobbágynak nincs ökre, ezek többségének lova van; a többiek nagyobb részt kétökrös gazdák, de van egyökrös, négyökrös, sőt van két hatökrös gazda is közöttük. – A jobbágyok teljes tehénállománya 59 darab, 36-uknak nincs egy tehene sem; a többiek közül egynek van 3 tehene, a maradék pedig kb. egyformán oszlik meg az 1, illetve a 2 tehenet tartó jobbágyok között. – A jobbágyok kezén levő teljes birkaállomány 311 darab. – Ez a szám hibás, mert, mint az az alábbi kigyűjtésből is kiderül: 312 darab volt az összeíráskori állomány. Az állomány az alábbiak szerint oszlik meg: 2 birkája van 1 jobbágynak, 4 birkája van 2 jobbágynak, 5 birkája van 2 jobbágynak, 6 birkája van 1 jobbágynak, 7 birkája van 1 jobbágynak, 8 birkája van 2 jobbágynak, 9 birkája van 2 jobbágynak, 10 birkája van 3 jobbágynak, 11 birkája van 1 jobbágynak, 12 birkája van 3 jobbágynak, 48 birkája van 1 jobbágynak, 50 birkája van 1 jobbágynak, 70 birkája van 1 jobbágynak. – Az összeíráskor nem volt méhe egy jobbágynak sem. – Pálinkafőző üstje azonban, melyen ténylegesen főz is, kettőnek volt. – Eddig a telkes jobbágyokról szóló, név szerinti, tabelláris összeírásból kigyűjthető, illetve kiemelhető adatok jegyzéke. – Az egyetlen házas zsellér tabellájának minden fejrovata üres, csak az utolsóban jegyzi fel az összeíró: „Venator dominalis” ez a zsellér, s jóllehet uradalmi vadász, a faluközösségbeli státusa szerint házas zsellér, s ezért tünteti fel itt. – A kilenc subinquilinus közül csak kettőnek nincs mestersége, s ezeknek a tabella szerint egyebük sincs. A maradék hétből hat molnár, egy pedig mészáros. A mészárosnak szintén nincs semmije, a mesterségén kívül. Ellenben a hat molnár-subinquilinusnak van: 1 6/16 (kettőnek), 3 12/16 (egynek), 1 12/16 (kettőnek), 2 8/16 (egynek) pozsonyi mérő kapacitású telke az intravillanumban. – Továbbá a hat molnár-subinquilinus közül ötnek az extravillanumban is van földje, éspedig: 1 12/16 (kettőnek), 4 (egynek), 5 8/16 (kettőnek) pozsonyi mérő kapacitású szántó. – Végül a hat molnár-subinquilinus közül ötnek rétje is van, éspedig: 8/16 (kettőnek), 3 4/16 (egynek), 7 4/16 (egynek), 2 (egynek) kaszásnyi. – Az összeíró hátrább a faluból eredő földesúri proventusok számbavételénél, amikor e molnárok által fizetett malom-árendát feljegyzi, őket „coloni”-nak nevezi. Ámde ugyanakkor nem szerepelteti őket a jobbágyok név szerinti összeírásában. Ezek a molnárok valószínűleg extraneus jobbágyok, ha nem is telkesek, de jobbágyi státusból valók, s miután itt a malmok pertinenciáit használják mind az intra-, mind az extravillanumbelieket, az összeírónak valahol státusbelileg is számba kellett őket vennie. Így kerültek a nyilván tehetős molnárok a subinquilinusok státusába, hiszen nem saját házukban, hanem a malom melletti, s szintén földesúri tulajdonban levő molnárházban laknak. Egyébként név szerint is lásd őket lentebb, a proventus-jegyzék végén. – Eddig a tabelláris összeírás, és a belőle kigyűjthető adatok. Következik a hozzá fűzött szöveges magyarázat, valamint a tabellában rögzítetteken kívüli, szöveges urbarialis adatok: E falu lakosai nemzetiségük szerint részben magyarok, részben németek, de valamennyien római katolikus vallásúak. – Nincs egyéb beneficiumuk, mint az, hogy a szokványos jobbágyi, mezei munkák mellett, szőlőműveléssel is foglalkoznak, s borukat értékesíthetik. Viszont nagyon súlyos gondjuk és maleficiumuk az, hogy igen kevés a rétjük, s még ezt a kicsit is el szokta önteni a víz. – A megye kirovása szerint hadiadóba évente átlag 290 Ft. 94 dénárt, a megyei házipénztárba pedig évente átlag 145 Ft. 47 dénárt fizetnek be. – Ezután következik a telki állomány és a subditusok státusonkénti számbavétele. Ezek az adatok viszont már megvannak fentebb, a tabelláris összeírással kapcsolatos kivonat-részben. – Annyit azonban meg kell e helyütt is említeni, hogy jóllehet a tabelláris összeírásban az összeíró név szerint és félreérthetetlenül, a feltűnően nagy betűkkel írt „Subinquilini” címszó alatt 9 subinquilinust vesz fel, itt, a sommázó résznél csak kettőt jegyez fel szám szerint, mégpedig a két nincstelent. Pedig a tabellában a két nincstelen után 3-as sorszámmal a molnár-subinquilinusok és a mészáros-subinquilinus következik. – Az úrbérrendezéskor, a beltelki fundus-állományon kívül, az extravillanumban, 24 hold szántóban és 10 kaszásnyi rétben határozták meg a rendező szervek az egész jobbágysessio constitutivumát. Az úrbérrendezést egy idő múlva követő kiméréskor pedig, ez itt 13 esztendővel ezelőtt történt meg, az egy hold szántó nagyságát, a határrészek minősége szerint, 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben szabták meg ebben a faluban. – Minthogy a falu határának nagyobbik része eléggé meredek domboldalakra esik, a szántóterületek nagyobbik része is kövecses, s ha nem kap elegendő trágyát, terméketlen, alig hoz valamit. Ámde még ha elegendő trágyát hordanak is ki ezekre a lejtőkön elterülő földekre, az eredmény még mindig kétes. Ugyanis ha nedves az esztendő, ha erősebb esők vannak, lemossák a domboldalakról a kihordott, sőt, sokszor a bemunkált trágyát is, a felsőbb földrétegekből kimossák a hasznos, termékenyítő erőt. – A határ kisebbik része síkságon fekszik. Ez a kisebbik rész viszont kitűnően termő, kövér föld, megterem benne a hegyvidéken szokatlan tiszta búza is. A domboldalakban levő nagyobb rész szántóterületen vetett rozs általában meghozza az 1 pozsonyi mérő vetőmag után a 6 pozsonyi mérőt. – A zab még a beléje fektetett munka értékét sem hozza meg, ezért helyette kevés alakort szoktak vetni a jobbágyok tavasziban. Ugyancsak a tavaszi nyomásban vetik el a kukoricát, amely viszont nem ritkán jó termést hoz. Egyébként az urbarialis osztálybasorolás alkalmával ennek a falunak határát a bizottság a II. osztályba sorolta. A szántóföldi termények éppen csak házi szükségleteiket fedezik, a kötelezettségeik teljesítésén felül, de azt is szűkösen. – A kukorica az egyetlen szántóföldi termény, amely olyan formában hoz nekik hasznot, hogy felhasználásával szép számmal hízlalnak sertéseket, s ezeket helyben vagy Pécsett értékesítve, tudnak maguknak egy kis készpénzjövedelmet is biztosítani amellett a jelentősebb jövedelemforrás mellett, amit a boruk eladása biztosít a számukra. – Boraikat általában Bács megyei kereskedőknek szokták eladni, akik nagyobb mennyiségeket is képesek átvenni tőlük. Ez a két fő bázisa van, a sertéseik s boruk, készpénzzel biztosítandó szükségleteik fedezésének. – A faluközösségnek nincs saját erdeje. Mind az épület-, mind a tüzifaizásukat a Hosszuhetény falu határában levő nagy uradalmi erdőségekben biztosítja számukra az uradalom. Ezt Hosszuheténynél is megemlítette az összeíró. – A falu határában voltak ugyan irtásföldek, melyeket a most élő subditusok elei készíttek valaha, de akkor, amikor a constitutivum sessionale kimérése folyt, az úrbérrendezést követően, ezeket az irtásokat, miután az úrbérrendezési rendelkezések erre módot adtak, belemérték a telki állományba. – Rétjeik urbarialis mennyisége tulajdonképpen csak papíron van meg. Mert egy részük valóban rét, másik részük azonban a telki állomány kimérésekor a szántóterületekhez applikált egyéb területekből adódik, amelyeket rét cím alatt számoltak el a rendezéskor, illetve a kiméréskor. Ebből adódik az, hogy a valóságban nagyon kevés a valóban jól kaszálható rétjük, a legelőterületekről nem is beszélve, amelyeknek hiánya szintén súlyos gondja a jobbágyközösségnek. – Mind ehhez hozzájárul még az is, hogy azt a kevés jó rétet, amely jól, rendre kaszálható, gyakran elönti a víz. A legelőterületbeli hiányt pedig az okozza elsősorban, hogy volt egy cserjés, bokorerdős terület, amelyet a faluközösség emberemlékezet óta kitűnően fel tudott használni legelőnek. Ámde négy esztendővel ezelőtt ezt az erdőcskét az uradalom tiloserdővé nyilvánította, s ugyanakkor nemcsak a faizást, hanem a legeltetést is megtiltotta benne. Ez idő szerint egyedül a plébánosnak van engedélye arra, hogy legeltethesse benne négy szarvasmarháját és vagy 80 darabnyi birkaállományát. – Minthogy a falunak van saját szőlőhegye, fél esztendőn keresztül a jobbágyok is gyakorolhatják a kocsmáltatást. – Az összeírás idejéig sem a köz-, sem a földesúri terhek beszedésénél nem voltak nehézségek, s a falubeli subditusoknak az összeíráskor sem voltak hátralékaik. – Eddig a tabellához fűzött, valamint a további urbarialis adatokat tartalmazó szöveges magyarázat adatsora. Következik a földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az adatok e részből: 1. A lakóházak utáni 1 forintos évi census 82 jobbágyház és 1 zsellérház után lenne esedékes. Ámde mentes a két bíró, a templomatya és mentes a zsellérstátusú uradalmi vadász is; így az uradalom jövedelme ezen a címen évente 79 Ft. – 2. Minden egész sessio után, culinaria címén kötelesek adni 1 icce vajat, 18 kr., 2 kappant összesen 21 kr., 2 csirkét, összesen 6 kr., 12 tojást, összesen 3 kr. értékben, s megfizetik egész sessiónként a 3 kr. borjúváltságot is. Ez összesen 51 kr. Az ebből eredő jövedelem pénzbeli értéke tehát, 41 1/8 szolgáltatásköteles sessio után 34 Ft. 57 3/8 kr. – 3. Az urbarialis robotkötelezettség, s a vele rokon szolgáltatásokból eredő földesúri jövedelem szintén 9 esztendő tényszámait átlagolva az alábbi: a) A 41 1/4 szolgáltató sessio után egész sessiónként 104 gyalogrobot-napot számítva 4277 gyalogrobotnap egy évben; ez 12 krajcárjával 855 Ft. 24 kr. – b) A sessiónként szolgáltatandó ölfa értéke 1 Ft. 36 krajcárjával 65 Ft. 48 kr. – c) Az egész sessiónként teljesítendő hosszúfuvar értéke évente 48 kr. A szolgáltató sessiók után ez a proventus összesen 32 Ft. 54 kr. – Az összeíró itt, a robotból eredő proventus-tételnél említi meg: a helyszínen a jobbágyok kérelemmel fordultak hozzá, s kérték, hogy robotjukból évi 35 Ft. és 6 kr. értékben egy részt készpénzben válthassanak meg. Továbbítsa e kérést a felsőbb kamarai szervekhez. Az összeíró nem jegyzi fel, de az a valószínű, hogy vagy csak néhányan kérték ezt, vagy pl. a fentiek közül valamelyik tétel megváltását kérték. Feltétlenül gyalogrobot-napokról lehet szó, mert az összeíró 12 krajcáros egységárat jegyez fel e kérésnél is. – Az a)-tól c)-ig terjedő tételek utáni évi össz-földesúri jövedelem tehát 958 Ft. 54 kr. A kamarai revizor javítása szerint: 771 Ft. 40 kr. – 4. A jobbágyok kötelesek minden egész sessio után az évi 6 font fonal megváltása címén 36 krajcárt fizetni. A szolgáltató sessiók után ez összesen 24 Ft. 40 4/8 kr. – 5. A két üzemben tartott pálinkafőző üst után az évi census 2-2 Ft., összesen 4 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet ebben a faluban természetben szolgáltatják. Levonva a cséplőrészt, e proventus, kilenc esztendő tényszámaiból átlagolva, fajlagosan az alábbi adatokat mutatja, készpénzre átszámítva: Tiszta búzát nem vetnek, így nem is szolgáltatnak. Kétszeresből 144 1/2 mérő, á 1 Ft. = 144 Ft. 30 kr. Rozsból 160 mérő, á 51 kr. = 136 Ft. Árpából 16 3/8 mérő á 36 kr. = 9 Ft. 49 4/8 kr. Alakorból 26 7/8 mérő, á 36 kr. = 16 Ft. 7 4/8 kr. Zabból 31 mérő á 30 kr. = 15 Ft. 30 kr. Csöves kukoricából 263 6/8 mérő, á 24 kr. = 105 Ft. 30 kr. Tatárkából 3 mérő, á 37 1/2 kr. = 18 Ft. 45 kr. Lednekből 4 1/4 mérő, á 16 kr. = 1 Ft. 8 kr. Szárazfőzelékfélékből 3/4 mérő, á 2 Ft. 40 kr. = 2 Ft. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, számításba véve az első feltöltést is, bejön évente átlag 64 akó, á 1 Ft. 30 kr. = 96 Ft. Vörös borból 229 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 286 Ft. 15 kr. – Kilenc esztendő átlagában, évente 263 darab az átlagosan szolgáltatandó bárányok száma. Úrbéri szerződésük szerint ezt a szolgáltatást megváltják, s darabonként fizetnek a bárányokért 8 krajcárt. Így ez a proventus évente átlag 35 Ft. 4 kr. – Bár az összeírás idején méhük nem volt a jobbágyoknak, kilenc esztendő tényszámainak átlaga azt mutatja, hogy 12 kas szokott lenni a méhek tizedéből bejövő mennyiség. Minden kast 12 krajcárjával számítva, ez a jövedelem pénzértékben kifejezve 2 Ft. 24 kr. – A kilencedből és a tizedből származó földesúri jövedelem összesen pénzben kifejezve 869 Ft. 3 kr. – 7. A faluközösség és az uradalom között közös kocsmaépületben, a földesúri kocsmáltatás fél esztendeje alatt, átlagosan ki szoktak mérni 22 1/2 akó fehér bort, valamint 131 1/2 akó vörös bort. E két bormennyiség utáni bruttó árbevétel 304 Ft. 29 1/2 kr. – Ugyanitt, ugyanezen idő alatt kimérnek évente 45 icce pálinkát is, melyből a bruttó árbevétel 10 Ft. 42 kr. A bor és pálinka bruttó árbevétele tehát összesen 315 Ft. 11 4/8 kr. – Ebből az összegből a tiszta jövedelem megállapításához az alábbi ráfordítások értéke vonandó le: A 22 1/2 akó fehér bor önköltségi ára, akóját 1 Ft. 30 krajcárjával számítva 33 Ft. 45 kr. A 131 1/2 akó vörös boré, 1 Ft. 15 krajcárjával 164 Ft. 22 4/8 kr. A 45 icce pálinkáé, iccéjét 8 krajcárjával számítva 6 Ft. A csaplárosnak fizetendő a fenti mennyiségű bor és pálinka kiméréséért összesen 15 Ft. 44 4/8 kr. – Így a ráfordítások összege: 219 Ft. 52 kr. A földesúri kocsmáltatásból származó tiszta haszon tehát 95 Ft. 19 4/8 kr. – 8. A jobbágyok ebben a faluban is bérelnek remanenciális földeket. E földek árendájából bejön évente átlag 8 Ft. 48 kr. – 9. A subinquilinusoknál feljegyzett hat molnár az alábbiak szerint fizeti az árendát a kezükben levő földesúri vízimalmok után: Hornung György, Kinszler János, Krig János egy vízimalom után 24 forintot, Alczhajner György 44 forintot, Végenfelder András 50 forintot, Tannisch Antal 50 forintot. Összesen tehát 168 forintot. – 10. Veninger Mátyás mészáros árendálja az uradalomtól a mészárszéktartás jogát; évi árendája 10 Ft. – Ezzel zárul a proventusok jegyzéke. Az uradalom összjövedelme tehát ebből a faluból a természetbenieket is pénzértékükre átszámítva kilenc esztendő tényszámainak átlagában 2250 Ft. 42 3/8 kr.
Szellő:
A falu egy észak-dél irányú völgyben települt, a völgy formáját követően, hosszanti irányban. Félóra járásnyira esik Pécstől, a püspöki székhelytől. Határát rétek, dombok övezik. – Északi szomszédai a pécsváradi dominiumhoz tartozó Kékesd és a püspöki uradalomhoz tartozó Szenterzsébet. Keletről a Tanulmányi Alap pécsváradi dominiumához tartozó Liptód és Maráza falvak a határszomszédai; délen egy kis darabon ugyanennek az uradalomnak Kéménd nevű faluja, szintén délen, de már nagyobb darabon és nyugaton a püspöki uradalomhoz tartozó Kátoly falu határával szomszédos. – Szenterzsébet, Kéménd és Kátoly felé jól felhányt határhalmok, Maráza felé pedig a szántóterületeken átvezető mezsgyevonal a határ, s ezekkel a falvakkal sosem volt, s az összeírás idején sem szóltak róla, hogy lenne a szellőieknek határvitája. – Kékesd és Szellő között egy darabon a kékesdi vízimalomhoz lefutó patak vonala egyben a határvonal is; kisebb darabon pedig egy kb. 40 holdas cserjés, illetve bokorerdő. Ez is, valamint ugyanennek a cserjésnek egy másik, Liptód falu felé eső, kb. 10 holdas része azonban állandó vita tárgya mindkét faluval. – Szellő és Liptód között a hosszabbik határvonal a boda-kéméndi kocsiút, így ezen a határrészen sem volt soha, s ez idő szerint sincs vita a két falu között, a határt illetően. – Egyetlen uradalmi épület a falu területén egy kettős pince, mely falazott, de sajátosan készült. Ugyanis az egyik pince 20, a másik 8 öl hosszú. E két pincét egy 6 öl hosszú harmadik köti össze, amely úgy néz ki, mintha valóban harmadik pince lenne, pedig csak összekötő járata a duplapincének. – Eddig a szöveges bevezető a falu topográfiai, metális adatairól, valamint az itt található uradalmi objektumról. – Következik a subditusok név szerinti, tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletezett fejrovatok szerint. Az összeíró számba vesz név szerint a tabellában 55 telkes jobbágyot, valamint 2 házas zsellért. – A telkes jobbágyok közül 3 molnár, 1 uradalmi erdőkerülő, egy bíró és egy másodbíró (subjudex). – Az 55 telkes jobbágynak van összesen 32 fiúgyemeke. 27 családban nincs fiúgyermek, a további 28 családból négyben 2-2 fiúgyermek van, 24-ben pedig 1-1. – Az 55 telkesjobbágy összesen 23 6/8 egésztelken ül. Ez az egésztelekre átszámított telekállomány nagyságrendileg az alábbiak szerint oszlik meg 2/8 telken ül 22 jobbágy, 3/8 telken ül 2 jobbágy, 4/8 telken ül 27 jobbágy, 1 egész telken ül 4 jobbágy. Összesen 55 jobbágy. – A telkes jobbágyok közül szolgáltatásmentes a bíró, a másodbíró és az uradalmi erdőkerülő. Mindhármójuknak 4/8 sessiója van. Összesen tehát 1 4/8 sessio. Így a 23 6/8 sessióból levonva az 1 4/8 sessiót, marad szolgáltatásköteles sessio, egésztelkekre átszámítva, 22 2/8. – Az 55 telkes jobbágy telki állományából az intravillanumra esik összesen 91 pozsonyi mérő kapacitású terület. – 6 telkes jobbágynak egyáltalán nincs intravillanuma. A többieké viszont igen nagy szóródást mutat nagyságrend szempontjából a 2/8 mérős minimum és az 5 2/8 mérős maximum között. Mert igaz, hogy az 5 2/8 mérős intravillanum az egyik egésztelekhez tartozik, de pl. van olyan 2/8 telkes jobbágy is, akinek 3 6/8 mérős az intravillanuma. – Az extravillanumban a telki állomány össztartozéka 1045 pozsonyi mérő szántó. 11-től 44 pozsonyi mérőig; általában ellentétben az intravillanummal követi a telek nagyságrendjét. – További telektartozék az extravillanumban: 158 8/16 kaszásnyi rét összesen. 3/8 kaszástól 7 kaszásig, szintén általában a telkek nagyságrendjét követve, azzal arányosan. – Az 55 telkes jobbágyból 11-nek nincs szőlője. A 44 szőlősgazda jobbágy kezén összesen van 96 1/2 kapásnyi szőlő, az alábbi megoszlásban: 1 kapásnyi szőlője van 3 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőlője van 18 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 12 jobbágynak, 3 kapásnyi szőlője van 4 jobbágynak, 3 1/2 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 4 kapásnyi szőlője van 4 jobbágynak, 5 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 6 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak. Összesen 44 jobbágy. – A tabella a telkes jobbágyok számosállataira vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza: Az 55 jobbágy kezén van összesen 51 darab ló. Egy lova 1 jobbágynak van, további 25 jobbágynak 2-2 lova van, 29-nek nincs lova. – Van továbbá 22 darab ökrük. 7 jobbágynak van 2-2 ökre, 2-nek 4-4, a többinek nincs ökre. – Nemkülönben van 27 darab tehenük. 27 jobbágyn

ak van 1-1 tehene, a többinek nincs. – Végül 4 jobbágynak van összesen 130 darab birkája. 2-nek 20-20 db, 1-nek 40 db, és 1-nek 50 db. – Az összeírás időpontjában a jobbágyoknak méhük nem volt. – Eddig a tabellából a jobbágyokra vonatkozóan kigyűjthető adatsor. A két házas zsellérről vajmi kevés adatot kapunk: Az intravillanumban van 2/8-2/8 pozsonyi mérős beltelkük, összesen tehát 4/8 mérősnyi. Az egyiknek van 1 1/2 kapásnyi szőleje, s ugyanennek 1 tehene. A másik házas zsellérről beltelkének nagyságán kívül egyéb adatot nem jegyez fel az összeíró. – Eddig a tabelláris összeírásból kiszedhető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, s ennek kapcsán további urbarialis adatok. – E rész tartalma: A falu lakosai részben magyarok, részben németek, de mindkét náció római katolikus hitű. – A megyei hadiadó kasszába évente átlag 168 Ft. 71 dénárt, a megyei házipénztárba 101 Ft. 65 dénárt fizetnek be. – Tulajdonképpen csak egyetlen beneficiumuk van: szőlőhegyük, azaz bortermelési lehetőségük. – Ezzel szemben nagy hátrányokat jelent számukra a határukbeli földjeik terméketlensége, valamint közlegelőik erősen korlátozott, szűk volta. – Rendezett urbáriumuk szerint, a beltelki állományon kívül, az extravillanumban minden egész sessióhoz 22 hold szántóföld, 8 kaszásnyi rét tartozik. – Amikor kb. 12 esztendővel ezelőtt az urbarialis határkimérés folyt, a hatósági szervek, a határ minősége szerint, 1100, 1200 és 1300 négyszögölben szabták meg egy hold nagyságát. – A szántóterületek túlnyomó része a domboldalakra esik, és csak csekély hányadában jó minőségű, nagyobb részt terméketlen, sivár. A tiszta búza alig hozza meg benne az 5, a rozs a 6 mérőt, 1 elvetett pozsonyi mérő mag után. A zab és az árpa csak nagyon ritkán hoz megfelelő termést, ezek helyett mostanában már inkább alakort vetnek a jobbágyok. Mind ezek ellenére, az úrbérrendezést vezető biztos a falu határát az I. osztályba sorolta. Ez idő szerint is abban van, holott a föld minősége a fentiek szerinti, a tényszámok tükrében is. – A jobbágyok a kenyérgabonafélékből régebben sem adtak el soha semmit, s most sem teszik ezt, mert a termés saját szükségleteiket is éppen csak hogy fedezi. – Legközelebbi piaclehetőségük Pécsett van. Ámde mivel a helybeli subditusok készpénzre elsősorban boraikat tudják váltani, miután egyéb terményfeleslegük nemigen van, azt pedig Pécsett nem tudják jól értékesíteni, elmennek 6-8 mérföldnyire is, Bács és Verőce megyékbe is boraikkal, mert arrafelé tisztességesebb árat kapnak értük. Ezen kívül ha van kevés feleslegük szarvasmarháikból s más számosállataikból, ebből tudnak kis készpénzt csinálni. – A faluközösségnek nincs saját erdeje. Az összeírás alkalmával afelől panaszkodtak a jobbágyok az összeíró perceptornak, hogy az úrbérrendezést követő határkimérésnél egy erdős határrészt közlegelőnek jelöltek ki. Hét egymás után következő esztendőben erre a célra is használták. Majd öt esztendővel ezelőtt az uradalom az erdőt saját céljaira kisajátította, s tilossá tette. Ezzel súlyos kárukra nagyon szűkre korlátozódott a legeltetési lehetőségük. – Egyébként mind épület-, mind tüzifaizásukat az uradalom a tőlük három óra járásnyira eső Hosszuhetény falu határában, az ottani nagy, uradalmi erdőségekben biztosította. – Olyan irtásföldjük nincs, amelyet az urbarialis határkiméréskor bele ne mértek volna a telki állományba. – Deserta sessióik sincsenek. – A jobbágyok legtekintélyesebbjei azt vallották az összeíró perceptornak, ha visszakapnák a fentebb említett erdős területet közlegelő céljára, az saját számosállataik számára elegendő lenne. – Külsők, extraneusok állatait azokban az időkben sem fogadták sosem legeltetésre, amikor még övék volt a terület, s ha visszakapnák, ezután sem fogadnának be idegen jószágot, hiszen annyira nagy szükségük van legelőterületre. – Miután van saját szőlőhegyük, fél esztendőn át övék a kocsmáltatási jog. – Nehéz körülményeik ellenére mindenkor teljesítették urbarialis kötelezettségeiket, a szolgáltatások beszedése körül az uradalomnak velük szemben nem voltak nehézségei. – Eddig a szöveges magyarázat, valamint a tabellában foglaltakat kiegészítő urbarialis adatok. Következik a faluból származó földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az adatok: 1. A házankénti 1 forintos censusból a három mentes leszámításával 52 jobbágy- és 2 zsellérház után évente bejön 54 Ft. – 2. Culinaria címén minden egész sessio után kötelesek beadni 1 icce vajat 18 kr., 2 kappant 21 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr., a borjúváltságot 3 kr., összesen tehát 51 kr. értékben. A 22 2/8 szolgáltatásköteles sessio után ez összesen 18 Ft. 54 6/8 kr. – 3. A robotból s a vele rokon szolgáltatásokból eredő jövedelem pénzértékben kifejezve az alábbi: a) A 22 2/8 szolgáltatásköteles egész sessio mindegyike után évi 104 gyalogrobot-napot kötelesek teljesíteni. Ez összesen 2314 gyalogrobot-nap; 12 krajcárjával összesen 462 Ft. 48 kr. – b) Az ölfát meg kell adniuk minden egész sessio után. Ez az Árpád possessiónál részletezett számításmód szerint 1 Ft. 36 krajcárjával 35 Ft. 36 kr. – c) A hosszúfuvar értéke egész sessiónként 48 kr. Összesen 17 Ft. 48 kr. – d) A 2 zsellér 20-20 gyalogrobot-napot köteles teljesíteni évente; ez 12 krajcárjával 8 Ft. – A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő földesúri összjövedelem pénzértékben kifejezve tehát 524 Ft. 12 kr. – Az összeíró perceptornak e tétel összeállítása alkalmával elmondották a helybeli jobbágyok tekintélyes képviselői, hogy évi természetbeni robotkötelezettségükből szívesen megváltanának készpénzben 1417 gyalogrobot-napot. Az összeíró e kérésüket azzal a megjegyzéssel rögzíti, hogy amennyiben a felsőbb kamarai szervek a megváltás mellett döntenének, 12 krajcárjával számítva, ez évi 283 Ft. 24 kr. készpénzjövedelmet jelentene a sedisvacantia idején a földesúri jogokat gyakorló kamarának, illetve a királyi fiskusnak. – 4. Minden egész sessio után kötelesek évente 6 font fonalat megfonni. Ezt a szolgáltatást azonban egész sessiónként 6 krajcárjával megváltják; a 22 2/8 szolgáltató sessio után 13 Ft. 21 kr. – 5. A kilenced- és tizedjövedelem, amelyet ebben a faluban a bárányoktól eltekintve természetben adnak a subditusok, 9 esztendő tényszámainak átlagolásával, a természetbeniek értékét készpénzre átszámítva, az alábbi képet mutatja: Tiszta búzát az elmúlt 9 esztendő alatt nem vetettek. Kétszeresből 50 2/8 mérő á 1 Ft. = 50 Ft. 15 kr. Rozsból 150 mérő, á 51 kr. = 127 Ft. 30 kr. Árpából 9 2/8 mérő, á 36 kr. = 5 Ft. 33 kr. Zabból 33 2/8 mérő, á 30 kr. = 16 Ft. 37 4/8 kr. Alakorból 13 2/8 mérő, á 36 kr. = 7 Ft. 57 kr. Csöves kukoricából 156 2/8 mérő, á 24 kr. = 62 Ft. 30 kr. Kölesből 1 mérő, á 37 1/2 kr. = 37 1/2 kr. Lednekből 1/4 mérő, á 16 kr. = 4 kr. Szárazfőzelékfélékből 2/4 mérő, á 2 Ft. 40 kr. = 1 Ft. 20 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, számításba véve az első feltöltést is, bejön 81 1/2 akó, á 1 Ft. 30 kr. = 122 Ft. 15 kr. Vörös borból 137 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 171 Ft. 15 kr. – Bárányokból 120 db, de ezt a szolgáltatást úrbéri szerződésük szerint megváltják, darabonként 8 krajcárjával 16 Ft. – A méhek kilencedéből és tizedéből 8 1/2 kas, á 12 kr. = 1 Ft. 42 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke összesen 583 Ft. 36 kr. – 6. Ebben a faluban nincs az uradalomnak kocsmaépülete, ezért az úr borát felváltva, jobbágyházanként méri ki, pálinkájával együtt. Kilenc esztendő tényszámait átlagolva, ilyen módon az uradalom az alábbi jövedelemhez jut: Kimérnek évente átlag 24 1/2 akó fehér, 73 1/4 akó vörös bort; e két bormennyiségből eredő bruttó árbevétel összesen 199 Ft. 5 kr. Kimérnek évente átlag 24 icce pálinkát is, összesen 5 Ft. 54 krajcárért. A bruttó árbevétel tehát a borból és pálinkából 204 Ft. 59 kr. – Erre az árbevételre a ráfordítások: A 24 1/2 akó fehér bor önköltségi (úgynevezett „belső”) ára, 1 Ft. 30 krajcárjával 36 Ft. 45 kr. A 73 1/4 akó vörös boré, 1 Ft. 15 krajcárjával 91 Ft. 33 6/8 kr. A 24 icce pálinkáé á 8 kr. = 3 Ft. 12 kr. A kimérésért évente átlag kifizet az uradalom 8 Ft. 45 krajcárt. Az összes ráfordítás tehát 140 Ft. 15 kr. A tiszta haszon tehát az italmérésből évente 64 Ft. 43 kr. – 7. A remanenciális szántóterületeket az uradalom bérbe szokta adni itteni subditusainak. Ebből az árendából évente átlag 76 Ft. 44 kr. szokott bejönni. – 8. A falu határában Galgóczy Mihály, Lats Simon, Kis Vida János és Galgóczy István jobbágyok kezén van összesen hat vízimalom. 20, 21, 24, 21, 45 és 22 forintot, összesen tehát 153 forintot fizetnek árenda címén értük évente. – 9. A mészárszéktartás jogáért a szenterzsébeti mészáros, aki ebben a faluban árendálja e jogot szintén az uradalomtól, fizet évente 10 Ft. árendát az uradalomnak. – A pécsi püspöki uradalom e falubeli proventusainak összértéke tehát átlagosan évente 1499 Ft. 11 kr.
Kátoly:
Kis dombok között fekvő, hosszanti völgyben települt ez a falu; három óra járásnyira esik Pécstől. Északi határszomszédja a pécsváradi uradalomhoz tartozó Szilágy falu, valamint a pécsi püspöki uradalom Szenterzsébet és Szellő nevű falvai. keleti szomszédja ugyancsak Szellő possessio. Délről Kéménddel, Nyugatról Berkesddel határos. Utóbbi kettő szintén a pécsváradi dominiumé. Kátoly és Szilágy között sem határjel, sem határvonal nincs, szántóterületeik összeérnek, mégsem volt sosem vita e két falu között, határaikat illetően. – Itt azonban a kátolyiak azt panaszolják, hogy egy szakaszon a két falu határán volt egy cserjés terület, melyet a kátolyiak legelőterületnek kaptak meg az uradalomtól. Ámde anélkül, hogy az uradalom tudott volna róla, a szellőiek apránként, mindig jobban előrehaladva, kiirtották, és most már mitsem törődve az uradalommal saját határukhoz használják az egész területet. – A szenterzsébetiekkel azért nincs vitájuk, mert arrafelé egy erdő széle a határvonal, olyanformán, hogy az erdő még mindenestől a szenterzsébetieké, az erdő széléig érnek a kátolyiak szántói, s így a legjobb természetes határ adódik. – Sokkal nehezebb a helyzet a kéméndiekkel. Mert a keleti oldalon vannak ugyan határhalmok, de ott, ahol a határvonal délnek fordul, a két falu rétjei érnek össze, s itt összesen kb. 50 kaszásnyi rét terül el. A kb. 12 esztendővel ezelőtt történt úrbérrendezési határkimérés óta valóságos csatázás folyik ezért a rétért, illetve annak szénájáért. Ez a „csata” úgy folyik, mégpedig kaszálásról-kaszálásra, hogy az, aki előbb megy ki, avagy azok, akik erősebbek s többen vannak, már viszik is a szénát, ha ő, vagy ők kaszálták le, ha nem. – Régente e határterület egy részét a berkesdi plébános javára kaszálták, a másik, cserjésebb részét pedig mindkét falu lakossága vegyesen hasznosította. – Jóllehet az úrbérrendezésnél a berkesdiek számára Kátoly szántóinak és rétjeinek végét jelölték meg a kimérők s a bizottság határvonalnak a két falu hosszában, mégis, azóta is állandóan átcsap a két falu népe itt a másik területére, és ezek a viták, nézeteltérések, sőt sokszor veszekedések, az összeírás időpontjában is megvoltak. – Az uradalomnak ebben a faluban van egy kukoricagóréja, melynek mintegy 3/4 holdas fundusa sövénykerítéssel van körülvéve; ez a térség a hízásra befogott sertések tartására szolgál. Maga a góré 17 öl hosszú, 2 öl széles, szilárd lábazatra épült, lécfalai vannak, s a lécek között vesszőfonat. Fedele zsindely. Ezt a górét tartozékaival (sövénnyel kerített udvarával) együtt a nemrégiben elhunyt püspök létesíttette. – A falu határában van egy kisebb növendék-erdő; fáinak zöme gyertyán, a gyertyánok között kevés fiatal tölgy. Ámde ezzel az erdőcskével kapcsolatban a jobbágyok a helyszínen panaszkodtak az összeílró perceptornak: ez a terület korábban közlegelőjük volt, az uradalom azonban kisajátította, és tilos területnek nyilvánította. Az elmúlt, 1800. esztendőben hoztak először makkot a fiatal tölgyek. Az uradalom ugyan megengedte azt helybeli subditusainak, hogy ezt a zsenge makktermést feletessék állataikkal, de e zsengéért is 10 forintot vett meg a falun. – Az úrbérrendezést követő határkiméréskor fennmaradt földekből az uradalom kétnyomásos művelésre szántóterületeket képezett, de ezeket kezdetben nem műveltette allodialis gazdálkodása keretében, hanem az egyik nyomásban ötven, a másikban kb. negyven holdat, holdanként és évente 39 krajcárért, valamint a termés ötödéért ki szokta volt adni helybeli jobbágyainak. – Két esztendő óta azonban a nagyobbik, tehát az 50 holdas táblát már allodialisan művelteti az uradalom, a 40 holdasat azonban a fentebb leírt censusért továbbra is, így a folyó, 1801. esztendőben is, bérbe adta, illetve adja a Kátoly-iaknak. – A falu határában az uradalomnak nincs rétje. – Viszont van itt egy 1 4/16 holdas uradalmi káposztáskert, melyet az uradalom a saját használatára műveltet, eredeti céljának megfelelően. – A falunak van egy régi temploma, amely eredetileg 6 öl hosszú és 3 öl széles épület volt. A nemrégiben elhunyt gr. Eszterházy Pál püspök ezt a kis templomot az elmúlt, 1800. esztendőben restauráltatta, egyidejűleg 2 öllel bővíttette („…restaurari, 2 Orgiis ampliari curavit…” A templomban azonban nincsenek padok, nincs szószék sem. Egyébként a szenterzsébeti plébániatemplom leányegyháza. – A templom egyetlen állandó jövedelme az ünnepnapokon gyűjtött perselypénz. Ezt a pénzt összegyűjtik; hosszú idők folyamán a folyó, november havi számadás tanúsága szerint 563 Ft. 30 krajcáros tőkeösszeg gyűlt már össze. Ebből a pénzből kamatos kölcsönöket kaphatnak a helybeli hívek, s a kamatokból fedezik a templom mindennapi szükségleteit. – Eddig a bevezető; következik a táblázatos, név szerinti urbarialis összeírás, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabella adatai az alábbi képet adják a falu úrbéri viszonyairól: Az összeíró számba vesz ebben a faluban 87 telkes jobbágyot és 8 házas zsellért. A 87 telkes jobbágy között iparos nincs. Ezeknek a jobbágyoknak összesen van 60 fiúgyermekük. 31-nek nincs fiúgyermeke, 4-nek 2-2 fia van, 52-nek pedig 1-1 fia. A 87 telkes jobbágy kezén van összesen 43 4/8 egész sessio egészekre átszámítva a töredék-sessiókat. – Ámde mivel a bíró, a másodbíró és a templomatya mentesek a szolgáltatások alól 1 2/8, 6/8 és 3/8, összesen 2 3/8 sessióval a szolgáltatásköteles sessiók száma egésztelkekre átszámítva, 41 1/8 sessio. Ez a telekállomány a 87 jobbágy között az alábbiak szerint oszlik meg: 1/8 telken ül 1 jobbágy, 2/8 telken ül 23 jobbágy, 3/8 telken ül 14 jobbágy, 4/8 telken ül 27 jobbágy, 5/8 telken ül 2 jobbágy, 6/8 telken ül 12 jobbágy, 1 egész telken ül 5 jobbágy, 1 1/8 telken ül 1 jobbágy, 1 2/8 telken ül 2 jobbágy. Összesen 87 jobbágy. – A telekállományból a beltelek összesen 223 7/8 pozsonyi mérő kapacitású területet tesz ki. – Az extravillanumban a fenti telekállományhoz összesen 2375 8/16 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület tartozik. Ennek megoszlása már sokkal inkább arányban van a teleknagysággal. Pl. a minimum: 6 8/16 mérő kapacitású szántó, s ez az 1/8 sessio tartozéka; a maximum: 69 2/16 mérő kapacitású, és ez az egyik 1 2/8 sessio tartozéka. – További extravillanumbeli tartozék: az összesen 222 15/16 kaszásnyi rét. Szintén és nagyjából a teleknagyságrendnek megfelelő megoszlásban. A minimum 14/16 kaszásnyi, és ez az 1/8 sessio tartozéka; a maximum 7 12/16 kaszásnyi, és ez az egyik 1 2/8 sessio tartozéka. – A telkesjobbágyoknak van összesen 146 kapásnyi szőlőjük. Nincs szőlője 14 jobbágynak, 1 kapásnyi szőlője van 25 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 19 jobbágynak, 2 1/2 kapásnyi szőlője van 2 jobbágynak, 3 kapásnyi szőlője van 18 jobbágynak, 4 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 5 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 6 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak. Összesen 87 jobbágy. – A tabella számosállat-állományukról az alábbi áttekintést nyújtja: A 87 jobbágynak összesen van 68 darab lova. 53 jobbágynak nincs lova, 34-nek pedig 2-2 lova van. – Van összesen 122 darab ökrük. 31 jobbágynak nincs ökre, 5 jobbágynak 4-4 ökre van, 51 jobbágynak pedig 2-2 ökre. A négyökrös gazdák közül háromnak van 2-2 lova is. – Az uradalom eddigi falvaihoz viszonyítva igen kicsi a tehénállományuk, mindössze 31 darab 31 jobbágy kezén, a többinek, tehát a jobbágy többségének nincs tehene. – Az összeírás idején 162 darab birka volt a jobbágyok kezén, mégpedig az alábbi megoszlásban: 4 birkája van 3 jobbágynak, 5 birkája van 4 jobbágynak, 6 birkája van 1 jobbágynak, 7 birkája van 2 jobbágynak, 10 birkája van 4 jobbágynak, 12 birkája van 1 jobbágynak, 13 birkája van 1 jobbágynak, 15 birkája van 1 jobbágynak, 30 birkája van 1 jobbágynak. – Az összeírás idején a jobbágyoknak méhük nem volt. – Pálinkafőző üstből öt darabot talált üzemben, s vett számba az összeíró. – Eddig a tabellából a jobbágyokra vonatkozó rész adatai. A zsellérekről feljegyzett adatok köre természetesen jóval szűkebb: A 8, név szerint számba vett zsellér közül négy molnár mesterségű. A nyolcnak van összesen 3 fiúgyermeke. Ötnek nincs, 3-nak 1-1 van. – Az intravillanumbeli 11 6/16 pozsonyi mérő kapacitású beltelki állomány a négy molnár-inquilinus közt oszlik meg. 1 6/16, 2, 2 8/16, 5 8/16 pozsonyi mérős nagyságban. Az egyik molnár-inquilinusnak van összesen 1 pozsonyi mérő kapacitású szántója is; két molnár-inquilinusnak pedig van összesen 3 10/16 kaszásnyi rétje 1 10/16 és 2 is. – Egyéb adatot a házas zsellérekről nem tartalmaz a tabella. – Eddig a név szerinti, tabelláris összeírásból kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, további urbarialis adatokkal. E rész tartalma: A falu lakosai részben illir (horvát, illetve sokac), részben német nemzetiségűek, de mindkét nációbeli lakosság római katolikus hítű. – Más beneficiumuk nincs, mint az, hogy szőlőt művelnek a szomszédos Kéménd falu szőlőhegyein, mint extraneusok, továbbá: sertéseket hízlalnak, s a kihízott állatokat a pécsi piacokon, vásárokon értékesítik. Közelebbi piaclehetőségük nincs. – Hadiadó címén 9 esztendő tényszámainak átlaga szerint évi 260 Ft. 62 dénárt, a megyei házipénztárba pedig évi 230 Ft. 31 dénárt fizetnek be az itteni subditusok. – Az összeíró ezután a jobbágy- és zsellérlétszámot, valamint a jobbágytelki állományt veszi számba egy-egy számadattal, a fentebb már a tabellából kiemelt adatoknak megfelelően. – Viszont jóllehet a tabellában a 8 zsellér közé 5, 6, 7, 8-as sorszámmal besorolta a molnárokat is, itt, anélkül, hogy bővebben magyarázná, csak az első négy házas zsellért rekapitulája, tehát a nem-molnár inquilinusokat. Valahol számba kellett őket venni, ezért az összeíró a zsellérek státusába sorolta be őket, miután státusuk szerint semmiképpen sem telkes jobbágyok, de nem is laknak a más házánál, miután a malmokhoz molnárlakás nem tartozhatott, bár ezt tételesen nem jegyzi fel az összeíró. – Rendezett urbáriumuk szerint, az egész jobbágysessio tartozéka 24 hold szántó és 12 kaszásnyi rét. – Az úrbérrendezéssel kapcsolatos határ- és sessio-kimérés kb. 13 esztendővel ezelőtt történt meg. A határkimérő bizottság akkor egy hold nagyságát a föld minőségétől függően, 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben szabta meg. Az úrbérrendezéskor e falu határát a megyei hatóság kiküldöttei és az úrbérrendező bizottság együttesen a 2. osztályba sorolta. – Az őszi vetésből megtermő gabona alig fedezi a subditusok saját, házi szükségleteit, mindennapi kenyerét. Egyedül a kukorica az a tavasziak közül, amelyből egy kis pénzt tudnak csinálni úgy, hogy a pécsi piacokra szánt sertéseiket hízlalják fel rajta. – Másik készpénzforrásuk már nem szántóföldi terményekből ered, hanem elsősorban szőlőikből, illetve boraikból. Nagyobb részben a fentebb már említett Kéménd-i, kisebb részben a szellői szőlőhegyeken művelnek szőlőket extraneusokként. Szőlőik nagyságát lásd a tabelláris összeírásból kigyűjtött adatoknál. – Külön kihasított erdeje nincs a faluközösségnek; az uradalom mind az épület-, mind a tüzifaizást a hosszuhetényi uradalmi erdőségekben biztosítja számukra. – Olyan irtásföldjük, amelyet az úrbérrendezéskor, illetve az azt követő határkiméréskor bele nem mértek volna a telki állományba, nincs. – Deserta sessióik nincsenek. – Rétjeik ugyan úrbéri szerződésük papírján megvannak, s a szerződéshez is képest már jóval kisebb mennyiségekkel bekerültek a fentebbi úrbéri tabellába is, ámde a valóságban még ezek a kisebb mennyiségek sem léteznek. Ugyanis az úrbérrendezéskor ténylegesen rétnek mondható területek helyett, a telki állományhoz adjusztált területeket kaptak helyettük, s e területeket bizony, mivel úgyis kevés és silány is szántóterületük, beleszántották szántóikba, s kenyérgabona alá művelik őket. – Innen adódik az, hogy szűk az állattartásuk, mert kevés a takarmány. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy rétjeik hiánya mellé, bajként párosul legelőterületeik silánysága. – Minthogy saját határukban nincs szőlőhegyük, így csak 1/4 éven át gyakorolhatják a kocsmáltatás jogát. Minthogy a faluban nincs földesúri kocsmaépület, az úr borát jobbágyházanként felváltva méreti ki velük az uradalom; ugyanígy pálinkáját is. – A föld terméketlensége, a rétek hiánya, de leginkább talán a gyakori áradások, a lezúduló vizek, melyek gyakran hordanak rá a vetésekre pusztító fövenyes-kövecses-homokos áradatot, vagy sodorják el a már lekaszált, sőt felgyűjtött szénát is, ezek azok a bajok, amelyek legerősebben és leggyakrabban okoznak gondokat az itteni subditusoknak. Ámde nehézségeik, bajaik ellenére eddig sosem volt ellenük panasz, mert mindenkor tisztességesen teljesítették urbarialis kötelezettségeiket. – Eddig a szöveges magyarázat s ennek keretében a további urbarialis adatok tartalma. Következik a faluból származó földesúri jövedelmek számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál ismertetett táblázatos kimutatás szerint. Az adatok: 1. Ebben a faluban a ház-censusból eredő jövedelem így alakul: Van a faluban 87 jobbágyház és 4 zsellérház. Ámde az összesen 91 ház után csak 88 Ft. folyik be a 3 mentes miatt, 1 forintjával házanként. – 2. Culinaria címén minden egész sessio után kötelesek szolgáltatni: 1 icce vajat, 18 kr., 2 kappant 21 kr., 2 csirkét 12 kr., 12 tojást 3 kr. értékben, valamint meg kell fizetniük a borjúváltságot, egész sessiónként 3 kr. értékben. Ez összesen 51 kr. Így a szolgáltatásköteles 41 1/8 sessio után ez a proventus 34 Ft. 57 3/8 kr. – 3. A robotból s a vele rokon szolgáltatásokból eredő proventus: a) Minden egész sessio köteles évente 104 gyalogrobot-napot teljesíteni; ez 4277 nap, 12 krajcárjával számolva, ennek pénzértéke összesen 855 Ft. 24 kr. – b) A sessiónként szolgáltatandó ölfa ellenértéke az Árpád possessionál levezetett számításmód szerint, 1 Ft. 36 krajcárjával számolva pénzben 65 Ft. 48 kr. – c) A hosszúfuvar értéke egész sessiónként és évente 48 kr. A szolgáltató sessiók után ennek összértéke 32 Ft. 54 kr. – d) A házas zsellérek mindegyike 20 nap gyalogrobottal tartozik évente; ez a 4 szolgáltató zsellér után 80 nap, pénzértéke, á 12 kr. = 16 Ft. – A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő átlagos évi földesúri proventus pénzértékben kifejezve tehát 970 Ft. 6 kr. – E proventus-tétel számbavétele után feljegyzi az összeíró, hogy a subditusok a helyszínen felajánlották, hogy a robotot a hosszúfuvarral együtt (gyalogrobot-napokban kifejezve 4428 napot) teljes egészében szívesen megváltanák készpénzben. Ez 12 krajcárjával számítva a napokat, évente 885 Ft. 36 kr. készpénzbefizetést jelentene részükről az uradalmi pénztárba. Az összeíró a subditusok fenti kérését regisztrálja, de javaslatot itt sem fűz hozzá, csakúgy, mint az előző, megváltásra kész falvaknál sem fűzött. – 4. Minden egész sessio után kötelesek 6 font fonalat fonni; de ezt a szolgáltatást egész sessiónként 36 krajcárjával megváltják; a 41 1/8 szolgáltató sessio után ez 24 Ft. 40 4/8 kr. – 5. Kilenc esztendő tényszámainak átlagából megállapítható, hogy évente átlag 4 pálinkafőző üstöt használnak főzésre a jobbágyok; ezek censusa évente összesen 2 forintjával 8 Ft. – 6. Az e faluban természetben szolgáltatandó kilencedből és tizedből eredő jövedelem pénzértékben 9 esztendő tényszámait átlagolva az alábbiak szerint alakul a terményeknél levonva már belőlük a cséplőrészt. – Tiszta búzát nem vetnek, így nem is szolgáltatnak, legalábbis az utolsó 9 esztendőben sem vetettek. Kétszeresből 130 1/4 pozsonyi mérő á 1 Ft. = 130 Ft. 15 kr. Rozsból 189 1/2 mérő, á 51 kr. = 161 Ft. 4 4/8 kr. Árpából 28 3/4 mérő, á 36 kr. = 17 Ft. 15 kr. Zabból 69 3/8 mérő, á 30 kr. = 34 Ft. 41 2/8 kr. Alakorból 5 mérő, á 36 kr. = 3 Ft. Csöves kukoricából 254 6/8 mérő á 24 kr. = 101 Ft. 54 kr. Kölesből 1 mérő = 37 4/8 kr. Lednekből 1 mérő = 16 kr. Szárazfőzelékfélékből 1 1/2 mérő, á 2 Ft. 40 kr. = 4 Ft. – A báránykilenced és -tized, 9 esztendő tényszámainak átlagában, 246 darab évente; urbáriumuk szerint azonban ezt a szolgáltatást, darabonként 8 krajcárjával, megváltják = 32 Ft. 48 kr. – Kilenc év átlagában, évente átlag 10 1/2 kas méh jön be a méhkilencedből és -tizedből, á 12 kr. = 2 Ft. 6 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke tehát összesen évente, átlag 487 Ft. 57 2/8 kr. – 7. Az uradalomnak ebben a faluban nincs kocsmája, ezért borát, pálinkáját jobbágyházaknál méreti ki, felváltva. Az így lebonyolódó italmérésből az uradalomnak szintén 9 esztendő tényszámainak átlagában az alábbi jövedelme van: Kimérnek 34 1/4 akó fehér bort és 77 akó vörös bort. E két bormennyiségből eredő bruttó árbevétel 225 Ft. 36 kr. Kimérnek továbbá évente 1 akó és 55 icce pálinkát, aminek bruttó árbevétele 28 Ft. 42 kr. A teljes árbevétel tehát 254 Ft. 18 kr. – A ráfordítások: A 34 1/4 akó fehér bor 1 Ft. 30 krajcáros önköltségi („belső”, „intrinsecum”) áron számítva = 51 Ft. 22 4/8 kr. A vörös bor 77 akóját 1 Ft. 15 krajcárjával számolva 96 Ft. 15 kr. A pálinka 1 akó 55 iccéjét 8 krajcárjával számolva 15 Ft. 20 kr. A kimérésért átlag évente fizet az uradalom 8 Ft. 3 4/8 krajcárt. – A ráfordítások tehát összesen 171 Ft. 1 kr. A ráfordítások összegét levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként az italmérésből 83 Ft. 17 kr. – 8. A remanenciális földek censusából évente bejön 39 Ft. 9 kr. – 9. A falu határában 4 malom van. Ezek árendája összesen évi 102 Ft. – 10. A mészárszéktartás jogát itt sem gyakorolja maga az uradalom, hanem azt bérbe adja; ez idő szerint Verner Mihály mészáros bírja bérben e jogot, s évente fizet érte 35 Ft. árendát. – Az uradalom összjövedelme tehát Kátoly possessióból, pénzértékben kifejezve 1873 Ft. 7 1/8 kr. Eddig Kátoly összeírása. Következik az összeírásban 40, fol. nagyságú oldalt elfoglaló különösen érdekes összeírás Mohács oppidumról.
A pécsi püspökség javai Baranya és Tolna megyékben.

Search result navigation
Content provider