1 eredeti és 1 hiteles másolat, így 2×8 old, latin és magyar nyelvű pecsétekkel és aláírásokkal hitelesítve.
Nagy Pál főbíró és Szabó János tanácstag hitelesítésével. Készítette: Gombos Mihály megyei jegyző.

Urbárium
„Inquisitio”… az új urbariális kilenc ponttal kapcsolatban
Borsod megye hivatalos küldöttei tudtul adják, miszerint a megye által kiküldettek a tokaji fiskális dominium határain belül fekvő Tisza-Tarjány helységbe, „pro parte et ad requisitionem Cameralis dominii Tokajensis, velut… Tisza-Tarjány domini terrestris”, Őfelsége legykegyesebb rendeletéből az alábbiakban következő kilenc pontra előterjesztik a helység lakosai, elöljárói által tett vallomásait.
Tudja-e a tanú? De eo utrum?
1. Van-e a helységnek egyáltalán urbáriuma, milyen az és milyen időtől fogva vezettetett be? – 2. Ahol jelenleg semmiféle urbárium nincs, a parasztoktól a jobbágyi szolgáltatásokat, vajon szerződés szerint vagy a bevett szokás szerint? Mikortól lépett érvénybe ez a szokás vagy szerződés? A jelenleg érvényben lévő szerződés vagy urbárium előtt volt-e másik (tudniillik szerződés vagy urbárium) és ha volt, milyen? – 3. Ahol nincs urbárium vagy szerződés, a földesúr által követelt szolgáltatások miből állnak? Ezeket mikor és milyen módon vezették be? – 4. Mely és milyen beneficiumai (közjavai) és milyen maleficiumai (fogyatkozásai) vannak a helységnek? – 5. Mennyi és milyen szántóföldekkel és rétekkel van egy egésztelkes colonus ellátva? Hány pozsonyi mérőt vethet egy holdba és rétjein lehet-e sarjút kaszálni? – 6. Milyen és mennyi napi robotot és hány marhával köteles végezni egy colonus, s vajon a kimenetelt és a robotból való visszajövetelt beszámítják-e neki a robotba vagy nem? – 7. Egyáltalában adnak-e kilencedet, ha adnak, mióta és milyen fajta terményeikből? Vajjon a kilencedszolgáltatás a többi uradalmakban is szokásos? A parasztok még milyen egyéb évi „datia”-t kötelesek még ezideig adni földesuruknak? Ha adnak, ez az adózás vagy ajándék készpénzben vagy természetben adandó-e és részletesen miből áll? – 8. A helységben hány pusztatelek található? Mióta és miért puszták ezek és kik használják ezeket? – 9. A helység lakosai szabadköltözésűek-e vagy örökös jobbágyok?
Fenti kilenc pontra a helység küldöttei a bíró és esküdtek (névvel), valamint a falu közösségének küldöttei (ugyancsak név szerint felsorolva) és a helybeli jegyző az alábbiakban válaszolnak: Felelet 1. A kérdezettek egyéb urbáriumra nem emlékeznek, csak az 1752. évire, amely mellett azután ettől kezdve meg is maradtak. – Felelet 2. Egyéb urbáriumuk nincs, a fenti említett 1752. évi contractuson kívül, melyet az urasággal kötöttek, s melynek értelmében attól kezdve minden esztendőben 400 rajnai forintot fizettek. Ez előtt az idő előtt pedig a régi usus szerint minden ember évi egy-egy forint censust fizetett. – Felelet 3. megegyezik az első két pontra adott válaszukkal. – Felelet 4. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban hivatkoznak az 1767. évi úriszék előtt előadott panaszaikra (lásd UC 157 : 36), az alábbiak szerint. – Aggravia Incolarum: alábbiakban következik a lakosok panasza, a már hivatkozott UC 157 : 36 sz. iratból szó szerint átmásolva, mégpedig két oszlopban: egyikben a lakosok magyar nyelven előadott vallomása, a másik oszlopban az úriszék latin nyelvű válasza. Panaszaik rövid összefoglalása: aratórészek után is dézsmát kell újabban adniuk – a régebben fejenként fizetetett egy-egy rajnai forint census helyett a helység most évi 400 forintot fizet – ezen túl még a korcsma árendáját is sokszorosára emelték – rétjeikről alig tudnak valamit kaszálni, panaszkodnak a megyei adó nagyságára, súlyosnak tartják a megye által hozzájuk kirendelt kapitány és strázsák részére a fabeszolgáltatást, panaszkodnak a változó szerencsével járó halászatra. Fentieket előadva, ismételten kérik elviselhetetlen terheik megkönnyítését.
Folytatódik az idézet, következik a dominium saját jószágai, illetve haszonvételei, röviden: educillum dominale, macellum dominale, a nagyobb fajta halak halászatából származó jövedelem harmad része, census dominalis, gabonadézsma-jövedelem. – A helység lakosainak haszonvételei: telkek összesen, nagyság szerint felsorolva – a helység közössége által fizetett census és kocsma-árenda összesen – szabad borkimérés meghatározott időszakban – halászatból származó jövedelem-részük – szántóterületük leírása, egy nyomás kapacitása pozsonyi mérőben, gabonahozam, az egy-egy lakosra kiosztott szántóterület ugyancsak pozsonyi mérőben megadva – rétjeik kapacitása boglyákban, az egy lakosra kiosztott rétek nagysága ugyancsak megadva – bőséges legelőterületek – a tilalmas erdőből csak tüzifának szabad a lehullott gallyakat elvinniük, sövénynek valót a Tiszán túlról gyűjthetnek – a helység közössége által árendált educillumban kimérni szokott italféleségek mennyisége és értéke – a mészárszék jövedelme, az így adódó összes bevétel, valamint az ebből kifizetett árendaösszeg. – Ennek kifizetése után a fennmaradó összegből fizetik a prédikátort, a tanítót és a pásztorokat és élelmezik az átutazókat, ehhez az összeghez még hozzá kell azonban tenniük, „primae classis hopses”, (a legmódosabbak) és állateladásból, halászatból és szőlőmunkálatokból, szállításokból származó évi jövedelme, circa 60 Rh. fl. a közepeseké circ. 30 Rh. fl., a szegényeké (infimae classis) circ. 15 Rh. fl. a többiek jövedelme, melyekből házi szükségleteiket, valamint a földesúri és megyei adókat fedezik.
Az idézet itt befejeződik. A helység kiküldötteit még alábbiakat teszik hozzá: a Tisza állandóan elmosással fenyegeti templomukat és házaikat; hogy ettől megmeneküljenek a szükséges intézkedések igen nagy munkát és költséget igényelnek. Nagy rövidségű az is, hogy míg végig a Tisza mentén a földesurak a halászatból csak harmad részt szoktak maguknak követelni, addig tőlük már két év óta a haszon felét veszi el a földesúr, ugyanakkor mindenféle halászóeszközt saját költségükön kell előlllítaniuk, s ebben a földesúr egyáltalában nem segíti őket. Kérik az úriszéket, hagyják meg őket a „régi mód” szerint. Kérésüket még azzal támasztják alá, hogy a „nép” naponta szaporodik szántóföldjeikben, s ezért egyre inkább fogyatkoznak, olyannyira, hogy egy-egy gazda alig tud elvetni két-három köböl „életet”. Emiatt kénytelenek más határba is számítani, mivel a saját határukban kenyerüket sem tudnák megtermeszteni. – Felelet 5. szántóföldjeik állapotáról az előző pontokban referáltak, rétjeikről pedig az 1767. esztendei vallomásukban szóltak, sarjút pedig, a többi Tisza-környékiekhez hasonlóan, az árvizek miatt ők sem szoktak kaszálni. – Felelet 6. minthogy contractusuk szerint mindenfajta robotjukat pénzen szokták megváltani, a földesuraknak semmiféle robottal nem szoktak szolgálni, kivéve, ha a tiszt urak közül valaki náluk megfordul, annak forspontot szoktak adni. Ezt azonban a földesurak nekik nem acceptálják, mivel nem is esik terhükre. – Felelet 7. hivatkozás az 1767. évi pontokra, mely szerint 1752-től adnak kilencedet; a szomszéd helységek is hol tizedet, hol kilencedet adnak. A censuson kívül földesuruknak semmiféle adót és ajándékot nem adnak. – Felelet 8. nemhogy egy pusztatelek is lenne náluk, hanem még a „pástott” is „fel fogták” annyira megszaporodott a lakosság. – Felelet 9. a helység lakosai mindannyian „szabad emberek” és örökös jobbágyok nem is voltak.
Dátum, megerősítés, aláírás, pecsét a Borsod megyei szolgabíró és esküdt részéről.
A második eredeti példányon ezután: a megyei szolgabíró és esküdt előtt elhangzott és előzőekben lefektetett vallomásukat aláírásukkal és pecsétjükkel erősítik meg a helybeli esküdtek, tanácstagok és deputatusok, végül a helység jegyzője.
A tokaji kamarai uradalom.
(Borsod m.): Tisza-Tarjány