32 oldal, latin nyelvű, magyar nyelvű betoldásokkal, egykorú hitelesítés nélküli másolat Szőgyény Imre megyei jegyző aláírásával.

Urbariális parancsok összeírása
Aggravia incolarum…
Szabolcs vármegye nemesinek közössége ítélőszéket ülve, sipeki Balás Mihály, a tokaji fiskális dominium procurátorának kérésére megvizsgálja az alábbiakban felsorolt és a megye határain belül fekvő helységekre, mely helységek valamennyien a fiskális dominium tartozékai, vonatkozó és az uradalmi úriszék által készített, „via apellatae” a megyei ítélőszék elé terjesztett urbáriumot. A felülvizsgálatról az alábbi hiteles megyei igazolás állítják ki.
Fassiones et conscriptio
Rakamaz:
1767. szeptember 9. és 10-én Rakamaz Szabolcs megyei helységben úriszéket tartottak, az azon részt vevők név szerint felsorolva, mely alkalommal a már említett sipeki Balázs Mihály, a tokaji fiscalis dominium procuratora az alábbi helységek számára legális urbárium bevezetését javasolta: Rakamaz, Timár, Balsa, Tisza-Ladány, Büd, Téglás, mint egész possessiók, továbbá Lök, mint portio possessionaria. – Indokolás: a helységek eddig általában „sub arenda fuerunt constitutae”, azért mind a nagyobb részben földesúri, mind a paraszti haszonvételek (beneficium) a helység határain belüliek és az azon kívüliek egyaránt minden helyes megosztás és szabályozás nélkül maradtak és így azokkal a földesúri jog kárával és számos jobbágy elnyomásával a „primores loci” szoktak élni. Hogy tehát ezután a haszonvételeket az egyenlő teherviseléshez arányosíthassák, továbbá, hogy a földesúri jog a jobbágyok nyugodt megmaradásával összeegyeztethető legyen, végül, hogy a könnyen adódó túlkapásokat az 1608. évi 13. tc., valamint az 1723. évi 18. tc. értelmében korlátozhassák, a procurator a szokásokat szentesítő, a gyakorlathoz alkalmazkodó, törvényes és állandó jellegű urbárium kiadását sürgette a fenti helységek számára.– Ennek kapcsán előterjesztette az említett helységekről készített conscriptiot. Első lépésként a nevezett helységek lakosai az úriszék elé hivatva és orvoslás, valamint könnyítés végett helyzetüket gondosan meghallgatva, elsőnek Rakamaz helységre kerítvén sort, azok az alábbi panaszokat „hungarico idiomate deducta sedi dominali in vicem defensae porrexerunt”.
1. az árenda fölvállalásának kezdete óta az uradalmi béresek és kerülők fizetésre voltak kötelezve, amint ez contractusaikból is kitűnik. Ennek ellenére a helység lakosai, most hátrányos helyzetbe kerültek, mivel a nevezettek sem a taxa, sem a robot megváltásában részt vállalni nem akarnak. – Felelet 1. A földesúri allódiumban élő béresek s napszámosok mind a taxa, mind a robot alól mentesek, azok azonban, akik saját tartozékokkal ellátott telken laknak, kötelesek a taxa fizetésére, robot alól viszont mentesek maradnak. – 2. Bár szám szerint a helység lakosai elegen vannak, a megyei portio teljesítésére és a földesúri árenda fizetésére mégis kevesen, mivel a „rakamazi oroszokon semmit tellyességgel szép szerivel nem vehetünk”, s ha ezért „szorongattyák” őket, a dominium szolgálatába állnak, mint béresek vagy kerülők s ilyenkor terheik a helység közösségére hárulnak, mivel a conscriptióban közéjük számították őket. – Felelet 2. Azok a béresek, akik szolgálatba szegődésük előtt a conscriptióban szerepeltek, kötelesek az azévi adóterhet viselni, de a következő évtől kezdve, szolgálatuk idejére jogos a mentesség. Ami a kerülőket illeti, „sine omni pensione servi communes” mentesek a közösség terhei alól, melyet a többiek között arányosan szét kell osztani. – 3. A helység határában nagyon kevés széna terem, ha a jobbágyok nem mennének minden évben a szomszéd községekbe pénzért szénát venni, „vagy az harmadik boglyáért füvet kaszálni” még vonó marháikat sem tudnák kiteleltetni. Jelenleg is bérlik az uradalom Bagoly nevű rétjét. – Felelet 3. A közös területi haszonvételekből a lakosoknak átengedteken felül, az uradalom nem tud segítségül lenni. Mivel a különböző tartozékok arányosan vannak szétosztva, a panasz ratioja magától megszűnik majd. Az említett Bagoly rét, mint földesúri és Tímár helység határában fekvő terület, önként „pro necessitate dominali applicabitur”. – 4. A helybeliek további panaszai közül kiemelkedik az állandó forspont kötelezettség, mivel „loco transennali laknak”, sok gratis fuvarral tartoznak, s így alig jutnak haza dolgaikhoz. – Felelet 4. Közös és elkerülhetetlen teher a forspont, mivel a helység országút mellett fekszik: rendkívüli fuvarokkal is terhelik. Az uradalom ennek figyelembe vételét már többször kérte a megyénél. – 5. A helység országút mellett fekszik s ebből nap mind nap adódnak kiadások, ugyanakkor más helységektől eltérően nincsenek külön jövedelmeik, haszonélvezeteik, s így minden kiadásukat „közönséges pénzből kelletik fizetniük.” – Felelet 5. A helybeli lakosoknak átengedett angarialis kocsmabevétel segítséget nyújt a felmerült kiadások kiegyenlítésére. Az uradalomhoz tartozó többi helységben akad ugyan nagyobb beneficium, de az sem jövedelmezőbb. – 6. Amikor a helység közössége az árendát felvállalta, a rakamazi határ is tartozékainak használta a jobbágyoké lett. Most azonban az uradalom saját sertéseit hajtja erdeikre és rétjeikre, s ezért mind a szénahozamban, mnid pedig sertésállományukban kárt szenvednek. – Felelet 6. Az uradalmi sertésfalkák mind a rakamazi, mind pedig a szomszédos községek határára szükségből hajtják, s ez felsőbb hely jóváhagyásával történik. A hivatkozott árendális contractusban semmiképpen sincs kizárva az ilyen rendszeres legeltetés, mely feltétlenül szükséges az uradalom számára, ha az a lakosok kára nélkül való. A károkat legtöbbször a kanászok okozzák, akiket ki lehetne oktatni a szerződésük szerint kártérítésre kötelezni.
Observationes generales (ad Rakamaz) et reliquas al infra contractas Dominii Possessiones (Ezek a 10 pontba szedett észrevételek a felsorolt birtokok további, Rakamaz esetében 1731 előtti állapotát rögzítik, mert 1730-ben a sessiókra osztás megtörtént. – 1. A lakosok a terület lakatlansága miatt szabályos, kihasított telkekkel nem rendelkeznek, házaik keverten, össze-vissza állnak s így ők, ami az előírt teleknagyságot, illetve minőséget illeti, sem a szokott rendre nem szoríthatók, sem nem szabályozhatók, a szükséges anyag hiánya miatt. – 2. Tényleges, évről-évre állandó telki tartozékok: szántóföld, rét sehol sem található. Mindazonáltal a Tiszántúlon kialakult régi rend szerint a szántóföldek kapacitását a műveléshez rendelkezésre álló parasztok képessége szabja meg s eszerint szokott a közösség szántónak, kaszálónak annyit-amennyit szétosztani. Ezek a mennyiségek a meghatározott pozsonyi mérőre és szénás szekérre alantabb már átszámíttattak és még bővebben átszámíttatnak. – 3. Taxa-t vagy census dominalist ez egész, a fél-, quarta, vagy bármiféle teleknagyság után eddig nem fizettek; az adót a gazdasági képesség alkalmi felbecsülésével, vagy más módszerű értékeléssel határozták meg s szabták ki, mely azután függetlenül a lakosság szaporodásából, illetve csökkenésétől, változatlan maradt. Az ilyenféle visszaélést a telkek szerinti kiosztás és az állandó ellenőrzés teljesen megszünteti. – 4. A legelőt nem telek szerinti osztásban, hanem közösen használják. – 5. Az erdőben nincs részbirtok, mivel a Tiszántúlon ritka már az erdő. Az uradalmi erdőkben a száraz és puha fák (fűz, nyár) hasznosítása mérsékelt, csupán egy kisebb hányad kivágását szokták engedélyezni. A hasznosítás joga kizárólag az uradalomé. – 6. Egy mezőváros vagy falu sem bérli a tizedet, csupán Rakamaz, melyre még visszatérünk. – 7. Az úrbérileg meghatározott robotot nem váltják meg, s mivel ingyenes, az urbariumbelit túllépő munkamennyiséget beleszámítják az évi censusba. – 8. Tekintve, hogy a ritka és bozótos erdőket tüzifának tartalékolják, sehol sincs irtvány-szántó, vagy irtvány-rét. – 9. Egy negyed éven át minden falu közösségének engedélyezik a bormérést, kivéve a részbirtok Lök-öt. – 10. Tulajdonképpen a haszonélvezetekhez sorolható az a püspöki megegyezés is, mely szerint ez az uradalom már régóta megváltotta dézsmáját. Ezt a kedvezményt az uradalom minden ellenszolgáltatás nélkül átengedte a falvaknak, ami azok számára vitathatatlan előnyt jelentett a szomszédos falvakhoz képest
Beneficia incolarum: „Allodiatura quondam isthic Dominali amplissima inter aliunde advenas modernos Svevos subdivisa” – az uradalom csak egy 200 pozsonyi mérős föld kihasítását tartja fenn magának, a bormérés, a halászat és a ponderatio tabacae haszonélvezetéről lemond. A többi, a falun belüli illetve kívüli haszonélvezet jogát a jobbágyok évi 1800 forintért bérlik. – 1. A helység határát az egykorú segédszámvevő, Stemper András írta össze 1730-ben. Ő három nyomásos rendszert vezetett be telkek szerinti felosztással. Azonban már 1742 előtt nyilvánvaló lett, hogy a jobbágyok saját kezdeményezésükre két nyomásos rendszerre álltak át. Tekintve, hogy mindenki képessége és kedve szerint vet be magának egy részt a határból, nem lehet nyomára jutni az egy telekhez tartozó földeknek. A termékenység közepes, egy pozsonyi mérő után, leszámítva a vetőmagot, ötszörös hozammal számolnak. Egy-egy jobbágy 30 pozsonyi mérős, kb. 15 iugerumos szántót és 5 kaszás rétet szokott a külső határban bérelni, évi 1 Ft. 8 kr. bérért. – 2. A legelő osztatlan, az egyedi legelőterület ezen a vidéken szokatlan. A dombokon, nádasokban és erdőkben fekvő legelő jó minőségű és elegendő. – 3. Az erdő földesúri tulajdon, de mind a falu, mind közösség, mind az egyes jobbágy lehetőséget kap tüzifa és épületfa használatára, de ha valakinek tölgyfára lenne szüksége, úgy 12 Ft. büntetés terhe alatt, kérjen az uradalomtól engedélyt. – 4. A falu közösségének juttatott negyedévi szabad bormérésen kívül „habent hortos, pro Dohana excisos, unde non contemnundum capiunt emolumentum.” – 5. Az 1752. évi urbárium szerint a helység évente 580 Ft. 30 kr. taxát fizetett, ezenkívül a marhás jobbágyok szekérrel, a többiek gyalogszerrel évi 12 napot szolgálnak. A szekérrobot értéke 36, a kézi-roboté 12 kr. Szüret idején kell a robotot teljesíteniük, 12 szekér és 1000 szedő munkás kiállításával. – Mindenféle terményből dézsmát adnak, így kukoricából, dohányból, méhből és bárányból is. – A mészárszék árendája és a makkoltatás hozama a kedvező, illetve a kedvezőtlen évek aránya szerint alakul. 1762. január 1-jén Kégly Lipót dominiális praefectus megegyezett a jobbágyokkal, akik a 12 napos robot, a termény-dézsma, a mészárszék, a két szárazmalom, a földesúri makkoltatás és a taxa censualis jövedelmét, a jelzett időtől kezdve, évi 1800 forinton megváltották. – Ezenkívül szüret alkalmából 1000 gyűjtőt és puttonyost állítanak ki és mérsékelt igás, valamint kézi robottal a hidak és töltések javításában is segítségére vannak az uradalomnak. – Sok zavar származik abból a helyzetből, amelyet különösen a szegényebbek szenvednek meg, ti. hogy a két nyomásos rendszerben a gazdagabbak mindenféle arány betartása nélkül művelik a földet, számos helyen ugart hagyva, amivel magától értetődően csökkentik a legelőt. Ennek megszüntetése végett elrendeljük, hogy a Nagy Lapos nevű részt, mely azelőtt majorsági rét volt, most arányosan osszák ki telki kaszálónak; ami pedig az egész helység határát illeti, osszák három nyomásra, hogy a jobbágyok nagyobb termés és haszon végett, külön termelhessék az őszi és tavaszi gabonát. – Mivel a határ elég nagy és termékeny, minden egész telekre (hospes) nyomásonként 30, minden féltelekre 15 és minden negyedtelkesre 7 1/2 pozsonyi mérő szántó essék, nemkevésbé a már említett Nagy Lapos-ból, valamint a Morotva körüli földekből minden egész quartásnak 1 1/2 szekér szénát adó rétet kell kihasítani állandó jellegű tartozék gyanánt. – Ugyanez az elv érvényesüljön a telki kertek végében az uradalomtól juttatott dohányföld felosztásánál. – Ezeket a telki tartozékokat semmiféle címen ne lehessen elidegeníteni, cserélni, összekeverni, megterhelni vagy kisebbíteni, mint telki állományt teljesen kell megőrizni, melynek haszonélvezetével azonban a jobbágy szabadon rendelkezzék. – Mint hajdani Rákóczi uradalom, az ide tartozó helységek, így Rakamaz is, dézsmamentes. Ezt a kiváltságot magasabb hely kedvező döntése folytán továbbra is megtarthatják, de kárpótlásul évi 400 forintot adjanak. – A földesúri kilencedet természetesen minden termékükből, méheket, bárányokat, dohányt és kukoricát is beleértve, mint „consvetum legalis nonae Terragium” fizetik. – Mind a községnek, mind az egyes jobbágynak negyed évi szabad bormérés jár, de csak bormérés, a sör és a pálinka educillatiója ez alatt az idő alatt is az uradalomé. – Tüzifa szerzés és legelő-használat biztosíttassék a közösségnek, mindenesetre az uradalmi marhák szükséges legelőjének fenntartása mellett. Az egyéb királyi és uradalmi haszonélvezeteket változatlanul hagyva. – „Cassata jam hic alioquin Dominali Allodiatura, unice qvalibet in calcatura 100 cubulorum terrae Arabiles pro necessitate Dominali asservabuntur in commodo excindendae”. – Az uradalom allodiatura megismerése után az uradalom számára minden forgóban alkalmas helyen 100 köblös vetésre elegendő szántóföldet kell biztosítaniok.
Praestationes: 1. Mivel ezek a jobbágyok szabad költözési joggal csak nem régen települtek le, helyzetük annyira különbözik a jobbágyokétól (az örökös jobbágyokétól), hogy esetükben, már csak a szökés elkerülése végett is, nem lehet rátérni az 1514. évi 15. tc. alkalmazására. Tekintettel arra hogy az allódium megszüntetésével már nincs olyan nagy szükség a robotra, érdekében áll a földesuraságnak a robotnapok csökkentése, illetve pénzbeli átváltása; elrendeljük tehát, hogy ezután egy egésztelkes 6 Ft.-ot, és 12 napi szekeres robotot teljesítsen, napkeltétől napnyugtáig az etetés és itatás idejét nem számítva s ennek megfelelően a fél- és negyedtelkesen arányosan kevesebbet teljesítenek; amennyiben a tervezett munka egy része felesleges lenne, úgy azt megválthatják egy négy ökrös igásrobot napot 36 krajcáron számolva. Ha az uradalomnak gyalogmunkára lenne szüksége, úgy egy napi igás robot helyett 3 napi gyalogszeres munka jár. – 2. A házas zsellérek (inquilinus, manualista) évi 1 Ft. 30 kr. censussal és 12 napi gyalogrobottal tartoznak. Azok, akik háznélküliek, de az uradalom területén valamiféle haszonélvezetet húznak, évente 45 kr-t és 6 napi gyalogmunkát teljesítenek. – 3. Kilenceddel tartoznak minden terményükből, így gabonából, bárányból, kecskéből, méhből, kivéve a kerti növényeket, melyekhez azonban nem szabad odaszámítani a kukoricát és a dohányt. A nonát az uradalomtól kívánt helyre kell szállítaniuk. – 4. A fentebb említett 12 napos szolgálaton kívül, maga a község szüret idején 12 szekeret és 1000 szedőt köteles kiállítani egész napos munkára. – 5. Ha a helység lakosai gát vagy hídjavítási munkára jönnek, kívánságuk szerint mentesülnek a vámtól, de akik nem uradalmi vagy közmunka és nem is mezőgazdasági munkájuk miatt utaznak, hanem saját ügyben, a vámot kijátszva, azokon egyék meg a vámpénzt. – 6. Túl a szabályos roboton, a jobbágyok évente úgynevezett hosszú fuvarral (longa vectura) is tartoznak. Ennek mértéke nem haladhatja meg a normális menet mellett, a két napot, de ha valami közbejöttével azt túllépnék, úgy a különbséget le kell számítani a robotból. Minden négy egésztelkes, illetve 8 féltelkes jobbágy közösen ad egy hosszú fuvart. Az ilyenkor adódó vám, rév és szállás költségek az uradalmat terhelik. A jobbágyok nem kényszeríthetőek a hosszú fuvar pénzbeli megváltására vagy más munkával való felcserélésére, ugyancsak tilos több évi hosszú fuvart felhalmozni, illetve aratás, kaszálás vagy szüret idején kérni. – 7. Ehhez járul még az a munka, amelyet a falvak jobbágysága a helybeli földesúri kaszálókon végez, (vágás, gyűjtés, boglyázás és szállítás) túl a kötelező 12 napi roboton. Ahol nincs földesúri rét a határban, mint pl. Rakamazon és Balcson, ott 200 pozsonyi mérős zabföldet aratnak le és raknak össze a jobbágyok. – 8. Az urbáriumban meghatározott munkákon kívüli minden egyéb gabonaszállítás, vagy másféle munka beszámítandó az úrbéri robotba. A 7., 8. és 9. pontok szerinti terményszállítással viszont, akár szemes, akár szalmában való gabonáról is van szó, a roboton kívül tartoznak. – A már jelzett eseteken kívül semmiféle az uradalomtól, vagy a tisztektől kívánt fogatállítás vagy levélhordás nem követelhető, hacsak be nem számítják a robotba. – 9. Ha a majorság körülményei arra kényszerítenék az uradalmat, hogy a szorongató mezőgazdasági munkák miatt, a törvény szerint megállapított időben, dupla mennyiségű szerjárást kívánjon, úgy azt a jobbágyok, Szt. László napjától Szt. István napjáig robotjukba beleszámítva, azonban „non ultra praetendi valebunt”. – 10. Ha az uradalomnak szükség esetén a már tárgyalt roboton felüli fogatos, illetve gyalogszeres munkára volna szüksége, úgy egyezzenek meg a jobbágyokkal akarnak-e azok s milyen bérért munkát válllani? „Nolentes vero nulla ratione compellentur”. – 11. Amint arról már szót ejtettek, a jobbágyok minden terményükből, kivéve a kerti növényeket, de ide számítva a bárányokat, gödölyéket és méheket, kilenceddel tartoznak és azt „in territorio procreationis” a megjelölt helyre kell szállítaniuk s ez nem számít robotjukba. A természetbeni teljesítésénél egy bárányt 4, egy gödölyét 3 és egy méhkast 6 kr.-on lehet megváltani. Az 1647. évi 96. tc. (az urbáriumban tévesen 1643-at írtak) szerint az említett állatokat Keresztelő Szt. János napjáig kell elszállítani, hogy a jobbágyok saját termésükkel rendelkezhessenek. – 12. Jóllehet a földesúrnak joga van a kender, illetve len-kilencedre, vagy annak fejében uradalmi nyersanyagból szövés végeztetésére, az itteni jobbágyok kender-kilenced helyett már régóta zsákokkal látják el a földesúri magtárat. A kender-kilenced ügye maradjon ennyiben. – 13. Jóllehet más uradalmakban, ahol hatalmasak az erdők, minden igás jobbágynak egy öl fát kell az uradalmi erdőből a curiához, vagy az allódiumba szállítani a szokásos roboton kívül, vagy két zsellérnek, azonos feltételek mellett, ugyanannyi fát kivágni, itt ilyesmiről szó sem lehet, mert a ritka és nagyrabecsült erdők megőrzése miatt és a károk elkerülése végett, az ispán a kerülők jelenlétében az uradalmi béresekkel vágatja ki és szállíttatja el a szükséges fát. Éppen ezért, ha valamelyik jobbágy az uradalom tudta és engedélye nélkül makkoltatni, vagy élőfát kivágni és elszállítatni merészelne, a fa elkobzásán kívül, 24 jól elhelyezett botütéssel vagy 3 napi gyalogrobottal büntessék meg. – 14. Mivel az erdők karbantartása az uradalom feladata, tilos a már előbb említett büntetések terhe mellett, bármelyik jobbágynak sövénykarót, tüzi-, vagy épületfát, külön uradalmi engedély nélkül, kivágni. A lehullott, száraz ágakból viszont szabad tüzifát gyűjteni. A Tisza-menti füzesekből mind a tüzifa, mind a karófa gyűjtés engedélyeztetik. – 15. A földesúri erdők értéke miatt tilos, az uradalom előzetes hozzájárulása nélkül, akár az erdőben, akár a bozótosban irtványt létesíteni. A belefektetett munka és költség elvesztésén kívül még 24 botütéssel is sújtani kell az illetőt. – 16. A makkoltatás jogáért a helybeli parasztok 6 kr-ral kevesebbet fizetnek, mint az extraneusok. Ugyanakkor a makk-gyűjtés és a makk leverése uradalmi haszonélvezet kell, hogy maradjon. – 17. Ulászló V. azaz 1504. évi 18. tc. értelmében a jobbágyoknak mindenféle vadászás, madarászás és halászás tilos, három napi gyalogrobot, illetve 24 botütés terhe mellett. Azonkívül a zsákmányt is el kell tőlük kobozni, s nehogy valaki közülük az 1514. évi 60. tc-et megsértve fegyvert hordjon, vagy vadászkutyákat tartson. – 18. A kártékony vadak irtására minden jobbágy három napi, a robotba bele nem számítható, vadászattal tartozik a földesúr puskaporával és ólmával. Ezzel szemben semmiféle más, roboton kívüli, vadászatra nem kötelezhető. – 19. A Tripartitum 3. részének 30.tc. (végrendelet nélkül elhunyt jobbágy öröksége) értelmében az így elhalt, valamint a szökevény jobbágy vagyona az uradalomra háramlik. Tiszteletben tartva természetesen az 1723. évi 18. tc. (szökött jobbágyok visszafogadása) rendelkezéseit. Az ilyenféle jobbágyörökségek ügyét az úriszéken felül kell vizsgálni és dönteni kell róla. – 20. Elhalt jobbágyok özvegyei, akik újból férjhez mennek, szabadon elhagyhatják az uradalom területét és ingó javaik felét szabadon elvihetik, azok másik fele azonban az 1514. évi 21. tc. értelmében [erről nincs szó a tc.-ben] az uradalmat illesse. – 21. Telki földek, rétek és házak vétele, eladása, cseréje valamint a róluk való végrendelkezés tilos, viszont irtványaik és szőlőik felett, a belefektetett munka és érték arányában, szabadon rendelkezhetnek a jobbágyok, a földesuraik értesítését és a Tripartitum 3. részének 29. és 30. tc.-eit természetesen figyelembevéve. – 22. Az uradalom részéről három személyt javasolnak bíróságra, közülük a község egyet megválaszt a földesúri tiszt jelenlétében. Ha érdemtelensége folytán az év letöltése előtt el kell mozdítani a bírót, akkor hasonló módon válasszanak újat. A helység jegyzőjének kijelölése továbbra is uradalmi jog. – 23. Mivel e vidék uradalmi jobbágyai mezei munkáik halmozódásakor aratásukat az északi területeken, hat és még több mérföldnyire lakó parasztokra szokták bízni; közben azok visszaélése folytán arra kényszerülnek, hogy az egy ötödnyi, vagy egy hatodnyi aratórészt ingyen behordják, kicsépeljék és az aratók lakóhelyére szállítsák. ennél fogva, ha még keresztény- vagy aratópénz fizetésével is terhelnék őket, vagy annak helyébe Ulászló 3. decretumának 52. tc.-e értelmében a messoroknak meg kellene adni aratórészükből a szokásos földesúri kilencedet, akkor az uradalmi jobbágyokat nagy teher fenyegetné, pl. annak következtében, hogy az ezen a vidéken amúgyis ritka aratók teljesen elidegenednének; azok odacsalogatása végett tehát úgy véljük, hogy a taxa messoralis ügyében, mely egyébként ezen a vidéken már sok helyütt eltünt a gyakorlatból, a jobbágyok kérésére a jelenlegi helyzet maradjon fenn. – Ulászló 2. decretumának 42. tc.-e a falusi bírák kötelességévé tette a decimátorok ellátását, mindenesetre az 1563. évi 68. tc.-ben elrendelt korlátozások figyelembevételével. Magasabb hely döntése folytán ez a rendelkezés továbbra is érvényes, csupán az újból divatba jött penna-pénz szedését kell megszüntetni. – 24. A földesuraság nem követeli kiselejtezett marháiknak kimérését a jobbágyok között, sem darab, sem súly szerint nem osztanak ki kényszeráron húst a jobbágyoknak. A mészárszéki húst szabadon adják el az adózók mindenféle kényszerítése nélkül. – 25. Mivel a kocsma, a mészárszék, a vásár, a piac és a vám jövedelme földesúri regálé, maradjon továbbra is uradalmi haszonvételnek. A bormérés joga, mint már szó volt róla, egy negyed éven át a helység lakosai, természetesen úgy, hogy közben a földesúri kocsmákban egész éven át szabad folyása legyen bor, sör és pálinka mérésének; tilos viszont a községnek sör- és pálinkaeladása elkobzás, valamint 3 napi gyalogrobot büntetésének terhe alatt. – Ha az uradalom megengedi a parasztoknak a pálinkafőző üst használatát, úgy minden üst után évi 2 Ft. váltságot fizessenek. – Tilos romlott bort, vagy pálinkát kimérni a jobbágyoknak, vagy bármiféle címen rossz vajat, sajtot, stb. rájuk kényszeríteni, ugyancsak tilos, roboton kívül, üres hordók szállítását követelni tőlük. – Ha az 1550. évi 36. tc. értelmében valamelyik jobbágyot földesúri kocsmálással bízzák meg, akkor a törvény rendelkezése szerint a bormérést vezeti, mentes mindenféle földesúri szolgálattól és méltó bért kap. – 26. Az uradalmat saját szükségletére vonatkozóan elővásárlási jog illeti meg az 1723. évi 75. tc. értelmében. Ez a szükséglet azonban nem lehet oka annak, hogy az uradalom területére lépő idegen kereskedőket távol tartsák, vagy, hogy jobbágyaiknak áruik elszállításában gátolják, vagy bármiféle jogcímen is áruikat visszatartsák. A jobbágy ugyanúgy egyezzék meg az uradalommal, mintha idegen kereskedőkkel állapodnék meg, az uradalom azonnal egyenlítse ki a kialkudott árat, vagy számítsa azt le az adóhátralékból, jogos súly és űrmértéket használjanak. Az elővásárlás tehát úgy értendő, hogy a parasztnak maradjon meg a szabad eladási joga s ha nincs hozzá kedvük, ne legyenek kényszeríthetőek az uradalomnak való eladásra. – 27. Az uradalmi vadászok, hajdúk és fegyveresek által eszközölt rendkívüli végrehajtásokat eltörlik. Ha ezentúl akadnának uradalmi jobbágyok, akik az urbáriumban meghatározott kötelezettségüket nem teljesítenék negyed évenként, úgy az ilyen renitens, adóhátralékukat tisztázni nem akarókkal szemben elrendelik, hogy a végrehajtásra kiküldött uradalmi megbízottat, akinek 3 kr. napidíj jár, az adóhátralékos jobbágyok tarsák el; ellátása mérsékelt legyen napi egy icce bor, vagy 2 icce sör járandósággal. – 28. Pénz- vagy terménygyűjtés a jobbágyok között szigorú figyelmeztetés és kobzás terhe mellett tilos. – 29. Mindenféle adóról és szolgáltatásról jelentést kell tenni az uradalomnak; a bíró évente adjon számot minden esedékes teherről, bevételről s kiadásról és a bormérés bevételéről a jobbágyok minden sérelme nélkül, de a hátralékosokat fizetésre szorítva. Abban az esetben, ha az uradalom nem hajtatta végre az ilyen tartozásokat, akkor az a megyei hatóság feladata legyen. – 30. A dézsma vagy más azonos jellegű adó, melyet pénzért béreltek vagy eladtak, beszedésére sem az uradalom, sem a falusi bírák nem illetékesek. – 30. Megfigyelhető volt, hogy a bíró, az esküdtek és a „primores loci” hatáskörökön kívül eső ügyekben szolgáltattak igazságot; miután sok jobbágyot pénzbüntetéssel, sőt testi fenyítékkel is sújtottak. Eltöröljük a bírák, esküdtek és primores loci efféle tevékenységét és elrendeljük, hogy mind ezek a bírák, mind az uradalmi tisztek pénzbírsággal járó büntetést csak a törvény szabta esetekben és nem valami egyéb jogcímen szabhatnak ki és csak olyanok fölött, akiket a megyei kiküldöttek (szolgabíró és esküdtek) jelenlétében az úriszékre idéztek és akik számára biztosították a megyei sedriához való fellebbezés jogát. De a kisebb jelentőségű, az úriszékhez nem tartozó ügyekben, az uradalmi tisztek egyedül is eljárhatnak, s a kihágás vagy bűn érdeme szerint három napi gyalogrobot, vagy ha testileg megfenyítendőkről van szó, 24 bot, illetve korbácsütést is kiszabhatnak. – Őrizkedjenek azonban attól, hogy testileg gyengéket, vagy terhes asszonyokat büntessenek botozással, az ilyeneket inkább a három napot meg nem haladó elzárással büntessék. – Legyen rá gondjuk, hogy a robotbüntetésekről jegyzőkönyveket készítsenek, amelyekben az eset és a büntetés pontosan fel van tüntetve és amelyeket az úriszéknek s onnan a megyei sedriának felterejsztenek. – 32. Meg kell állapítani, hogy a rakamaziak, éppúgy, mint az uradalomhoz tartozó többi falu jobbágyai, mint szabadköltözködésűek a megye rendelete és az uradalom határozata ellenére, a földesúri jog elismerését és ajánlását figyelmen kívül hagyva, tetszés szerint máshová költöztek, s kitöltvén kedvezményes éveiket, így kijátszották az uradalmat. Úgy határoznak tehát, hogy a három éves mentességre való tekintettel az uradalmi parasztoknak nem szabad földesúri engedély nélkül máshová költözni, vagy az uradalmi segítséggel, főleg földesúri faanyagból épített házaikat, elidegeníteni. Csak ha az állami adót és a földesúri járandóságot három évre teljesen kifizette, csak akkor költözhet el mindenféle gátolás nélkül, szabadon a jobbágy. Éppen ezért a falusi bírák és esküdtek szorgosan ügyeljenek és az uradalmat hűségesen és időben értesítsék, másrészt ha valaki a jobbágyok közül megsértené a rendelkezést, döntésünk értelmében kobozzák el minden magával vitt ingóságát és mint az szokásban van, a szökevény elfogójának, vagy az uradalmat idejében értesítő feljelentőnek adják ki az ingóságok egy harmadát.
1767. szeptember 15-én Nagy-Kálló oppidumban sub sede Iudria. Civili felülvizsgálták a fenti urbáriumot és a következő határozatot hozták:
A helység területének harmadával és kiterjedésével számolva, valamint az uradalmi fiscustól valamint az uradalom részéről az urbáriumban feltüntetett haszonélvezeteket és a jobbágyok anyagi helyzetét figyelembevéve, nehogy a földesurat a parasztok számának csökkenésével, ami a jobbágyok panasza szerint ezen a vidéken gyakori jelenség, vagy azok számának növekedésével valami veszteség érje, a következőképpen határozzuk meg a rakamazi jobbágyok, mint szabad költözködésű parasztok szolgáltatásait. – 1. Tekintve, hogy Rakamaz helység a megye valamennyi helysége közül mindenben a legelőnyösebb helyzetű és bármiféle terményének elszállítására lehetősége is van, minden egész-telkes hospes tartozzék taxa címén évi 6 Ft.-ot, féltelkes 3-at és negyedtelkes 1,5-et fizetni. – Az egész telkes évi 52 nap szekér és ugyanannyi gyalogrobotot teljesítsen, negyedévenként arányosan elosztott részletekben, a fél- és negyedtelkesek pedig arányosan kevesebb munkát végezzenek. E rendelkezéssel kapcsolatban a jobbágynak jogában áll az uradalom engedélyével munkáját pénzben megváltani, vagy ha igás helyett gyalogszeres robotot kívánnak, azt arra felcserélni. – 2. A saját házzal rendelkező zsellérek évi 1 Ft. 30 kr-t fizetnek és 25 napi, a ház-nélküli zsellérek 45 kr-t és 12 napi gyalog-munkát végeznek, robotmegváltás esetében pedig 12 kr-t fizetnek. – 3. Ha az uradalom a helység határán belül jelöli ki a nona gyűjtőhelyét, akkor nem lehet vita (az odaszállításról) – 4. Tekintve, hogy az 1. pontban már felemelték a robotnapok számát, ezt töröljék. – 5. és 6. pontban nincs eltérés. – 7., 8. és 9. pontok szolgáltatásait az 1. pont figyelembevételével kell értékelni. – 10. és 11. pont igazságos és törvényes, helyesnek tartjuk, hogy a jobbágy roboton kívül szállítsa a szomszédos helyekre a kicsépelt kilenced-gabonát. – 12. A kender és len-kilenced jogosan jár az uradalomnak s ezt a szövésen kívül, akár a kilenced helyett az egyes jobbágyoktól leadott zsák formájában, de teljesíteniük kell. – 13. Az ezen a vidéken ritka erdők védelme megköveteli, hogy a friss, növekvő fákat kivágó és elszállító parasztokat a 24 botütésen kívül, még a vétség érdeme szerint is büntesse meg az uradalom. – 14. és 15. pont is érvényben marad. – 16. Bár a makkoltatás földesúri jog, adott időben és körülmények között, az uradalom megítélésétől függjön, engedélyezi-e azt parasztjai részére kisebb-nagyobb váltságösszeg fejében. – 17. és 18. pont egyaránt rendben van. Mérlegelendő viszont nem kényszeríthetőek-e a parasztok, a ragadozók irtásán kívül, másfajta, robotba nem számító vadászatra is, természetesen folyamatos mezei munkáik akadályoztatása nélkül. – 19., 20. és 20. pont helybenhagyva. – 22. Jóllehet azt helyénvalónak tartjuk, hogy a parasztok az uradalomtól állított jelöltekből szabadon válasszanak bírót, azt már kevésbé tartanánk helyesnek, ha egy népszerűtlen jegyzőt erőszakolna rá az uradalom a parasztokra. Ennél fogva a jegyző beiktatását és választását meghagyjuk a jobbágyoknak, az uradalom előzetes ajánlása mellett. – 23-30. számú pontokat helybenhagyjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy a jobbágyok negyed évi szabad bormérése Mihály naptól új évig tartson. – 30. A bíráknak megengedik, hogy kisebb vétségek és az 51 kr.-t értékben meg nem haladó ügyek esetében ítéljenek és büntessenek. Egyébként azonban tartsák magukat a 32. pontban foglaltakhoz. – A fiscalis uradalom egyetért ezzel az előzetes határozattal és köszöni azt. Egyben kéri, hogy a legközelebbi megyegyűlés, a földesúri jogok biztosítása végett, hirdesse ki az urbáriumot. – Az érintett község lakosai, bővebb revíziót kívánva, tisztelettel fellebbeznek.
Tímár (Szabolcs m.):
Az úriszékre idézett tímári jobbágyok helyzetük orvoslása és könnyítése végett következő panaszaikat terjesztették elő: 1. Már három éve kötelesek fenntartani a katonai ispotályt. – 2. A rájuk eső fenntartási rész (quantum) igen terhes. – Felelet 1. és 2. A katonai beszállásolás terhét közösen kell viselniük, de Tímár falu az épületek miatt a többieknél nagyobb terhet visel. Járjon el az uradalom ebben az ügyben a megyénél. – 3. A falunak igen kicsi a határa, másutt is kell földet bérelniük. – Felelet 3. Tekintettel a határ szűk voltára, a telki tartozékok kiszabásánál az uradalomhoz tartozó szomszédos földekből is részeltessék őket igazságosan és arányosan. – 4. Portio törlesztésére a falu nevében már két éve 80 Ft. kölcsönt vettek fel kamatra. – Feleletet 4. Az uradalom előtt ismeretes a jobbágyok helyzete.
Beneficia Incolarum: A helység földje elég termékeny, nem számítva a vetőmagot, hozama közepes években ötszörös. A kevert búza ára pozsonyi mérőnként 51 kr., a rozsé 30 kr., a zabé 18 kr., a kukoricáé 30 kr. és az árpáé ugyancsak 30 kr. A szállítási távolság Tokajtól 1 óra. – Szénájuk közepes, szekerét kb. egy forinton szokták eladni. – Rétjük 254 1/2 kaszás illetve szekérre való szántóterületük 588 mérős. – Notandum: határuk nincs jobbágytelkek szerint felosztva, a két nyomásos rendszert használják. Eszerint a község minden jobbágya évi 24 mérős szántót és 5 kaszás rétet kap a művelés alá eső földből. – Magán legelőterület nincs, de a falu csordáját bőségesen ellátja a közlegelő. – Falusi erdő nincs, a földesúri erdőből joguk van tüzifát gyűjteni, épületfát azonban csak uradalmi engedéllyel vághatnak ki és szállíthatnak el. – A bormérést egy negyed éven át engedélyezik a községnek, Mihály naptól Tamás napig, miközben a földesúri educillatio egész éven át tart. – Minden jobbágy évi 3 Ft.-ot fizet az uradalmi kasszába; 1752-ben 48, később 50 colonus fizetett a zselléreken kívül. Mindenki évi 12 napot szolgál a tarcali allódiumban, szüretre pedig szükség szerint állítanak gyűjtőket. – Mindenféle termékükből dézsmát adnak. – Mint ismeretes a tímári határ igen szűkös, a tiszántúli réteket pedig többnyire árvíz járja. Ez okból, mivel az itteni jobbágyok a két nyomásban egyenként csak 12 pozsonyi mérős őszi és ugyanannyi tavaszi vetéssel rendelkeznek, az uradalom látva ezt a helyzetet, úgy határozott, hogy a szomszédos Rakamaz és Balsa határából két egyenként 200 mérős táblát kiszakítanak (ez a föld eredetileg Tímár határához tartozott), hogy mindegyik hospesnek nyomásonként 4 pozsonyi mérő szántót biztosítsanak. Ezután minden jobbágy 16 pozsonyi mérős szántón tud majd gazdálkodni. – A parasztok eddig mindenféle szabályozás nélkül tartottak marhát, a jövőben minden sessióra 10 szekér szénát hozó kaszáló fog tartozni. – „Pecora vero sine ulla proportione per Incolas tenta in ordinem reducenda singillative obtingent Curruum 10 Capacia” (homályos értelmű szöveg az elkövetkező sessió szétosztás idejére utal) – A paraszti haszonélvezethez tartozik még a már említett negyed évi szabad bormérés: a külön kukorica- és dohánykertek, amelyek a püspökkel kötött megegyezés értelmében mentesek a dézsmától, teher nélkül, az uradalom jóvoltából kerültek paraszti kézbe; míg a legelő jó és a saját csordák számára elégséges, addig, mint már volt róla szó, a földesúri erdőkben csupán a száraz fa és gally gyűjtése van engedélyezve.
Praestabunt: Minden egésztelkes lakos tartozik egyenként évi 4 forintot fizetni, 12 napos szekérrobotot teljesíteni, avagy, ha a szükség úgy kívánja, helyette 36 napos gyalogrobotot. Fél- és negyedtelkesek lásd Rakamaz, míg a saját házzal rendelkező zsellérek évente 1 forintot fizetnek, akiknek pedig saját házuk nincs, a 6 napos gyalogroboton kívül tartoznak még „in recognitionem iuris dominalis” 30 krajcárt is fizetni. – Robotmegváltás esetén a gyalogrobotot 12, az igásrobotot pedig 36 krajcárjával válthatják meg. – Mindenfajta terményeik után tartoznak a szokott földesúri kilenceddel (kivéve kerti veteményeiket), kukoricavetésük és dohányuk után úgyszintén, méheik és bárányaikból hasonlóképpen. – Ugyancsak tartoznak a szüreti szükséglet szerint szedőket és háti kosarasokat, amennyit az uraság kíván, kiállítani. – További kötelességük még a Fekete-Morotva nevű földesúri rétről kb. 20 szekér szénát lekaszálni, összehordani és boglyákba rakni, vagy „statuto tempore” az uraság által kijelölt helyre beszállítani és asztagba rakni. – A további előterjesztésekre legyen azonos reflexio, mint a Rakamaz helységben adottak, az 5. ponttól a 32-ig bezárólag, megállapítva, hogy ezen helység lakosai „subesse, et per omnis sub statuta ibidem poena semet comformare velint.”
Deliberatum est: az úriszék által részükre kiszabott pénzbeli szolgáltatást helybenhagyják, jóllehet az itteni lakosok kevesebb szántóföldeket „pro beneficio” bírnak, azonban rétekben többel rendelkeznek, mint a rakamaziak, a kettő így tehát kiegyenlíteni látszik egymást. Fentiek értelmében tehát a helység lakosai ugyanannyi robottal tartoznak, mint a rakamaziak, „Incolasve modalitate ea, qua quoad Rakomaz dictum est, tractandos venire”. – Az uradalom egyetértését és köszönetét fejezi ki az előzetes határozattal kapcsolatban, kívánva, hogy az egész összeállított urbáriumot a legközelebbi megyegyűlés, a földesúri jogok biztosítása végett, kihirdetni és kiadni rendelje. – A helység lakosai, végső revíziót kérve, tisztelettel fellebbeznek a királyi ítélőtáblához.
Balsa (Szabolcs m.):
A rakamaziakhoz hasonlóan az úriszék elé idézve és általuk körülményesen kihallgatva, panaszaikat és az alábbiakban terjesztik elő.
Aggrevis Incolarum: panaszaik alapját a lakosság megszaporodása és ugyanakkor határaiknak (a folyó évben is történt) csonkulása képezi, éspedig: 1. Bár a lakosság megszaporodott, ugyanakkor határukból az idén is elvettek egy darabot, a további darabokat is kívánnak még elvenni tőlük, mely területekkel esetleg sorsukon könnyíthettek volna. Így még élelmezésükre sem jut elegendő. – Felelet 1. Azt a földdarabot, melyet nemrégen szakítottak el a tímári határból, „recentius facto dominali”, oda visszacsatolandó, megnövekedvén Tímár helység lakosainak száma. – 2. Sehonnan nincs olyan jövedelmük, melyből a helységnek „támogatása” lehetne, sőt a beszállásolt katonaság számára kölcsönpénzből kellett szénát venniük, mivel saját határukban csak kevés széna terem a gyakori vízáradások miatt, vagy pedig egyáltalában nem is terem. – Felelet 2. Ha a panaszosok az irtványozásra és a bokros területek megtisztítására nagyobb munkát fordítanának, „facto eo in qualitate, et quantitate defectus foeni cessaret, quid ipsum occasione subdivisionis pratorum praecautum reddetur.” – 3. Szűk határuk miatt kénytelenek voltak más helységek határában szántani. – Felelet 3. Ha a helység határa arányosan elosztva és szabályozva lesz, lakosai kielégítő nagyságúnak fogják találni. – 4. Panaszolják a lakosok, hogy a nyári munka legsürgetőbb idején saját részükre addig nem dolgozhatnak, amíg az uraság részére szükséges munkákat el nem végezték, sőt a dologra kimenetel és hazajövetel napját sem tudják be nekik, végül aratás idején ketten és hárman egy-egy személynek tekintenek. – Felelet 4. Amennyiben az urbariális robot ilyen kényszerítése elhatalmasodott, a lakosok panaszát „moderna regulatio sufferet.” – 5. Három esztendő alatt 77 rajnai forintos kölcsönt kellett a falu közösségének felvennie a beszállásolás költségeire, amely összeggel mai napig is tartoznak. – Felelet 5. A katonai beszállásolás terheit közösen kell viselniük.
Beneficia Incolarum: A helység határa közepesen termékeny, a vetőmagot leszámítva, egy mérő vetés után ötszörös hozammal lehet számolni, trágyázást azonban igényel. – A szántóföldeket két mezőre osztották, összes kapacitásuk 1068 mérő. – Szénájuk közepes minőségűnél jobb, összesen 272 szekérrel szokott teremni, szekereként 1,25-ért eladható. – A legeltetésről lásd mint Rakamaznál és Tímárnál, itt sincs telkek szerint kiosztva, a közlegelő valamennyi állat számára elegendő. – A helységnek saját erdeje nincs, puha, száraz és hullott fa gyűjtése tüzifának azonban megengedett, épülethez való tölgyfát azonban csak földesúri engedéllyel vághatnak ki. – Borkimérési engedélyt Szent Mihály napjától Szent Tamás napjáig terjedő időszakra adnak a falu közösségének, de nem egyeseknek, mialatt a földesúri borkimérésben, mely a falun kívül fekszik, a saját italkimérés egész éven át tart. – Az 1762. évi conscriptio az urbárium szerint összesen 57 egésztelket tartott nyilván, lakott- és pusztatelkekkel együtt, jelenleg, mint ez fentiekből látszik, az új jövevények betelepedésével 24 egész-, 48 fél-, valamint 1 negyedtelekre emelkedett számuk, összesen 73-ra, ezek mind lakott-telkek. – Régebben minden sessio után, megkülönböztetés nélkül, taxa címén 1,15-t fizettek, 1752-től azonban a falu közössége előre meghatározottan együttesen 100 forintot ad. A fent említett 10 forintos taxát tehetségük és a sessionalis fundusok kapacitása szerint vetik ki egyenként rájuk, azt kifizetve, „in reliquo autem apud miserabiliores et solvendo incapaces perit.” Fenti 100 forintos taxán kívül tartoznak fejenként a tarcali allódiumhoz szüretelni menni, s amikor szükséges, 12 napos szekeres vagy gyalogszeres robottal szolgálnak. – Mindenfajta terményeikből, bárányaikból és méheikből tartoznak dézsmával, mint fent – Proventus messoralis és pázsit pénz fél-, illetve 3 krajcár. – A helység lakosai, szükségletükek megfelelően vannak rétekkel ellátva, azért a Tiszán túl fekvőket nem is használják. Ha megművelnék, minden hospesnek 4 szekér szénát termő rétje lehetne ezekből. Éppen ezért a helybeliek jóvoltát tekintve kívánatos, hogy két mezőre osztott szántóföldeket aszerint osszák szét, hogy egy sessióhoz 12-12 mérő kapacitású szántóföld és 8 szekér szénát termő rét kerüljön, továbbá „ad extirpaturam vero dumetorum… incitentur, respective, in parte vero ab eadem”, amennyiben a földesúri erdőkben kárt okoznak, eltiltassanak.
Praestationes: A helység lakosai, az előzőekben részletezett közjavaiknak megfelelően, mint a tímáriak, egésztelkenként 4 forint évi censust, illetve kisebb telekkel rendelkezők kevesebbet (lásd Rakamaz) tartoznak fizetni, 12 napos szekérrobottal, illetve ha a szükség úgy kívánja, helyette megfelelő gyalogrobottal tartoznak szolgálni. – Házas- és házatlan zsellérek censusa lásd Tímár, robotjuk is azonos, vagy a helyette fizetendő megváltás összege is. – Dézsmát, mint a tímáriak, ők is mindenből adnak kukoricából és dohányból is, lásd Rakamaz. – Szüretre munkásokat ugyanúgy tartoznak küldeni, mint a tímáriak. – Ezenkívül a többi helységek rendje szerint, a földesúri rétek lekaszálása helyett a rakamazi jobbágyokkal együtt évente a rakamazi határban 200 pozsonyi mérős zabföldet kötelesek learatni, keresztekbe rakni és asztagba összehordani. – A többi, 5-32. pontig a balsaiak részére helybenhagyottak és kötelezővé tétettek.
Deliberatum est: Itt is, mindazokért, melyek Tímár helységnél az úriszék által megállapított taxával kapcsolatban felmerültek, valamint a rakamazi és tímári lakosokkal egyenlő földesúri robotra kötelezve, a Rakamaznál lefektetett pontok szerint. – Az urbárium elkészítéséért köszönet, előterjesztés, lásd Tímár. – A helység lakói apellatiója lásd ugyanott
Büd (Szabolcs m.):
Bevezetés lásd előzőek.
Aggravia Incolarum: Az uradalom praefectus parancsolatát megkapták, s annak alapján elsősorban felvett adósságaikat számlálják elő. – 1. Összesen 440 forintot vettek fel, mely összeget elsősorban a kvártély-házak rendbehozására fordítottak. Az összeg után tetemes kamatot is kell fizetniük. A hitelezők bizonylatai rendelkezésre állnak. – Felelet 1. A katonai beszállásolás terheit a többiekkel együtt közösen kell viselniük, azonban a tisztiház építésével kapcsolatos külön költségeket figyelembe kell venni vagy a megyei adóbehajtásnál beszámítandók. – 2. Taxájukban való hátramaradásukat azzal indokolják, hogy a súlyos portio kifizetésére 240 forintot voltak kénytelenek felvenni, holott határuk egyáltalában nem olyan bőséges, hogy onnan súlyos portiójukat és taxájukat kielégíthetnék. – Felelet 2. A portiot a megye a felmért teherbírásnak megfelelően, arányosan osztja fel, s ez is közös teher. – 3. Már csak azért is súlyosnak tartják a 400 forintos taxát, mivel mióta a helység az uradalommal „accordára lépett”, a gazdák közül számosan (15) más helységekbe költöztek át, sokan meghaltak, néhányan pedig annyira megfogyatkoztak javaikban, hogy testi ruhájukon kívül egyebük nincs, így a rájuk eső taxát és portiot fizetni nem tudván, ennek nagyobb része a lajstromban még most is fennáll. – Felelet 3. Fenti 400 forintos adó a lakosság számának növekedését és fogyatkozását egyaránt figyelembevéve a dominium tetszése szerint időre és „pro fixo” határozta meg és azt az új szabályozás is helybenhagyta, s az évi censushoz hasonlóan teleknagyság szerint elosztani rendelte. – 4. További tartozásuk van még az újonnan felépült templomukért is. – Feleletet 4. A szóbanlévő templomépítéshez az uradalom is hozzájárult építőanyaggal; a fennmaradó terheket Isten nagyobb dicsőségére kell vállalniuk. Egyébként a többire későbbiekben vissza kell térni. – A helység lakói még egyszer összefoglalják fenti panaszaikat és név szerint feltüntetik azokat a személyeket, akiktől kölcsönt vettek fel az építések és a különböző adók fedezésére, a kölcsönösszegek megjelölésével. – Felsorolják a helységből elköltözöttek (1., 3. pont) nevét új lakóhelyük feltüntetésével, majd ugyancsak név szerint tüntetik fel az elhaltakat (lásd ugyanott) és tönkrementeket is.
Beneficia incolarum: A helység határát három nyomásban művelik; mivel nagyobb részében ki van téve az áradásoknak, ez figyelmet érdemel. – Termékenysége közepes, hozama átlagosan ötszörös, a vetőmag leszámításával. A határ teljes kapacitása pozsonyi mérőben megadva. – Rétjük nemcsak elegendő, hanem bőséges „si palustris in immensum procreata” és a Tisza áradásaitól meg tudják őrizni. A jelenlegi szénatermés szekérben, száraz időt figyelembevéve van megadva. – Legeltetés az abban az évben parlagon maradt földjeiken és bozótos-nádas területeiken közös és saját állataik számára elegendő. – Sem földesúri sem közös használatú erdejük nincs, száraz és fagyos időben azonban a nádasból bőséges mennyiségben tudnak tüzelőt szerezni, esős időben azonban Tokajból vagy máshonnan kell pénzért venniük és hazaszállítaniuk. – Educillumuk lásd Tímár. – Ember emlékezet óta minden földesúri haszonvételért (robot, kocsmáltatás, mészárszék, gabona-, méh- és báránydézsma, arató- és kereszténypénz) készpénzben fizettek az uraság tetszése szerint, míg az 1752. évi szerződésben megállapított adózás szerint censualis taxa és robotmegváltás címén összesen évi 400 forintot tartoznak fizetni. Fenti összegen felül még tartoznak azonban gabona-, méh- és báránydézsmát és aratópénzt adni. A megadott határterületből minden egésztelkes lakosnak 100 pozsonyi mérős szántóföld és 3 szekér szénát termő rét jut. – Megjegyzés: Mind a szárazföldön, mind a szigeteken még tágas területeket lehetne szántóföldnek és rétnek használni, magasabb revisiótól függően, s erről a megfelelő időben az akkori jövedelemnek megfelelően az urbáriumban külön záradékot kell csatolni.
Praestationes: „In recompensam praemissorum”: ennek utána minden egésztelkes évi census fejében 4 rajnai forintot fog fizetni és 12 napos szekérrobotot teljesít, illetve az uradalom szükséglete szerint minden ilyen nap helyett három gyalogrobotnapot szolgálnak, vagy helyette a megfelelő megváltást fizeti. – Házas- és házatlan zsellérek adóját lásd Rakamaz. – Kilenced és szüreti munkások mint Rakamazon. – Mivel azonban itt a földesúri rét nincs, szénakaszálás helyett a földesúri épületekhez szükséges téglák égetéséhez minden egésztelkes 100 kéve nádat tartozik levágni, a saját területükön kijelölt helyre elszállítani és boglyákba rakni. – A többi urbariális pontra vonatkozólag: (5-32-ig) lásd Rakamaznál részletezve, e helység lakosait is pontos megtartásukra kötelezik.
Deliberatum est: Jelen urbariális összeírásban megállapított, e helységre vonatkozó haszonvételek és károk alapján az itteni lakosok egésztelkenként évi 3 forintot fizetnek és 50 napi robottal tartoznak szolgálni, a többiek arányosan ennek megfelelően, mint Rakamaznál. – Az uradalom egyetértését és köszönetét fejezi ki. Az összeállított urbárium kihirdetésre és elrendelésre felterjesztése, lásd Tímár. – A helység lakosainak fellebbezése lásd ugyanott.
Téglás (Teghlás):
Bevezetés lásd előzőek.
Aggravia Incolarum: „Terhes causainkra nézve” folyamodnak az úriszék elébe, éspedig: 1. A contributio mennyisége a mostani bővítéssel, a megyei adó, valamint a házadó, összesen Rh. fl. 1 541,12. – Felelet 1. Az adózás mindenkor közös és elháríthatatlan teher. – 2. A megye által rájuk kényszerített forspontot (fronspont) igen terhesnek tartják „praecise erga dominos officiales.” – Felelet 2. Az ingyen fuvarra az itteni lakosok semmiképpen sem kötelesek, s ezért a kihágásokat a megyének vagy az uradalomnak fel kell fedni. – 3. Taxabeli censusuk egy évre Bökönyi praedium taxájával együtt Rh. fl. 660. (Tévesen 600-at írtak). – Felelet 3. A censuális árenda a panaszosoknak felettébb terhes, ezért az újabb úriszék előtt kerül majd szabályozásra. – 4. Az említett Bököny (Bökön) praedium földjeinek terméketlensége miatt a helybeliek kénytelenek voltak a Karaszban lakó Kalmanszhelyi István úrtól árendába venni bizonyos kihasított földjeit, s ezt az árendát már kb. 12 év óta fizetik. Bővítéssel együtt eddig összesen Rh. fl. 2 345,42. – Felelet 4. Ismeretes, hogy a téglási szántóföldek kisebb részben homokosak, nagyobb részben azonban eléggé termékenyek, s így a panaszok erre vonatkozóan maguktól elesnek, különösen, ha a lakosok földjeik trágyázására serényebb munkát fognak fordítani. – 5. A lakosok elmondják, hogy június, július és augusztus hónapban szarvasmarháikon „dög grassált”, továbbá a nagy hőség miatt káposztáskertjeik úgyszólván teljesen kiégtek, annyira, hogy nem lehet tudni, mikor fognak e károktól magukhoz térni. – Felelet 5. Állatbetegség és az időjárás rendkívülisége közös sors. – 6. Egyébként is kevés lakosaik közül nem kevés az olyan, akik eddig még a kenyérre valót is csak alig keresték meg. – Felelet 6. A gazdaságuk fejlesztésével nem törődők panaszai és a nyomorultak szegénységben tartása helyett nagyobb serénység szükséges. – A lakosok megismétlik instantiájukat és az úriszék hathatós segítségét kérik, mert egyébként fennmaradásukat nem látják biztosítva. – Előzőekhez hozzáteszik még az itt lévő kvártély-ház építése, mely nekik 200 forintba került, s mely összeget a megye 40 forint erejéig térítette meg csak részükre. Az építésért még mai napig is adósok. – Mivel a kvártélyház a hely

beliek nemtörődömsége miatt került elhanyagolt és romos állapotba, az egész, új ház építésével kapcsolatos költségek kiegyenlítése nem a megye kötelessége, ezért „generalitari eiusdem Commitatus adscribendum est.” – Ismételten az úriszék közbenjárását kérik.
Következik a propria incolarum: Az 1752. évi összeírás szerint volt a helységben 97 egésztelek, jelenleg 81, valamint 25 zsellértelek akiket feltehetőleg az előbb hivatkozott conscriptio a telkek közé számlált. – A két mezőre osztott szántóföldek összes kapacitása pozsonyi mérőben megadva, melyből egy-egy egésztelkesnek őszi- és tavaszi vetés alá 10-10 mérős szántóterület jut. E két mezőn kívül találtatik még a téglási határban egy bizonyos „Szállás” nevű harmadik nyomás is, melyet maguk között osztottak szét a helybeliek. Ennek kapacitása összesen, valamint az itt kaszálható széna mennyisége boglyákban megadva. – Mivel kaszálórétjeik inkább a mocsaras (kiöntések) területeken fekszenek, az itt kaszálható széna közepes minőségű, kapacitása 280 boglya, melyből minden lakosra 5 szekér széna jut. – Legeltetésre is elegendő és megfelelő terület áll rendelkezésre. – A földesúri erdők (ezen kívül más erdei nincsenek a helységnek) részben tölgy-, részben lomboserdők, belőlük a hullott gallyak szedése tüzifának és a keményfák építkezéshez való felhasználása kizárólag előzetes uradalmi engedéllyel lehetséges. – Káposztatermesztésre kihasított kertek, melyekből nagy készpénzjövedelemre tesznek szert, melyekből minden lakosra 2 pozsonyi mérős kert-terület jut. – A helység további haszonvételei: Szent Mihály naptól Szent Tamás napjáig tartó negyedes-educillumuk van, mely kb. 30 rajnai forintot jövedelmez évente, továbbá egy szárazmalom, a földesúr tetszése szerint, évi jövedelem kb. 60 forint. – A helység közössége évi taxa címén sessionalis fundusaikért, robotmegváltásért és dézsmájuk árendájáért (gabona-, méh- és báránydézsma), valamint szárazmalom és földesúri mészárszék árendája fejében összesen 600 rajnai forintot fizet. – Tartoznak még fentieken kívül az uradalom tarcali szüretéhez egy heti időtartamra 8, egyenként 4 ökrös szekeret rendelkezésre bocsátani. – Fentiekhez hozzáadandó még a dézsmamegváltás is, mely magán megállapodás révén az uradalom által megszabott ideig a helybelieknek átengedve.
Praestationes: Tekintettel fenti haszonvételekre, valamint a lakosok növekvő számára és javuló állapotukra, az egy egésztelkes lakosra kiszabandó évi censust 5 rajnai forintban, míg robotjukat 12 napos szekérrobotban (vagy gyalogrobotban, lásd Rakamaz) állapítják meg. – Ezeken kívül minden gabonájukból, továbbá bárányaikból, méheikből és kecskéikből (kukoricából is) tartoznak a szokásos kilencedet megadni. – Házas- és házatlan zsellérek adózását lásd Rakamaznál. – Az előzőekben felsorolt helységek terveinek megfelelően, az itteniek is kötelesek közösen a szomszédos Bököny praedium rétjeiről 25 boglya szénát (ugyanennyi szekérnek megfelelő mennyiségű), továbbá ugyanennyit a szüreti munkák megváltása fejében lekaszálni, begyűjteni, boglyákba hordani és a téglási területre behordani; az összeíró megjegyzi, hogy a szüreti munkák alól azért nyernek felmentést, mivel a hegyaljai szőlőktől távol laknak, továbbá káposztáskertjeik után nem kell kilencedet adniuk, mindezen könnyítésekért tehát fenti 50 szekér szénával kell szolgálniuk. – Az előzőekben már említett szárazmalom a lakosok jobb fenntartása érdekében kezük között hagyva az uradalom tetszése szerinti ideig évi 4,12 forintos taxa fejében. – Ami a további (5-32-ig) urbariális pontokat illeti, lásd részletesen Rakamaznál, e helység lakosait is pontos megtartásukra kötelezik.
Deliberatum est: Mivel a helység tartozékainak haszonvétele megközelítően azonos Büd possessioéval, egy egésztelkes évi 4 forintos censust fizessen és 50 napos robotot teljesítsen, míg a többiek a zsellérekkel együtt arányosan kevesebbet. A malom taxája a fentiek szerint Rh. fl. 4,12. az uradalom rendelkezésére. – Az uradalom köszönetnyilvánítása az irat felterjesztése lásd Tímár. – A helység lakosai magasabb revízióra tisztelettel fellebbeznek.
Tisza-Ladány:
Bevezetés lásd Rakamaz.
Aggravia Incolarum: Az alábbiakban alázatosan előterjesztett panaszaikkal folyamodnak az úriszék előtt: Hivatkoznak az úriszék előtt ismert határ-szűkösségükre, amely miatt még annyi vetésük sincs, amennyi maguknak elegendő lenne; csak a mostani évben is három szomszédos helységből kellett gabonát vetniük 182 váltóforintért, mely összeggel jelenleg is adósak. – Felelet: Mivel a panaszosok határa szükségleteiknek semmiképpen sem elegendő, erre a pontra a maga helyén méltó válasz adandó. – Tokajból a portiora már több esztendővel ezelőtt 100 forintos kölcsönt vettek fel a helybeliek, s ezzel így a mai napig tartoznak, továbbá Ország János inspectornak is tartoznak 30 forinttal. – Felelet: Fenti tartozások a lakosok szorgalmasabb munkájával minél előbb törlesztendők. – A lakosok általános jellegű panasza a portio keménységére. – Felelet. A portio közös teher. – Súlyos tehernek tekintik a robotot, valamint a szüreti éjjeli- és nappali sajtolást. – Felelet. Az urbariális robot régtől mai napig gyakorolt túlkapásai „non sunt hac via denuo regulandae”. – A tisza-ladányi közösség megismétli kérését panaszai és terhei megkönnyebbítésére lásd előzőek.
Következnek a hivatkozott conscriptio szerinti haszonvételek és terhek, illetve károk, az alábbiak szerint:
Beneficia incolarum: E helyég határát is két mezőre osztották, eléggé szűkös és a Tisza áradása nagymértékben fenyegeti. Ebből következően a census fizetésére képtelen nép „culturae tantum oeconomie dominalis relinqui debuit”. – A két mezőre osztott szántóföldek egyébként közepes termékenységűek, s a vetőmagot leszámítva ötszörös hozamúak, összes kapacitásuk 804 pozsonyi mérő. – Rétjeik házi szükségleteikre elegendőek, kapacitásuk 405 szénásszekér, melyből a jóminőségű szénát a továbbiaknak és tarcaliaknak szokták eladni. – Közös legelőjük a helybeli jószágállománynak elegendő és jó minőségű. – Az erdőt, mely nagyobb részben lombosfákból áll, benőtte a bozót, s az uradalom engedelmével közösen használják tüzifának, míg az építkezéshez szükséges faanyagot az uradalmi erdőből előzetes engedéllyel szállíthatják. – Educillatio Szent Mihálytól Szent Tamásig engedélyezve, a közösség ezt a haszonvételét jelenleg a zsidó uradalmi bérlő évi 12 forintért árendálja. – Minden lakosnak van itt telki állományú kertje, vetemények számára, melyből azonban nem megvetendő hasznuk származik. – További haszonvételük van még termékeik eladásából, mivel Tokaj és Tarcal oppidumok szomszédságában fekszik; arra azonban határuk szűkössége miatt alig-alig van lehetőségük, hogy a jobbágyok külön-külön évente saját gabonájukból egy mérővel is eladhassanak. – Mivel a megyei adószedők nagy tömegének eltartása és egyéb terhek miatt a szomszédos hegyaljai szőlők megművelésére és az extraneusokon kívül gabonacséplésre kellene adniuk magukat, ebben az esetben saját szükségleteiket könnyen megszerezhetnék, s így saját szorgalmukat évi 30 forint jövedelemre is szert tehetnének. Ugyancsak eladhatnak évente 6 szekér szénát, 1 forintjával. – Egésztelkek összesen, fél- és zsellértelkek összesen. – Mint erről már említés történt, az itteni lakosok uradalmi censust nem fizetnek, hanem ehelyett évente a Szarvas nevű szőlőbe 300 szekér saját trágyát tartoznak elszállítani, valamint egyenként 12 napos szekérrobottal, vagy akinek igásállata nincs, gyalogszerrel az uradalmi gazdaság és szüreti munkák körül tartozik szolgálni. – Dézsmát mindenfajta gabonájukból adnak, így törökbúzából is, méhek is juhok itt nincsnek; így utóbbiakból dézsmajövedelem sincs. Dézsmálás egyébként, mint a többi helységnél. – Az előzőekben elszámlált jövedelmekhez hozzászámítandó még a „pactatum Episcopale”, melynek értelmében a szokásos dézsma tized az uradalom által megváltatott. Így tehát ezen helységeknek, ugyanúgy, a tisza-ladányiaknak is az uradalom által meghatározandó ideig „cessa”, s jelenleg sem kerül behajtásra. Hogy tehát a többi, ezen dézsmának alávetett helységekkel egyenlőek legyenek, az ittenieknél nagyobb jövedelmet kell figyelembevenni. – Fentieket megismerve, megállapítást nyert, hogy a Tisza-ladányiak a többi helységek lakóihoz képest szűkölködnek szántóterületben, de amennyiben ebben kisebbséget szenvedtek, annyival tágasabb rétjeik vannak, s egyenként mintegy 10 szekér szénával többet kaptak helyébe. A lakosok jobb megélhetése érdekében tehát egésztelkenként 12-12 mérős szántóföldet és 10 szekér szénát termő rétet véglegesen „pro fixo” kihasítani rendelnek, míg az ezután fennmaradó rét-terület az uradalom szabad rendelkezésére marad. – A veteményeskertek és a faizás szabályozása azonos a Rakamaznál előírtakkal. A legeltetés bővítésére, valamint az eladandó dolgok könnyebb lebonyolítására Tokajon és Tarcalon, valamint a szomszédos Hegyalján lévő szőlőkben végzendő munkákat elősegítendő, ezek értékét a haszonvételeknél figyelembe kell venni.
Praestabunt: Évi census és robot mennyisége lásd Büd. – Házas- és házatlan zsellérek adója lásd Rakamaz. – Ezen az adón kívül mindenfajta gabonájukból, bárányaikból, kecskéikből és méheikből, valamint törökbúzából is dohányból is, tartoznak a szokásos kilencedet megadni, kivéve a már említett veteményeiket. – A Juel-köze nevű földesúri rétet, a még látható régi határjelek közötti területen tartozik a helység közössége kaszálni, összegyűjteni és boglyákba rakni és asztagba, valamint saját területükre elszállítani, mint ahogy hasonló munkára a többi helységek is arányosan kötelezettek. Az előbbi rét másik felét pedig az általuk kötelezően végzendő szekérrobot és gyalogrobot terhére kötelesek lekaszálni és az egyéb munkákat elvégezni. – A szüreti munkákat úgy mint eddig, ezután is annyi napon, amennyi az uradalom szerint szükséges, a többi helységhez hasonlóan tartoznak teljesíteni. – A következő urbáriális pontokra (5-32-ig) vonatkozóan lásd Rakamaz, a kötelességeikre való figyelmeztetéssel együtt.
Deliberatum est: Mivel a helység haszonvételei Tímár és Balsa helységekével egyenlőek, velük azonos szolgálat al ávettetnek. – Az úriszék részére nyilvánított köszönet és egyetértés. Az urbárium felterjesztése lásd Tímár. – A helység lakosainak fellebbezést lásd ugyanott.
Lök portio:
Bevezetés lásd előzőek.
A helység lakói előadják panaszaikat alábbiak szerint: 1. A lakosok elmondják, hogy mióta a kamara részén elszaporodott a nép, egy sincs közöttük, akinek elegendő szántóföldje lenne, sőt van olyan is, akinek csak egy köblös szántóterülete van. – 2. Előző panaszukat még súlyosbítja az, hogy rétjük sincs elegendő, s így minden esztendőben kénytelenek más birtokosoktól vagy szomszédos helyiségekben szénát vásárolni, illetve kaszáltatni vagy harmad rész fejében másoknak kaszálni. – Felelet 1. és 2. Mint az előzőekben összeíratott helységben, úgy itt is elegendő szántóföldet és rétet kell arányosan az újonnan betelepedett löki lakosoknak osztani; ezen az új arányosításon az uradalom már munkálkodik. – 3. Továbbiakban a lakosok arról panaszkodnak, hogy semmi beneficiumuk sincs, pl. esztendőnként „ki hagyott kántor”, vagy a kocsmából angaria vagy jó szénát adó rét. Ezeknek következtében mind az adó, mind az egyre szaporodó kamarai szolgálat igen terhes rajtuk. Ha ezen terheikre valamilyen könnyítést sem kapnak közülük kéntelenétettnek életek módját másképpen folytatni. – Felelet 3. Kérésüknek a törvényesen megengedett angarialis kocsmáltatásra hely adandó, mivel azonban ezt itt soha nem folytatták, a többi itteni társbirtokos véleményét kell kérdezni, beleegyeznek-e a jelenlegi statusquo feladásába? – A helység lakosai panaszaikat még egyszer össszefoglalva, az úriszék jóindulatát kérik.
Beneficia Incolarum: A két nyomásra osztott határ termékenysége közepes, ötszörös hozammal számolnak vetéseik után. Az egész szántóterület kapacitása 736 pozsonyi mérő. – A 81 szekér szénát termőrétek nagysága megfelelő, ugyanígy a legeltetésre is elegendő terület mutatkozik, ez a jóminőségű legelő közös használatban van. – A helybeli lakosok gabonájuk, szárnyasaik és dinnyéik Tokajba, Tarcal és más helyekre történő eladásából, főleg a Hegyaljára, évente egy-egy lakos 12 rajnai forintot is megkeres, tovább szekérfuvarozással és szüreteléssel a közeli hegyaljai szőlőkben egész éven át megközelítőleg 12-24 forintot is kereshetnek. – Dézsmával mindenfajta gabonájukból tartoznak. – Az 1752. évben készített conscriptio itt a Patayak által elfoglaltakkal együtt összesen 17 lakott sessiot és 16 pusztatelket említ. A jelenlegi összeírás szerint (az időközben történt betelepedések következtében) 42 lakott telek van a helységben, puszta telek nincs. Mivel a helység és a telkek fekvése nem rendezett, „ad passus metiri non potuit.” – Közös taxát nem fizetnek, ellenben egyenként fundus censualist és az uradalomnak évi 1-1 forintot tartoznak adni. Census összesen. – Fentieken kívül az uradalmi szüret alkalmából szüreti munkásokat (sajtolókat, szedőket és gyűjtőket) a szükséges számban és az uradalom kívánsága szerint tartoznak kiállítani, ingyen. – Van a helység határában egy Fenyér nevű földesúri rét, 30 szekér szénát termő, amelyet a lakosok az évi census keretén belül lekaszálni, begyűjteni és kijelölt helyre elszállítani tartoznak. – Notandum: ez a fiskális portio igen sok szempontból hátrányos helyzetben van, s tartozékaitól az itteni társbirtokosok apródonként megfosztották. – A létrehozandó rendezést már Kállay Mihály kapitány törvényes per útjára terelte. Addig is a szóbanlévő külső tartozékok (appertinentiae extravillanae) már előzetesen „redintegratae et ad ampliorem statum reductae fuerint”, helyt adva a későbbi, (a folyamatos), az uradalom által szorgalmazott úrbéri szabályozásnak. Fentieket előrebocsátva tehát jelenleg is van már a lakosoknak külső tartozékuk, azaz minden egésztelekhez nyomásonként 10 pozsonyi mérős szántóterület és 2 boglya szénát termő rét.
Praestationes: A helybeli lakosok census fejében évi 3 forintot fizetnek és 12 napos szekérrobotottal tartoznak, vagy helyette a szokásos gyalogrobottal (lásd előzőek); féltelkesek, zsellérek arányosan kevesebbel. – A Fenyir nevű földesúri rét lekaszálása, begyűjtése és boglyába hordása, valamint meghatározott helyre asztagba szállítása ugyancsak kötelességük. – Mindenfajta gabonájukból (törökbúzából is), szőlőskertjeikből, méheikből és bárányaik után a szokásos kilenceddel tartoznak. – Végül az uradalom kívánsága szerint tartoznak szüret idején szedők és dorsalisták kiállításával. – A további urbariális pontokra vonatkozóan (5-32-ig) lásd Rakamaz, kötelességeik pontos betartására való felszólítással együtt.
Deliberatum est: Tekintettel arra, hogy a tiszalöki portio beneficumaira és maleficiumaira nézve egyenlő állapotú Büd helységgel, lakóira azonos szolgálatok kötelezőek. – A szokásos köszönet- és egyetértés-nyilvánítás, felterjesztés lásd Tímár. – A helység lakosainak fellebbezése lásd ugyanott.
Még egyszer összefoglalva a fentiekben helységenként részletezett panaszokat, a lakosok újból kérik az úriszék pártfogását és megismétlik tiszteletteljes fellebbezésüket, revíziót kérve. – Fentiek értelmében a jelen urbáriumot Szabolcs megye közössége elé revízióra felterjeszteni határoztatott. – A jelenlévők aláírásukkal és pecsétjükkel erősítik meg az előadottakat, valamint azt, hogy munkájukat a tényleges helyzetnek minden szempontból megfelelően készítették, továbbá „iure terrestrali ad evenibles quamvis circumstantias in salvo relicto.”
Aláírások, jelzése, p. h.
Deliberatum est: Az apelláló helységeknek a királyi ítélőtáblához intézett fellebbezésüket az ítélet- és perátküldő levelekkel (litteras sententionales transmissionales) együtt kiadni határoztatott.
Megerősítés, dátum. A lector, corrector és kiadó Szabolcs megyei jegyző aláírása és pecsétjének helye (Az irat végén ceruzajelzet utal az (UC) fasc. 142. nr. 28-ra.)
Tokaji fiskális dominium
(Szabolcs m.): Rakomaz – Timár – Balsa – Tisza-Ladány – Büd – Téglás oppidum – Lök portio oppidum