Egykorú kamarai fogalmazvány. 4 oldal latin.

Conscriptio – Rottenstain Ignác kamarauradalmi prefektus által, a királynő 1767. szeptember 15-én kelt dekrétum szerint összeírt javadalmak, melyeket a tokaji, tarczali és rakamazi plébánosok és az ottani plébániatemplomok, mint jogi személyek élveznek. Az irat minden valószínűség szerint Rottenstain saját fogalmazványa, esetleg az arról készült kamarai másolat. Kelt a fenti napon, h. n., valószínűleg Tokajban.
Tokaj:
Az összeírás mindhárom helységnél két részre tagolódik: az I. részben a plébános jövedelmeit veszi sorra, a II. részben a plébániatemplom, illetve az egyházközség, mint jogi személy jövedelmeit. – A) A tokaji plébános jövedelmei: 1) Évi 100 Ft. készpénzt, melyet a kamarauradalomtól kap kézhez. – 2) 1766-ig kapott 30 köböl tiszta búzát, de ez a javadalma 1767-től megszűnt. – 3) A dézsmaborból két nagy hordónyit szokott kapni évente. – 4) A szokásos stólajövedelem évente 60–70 forintot jelent. – 5) Egy darab, 12 szekér szénánál is többet hozó rét a Fegyveres nevű határrészen. – 6) Van hat darab dézsmamentes szőleje; ezeknek egyike deserta állapotban van, öt azonban gondozott, jó. 40-60 hordó bora jön be róluk. A borhozam pénzértékre is át van számítva a conscriptióban. – B) A tokaji plébániatemplom vagyona, illetve jövedelmei: Tíz darab szőlő. Ezek közül nyolc gondozott, jó állapotban van, kettő pedig deserta. De ezek most dézsmáért ki vannak adva helybeli lakosoknak, a földterület megművelésére. Ha a nyolc darab szőlő megfelelő, jó művelést kapna, megteremne bennük 80 hordó bor is. A prefektus a szöveg közben mentegetőzik is: a plébános és a templomatyák vezetnek számadásokat, s azokat az espereskerületi gyűlések elé is terjesztik, ő, mint kamarauradalmi prefektus nem jogosult azokba betekinteni, noha Tokaj kamarauradalmi oppidum. – Van itt az egyházközség telkén három kereskedő-bolt, ezekből évente bejön 44 Ft. 46 kr. Ugyanis évi bérbe vannak kiadva. – De vannak csekély évi bért hozó kisebb zsellérkunyhók is egy egyházi funduson összesen 6 Ft. 48 kr. szokott lenni az ezekből bejövő évi bérjövedelem.
Tarczal:
Főbb vonásokban: mint Tokaj, csak más összegekkel, természetesen, mind a plébános, mind a plébániatemplom jövedelmei és jövedelemforrásai. – Lényegesebb eltérések A plébános itt természetben kap 15 köböl tiszta búzát vagy rozsot. 1766-ig kapott évente két hordó dézsmabort, de ezt a javadalmat 1767-től már nem kapja. – Itt a plébánosnak szántóföldjei is vannak. Egy- és két nyomásra; kapacitásuk köblösben. – Mivel e szántóföldek egy része a városbeli szegényház tulajdona, illetve tartozéka, ha a plébános a saját házánál kenyeret süttet, minden alkalommal egy-egy cipót küld át, régi szokás szerint a szegényház szegényei számára. – A lakosoktól megkapja a terménytizedet. Az összeíró itt részletesebb történelmi visszapillantást is ad. Lényege: egy ideig ezt a jövedelmet a protestáns prédikátor sajátította ki a maga számára, de a plébános időközben már törvényes úton visszaszerezte magának. – A plébános szabadon legeltetheti saját lábasjószágát az oppidanusok közös legelőterületein. – Magánosok végrendeleti úton történt hagyakozásából van az itteni plébánosnak a környező szőlőhegyeken négy db szőlője. Átlagban 25-30 hordó bora jön le róluk a mindenkori plébánosnak. – A helybeli plébániatemplomnak kegyes alapítányokból 1500 Ft.-nyi készpénzvagyona is van. Ez a készpénz mindig kamatos kölcsönökbevan kiadva; a templomatyák kezelik, adják ki, s szedik be a kamatot utána. A kamatjövedelmet részint a templom mindennapi szükségleteire részint pedig a plébániatemplom, mint jogi személy tulajdonát képező szőlők megmunkálási költségeire szokták fordítani, miután, ugyancsak kegyes alapítványokból van a templomnak öt db. szőleje a környező szőlőhegyeken. – E szőlőkből kb. 26 hordó bor jön be évente. Az ebből eredő jövedelem is a templom nagyobb szükségleteinek, karbantatásának költségeit szolgálja.
Rakamaz:
Főbb vonásokban mint az előző két oppidumban. – Lényegesebb eltérések: Az itteni plébános évente 150 forintot kap a kamarauradalomból készpénzben. 1766-ban itt is törölték a plébános terményjárandóságát; de mivel volt tüzifajárandósága, azt is. – Itt nincs se szőlője, se rétje a plébánosnak, de van négy köblösnyi földje, „quas de Praxi hujate magis exerceri solita, dohanna (= dohánnyal) implantari curat.” – Az itteni plébániatemplomnak viszont, ellentétben az eddigiekkel, a perselypénzen, valamint a harangozásokért szedett különstólán kívül semmiféle egyéb javadalma nincs.
Plébánosok és plébániatemplomok javadalmai.
(Zemplén, Szabolcs m.): Tokaj – Tarczal – Rakomasz