HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 035.

Date 1771. június 4.
Description

Eredeti. Terjedelemre, kiállításra mindenben azonos az U et C 16 : 34-gyel. Magyar nyelvű; a tabelláris részben a nevek latinul; Borsod vármegye hatóságának záradéka a helyesbítések jegyzékével, kézírással, latinul. Aláírások, pecsétek mint a No 34-nél. Kelt az oppidumban, a fenti napon.

Text

Urbarium, melyet Keresztes koronauradalmi oppidum úrbérrendezése kapcsán határozott meg a királyi rezolúcióban foglaltaknak megfelelően eljáró bizottság, az előnyomott szöveg megfelelő rubrikáinak kitöltésével s az előírt mellékletek (tabella) csatolásával.
Mezőkeresztes:
Az urbarium külalakja, a feldolgozás módszere azonos az UC 168 : 34-ről készült kivonatban leírtakkal. A kivonat készítésében az UC 168 : 34-nél követett módszert alkalmaztam. – A magyar nyelvű urbárium szövege első pontja II. §-a szerint: ebben a mezővárosban egy egész jobbágysessio extravillanumbeli tartozéka 28 hold szántóföld és 12 kaszásnyi rét. A második urbarialis pont I. §-a szerint, a helybeli subditusok Szt. Mihály napjától Szt. György napjáig árulhatják a bort. – Ez a mezőváros is a diósgyőri kamarauradalomhoz, illetve koronauradalomhoz tartozik. Földesura maga a király, de a birtokigazgatást a kamarai uradalmi prefektura látja el itt is, ugyanúgy, mint Mezőkövesd esetében, az UC 168 : 34-es jelzetű urbarium szerint. – A harmadik pont I. §-ában, a robotkötelezettség szabályozása szerint, minden egész helyes jobbágy köteles heti egy napot „kétt Marhával, maga Szekerével, szántáskor mind azon által Négy Marhával, maga boronájával s Ekéjével Uraságnak dolgozni…” – Ugyanitt utasítás a nagy dologidőbeli összefogásra: „hogy ha pedig valamely jobbágy négy igás marhájának fogyatkozása miatt, meg irtt mód szerint a szántást meg nem tehetné, az ollyatin Jobbágy mással öszve fogván, egy napi szántást két napi munkával végezni, mind azon által ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer tartozzék meg tenni. Ha pedig Négy Marha mellé egy személy elegendő nem volna, akkoron az Jobbágy edgyet ugyan ollyast, amely minden munkára alkalmatos légyen, másikat pedig csak Marha hajtásra valót tartozzék adni; ezen két személy mind azon által különös kézi munkára ne forditathassék.” – A harmadik pont VIII. §-a a zsellérekről, robotjukról és kötelezettségeikről szóló nyomtatott urbárium-szöveget az alábbiakban egészíti ki: „Amennyire pedig ezen városban egy némely sellérek valamely fundusokat bírnának, melyeknek száma nyolczados Ház helynek mi voltát fel nem érné, azoktul csak kilenczed termésben vagy pedig hasonlót érőben s aequivalensben adatassik meg; az egyéb adózások s szolgálatok eránt pedig ollyanok, az kiknek Ház helye mi vólta, vagy appertinentiája nyolczados Ház helyt fel nem ér, egyedül ugy, mint házzal biró zselléreknek tekintessenek.” – Ugyanennek a pontnak XIII. §-ában a faizásról: „Mivel ezen várasban a’ faizásnak, ugy nádnak fogyatkozása miat a’ Jobbágyok ezen javakal nem élnek, azért sem öl fának, sem Nád kévéknek hordásával és vágásával nem fognak tartozni.” – A negyedik pont I. §-ának a jobbágyi censusról nyomtatott szövegét az officialisok ezzel egészítik ki: „A mennyire pedig valamely Jobbágy két vagy három egész sessiót belső Ház helyekkel edgyütt bir, noha Háza csak edgyiken legyen épitve, mind azon által egyéb belső Ház helyeknek haszon vételére való nézve, a’ mennyi sessiót bir, annyi forintokat füzetni Tartozzék; ha ellenben több belső Sessiónak birtoka mellet, az belső Fundusa csak egy Ház helyre legyen ki Szabva, akkoron a’ Földes Vrának csak egy forintott adni legyen köteles.” – Eddig a speciális kiegészítések, amelyek, mint látható, igen sokban eltérnek az UC 168 : 34-nél kivonatolt mezőkövesdi urbárium specialitásaitól. – Az úrbéri tabelláris részzel kapcsolatban pedig az alábbiakat kell kiemelni: A mezővárost a vármegye az úrbérrendezés végrehajtása kapcsán a 2. osztályba sorolta. – A tabella fejrovatai feletti margón jelzi az executor, hogy ez a mezőváros a diósgyőri koronauradalom tartozéka. – A jobbágyokat telkeik nagyságrendje alapján jegyzi fel név szerint és egyenként: egész-, fél-, negyed- és nyolcadtelkes jobbágyok. Utánuk: házas zsellérek, majd subinquilinusok. – Az úrbéri tabelláris részben a kilenced rovatában feljegyzi az executor azt is, hogy itt a subitusok a terménykilencedet természetben kötelesek szolgáltatni, a szokványos gabonaféléken kívül kenderből is, lenből is. – Az úrbéri tabelláris részt az executor és adjunktusa: Bosik Pál megyei esküdt által készített és általuk pecsétjükkel is parafált szöveges magyarázat követi, amely 11 pontos. E pontok rövidre fogott tartalma az alábbi: 1. A diósgyőri koronauradalmat képviselő kamarauradalmi prefektus a subditusok szóbeli vallomásaiban foglaltak ellen nem emelt észrevételt. Bejelenti egyben az úrbérrendező bizottságnak: ha a későbbi földmérői felmérés során az derülne ki, hogy a határbeli terület-tartozék nagyobb, mint amekkora a jobbágyok bemondása alapján bekerült ebbe az urbariumba, a felesleget az arra rászoruló koronauradalmi jobbágyok között késedelem nélkül fel fogja osztani az uradalom. – 2. A tilalmakról szóló pontokat (általános pontok) felolvasták az officialisok, a királyi úrbérrendezési utasításoknak megfelelően, azok ellen a subditusok észrevételt nem tettek. Minthogy itt földesúri vámszedőhely van, az eljáró officialisok, élükön az executorral, nyitva hagyták a kérdést, s az oppidanusok későbbi döntésére, illetve választására bízták: fizetni akarják-e inkább készpénzben a vámot, avagy inkább természetbeni munkával kívánnak-e hozzájárulni a hidak javítási, karbantartási munkálataihoz. – 3. Az officialisok ellenőrizték és hitelesítettnek találták az oppidanusok által bemutatott pozsonyi mérőt, s az úrbérrendezési utasításnak megfelelően, nyomatékosan figyelmeztették az oppidanusokat: kizárólag a pozsonyi mértékegységeket és mérőeszközöket használhatják a jövőben. – 4. Minthogy itt sosem volt szokásban a tized, ez így marad a jövőben is. A kilenced (melyet az úrbéri tabellában is így neveznek) itt, régi szokás szerint tulajdonképpen nyolcad. Ezt a speciális szokást is folytathatják a jövőben, de a nyolcadot meg kell adniuk kenderből is, lenből is. – 5. Jóllehet csak kicsiny szőlőhegy tartozik az oppidum határához, a félévi kocsmáltatást mégis engedélyezték a lakosoknak az officialisok, a királyi úrbérrendezési instrukciónak megfelelően. – 6. Ámbár az oppidum klasszisa szerint minden egyes jobbágytelekhez 12 kaszásnyi rétnek kellene tartoznia, a rétek szűk volta miatt azonban csak 8 kaszásnyit sikerült egész telkenként kiosztani. A jobbágyokat úgy kártalanították a rendezés munkáját végző officialisok, hogy minden egésztelekhez hozzácsatoltak ezen a címen 4-4 köblös szántóföldet. Rétjeiket egyébként évente egyszer szokták kaszálni. – 7. Mivel sem erdő, sem nádas nincs az oppidum határában, a lakosok mentesek az uradalom részére szokásos favágási, behordási, nádvágási és nádbehordási terhek alól. – 8. Mivel a legelőterület elegendő, az officialisok a plébánosnak 14, az iskolamesternek 7 számosállat legeltetésére adnak engedélyt, illetve azt javasolják, hogy a nemesi megyegyűlés az urbárium jóváhagyásakor ennyit engedélyezzen nekik. Az oppidum területén egyébként privát pásztorok (azaz: csak saját állattartással foglalkozó pásztorok) nincsenek; az officialisok felhívták az oppidanusokat: ilyeneket a jövőben se fogadjanak maguk közé. – 9. Sem irtásföldek, sem fundus desertusok, sem praedialis fundusok, sem elzálogosított telkek nincsenek az oppidum határában. – 10. A közterhek (pl.: katona-beszállásolás; hivatalos úton levő megyei officialisok bekvártélyozása, tartása stb.) viselésének megkönnyítésére, az officialisok a mezővárosi lakosok közössége számára külön kihasítottak 60 köblösnyi szántót és 50 kaszásnyi rétet.
Az urbáriumot a szokásos hitelesítési, valamint a publikálást igazoló záradékok zárják.
Keresztes (= Mezőkeresztes) koronauradalmi oppidum. (Borsod m.)

Search result navigation
Content provider