HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 151. - No. 063.

Date 1769. április 13.
Description

Eredeti. 2 oldal latin + 1 térkép (1 folio)

Text

Aestimatio – Zbisko János kamarai megbízott által készített becslés az Egry János és Gyurisity János határőr-hadnagyok magszakadásával a királyi fiskusra szállt, s így a kamara igazgatása alá került két, fenti possessióbeli curiaról. Kelt a helyszínen, a fenti napon.
Martonos:
Az irathoz mellékelve: Karpe Mihály kamarauradalmi földmérő által 1766-ban készített, színes, beméretezett helyszínrajz a két curiaról és azok tartozékairól. Ezen a helyszínrajzon azonban még együtt van felmérve a két hadnagy curiaja az egyik zászlóséval, s az aestimator most, alapul véve a mellékelt helyszínrajzot, leválasztja aestimatiójában a két deficiens határőr hadnagy vagyonát, s így készíti el a becslést. A helyszínrajz rajzlapon készült, az A/4-es nagyságnál valamivel kisebb, s ha nem is áll a kor katonai térképeinek színvonalán, mégis pontos földmérői munka eredménye. – Az egyik curia tartozékai: Curialis rétek hozamuk kocsi szénában. – Curialis szántóföldek területük holdakban. A szántóföldekbe kizárólag tavaszit tudnak vetni, őszit nem. Ennek oka: „…partim ob sterilitatem et ariditatem terrae, partim ob certa Insecta, quae sementem Authumnalem in periferia illa in nihilum redigere solent, seminatura Authumnalis nulla exerceri potest, et vernalis etiam tantum alternative, si nempe pars uno anno semper pro quiete relinquitur.” – Ezzel a váltással tavasziként zabot, kukoricát, vagy egyéb szokásos tavasziakat szoktak vetni és termelni. A föld gyenge minőségű, terméketlen, s ezért az elvetett magnak legfeljebb a négyszeresét hozza meg. A szántóföldi gazdálkodásból származó jövedelem kiszámításánál az aestimator a ráfordítások között számításba veszi a hetedet és a cséplőrészt. – A curia pertinenciái között sorolja fel az aestimator a legeltetési jogot, mely nem általános, hanem a legeltethető állatok számát megszabták, mégpedig negyven szarvasmarhában és százötven birkában. Ezt a létszámot azonban a hadnagy, míg élt, sosem vette igénybe, legfőképpen azért, mert e jószág téli takarmányellátása nehézségekbe ütközik. Mivel a hadnagy legeltetni szokott állatállományáról az aestimator kellő adatot vagy felvilágosítást nem tudott kapni, kalkulative a fenti, engedélyezett állomány felét vette számításba a legeltetési jog gyakorlásából eredő jövedelem kiszámításánál. – Végül az egyes proventusfajtákat összesíti az aestimator, s az eredményt a kamarai gyakorlatnak megfelelően előbb öt, majd hat százalékos kamatbázison visszatőkésíti, s így állapítja meg ennek az első curianak összbecsértékét. Miután mindezt az egyik curiara vonatkozóan részletesen kidolgozta, a másikra vonatkozóan mindössze ennyit jegyez meg az aestimator: „Quae aestimatio respectu alterius etiam Curiae eadem est.” Ezzel zárja is aestimatióját.
Martonosi fiskális javak.
(Bács m.): Martonos

Content provider