Eredeti. 17 oldal latin

Conscriptio és aestimatio – Melczer Pál, a szepesi kamarai adminisztráció secretariusa által, részint Szabolcs, részint Bihar megyei officialisok jelenlétében készített összeírás és becslés azokról az ingó és ingatlan javakról, melyek a királyi salétromregále Szabolcs és Bihar megyei intézményeinek tulajdonában, illetve a királyi fiskus birtokában vannak, s így kamarai igazgatás alá tartoznak. Kelt két részben: Oross-ban, 1764. május 31-én, illetve Acsádon, a fenti napon.
Kálló oppidum:
A salétrom-regále itteni épületeiről műszaki becslés is készült; az épületek kőműves- és egyéb szakmunkáiról szóló becslésre vonatkozóan lásd az UC 151 : 51 jelzetű iratról készült tartalmi kivonatot. – A regálénak ebben az oppidumban három épülete van: 1) A nyerssalétrom-tisztító ház. Ide hordják a környékről, s itt tisztítják a nyers salétromot. Erős téglaépület. A rendeltetésszerű tisztítóhelyiségeken kívül a tisztítómesternek is van egy szolgálati lakása ebben az épületben. – 2) A tisztított, de még nyers salétrom mosására szolgáló mosoda-épület. Az épület, minthogy a mosás jobbára a szabadban megy végbe, inkább a mosáshoz használt kádak, egyéb edények és szerszámok tárolására szolgál. Vert falu, zsindelyfedelű épület ez. Közvetlen tartozéka a kút, ez ott is van előtte, s az összeírók együtt is becsülik az épületet a kúttal. – 3) A salétrom-regále inspektorának szolgálati lakása. 2 szobás téglaépület, a szükséges és szokásos mellékhelyiségekkel. Az épület végében 6 ló befogadására elegendő, vályogból épült istálló van, majd ennek végében egy kocsiszín, mely nyitott. – Az épületek után a berendezés, eszközök, szerszámok összeírása és becslése következik. Igen részletes, inventáriummal felérő szöveg. A főbb berendezési tárgyak: Nagy rézüstök. A conscriptorok a becsértékeket az üstökben levő réz mennyisége alapján adják meg; a réz mértékegysége a font. Ezek az üstök elsősorban a nyers salétrom mosására szolgálnak. – Kisebb rézüstök a mosott salétrom tisztítására. Nagy merőkanalak ezek lukacsosak, mert a főzésnél feldobódó szenny leszűrésére, leszedésére szolgálnak; ezek is rézből vannak. – Nagyobb mennyiségű tört réz, melyet azért is becsülnek, mert a rézműveseknek a tört réz bármikor, bármilyen mennyiségben eladható. – Nagyobb láncos mérleg, hozzá való font-súlyokkal. – Fűrészek, fejszék és egy bagaria bőrből készült tarisznya. – Nagy fakádak, kisebb fakádak, különböző nagyságú, formájú és rendeltetésű csöbrök; a nyers salétrom mérésére szolgáló, fából készült űrmértékek. – Salétromszárító fatáblák, vaskeretben, különböző méretekben; fatőkék a salétrom zúzásához; kétnyelű bognárkések (= vonókések), vasalt targoncák; egy zászlóforma rézjelvény, rajta a királyi felségjellel; ezt a jelvényt a salétromszállításkor szokták kitűzni az első kocsira. – Deszkák, szarufák, zsindelyek, zsindelyszögek, asztalok, nyoszolyák.
Apagy:
Ebben a faluban egy, a királyi fiskus tulajdonában levő jobbágysessión rendezték be a salétromfőző műhelyt. – A sessión egy parasztház van és ugyanazon a telken egy külön álló kunyhó a főzéshez. A parasztházat a királyi salétromfőző lakja, s ő használja a sessio tartozékait is. A sessiónak sem intravillanumbeli, sem extravillanumbeli tartozékaiért nem szolgál sem robottal, sem censussal vagy taxával, „…ast horum loco a quolibet crudi nitri centenario, quem vi hujus fundi conficit et Kalloviam (= Kállóba) administrat, cruciferos 50 pendit.” – Ezután részletes leírás olvasható arról, hogy milyen feltételek mellett, mit szolgáltatnak ezek, a Kálló környéki falvakban élő külső, falusi salétromfőzők, kik valamennyien Kállóba szállítják a kész salétromot. Mit akkor, ha a salétrom-regále fundusán ülnek, mit akkor, ha idegen földesúrén, mit akkor, ha saját szerszámmal, mit ha a salétromregálétól használatra kapott szerszámokkal és eszközökkel dolgoznak. Mindenesetre jobbágyi szolgáltatásokat nem teljesítenek. – Az apagyi salétromfőzőnél a Kálló-i központi műhely tulajdonában, tehát kamarai tulajdonban levő, de itt, Apagyon használt eszközök is vannak: kádak, csöbrök, fakancsók; sőt a salétrom-regále két ökröt is átadott neki használatra. Van továbbá két ladik is; ezeket is az itteni főző használja, de mindkettő a regále tulajdona.
Ibrony:
Ebben a faluban több salétromfőző is van, akiknél a regále tulajdonát képező üstök, csöbrök és kádak vannak.
Tass:
Itt csak egyetlen üst van kint a salétromfőzőnél.
Demecser:
Oross:
Ebben a két faluban, bár az összeírás a salétromfőzők számát nem mondja meg, a regále számára igen sok főző dolgozhat, mert a becslők mindkettőben igen sok kádat, csöbröt, üstöt vesznek számba. Megjegyzik azt is, hogy ezek a főzők nemcsak fiskális tulajdonban levő fundusokon ülnek, hanem más földesurak fundusain is folytatják mesterségüket. A kész salétromot ezek is valamennyien Kállóra szállítják.
Monostorpályi:
Bár a magyarázó szövegrész nem részletes ennél a falunál, az inventariumszerű összeírás azonban igen. A berendezés, felszerelés itt csaknem teljesen azonos a kállóival. Ebből az következtethető, hogy Biharban ez a falu volt a salétrom-regále központja.
Vértes, Acsád:
E két faluban is ugyanúgy dolgoznak salétromfőzők, szintén a regále tulajdonát képező üstökkel, csöbrökkel, kádakkal és egyéb szerszámokkal, eszközökkel, mint a Szabolcs megyei Kálló oppidumbeli regále-központhoz tartozó, különböző, fent felsorolt Szabolcs megyei falvakban dolgozó főzők. – Mindkét falunál éppen úgy, mint a fentieknél igen részletes jegyzék ezekről az ingóságokról; így pl. mind az üstöket, mind a kádakat, mind a csöbröket egyenként írják össze, s külön-külön adják meg becsértéküket a conscriptorok. – Ezekben a falvakban azonban nem fiskális fundusokon, hanem magánföldesúri fundusokon ülnek a főzők, s a földesúrnak taxát fizetnek az általuk használt fundusért. – Az összeírást és becslést összesítés zárja, melyben a felsorolt falvak már csak egy számmal: a megállapított összbecsértékkel szerepelnek.
A salétrom-regále javai Szabolcs Bihar megyékben.
(Szabolcs m.): Kállo oppidum – Apagy – Ibrony – Thass – Demecser – Oross
(Bihar m.): Monostor-Pályi – Vértes – Acsád