Egykorú hitelesített másolat. Az Index-ben olvasható utólagos bejegyzés szerint eredetije az UC. 160:23-ban található. 6 oldal latin

Urbarium, amelyet a nagyváradi kamarai uradalom úriszéke dolgozott ki és terjesztett Szabolcs vármegye Sedes Judiciariaja elé.
Püspökladány:
A birtok nincs sessiókra felosztva, maga a település is rendezetlen” in confuso hinc inde dissita tenent domicilia”. – hivatkozás egy mellékelt összeírásra, amely szerint „incolae proprio aratro laborantes et classem integrorum hospitum ingredientes Nro 84, medii aratri Nro 48, manualistae Nro 36 (tehát az „aratrum” itt sessio értelemben szerepel) – a három forgóra osztott határból „integer hospes” azaz egész sessiós 10 köblös szántóterülettel rendelkezik mind ősziek, mind tavasziak vetésére, és valószínűleg ugyanennyi ugarral – a félsessiósok (hospes medii aratri) pedig háromszor 5 köblös vetésterülettel – így „juxta propriam incolarum subdivisionem” a határ a következően oszlik meg: ugaron 1120 és 1/2 Cub., ősziekre 540 Cub., tavaszi vetésekre 766 és 1/2 Cub., kaszálónak meghagyva 1098 és 1/2 Cub., így az egész határ összesen 3525 és 1/4 köblös – Jelenleg még elég ez a terület, de a lakosság növekedésével szűk lesz, ezért szükséges a „plaga ad Eperjeshalom sita Sőre járó noncupata” igénybevétele szerződéses alapon a lakosság számára. – évi 180 Rh. Ft. árenda ellenében, így növelni tudnák a „sessiókhoz” tartozó szántóterületet: az „integer hospesek” ősziekre 10 helyett 15 köblös a „medii aratri hospesek” ősziekre 5 helyett 7 és 1/2 köblös szántóterületet kapnak – a manualisták, illetve quartalisták vetésterülete így ősziekre 3 és 1/2 tavasziakra 2 és 1/2 köböl lenne – rétek a lakosság számára az Eperjeshalom körül vannak, továbbá nem túl vizes esztendőkben a Szigeteken: Meggyes-, Hidlap-, Kis Sándor-, Nagy Sándor-, Mérges- és Büszke-szigeten – uradalmi rétek: Makkod és Körösér hátya, szénahozamuk évi kb. 500 boglya (cumulus) széna, ebből az uraság a régi Urbarium szerint „bohos 100 cumulos foeni solidos 100 currus efficientes” kap, a megmaradó 400 cumulust a lakosság osztja szét a következő rend szerint: integer hospes 4 szekérnyit medii aratri hospes 2 szekérnyit quartalista 2 szekérnyit kap – a közösségnek van kocsmáltatása „consvetum quotannis angaricale” de közben az uraságé nem szünetel – Ez a birtok is, mint a többi, a tokaji uradalomhoz tartozó Rákóczi-birtok mentes volt a tized szolgáltatástól, ezt a terhet az uradalom viseli, ennek készpénz értéke a szomszéd tizedet adó helységekkel összevetve kb. évi 150 Rh. Ft. lenne. Az új Urbárium szerint is …megmarad ez a kedvezmény „ad beneplacitum Dominii”, de következő jogi záradékkal „sine ulla… consequentia pro ulteriori incolarum subsistentia” – A környéken szokásos taxa a hospesek számára „sine ulla discrimine” évi 2 Ft., az új Urbarium szeretné bevezetni a nagyságrend szerinti taxát: egész hospes 3 forintot, fél hospes 2 forintot, negyedes 1 forintot fizet be minden terményből, mint eddig is, a jövőben is kilencedet kell adniok, kicsépeletlenül „in stramine” megadott helyre szállítva régebben az ősziekből: kétszeresből és rozsból 70 Cub.-t, tavasz-búzából 40 Cub.-t, árpából 30 Cub.-t kellett elvetniők az uraság számára… ők is aratták le a terményt és régebben Tokajba, később Nagyváradra kellett beszállítaniok. – Most a lakosság növekedésével a kötelező vetés mind ősziekből, mind tavaszaikból az új Urbarium szerint 100 Cub.-ra emelkednék, az aratási és behordási kötelezettség további megmaradásával. – ugyancsak megmarad az új Urbarium szerint is az uradalmi rétekről 100 szekér széna lekaszálása és behordása – Az uradalmi épületek karbantartására minden hospes 20 kéve nádat köteles kitermelni és behordani „in sortem nonae… servata praevia incolarum classificatione” (tehát a 20 kéve az „integer hospesek” mértéke). – további kilencedek: bor bárány, méh kerti termények, kender után – Hivatkozás az általános urbarialis joggyakorlatra a legelők és erdők használata terén: „pascuum aestivale et hibernale, ubu habentur Juris pure Deminalis sunt”, de itt, ezen a birtokon nincs makkoltatási lehetőség, viszont a nádasok között a sertéslegeltetés „glandinationi aequivalet”, ezért az uradalom sertésekként 3 Xr-t követel alattvalóitól, kihangsúlyozva, hogy nem „titulo simplicis cespitii” hanem rendkívüli, a makkoltatással egyenértékű legelőhasználat címén. – kilenced alá nem eső állatok, szarvasmarhák legeltetését a következő feltételekkel engedélyezi az uradalom: mivel az idegenek nyári legeltetés után szarvasmarhánként 17 Xr-t, téliért 3 Xrt fizetnek, a helybelieknek „pro succrescintiis et quaestu incolarum”… … mind télen, mind nyáron szarvasmarhánként 3 Xr ellenében engedélyezi a legeltetést az uradalom – a régi Urbarium szellemében a jövőben is „moderatos currules et manuales labores” igényel az uradalom az uradalmi épületek, hidak, utak és töltések karbantartására vagy építésére
(Szabolcs m.): Püspök Ladány most Hajdú megye