| Text |
Urbariumhoz
„...in loco curiali” Koczegh felvéve, mely curiális hely Huszth oppidum végén fekszik és a huszti koronauradalom tartozéka. Lakóit a huszti kamarai curiához összehíva, a hivatalos küldöttek jelenlétében alábbi vallomásukat jegyezték fel.
Az uj 9 urbariális pontra egymás után feltett kérdések (az irat bal oldalán) és az azokra adott válaszok (az irat jobb oldalán) a következők szerint: 1. Vannak-e mostanában és milyen urbáriumok… valamint az erre adott feleletük szóról-szóra azonos az UC 157 : 55 sz. irat megfelelő pontjaival. A Teleki család kezéről jutottak a fiscus alá, azóta a Ternyei-féle urbárium szerint adóznak és szolgálnak. – 2. Ahol most nincs urbárium, a telek-adót és úr-dolgát a parasztokon… szóról-szóra azonos az UC 157 : 55 sz. irat azonos kérdésével. – Felelet 2. Az itt lakók ezideig nem fizettek telekadót, úr-dolgára az 1. pontban említett urbárium szerint hajtják őket. Az előző (Teleki) időre vonatkozólag szokás szerint kellett dolgozniuk, (lásd UC 157 : 55), azt azonban tudják, hogy sokkal nehezebb volt akkor szolgálatuk (eltérés az UC 157 : 55-től), mivel akkor egész erővel kellett menniük, azaz kinek annyi ökörrel, amennyije volt; azonban az úr-dolga hány napot tett ki összesen, megmondani nem tudják. Mint fent vallották, pénzbeli adójuk nincs, új kötelességük szokása két év előtt kezdődött, amikor a fiscus kezére jutottak. – 3. Ahol semmiféle urbárium vagy contractus nem találtatott… lásd tovább UC 157 : 55. 3. pont. – Felelet 3. Az úr-dolgára vonatkozó válaszuk megegyezik a hivatkozott UC 157 : 55 sz. irat megfelelő pontjával, telek adót (mint már erről szó volt) nem fizetnek. – 4. A helység hasznairól és kárairól, lásd UC 157 : 55. 4. kérdés. – Felelet 4. Mind őszi-, mind tavaszi vetést tehetnek, további hasznuk van makkoltatásból, tüzifából és halászóvizükből, valamint a Huszt határában lévő urasági malmokból, ugyanis nem kell más határba vinni őrlésre gabonájukat. Nagy káruk származik azonban abból, hogy ha csak az uraság esztendőről-esztendőre szántóföldeket és kaszálóréteket a maga földjeiből és rétjeiből egynek-egynek ki nem szakít, telkeik után két mezőre mindössze négy köböl vetés alá való szántóföldjük van, melyet még az elhalt Kruspér consiliarius szabott ki részükre. Külső mezőn több földjük nincs, s hasonlóképpen kaszálórétjük sincs. – 5. kérdés telki állományú szántóföldekről és kaszálókról szó szerint megegyezik az UC 157 : 55 sz. irat azonos kérdésével. – Felelet 5. Mint ez a negyedik pontban már elhangzott, ezen lakosok között a telkek, valamint a külső- és belső appertinentiák kiszabva nincsenek, mivel a hely maga sem a városhoz, nem tartozott, sem nem falu, hanem a huszti uraság curiájához tartozó helyecske, s így soha semmiféle telek-rendet és osztást nem ismertek. Azon telkecskék, melyeken laknak, igen kicsinyek és különböző nagyságúak. Hogy valamiféle rend mégis legyen közöttük, szükséges lenne, hogy a földesúr a határban részükre szántóföldeket és kaszálókat rendeljen ki, úgy, mint a többi faluban élő jobbágyoknak. – 6. Az úr-dolga mennyiségével és végrehajtásával kapcsolatos kérdés szó szerint azonos az UC 157 : 55 azonos kérdésével, az erre adott válasz hasonlóképpen, azzal a záró megjegyzéssel (a robotba való menetel és jövetel beszámításánál), hogy azon kívül is itten Huszt határán laknak. – 7. A kilenced-szolgáltatásra vonatkozó kérdést is lásd UC 157 : 55. 7. pont. – Felelet 7. Egyébféle adót, vagyis kilencedet vagy tizedet sem most, sem azelőtt soha nem fizettek, csak a minden harmadik heti úr-dolgával szolgáltak. – 8.. Puszta telkekről, lásd U 157 : 55. 8. sz. kérdés. – Felelet 8. Curiális hely lévén, pusztatelek nincs itt, hanem vannak itt még olyan földek, amelyeken többen is lakhatnának. – 9. Szabad emberek-e a lakosok vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. A hely lakói valamennyien örökös jobbágyok.
Az uraság nyolc jobbágyának keze vonása (X) nevük feltüntetésével.
Az elhangzottak megerősítése és hitelesítése, aláírások, pecsétek lásd UC 157:55.
Kamarai birtok
(Máramaros m.): Koczegh locus curialis (Kotzegh pagus)
|
Cultural Heritage Portal